SZUPERLATÍVUSZOK€¦ · Angol agár 67,2 km/h 1994. 03. 5-én egy Star Title nevű angol agár...

1
> 20 000 km/h 2009. 08. 16-án Usain Bolt (JAM) 9,58 mp-es idővel nyert aranyérmet 100 m-es síkfutásban a berlini atlétikai világbajnokságon. Átlagsebessége 37,57 km/h volt, csúcssebessége közel 44 km/h. Ember (futás) 37,57 km/h A leggyorsabb... A sebesség – legyen a természetben előforduló, vagy éppen ember által előidézett – a mai napig élénk érdeklődést vált ki mindannyiunkból. A tankok és hullámvasutak, a repülőgépek és űrhajók által felállított sebességrekordok az emberi fejlődés történetének jelképei is annak, hogyan toltuk egyre kijjebb és kijjebb a technika határait, hogy a természettel dacolva egyre gyorsabban juthassunk el egyik helyről a másikra. A villásszarvú antilop (Antilocapra americana) az USA, Kanada és Mexikó területén honos patás állat; több mint hat km-es szakaszon is képes 56 km/h-s sebességgel futni. Szárazföldi állat (hosszú távon) 56 km/h 1994. 03. 5-én egy Star Title nevű angol agár 67,2 km/h-s sebességet ért el egy egyenes mért szakaszon Wyongban (Új- Dél-Wales, Ausztrália). A teljes, 400 yardos (365,7 m) pályát 19,57 mp alatt futotta körbe. Angol agár 67,2 km/h A UK Monowheel Team által épített War Horse, Kevin Scott-tal (mind UK) a nyergében 98,464 km/h sebességre gyorsult fel az elvingtoni repülőtéren (North Yorkshire, UK) 2015. 09. 20-án. A szénszálas vázú járművet négy mérnök készítette két év alatt. Motoros egykerekű 98,464 km/h Egy az antarktiszi térségben dolgozó kutatók által közzétett jelentés szerint egy műholdas nyomkövetővel ellátott szürkefejű albatrosz (Thalassarche chrysos- toma) átlagos repülési sebessége 127 km/h volt, és több mint 8 órán keresztül tartotta, míg el nem érte a Bird-szigeti (Déli- Georgia) fészkét egy sarkvidéki vihar közepette. Ember által hajtott jármű 139,45 km/h Az Abu-Dzabiban (UAE) a Ferrari World vidámparkban található a 2010. 11. 4-én átadott Formula Rossa hullámvasút, amely 240 km/h sebességre képes, felfelé haladva is 4,9 mp alatt tesz meg 52 m-t. 2012. május 9-én, a busani (Dél-Korea) ATP Challenger torna második fordulójában Samuel Groth (AUS) egy 263 km/h-s sebességű ászt szervált az Uladzimir Ignacik (BLR) elleni mérkőzésén. Bár ezen kívül volt még egy 255,7 km/h- és egy 253,5 km/h-s adogatása is – ugyancsak jobbak voltak a horvát Ivo Karlovic korábbi világrekordjánál (251 km/h) –, az ausztrál végül 6–4, 6–3 arányban elveszítette a meccset. Hullámvasút 240 km/h 1934. április 12-én a New Hampshire-i (USA) Washington-legyen (tszf. magasság: 1916 m) 371 km/h-s felszíni szélsebességet mértek. A vándorsólyom (Falco peregrinus) a becslések szerint 300 km/h-s sebességet képes elérni zuhanó- repülése során, amit az állatvilág egyetlen más képviselője sem tud megközelíteni. Felszíni szélsebesség (magaslati) 371 km/h 2015. 09. 19-én, a nevadai Battle Mountain (USA) közelében megrendezett World Human Powered Speed Challenge-en Todd Reichert (CAN), a Team AeroVelo versenyzője 139,45 km/h-s sebességet ért el Eta elnevezésű kerékpárján. A vakmerő kanadai a verseny három napja alatt háromszor javította meg a világrekordot. Teniszszerva 263 km/h Andy Green (UK) 1227,985 km/h-s végsebességet ért el Thrust SSC járművével a nevadai Black Rock Desertben 1997. 10. 15-én. A két Rolls-Royce sugárhajtóműves Thrust SSC volt az első autó, amelyik átlépte a hangsebességet. Autó (szárazföldi sebesség rekord) 1227,985 km/h Ember (szabadesésben) 1357,6 km/h 2012. 10. 14-én Felix Baumgartner (AUT) a Red Bull Stratos küldetés keretében a világűr határáról ugrott le ejtőernyővel Új-Mexikó (USA) felett, és 1357,6 km/h sebességre gyorsult. Az ember által irányított, saját erejéből felszállni és landolni képes repülőgépek sebességi rekordja 3529,56 km/h, amit Eldon Joersz százados és ifj. George Morgan őrnagy (mindkettő USA) állított fel Lockheed SR-71A „Blackbird” gépükkel a kaliforniai Beale légitámaszpont közelében 1976. július 28-án. Az először 1968. december 31-én felszállt szovjet Tupoljev Tu–144 a beszámolók szerint elérte a Mach 2,4 (2587 km/h) sebességet, jóllehet normál utazósebessége Mach 2,2 volt. A gépet két balesetet követően 1978- ban kivonták a forgalomból. Utasszállító repülőgép 2587 km/h Ember irányította repülőgép 3529,56 km/h 1967. 10. 3-án az amerikai légierő berepülő pilótája, „Pete” Knight Mach 6,7 (7274 km/h) sebességet ért el Kalifornia felett, a körülményeket beszámítva. Knight az X-15A-2 kísérleti géppel repült, melyet már a levegőben indítottak el egy B–52-es bombázóról. Repülőgép (rakétahajtóművel) 7274 km/h 1969. május 26-án az Apollo–10 űrhajó parancsnoki modulja 39 897 km/h sebességet ért el a Földre való visszatérése során. A moduban háromfős legénység utazott: Thomas Stafford, Eugene Cernan és John Young (mind USA). Ember (abszolút) 39 897 km/h A Merkúr 57,9 millió km átlagos távolságra kering a Nap körül, keringési ideje pedig 87,9686 nap. Átlagos keringési sebes- sége 172 248 km/h, ami 1,6-szorosa a Földének. Bolygó 172 248 km/h Közeledő galaxis 1 508 400 km/h Bár a világegyetem tágul, van néhány galaxis, mely a miénk felé közeledik. Az M86 lentikuláris (lencse alakú) galaxis mintegy 52 millió fényévnyire található a Virgo-halmazban, s másodpercenként 418,5–419,5 km-es sebességgel közeledik a mi galaxisunk, a Tejútrendszer felé. 2005. február 8-án a massachusettsi (USA) Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Kutatóközpont munkatársai egy új csillag, az SDSS J090745.0+024507 felfedezéséről adtak hírt, mely 2,4 millió km/h sebességgel halad. Csillag 2 400 000 km/h A lehetséges legnagyobb sebesség a fény terjedési sebessége, amit kizárólag a fény, illetve az elektromágneses sugárzás más formái, így például a rádióhullámok képesek elérni. A fény sebessége légüres térben a legnagyobb, 299 792 458 m/s. A lehetséges legnagyobb sebesség 1 079 252 848,8 km/h 300–1000 km/h Terry Wilmeth (USA) 315,74 km/h-s átlagsebességet ért el quadjával két mért szakaszon az oregoni (USA) Madras repülőterén 2008. 06. 15-én. ALSR Rocket Raptor version 6.0 nevű járműve egy módosított Yamaha Raptor 700 volt, hibrid rakétahajtóművel. Quad 315,74 km/h 0–100 km/h SZUPERLATÍVUSZOK A Repaircraft PLC (UK) által kifejlesztett S 2000 Scorpion Peacekeeper tank 82,23 km/h sebességet ért el a chertsey-i (Surrey, UK) QinetiQ tesztpályán 2002. 03. 26-án. A nagy sebességű dízelmotorral hajtott jármű teljes páncélzattal, cserélhető gumi lánctalpakkal állította fel a rekordot. Harckocsi 82,23 km/h Madár (zuhanórepülésben) 300 km/h Belépés a Föld légkörébe 46 660 km/h 2006. január 15-én a NASA Stardust űrszondája hétéves sikeres küldetése végén – a művelet során pormintákat gyűjtött a Wild 2 üstökösről – sikeresen visszatért a Földre. Az űrszonda 46 660 km/h sebességgel lépett be a légkörbe. 1941-ben a Fiat CR.42DB 520 km/h sebességet ért el. Az olasz kétfedelű gépet egy 753 kW-os (1010 lóerő) Daimler-Benz DB 601A hajtóművel szerelték fel. Sebessége ellenére egyetlen prototípus készült csak a gépből, mert a kétfedelű repülőket idővel kiszorították az egyfedelűek. Kétfedelű repülőgép 520 km/h A vízi sebességi világrekord 275,97 csomó (511,09 km/h), amit Ken Warby (AUS) állított fel Spirit of Australia nevű sugárhajtású hidroplánjával az új-dél-walesi Blowering Dam-tavon 1978. október 8-án. Hajó 511,09 km/h Az L0 (A07) sorozatú mágneses lebegtetésű vasutat (maglev) a Central Japan Railway Company üzemelteti. 2015. április 21-én az L0 603 km/h-s csúcssebességet ért el a Yamanashi Maglev Line tesztpályán. Maglev 603 km/h 100–300 km/h Egy 1965-ben végzett kutatás során egy felnőtt nőstény gepárd (Acinonyx jubatus) 29 m/s (104,4 km/h) sebességet ért el egy 220 yardos (201,1 m) mért szakaszon. Szárazföldi emlős 104,4 km/h (rövid táv) 1000–20 000 km/h Töltsd le ezt a posztert: guinnessworldrecords.com/2018 A képek nem méretarányosak. Madár (vízszintesen repülve) 127 km/h

Transcript of SZUPERLATÍVUSZOK€¦ · Angol agár 67,2 km/h 1994. 03. 5-én egy Star Title nevű angol agár...

  • > 2

    0 0

    00

    km

    /h

    20

    09.

    08

    . 16

    -án

    Usa

    in B

    olt

    (J

    AM

    ) 9,5

    8 m

    p-e

    s id

    ővel

    n

    yert

    ara

    nyé

    rmet

    10

    0

    m-e

    s sí

    kfu

    tásb

    an a

    ber

    lini

    atlé

    tika

    i vilá

    gb

    ajn

    oks

    ágo

    n.

    Átl

    agse

    bes

    ség

    e 3

    7,5

    7 km

    /h

    volt

    , csú

    csse

    bes

    ség

    e kö

    zel

    44

    km

    /h.

    Em

    be

    r (f

    utá

    s)

    37,

    57

    km

    /h

    A l

    egg

    yors

    abb...

    A s

    ebes

    ség

    – le

    gyen

    a t

    erm

    észe

    tben

    elő

    ford

    uló,

    vag

    y ép

    pen

    embe

    r ál

    tal e

    lőid

    ézet

    t –

    a m

    ai

    napi

    g él

    énk

    érde

    klőd

    ést

    vált

    ki m

    inda

    nnyi

    unkb

    ól. A

    tan

    kok

    és h

    ullá

    mva

    suta

    k, a

    rep

    ülőg

    épek

    és

    űrh

    ajók

    ált

    al f

    elál

    lítot

    t se

    bess

    égre

    kord

    ok a

    z em

    beri

    fej

    lődé

    s tö

    rtén

    etén

    ek je

    lkép

    ei is

    ann

    ak,

    hogy

    an t

    oltu

    k eg

    yre

    kijje

    bb é

    s ki

    jjebb

    a t

    echn

    ika

    hatá

    rait

    , hog

    y a

    term

    észe

    ttel

    dac

    olva

    e

    gyre

    gyo

    rsab

    ban

    juth

    assu

    nk e

    l egy

    ik h

    elyr

    ől a

    más

    ikra

    .

    A v

    illás

    szar

    vú a

    nti

    lop

    (An

    tilo

    cap

    ra

    am

    eric

    an

    a) a

    z U

    SA

    , Kan

    ada

    és

    Mex

    ikó

    terü

    leté

    n h

    on

    os

    pat

    ás

    álla

    t; t

    öb

    b m

    int

    hat

    km

    -es

    szak

    aszo

    n is

    kép

    es 5

    6 k

    m/h

    -s

    seb

    essé

    gg

    el f

    utn

    i.

    Szá

    razf

    öld

    i álla

    t (h

    ossz

    ú tá

    von

    ) 5

    6 k

    m/h

    1994

    . 03

    . 5-é

    n eg

    y S

    tar

    Titl

    e n

    evű

    ang

    ol a

    gár

    67,

    2 km

    /h-s

    se

    bes

    ség

    et é

    rt e

    l eg

    y eg

    yen

    es

    mér

    t sz

    akas

    zon

    Wyo

    ng

    ban

    j-D

    él-W

    ales

    , Au

    sztr

    ália

    ). A

    tel

    jes,

    4

    00

    yar

    dos

    (3

    65

    ,7 m

    ) pál

    yát

    19,5

    7 m

    p al

    att

    futo

    tta

    körb

    e.

    An

    go

    l ag

    ár

    67,

    2 k

    m/h

    A U

    K M

    onow

    hee

    l Tea

    m á

    ltal

    ép

    ítet

    t W

    ar H

    orse

    , Kev

    in S

    cott

    -tal

    (min

    d U

    K) a

    nye

    rgéb

    en 9

    8,4

    64

    km/h

    se

    bes

    ség

    re g

    yors

    ult

    fel

    az

    elvi

    ng

    ton

    i re

    lőté

    ren

    (Nor

    th

    York

    shir

    e, U

    K) 2

    015

    . 09.

    20

    -án

    . A

    szén

    szál

    as v

    ázú

    járm

    űve

    t n

    égy

    mér

    nök

    kés

    zíte

    tte

    két

    év

    alat

    t.

    Mo

    toro

    s e

    gy

    kere

    9

    8,4

    64

    km

    /h

    Eg

    y az

    an

    tark

    tisz

    i té

    rség

    ben

    do

    lgoz

    ó ku

    tató

    k

    álta

    l köz

    zéte

    tt je

    len

    tés

    szer

    int

    egy

    ho

    ldas

    n

    yom

    köve

    tőve

    l ellá

    tott

    sz

    ürk

    efej

    ű al

    bat

    rosz

    (T

    ha

    lass

    arc

    he

    chry

    sos

    tom

    a) á

    tlag

    os

    rep

    ülé

    si

    seb

    essé

    ge

    127

    km/h

    vo

    lt, é

    s tö

    bb

    min

    t 8

    órá

    n

    kere

    sztü

    l tar

    tott

    a, m

    íg

    el n

    em

    érte

    a B

    ird

    -szi

    get

    i (D

    éli-

    G

    eorg

    ia) f

    észk

    ét e

    gy

    sark

    vid

    éki v

    ihar

    köz

    epet

    te.

    Em

    be

    r ál

    tal h

    ajto

    tt já

    rmű

    139,

    45

    km

    /h

    Az

    Ab

    u-D

    zab

    iban

    (U

    AE

    ) a

    Ferr

    ari W

    orld

    vid

    ámp

    arkb

    an

    talá

    lhat

    ó a

    20

    10. 1

    1. 4

    -én

    át

    adot

    t Fo

    rmu

    la R

    ossa

    h

    ullá

    mva

    sút,

    am

    ely

    240

    km

    /h s

    ebes

    ség

    re

    kép

    es, f

    elfe

    lé h

    alad

    va

    is 4

    ,9 m

    p al

    att

    tesz

    m

    eg 5

    2 m

    -t.

    20

    12. m

    áju

    s 9-

    én,

    a b

    usa

    ni (

    Dél

    -Ko

    rea)

    A

    TP

    Ch

    alle

    ng

    er t

    orn

    a

    más

    od

    ik f

    ord

    uló

    jáb

    an

    Sam

    uel

    Gro

    th (A

    US

    ) eg

    y 2

    63

    km/h

    -s s

    ebes

    ség

    ű ás

    zt s

    zerv

    ált

    az U

    lad

    zim

    ir

    Ign

    acik

    (B

    LR

    ) elle

    ni

    mér

    kőzé

    sén

    . B

    ár e

    zen

    kív

    ül

    volt

    még

    eg

    y 2

    55

    ,7 k

    m/h

    - és

    eg

    y 2

    53

    ,5 k

    m/h

    -s a

    do

    gat

    ása

    is

    – u

    gya

    ncs

    ak jo

    bb

    ak v

    olt

    ak

    a h

    orv

    át Iv

    o K

    arlo

    vic

    korá

    bb

    i vi

    lág

    reko

    rdjá

    nál

    (251

    km

    /h) –

    , az

    au

    sztr

    ál v

    égü

    l 6–

    4, 6

    –3

    arán

    yban

    elv

    eszí

    tett

    e a

    mec

    cset

    .

    Hu

    llám

    vas

    út

    24

    0 k

    m/h

    193

    4. á

    pri

    lis 1

    2-én

    a N

    ew H

    amp

    shir

    e-i

    (US

    A) W

    ash

    ing

    ton

    -leg

    yen

    (t

    szf.

    mag

    assá

    g: 1

    916

    m) 3

    71 k

    m/h

    -s

    fels

    zín

    i szé

    lseb

    essé

    get

    m

    érte

    k.

    A v

    ánd

    ors

    óly

    om

    (Fa

    lco

    per

    egri

    nu

    s)

    a b

    ecsl

    ések

    sze

    rin

    t 3

    00

    km

    /h-s

    se

    bes

    ség

    et k

    épes

    elé

    rni z

    uh

    anó

    -re

    lése

    so

    rán

    , am

    it a

    z ál

    latv

    ilág

    eg

    yetl

    en m

    ás k

    épvi

    selő

    je s

    em t

    ud

    m

    egkö

    zelít

    eni.

    Fe

    lszí

    ni s

    zéls

    eb

    ess

    ég

    (m

    agas

    lati

    ) 3

    71

    km

    /h

    20

    15. 0

    9. 1

    9-én

    , a n

    evad

    ai B

    attl

    e M

    ou

    nta

    in

    (US

    A) k

    özel

    ében

    meg

    ren

    dez

    ett

    Wo

    rld

    H

    um

    an P

    ower

    ed S

    pee

    d C

    hal

    len

    ge-

    en

    Tod

    d R

    eich

    ert

    (CA

    N),

    a T

    eam

    Aer

    oVel

    o

    vers

    enyz

    ője

    13

    9,4

    5 km

    /h-s

    seb

    essé

    get

    ért

    el

    Eta

    eln

    evez

    ésű

    keré

    kpár

    ján

    . A v

    akm

    erő

    kan

    adai

    a v

    erse

    ny

    hár

    om

    nap

    ja a

    latt

    h

    áro

    msz

    or

    javí

    tott

    a m

    eg a

    vilá

    gre

    kord

    ot.

    Ten

    iszs

    zerv

    a2

    63

    km

    /h

    An

    dy

    Gre

    en (U

    K) 1

    22

    7,9

    85

    km/h

    -s

    vég

    seb

    essé

    get

    ért

    el T

    hru

    st S

    SC

    rmű

    véve

    l a n

    evad

    ai B

    lack

    Roc

    k D

    eser

    tben

    19

    97.

    10

    . 15

    -én

    . A k

    ét

    Rol

    ls-R

    oyce

    su

    gár

    haj

    tóm

    űve

    s Th

    rust

    S

    SC

    vol

    t az

    els

    ő au

    tó, a

    mel

    yik

    át

    lép

    te a

    han

    gse

    bes

    ség

    et.

    Au

    tó (s

    zára

    zfö

    ldi s

    eb

    ess

    ég

    re

    kord

    ) 12

    27,

    98

    5 k

    m/h

    Em

    be

    r (s

    zab

    ade

    sésb

    en

    )13

    57,

    6 k

    m/h

    2012

    . 10

    . 14

    -én

    Felix

    B

    aum

    gart

    ner (

    AU

    T) a

    Red

    Bul

    l S

    trat

    os k

    ülde

    tés

    kere

    tébe

    n

    a vi

    lágű

    r hat

    árár

    ól u

    grot

    t le

    ejtő

    erny

    ővel

    Új-

    Mex

    ikó

    (US

    A)

    fele

    tt, é

    s 13

    57,6

    km

    /h

    sebe

    sség

    re g

    yors

    ult.

    Az

    emb

    er á

    ltal

    irán

    yíto

    tt, s

    aját

    ere

    jéb

    ől

    fels

    zálln

    i és

    lan

    do

    lni k

    épes

    rep

    ülő

    gép

    ek

    seb

    essé

    gi r

    eko

    rdja

    35

    29,

    56

    km

    /h, a

    mit

    E

    ldo

    n J

    oer

    sz s

    záza

    do

    s és

    ifj.

    Geo

    rge

    Mo

    rgan

    őrn

    agy

    (min

    dke

    ttő

    US

    A) á

    llíto

    tt f

    el

    Lock

    hee

    d S

    R-7

    1A „

    Bla

    ckb

    ird

    ” g

    épü

    kkel

    a

    kalif

    orn

    iai B

    eale

    lég

    itám

    aszp

    on

    t kö

    zelé

    ben

    19

    76. j

    úliu

    s 2

    8-á

    n.

    Az

    elő

    szö

    r 19

    68

    . d

    ecem

    ber

    31-

    én f

    elsz

    állt

    sz

    ovje

    t Tu

    po

    ljev

    Tu–1

    44

    a

    bes

    zám

    oló

    k sz

    erin

    t

    elér

    te a

    Mac

    h 2

    ,4

    (25

    87

    km/h

    ) seb

    essé

    get

    , jó

    lleh

    et n

    orm

    ál

    uta

    zóse

    bes

    ség

    e

    Mac

    h 2

    ,2 v

    olt

    . A g

    épet

    két

    b

    ales

    etet

    köv

    ető

    en 1

    978

    -b

    an k

    ivo

    ntá

    k

    a fo

    rgal

    om

    l.

    Uta

    sszá

    llít

    ó re

    lőg

    ép

    25

    87

    km

    /h

    Em

    be

    r ir

    ány

    íto

    tta

    rep

    ülő

    p

    35

    29,

    56

    km

    /h

    1967

    . 10

    . 3-á

    n az

    am

    erik

    ai

    légi

    erő

    ber

    epül

    ő pi

    lótá

    ja,

    „Pet

    e” K

    nigh

    t Mac

    h 6,

    7 (7

    274

    km/h

    ) seb

    essé

    get

    ért e

    l Kal

    ifor

    nia

    fele

    tt,

    a kö

    rülm

    énye

    ket

    besz

    ámít

    va. K

    nigh

    t az

    X-15

    A-2

    kís

    érle

    ti gé

    ppel

    re

    pült

    , mel

    yet m

    ár

    a le

    vegő

    ben

    indí

    tott

    ak e

    l eg

    y B

    –52-

    es b

    ombá

    zóró

    l.

    Re

    lőg

    ép

    (r

    aké

    tah

    ajtó

    ve

    l)72

    74 k

    m/h

    196

    9. m

    áju

    s 2

    6-á

    n a

    z

    Ap

    ollo

    –10

    űrh

    ajó

    par

    ancs

    no

    ki m

    od

    ulja

    39

    89

    7 km

    /h s

    ebes

    ség

    et é

    rt e

    l a

    ldre

    val

    ó vi

    ssza

    téré

    se

    sorá

    n.

    A m

    od

    ub

    an

    hár

    om

    fős

    leg

    énys

    ég

    uta

    zott

    : Th

    om

    as S

    taff

    ord

    , E

    ug

    ene

    Cer

    nan

    és

    Jo

    hn

    Yo

    un

    g

    (min

    d U

    SA

    ).

    Em

    be

    r (a

    bsz

    olú

    t)3

    9 8

    97

    km

    /h

    A M

    erkú

    r 5

    7,9

    mill

    ió k

    m

    átla

    go

    s tá

    vols

    ágra

    ker

    ing

    a

    Nap

    rül,

    keri

    ng

    ési i

    dej

    e p

    edig

    87,

    968

    6 n

    ap.

    Átl

    ago

    s ke

    rin

    gés

    i seb

    es-

    ség

    e 17

    2 24

    8 k

    m/h

    , am

    i 1,

    6-s

    zoro

    sa a

    ldén

    ek.

    Bo

    lyg

    ó17

    2 2

    48

    km

    /hK

    öze

    led

    ő g

    alax

    is1

    50

    8 4

    00

    km

    /h

    Bár

    a v

    ilág

    egye

    tem

    tág

    ul,

    van

    néh

    ány

    g

    alax

    is, m

    ely

    a m

    ién

    k fe

    lé k

    özel

    edik

    . A

    z M

    86

    len

    tiku

    lári

    s (l

    encs

    e al

    akú

    ) gal

    axis

    m

    inte

    gy

    52

    mill

    ió f

    ényé

    vnyi

    re t

    alál

    hat

    ó

    a V

    irg

    o-h

    alm

    azb

    an, s

    más

    od

    per

    cen

    kén

    t 4

    18,5

    –4

    19,5

    km

    -es

    seb

    essé

    gg

    el k

    özel

    edik

    a

    mi g

    alax

    isu

    nk,

    a T

    ejú

    tren

    dsz

    er f

    elé.

    200

    5. f

    ebru

    ár 8

    -án

    a m

    assa

    chu

    sett

    si

    (US

    A) H

    arva

    rd-S

    mit

    hso

    nia

    n A

    sztr

    ofizi

    kai

    Kuta

    tókö

    zpon

    t m

    un

    katá

    rsai

    eg

    y ú

    j cs

    illag

    , az

    SD

    SS

    J0

    9074

    5.0

    +0

    245

    07

    felf

    edez

    ésér

    ől a

    dta

    k h

    írt,

    mel

    y 2

    ,4 m

    illió

    km

    /h s

    ebes

    ség

    gel

    hal

    ad.

    Csi

    llag

    2 4

    00

    00

    0 k

    m/h

    A le

    het

    ség

    es le

    gn

    agyo

    bb

    seb

    essé

    g a

    fén

    y te

    rjed

    ési s

    ebes

    ség

    e, a

    mit

    kiz

    áról

    ag a

    ny,

    ille

    tve

    az e

    lekt

    rom

    ágn

    eses

    su

    gár

    zás

    más

    for

    mái

    , íg

    y p

    éld

    ául a

    rád

    ióh

    ullá

    mok

    pes

    ek e

    lérn

    i. A

    fén

    y se

    bes

    ség

    e lé

    res

    térb

    en a

    leg

    nag

    yob

    b, 2

    99

    792

    45

    8 m

    /s.

    A le

    he

    tsé

    ge

    s le

    gn

    agy

    ob

    b s

    eb

    ess

    ég

    1 0

    79 2

    52

    84

    8,8

    km

    /h

    30

    0–1

    00

    0 k

    m/h

    Terr

    y W

    ilmet

    h (U

    SA

    ) 315

    ,74

    km

    /h-s

    át

    lag

    seb

    essé

    get

    ért

    el q

    uad

    jáva

    l két

    m

    ért

    szak

    aszo

    n az

    ore

    gon

    i (U

    SA

    ) Mad

    ras

    rep

    ülő

    teré

    n 2

    00

    8. 0

    6. 1

    5-é

    n. A

    LSR

    R

    ocke

    t R

    apto

    r ver

    sion

    6.0

    nev

    ű já

    rmű

    ve

    egy

    mód

    osít

    ott

    Yam

    aha

    Rap

    tor

    700

    vo

    lt, h

    ibri

    d ra

    kéta

    haj

    tóm

    űve

    l.

    Qu

    ad3

    15,7

    4 k

    m/h

    0–1

    00

    km

    /h

    SZUPERLATÍVUSZOK

    A R

    epai

    rcra

    ft P

    LC (

    UK

    ) ált

    al k

    ifej

    lesz

    tett

    S

    20

    00

    Sco

    rpio

    n P

    eace

    keep

    er t

    ank

    82

    ,23

    km/h

    se

    bes

    ség

    et é

    rt e

    l a c

    her

    tsey

    -i (S

    urr

    ey, U

    K)

    Qin

    etiQ

    tes

    ztp

    ályá

    n 2

    00

    2. 0

    3. 2

    6-á

    n. A

    nag

    y se

    bes

    ség

    ű d

    ízel

    mo

    torr

    al h

    ajto

    tt já

    rmű

    telje

    s p

    áncé

    lzat

    tal,

    cser

    élh

    ető

    gu

    mi l

    ánct

    alp

    akka

    l ál

    líto

    tta

    fel a

    rek

    ord

    ot.

    Har

    cko

    csi

    82

    ,23

    km

    /h

    Mad

    ár (

    zuh

    anó

    rep

    ülé

    sbe

    n)

    30

    0 k

    m/h

    Be

    lép

    és

    a F

    öld

    gkö

    réb

    e

    46

    66

    0 k

    m/h

    20

    06

    . jan

    uár

    15

    -én

    a N

    AS

    A

    Sta

    rdu

    st ű

    rszo

    nd

    ája

    hét

    éves

    si

    kere

    s kü

    ldet

    ése

    vég

    én –

    a

    vele

    t so

    rán

    po

    rmin

    táka

    t g

    yűjt

    ött

    a W

    ild 2

    üst

    ökö

    srő

    l –

    sike

    rese

    n v

    issz

    atér

    t a

    ldre

    . A

    z ű

    rszo

    nd

    a 4

    6 6

    60

    km

    /h

    seb

    essé

    gg

    el lé

    pet

    t b

    e

    a lé

    gkö

    rbe.

    194

    1-b

    en a

    Fia

    t C

    R.4

    2D

    B 5

    20

    km

    /h

    seb

    essé

    get

    ért

    el.

    Az

    ola

    sz k

    étfe

    del

    ű g

    épet

    eg

    y 75

    3 kW

    -os

    (10

    10 ló

    erő

    ) D

    aim

    ler-

    Ben

    z D

    B 6

    01A

    haj

    tóm

    űve

    l sz

    erel

    ték

    fel.

    Seb

    essé

    ge

    elle

    nér

    e eg

    yetl

    en p

    roto

    típ

    us

    kész

    ült

    csa

    k a

    gép

    l, m

    ert

    a k

    étfe

    del

    ű re

    lőke

    t id

    ővel

    kis

    zorí

    tott

    ák a

    z eg

    y fe

    del

    űek

    .

    tfe

    de

    lű r

    ep

    ülő

    p

    52

    0 k

    m/h

    A v

    ízi s

    ebes

    ség

    i vilá

    gre

    kord

    275

    ,97

    csom

    ó (5

    11,0

    9 km

    /h),

    am

    it K

    en W

    arby

    (AU

    S) á

    llíto

    tt f

    el S

    pir

    it o

    f Au

    stra

    lia

    nev

    ű su

    gár

    haj

    tású

    hid

    rop

    lán

    jáva

    l az

    új-

    dél

    -wal

    esi

    Blo

    wer

    ing

    Dam

    -tav

    on 1

    978

    . okt

    óber

    8-á

    n.

    Haj

    ó 5

    11,0

    9 k

    m/h

    Az

    L0 (A

    07)

    so

    roza

    tú m

    ágn

    eses

    leb

    egte

    tésű

    vas

    uta

    t (m

    agle

    v)

    a C

    entr

    al J

    apan

    Rai

    lway

    Co

    mp

    any

    üze

    mel

    teti

    . 2

    015

    . áp

    rilis

    21-

    én a

    z L0

    60

    3 km

    /h-s

    csú

    csse

    bes

    ség

    et é

    rt e

    l a

    Yam

    anas

    hi M

    agle

    v L

    ine

    tesz

    tpál

    yán

    .

    Mag

    lev

    6

    03

    km

    /h

    100

    –30

    0 k

    m/h

    Eg

    y 19

    65

    -ben

    vég

    zett

    ku

    tatá

    s

    sorá

    n e

    gy

    feln

    őtt

    stén

    y g

    epár

    d

    (Aci

    no

    nyx

    jub

    atu

    s) 2

    9 m

    /s

    (10

    4,4

    km

    /h) s

    ebes

    ség

    et é

    rt e

    l eg

    y 2

    20

    yar

    do

    s (2

    01,

    1 m

    ) mér

    t

    szak

    aszo

    n.

    Szá

    razf

    öld

    i em

    lős

    104

    ,4 k

    m/h

    (r

    övid

    táv

    )

    100

    0–2

    0 0

    00

    km

    /h

    Tölt

    sd l

    e ez

    t a

    po

    szte

    rt: g

    uinn

    essw

    orld

    reco

    rds.

    com

    /20

    18

    A k

    épek

    nem

    mér

    etar

    ányo

    sak.

    Mad

    ár (v

    ízsz

    inte

    sen

    re

    lve)

    12

    7 k

    m/h