Pontyvilág 35Pontyvilág34

A hor gász és a par ton ücsör gõ…(5. rész)

Hub Genderssorozata

ProblémaelemzésMár ko ráb ban is ír tam, hogy a

ponty hor gá sza tot én egy faj-ta prob lé ma meg ol dás nak

te kin tem. A hor gász víz egy kin cses lá -da, ami azon ban la kat tal van le zár va.En nek a kul csát kell meg ke res nünk.Ha nem ta lál juk meg a meg fe le lõ kul -csot, ak kor a kin cses lá da nem tá rul felelõt tünk, vagy ép pen csak egy ki csitmu tat ja meg tar tal mát. Mi pe dig üreskéz zel vagy sze rény zsák mán nyal té -rünk ha za, vagy ne vet sé ge sen sok óráttöl töt tünk el az zal, hogy egyet len ha latki fog junk. Ez egy szer meg tör tén het,egy szer el fo gad ha tó. De a kel le té néltöbb ször már nem, mert ak kor hi bátkö ve tünk el: a kulcs nem il lik a zár ba.

Rossz kö vet kez te tésHa a dol gok rend sze re sen fél re si ke rül -nek, ak kor meg kell ke res nünk az oko -kat. Ha egy sze rû dol gok ról van szó,

ame lye ket kön nyen fi gyel men kí vülhagy ha tunk, ak kor gyor san rá ta lál ha -tunk a ku darc oka i ra.

Te hát ami kor ponty hor gá szat ra ad -juk a fe jün ket, ak kor egy sor be fo lyá so -ló té nye zõ vel ta lál koz ha tunk. A té nye -zõ ket klaszterekbe oszt hat juk, va gyiscso por to sít hat juk. A cso por to kat pe dighe lyez zük egy más alá, le he tõ ség sze -rint fon tos sá gi sor rend ben. Meg le he tõ -sen bu ta do log len ne, ha sok fi gyel metés idõt szen tel nénk egy olyan rész let -nek, ami csak ke vés sé já rul hoz zá a si -ker hez.

Nos, egy kor én is gon dol tam ar ra,hogy az idõ já rá si hely zet alap ve tõ fon -tos sá gú. Így komp lett sé má kat ké szí -tet tem a Hold ál lá sá ról, a lég nyo más -ról, a csa pa dék ról, a szél irány ról, még aszol unáris el mé let rõl is. A fo gá si ada -tok elem zé sét kö ve tõ en év rõl év re egy -ér tel mû en ki de rült, hogy pél dá ul ke le -ti szél ben nem le het pon tyo kat fog ni.

Így az tán ke le ti szél ben nem is men -tem hor gász ni. Hi szen lo gi kus, hogyak kor nem ha rap a ponty!

Egy gya kor la ti pél da: né hány évigke rül tem a ke le ti sze let, majd egy szer,egy csa tor nán (ete tett he lyen) töl tött,fo gás nél kü li hor gá sza tot kö ve tõ en,mi kor ha za fe lé in dul tam, az éj sza kakö ze pén a szél ke le ti re for dult. Há la azég nek, te hát a ke le ti szél mi att nem fog -tam sem mit! Egy zsi lip mel lett ha lad -tam el, és lát tam, hogy ol dalt, a partmen tén, úgy két mé ter tá vol ság ra né -hány nagy, sö tét kõ van a víz alatt. Szin -te sok kolt a fel is me rés, ami kor egy hangszó lalt meg az amúgy is za vart el mém -ben: „Fi gyelj már, ott so ha sem vol takkö vek!” A fel sze re lést te hát le tet tem afû be, és kö rül néz tem: leg alább 20 nagyponty volt ott a part kö zel ben, az alig 40cm-es víz ben!

Ak ko ri ban min dig hord tam egy do -boz cse me ge ku ko ri cát a há ti zsá kom -

ban (ez ma is így van). Mi nél hát rébbhú zód va, óva to san a pon tyok fö lé szór -tam 3-4 ma rék ku ko ri cát. Szin te sze -men ként. A pon tyok las san el úsz tak amély víz fe lé, és el tûn tek a sze mem elõl.A se kély víz ben jól lát szot tak a ku ko ri -ca sze mek a fe né ken. Gyor san ha za sza -lad tam, fel sze rel tem egy úszós bo totegy ap rócs ka úszó val és a hoz zá tar to zóho rog gal. Úgy fél órá val ké sõbb, a víz -hez vis sza ér kez ve lát tam, hogy a pon -tyok megint ott van nak, és az ös szes ku -ko ri ca el tûnt!

Egy szó, mint száz: azon az éj sza -kán hét pon tyot fog tam. Ke le ti szél ben!

Hor gász ni egy sze rû, ha lat fog ni azon banmár egy kis sé ne he zebb: rend sze re sennagy ha lat fog ni pe dig ös sze tett fel adat.Egyet ért ve lem? Sze rin tem biz to san.

Ke le ti szél – el mét bont

Ak kor egy fon tos lec két ta nul tam meg:a „ke le ti szél ben nem le het pon tyot fog -ni” vég kö vet kez te tés nem áll ta meg ahe lyét. Egy újabb vég kö vet kez te téstkel lett le von nom: „Én ma gam nemtud tam pon tyot fog ni ke le ti szél ben”.Utó lag ki de rült, hogy a he lyet ros szulvá lasz tot tam meg. Va la mi nem stim -melt a szél pon tyok ra gya ko rolt ha tá sá -ra vo nat ko zó is me re te im mel sem. Aprob lé mát nem ol dot tam meg, ha nemki ke rül tem, hi szen ilyen szél ben nemmen tem el hor gász ni. Per sze, így is le -het csi nál ni.

Egy meg jegy zés: ma már jó val ki -sebb je len tõ sé get tu laj do ní tok az idõ já -rá si kö rül mé nyek nek. Per sze, nemigaz, hogy egy ál ta lán nem szen te lekne ki fi gyel met: elõ re ügye lek az idõ já -rás ra, pél dá ul an nak meg fe le lõ en mó -do sí tom az ete tés men nyi sé gét, vagymás he lye ken hor gá szom. Er re szok -tam ügyel ni. De hogy az idõ já rás naktúl sá go san nagy sze re pet tu laj do nít -sak, és azt okol jam, ha sem mit sem fo -gok: nos, ez tá vol áll tõ lem. Fõ ként ak -kor, ha ez idõ rõl idõ re meg tör té nik.

An nak sincs ér tel me, hogy egy adotthe lyen, pél dá ul egy nagy ví zen, aholna pon ta ete tünk, egy kü lö nö sen bo -nyo lult sze re lé ket kezd jünk hasz nál ni.Ha egy ponty lá to gat egy ilyen he lyet,ak kor azt egyet len ok ból te szi: hogyme ge gye a boj likat. Ez ter mé sze tes. Önugyan is meg ta ní tot ta ne ki, õ pe dig márna pok óta így is tesz. Egy ilyen hely zet -ben ele gen dõ a stan dard kí ná lat, az azegy 25 cm-es, 15 lb-s elõ ke, 4-es ho rog,raj ta zsu gor csõ, és egy szem sül lye dõhorogc sali.

Ha egy ilyen he lyen több órát hor gá -szik, és nincs ponty ka pás, ak kor ne azelõ két okol ja. Ön ugyan is tel je sen hi -bá san ele mez te a prob lé mát, és a rosszirány ba in dult. Hi szen to vább etet a he -lyen. Né hány nap pal, vagy egy hét telké sõbb is mét el megy hor gász ni, de is -mét fel ko pik az ál la. Így van ez. Fel me -rül te hát egy prob lé ma. Mi a hi ba?

Ép pen er rõl aka rok önök kel be szél -ni: a prob lé ma elem zé sé rõl. Mit te -gyünk ak kor, ha a fo gás nem üti meg amér cét? Ho gyan ta lál juk meg a hi bát?

Vé le mé nyem sze rint nyil ván va ló anezek a leg fon to sabb kér dé sek, ame lyekegy ponty hor gász ban fel me rül het nek.És ez zel nincs egye dül!

Prob lé ma? Meg ol dás!Min den ben ké tel ked ni kez dünk: ameg fe le lõ csa lit hasz ná lom-e? Jó he -lyen ülök? És még vagy ezer kér dés me -rül fel, ame lyek kel csak nö vel jük a bi -zony ta lan sá got. Van-e va la mi lyen ka -pasz ko dó, egy faj ta rend szer, amel lyelúr rá le he tünk a prob lé mán?

Rö vi den: igen. Mind járt el is mon -dom rész le te sen, de már jó elõ re fi gyel -mez te tem: amit ol vas ni fog, az nem fogtet sze ni ön nek.

Elõbb azon ban vé gig fu tok a ke le tiszél lel kap cso la tos, hi bás elem zé se -men, mi vel ez volt az egyik leg em lé ke -ze te sebb hi bám, te hát egy ben az egyikleg in kább ta nul sá gos ese mény is.Ugyan azon éj sza ka ke le ti szél ben, egymá sik he lyen hét pon tyot fog tam. Ins -

Tu da to san ne tud juk!Az az, ha tu da tá ban va gyunk an nak, hogy nem tud juk, hogy ke le ti szél ben holtar tóz kod nak a pon tyok, és ezért nem me gyünk hor gász ni, az egé szen más,mint ha azért nem men nénk hor gász ni, mert sze rin tünk pon tyot ke le ti szél bennem le het fog ni.

(Ked ves kol lé gák! Az ilyen faj ta kö vet kez te tés min dig fáj dal mas! Jó val egy sze -rûbb, ha va la mi re vagy va la ki re rá fog juk a si ker te len sé gün ket.)

Azon az éjszakán itt hét pontyot fogtam. Keleti szélben!

Pontyvilág36

tant mód szer rel, kon zerv cse me ge ku -ko ri cá val. Te hát még csak nem is etet -tem. A szél irány ok kal kap cso la tos tel -jes el mé le tem túl gyen ge lá ba kon állt,ez egy ér tel mû vé vált.

Ke le ti szél ben még több al ka lom malis vis sza tér tem er re a hely re, fõ kénthogy pon tyot fog jak, de azért is, hogymeg gyõz zem ma ga mat: ez nem voltvé let len. És per sze, hogy nem volt vé -let len. Csak ép pen több idõ re volt szük -sé gem ah hoz, hogy meg ért sem sa játma ga mat, va gyis azt, hogy né hány évigúgy hor gász tam, akár egy idi ó ta. Azegóm ezt ne he zen dol goz ta fel.

Egyéb ként nem so ká ig tud tam azona he lyen ered mé nye sen hor gász ni ke -le ti szél ben. A pon tyok egy szer csakszé pen el tûn tek on nan, hi szen azért õksem bo lon dok…

De hát mi is volt a baj az zal az át ko -zott ke le ti szél lel? És ho gyan kö vet het -tem el ilyen hi bát a sé má im és fo gá sitáb lá za ta im el le né re?

Az okot és a meg ol dást el fo gommon da ni, de most sok kal fon to sabb

kek re és vá sá rok ra, de in kább hagy -juk…

Kb. 40 év ponty hor gá szat után vi lá -go san lá tom, hogy mi a lé nye ges, éshogy a lé nye ges dol go kat ho gyan tud -juk fon tos sá gi sor rend ben rang so rol ni(ld. ke re test). Gon do san ügyel jünk er rea fon tos sá gi sor rend re!

Egye di hely ze tek

A szi tu á ci ók so ha sem egy for mák, ígyelõ for dul hat, hogy a lis ta egyes ele meiki cse ré lõd nek.

A fen ti lis tá ban a „fel sze re lés” leg há -tul ta lál ha tó. Az az, mint ha ez len ne aleg ke vés bé fon tos ös sze te võ. Ez ak korigaz, ha ete tett he lyet tar tunk egy nagy,tá gas ví zen. Egy ilyen hely zet ben a ki -fi no mult fel sze re lés ab szo lút mel lé kes.

Egy má sik szi tu á ció, ha pél dá ulFran cia or szág ba uta zunk, egy gyak ranhor gá szott víz hez (ún. pay-lake-hez),és csak egy he tünk van hor gász ni. Apon tyok ra az ilyen vi zek ben fo lya ma -to san hor gász nak, na pi 24 órá ban, az

év 360 nap ján. Sze rin tem egy ilyen szi -tu á ci ó ban csak ha la dó sze re lés sel tu -dunk né hány fo gást fel mu tat ni. Szán -dé ko san „né há nyat” em lí tet tem, nem„ren ge te get”.

A ha té kony fel sze re lés ugyan is az zaláll ös sze füg gés ben, hogy jól rá kell lát -nunk egy adott víz ben élõ pon tyok táp -lál ko zá si szo ká sa i ra. Eb bõl, az egye ditáp lál ko zá si szo ká sok ból in du lunk kiugyan is. Az „egye di” szó mu tat ja, hogya szo ká suk el tér het a pon tyok meg szo -kott vi sel ke dé sé tõl. És itt jön a kép be afel sze re lés fon tos sá ga. Ah hoz, hogyilyen fel sze re lést ál lít sunk ös sze, az kell

azon ban, hogy sok idõt tölt sünk a víz -nél, hogy job ban meg is mer hes sük apon tyok táp lál ko zá si szo ká sa it. Ez te -hát nem mû kö dik ak kor, ha ön egy he -tet új ví zen tölt. Pró bál koz hat egy-kétdo log gal, de a leg több ször si ker te le nül.

Sok szor lát ha tó, hogy egy adott fel -sze re lést (az az olyat, amit egy adott, aszo ká sos tól el té rõ táp lál ko zá si vi sel ke -dés ese tén hasz ná lunk egy adott ví zen)az év szu per fel sze re lé sé nek nyil vá nít -ják. Amit az tán ön is el kezd hasz nál nia hor gász vi zén. Gon do lom, már ka -pizs gál ja: ahol ön hor gá szik, ott tel je -sen más kép pen táp lál koz nak a pon -tyok, te hát a szu per fel sze re lés ér ték te -len, vagy leg fel jebb an nyit ér, mint a sa -ját fel sze re lé se (sõt, le het hogy utób bimég jobb is).

A kül sõ té nye zõk…

… majd nem egé szen leg há tul ta lál ha -tók a lis tám ban. Ezek re is ügyel jünk!Pél dá ul a szél irány ra. Ke le ti szél (K,DK, ÉK) ese tén gyak ran ne he zebb afo gás. A szél irány be fo lyá sol ja a pon -tyok vi sel ke dé sét, kü lö nö sen azo kon ahe lye ken, ahol tar tóz kod nak, és neman nyi ra azért, mert olyan kor nem akar -nak táp lál koz ni. Csak más hogy kellmeg kö ze lí te ni a dol go kat.

A ha jó zás egy má sik pél da a kül sõ té -nye zõk re. Szá mos csa tor nán hor gász -tam in ten zí ven, és kez det ben na gyonke ve set fog tam, ho lott fo lya ma to sanetet tem. De csak va sár na pon ként hor -

Egyé ni leg so ha nem le het ra -va szabb an nál, mint ami korcsa pat ban hor gá szik. Csa -pat ban gyor sab ban fel fe -dez zük egy más hi bá it, hi -szen nem sa ját ma gun katvizs gál juk, ha nem a töb bi hor -gászt, ami sok kal kön nyebb. Haön ké pes ar ra, hogy az ész re vé te le itúgy tud ja kom mu ni kál ni, hogy az a kö zös -ség re néz ve hasz nos le gyen, ak kor biz to san na -gyon ta nul sá gos idõt fog a töb bi ek kel töl te ni. Így ponty -hor gász ként gyor san fej leszt he ti is me re te it és szak ér tel -mét is.

Én min dig is re mény ked tem ab ban, hogy ez meg va ló sít -ha tó! Egyes szak te rü le te ken tel je sen nor má lis do log, ha

ös sze tett prob lé má kat szisz -te ma ti ku san kö ze lí tünkmeg. Csak így tu dunk el iga -zod ni az ada tok, fél- és tel -jes igaz sá gok, fél re tá jé koz -

ta tá sok, hi bás ér tel me zé sekút vesz tõ jé ben. A szak ér tõk is

így lát nak mun ká hoz, és sé má banössze sí tik a té nye ket, ada to kat és

ész le lé se i ket, azu tán elem zést ké szí te nek.Ho gyan kezd jünk hoz zá? A struk tu rá lis meg kö -

ze lí tés hez ki kell ala kí ta nunk egy fon tos sá gi sor ren detazok hoz a dol gok hoz, ame lyek nek a ponty fo gás hoz kö zükvan. Mi a fon tos és mi nem? Er rõl sok vi ta fo lyik. Min den kipró bál ja túl har sog ni a má si kat, és a ma ga iga zát haj to gat -ja. Né mi igaz ság pe dig min den ben van.

szá mom ra, hogy le von jam a kö vet kez -te té se ket. Ob jek tív nek kell ma rad -nunk, ami ne héz do log. Na gyon is ne -héz. Még a leg ta pasz tal tabb hor gá szokis min den fé le csap dá ba es het nek, hátmég én. Nem tu dom elég szer is mé tel -ni: a koc ká zat, hogy hely te len kö vet -kez te tést vo nunk le, jó val ki sebb, ha né -hány hor gás szal cso por to kat al ko tunk,és egy adott ví zen kö zö sen hor gá szunk.

A csa pat ban va ló hor gá szat so rán avi ta ál ta lá ban (tu laj don kép pen min -dig) a csa li ról, a hor gász hely rõl és a sze -re lék rõl szól. No, és az idõ já rás ról.Szin tén na gyon fon tos még, hogy mi -lyen szem szög bõl foly tat juk le a vi tát.Ép pen er re sze ret nék ki tér ni, mert mára fe jem is fáj a té má tól.

Egy elõ ké ket, sze re lé ke ket és ól mo -kat gyár tó cég az új ság cikk ében egé -szen biz to san azt hang sú lyoz za, hogyrend kí vül fon tos, hogy a meg fe le lõ sze -re lé ket hasz nál juk. A kü lön le ges ólompe dig egye ne sen nél kü löz he tet len. Egycsali gyártó (bojli, pel let stb.) a szu per -

bo jli ja fe lül múl ha tat lan ha tá sát fog jahang sú lyoz ni. „En nek a bojli nak az -tán egyet len ponty sem tud el len áll ni!”

Ön ter mé sze te sen meg ér ti ezek nekaz új ság cik kek nek a lé nye gét. Ért he tõ,hogy ezek az em be rek ez zel ke re sik ake nye rü ket. Sok hor gász azon ban mára po kol ba kí ván ja az ilyen bur kolt rek -lá mo t, ami csak bi zony ta lan sá got,bosszú sá got és bi zal mat lan sá got szül.Még pe dig jog gal. Az új sá gok azon bante li van nak ve lük, ezért ponty hor gász -ként – még a kez dõk nek is – meg kellta nul nunk kü lön vá lasz ta ni egy más tólaz igaz sá got és a rek lá mot.

Egyet len eset ben kell ab ból ki in dul -nunk, hogy a hely a leg fon to sabb, és ek -kor va la mi vel kö ze lebb já runk az igaz -ság hoz. Sõt, jó val kö ze lebb.

Az in ten zív ponty hor gász éve im benegy ér tel mû en gyak ran fo gad tam rosszló ra. Alap ve tõ hi bá kat kö vet tem el an -nak meg íté lé se kor, hogy mi a fon tos, ésmi nem. Kar di ná lis hi bá im vol tak ahoz zá ál lá som ban, amit a „ki szí ne zett”in for má ci ók okoz tak. Emi att sok csa -ló dás ért, még nagy csa ló dá sok is. Önö -ket azon ban sze ret ném meg óv ni at tólaz ér zés tõl, ami kor azt gon dol juk„sem mi sem stim mel; költ sé get, fá rad -sá got nem kí mé lünk, és a vé gén nul laaz ered mény”. Az em ber csak ver gõ -dik, mint egy csap dá ban, a vé gén mégde pres szi ós is lesz tõ le. Hogy mi ért te -szem ezt? Több okom is van rá. Azegyik az, hogy ha rag szom a sem mit -mon dó in for má ci ó kat köz lõ új ság cik -

Fon tos sá gi sor rend

1. A ponty hor gász men ta li tá sa2. Terv/cél ki tû zés3. A víz hal gaz dag sá ga (fa jok szá ma, men nyi sé gek és ará nyok)4. A hor gász hely meg vá lasz tá sa5. Tak ti ka6. Csa li és ete tõ anyag7. Kül sõ té nye zõk (idõ já rá si hely zet, ha jó zás, mun ká la tok, tu ris ták stb.)8. Fel sze re lés

Pontyvilág 37

Egy ség ben az erõ

A jó öreg botjaim még sosemhagytak cserben

Horgászatközben érdemes

távcsõvelvizslatni a vizet

Végszerelékünketés csalinkat

az adott vízhez válasszuk

A lakóhelyemhez közeli csatornákatminden nap járom, figyelem a halmozgásokat,és etetem a kiválasztott helyeket

Pontyvilág38

gász tam, mert ak kor szin te egy ál ta lánnem járt ar ra ha jó. De ak kor is ké nyel -me sen el nyúj tóz hat tam a fek võ he lye -men, ugyan is alap ból lus ta va gyok. Afo gás csak ak kor élén kült meg, ami korhét köz nap okon kezd tem el hor gász ni.De az más faj ta hor gá szat volt, mert kétbo tot hasz nál tam. A ha tal mas ha jókpe dig gon dos kod nak még né mi ext ravíz moz gás ról. Mi cso da öröm… Fo gásvi szont még is volt.

Ve gyük pél dá ul a hor gász hely meg -vá lasz tá sát. De mi van ak kor, ha egymély víz mo sás ban hor gá szik, ami ha -son lít egy für dõ kád ra? Ott ho gyan ke -res meg fe le lõ he lyet? Igen, csó nak kalku tat hat a töb bi tõl el té rõta laj szer ke zet után. Te -gyük fel, hogy az egész te -rü let tel je sen egy for ma.(Igen, ve lem tör tént márilyen.) Vagy va la mi el té résmég is van: egy pla tó a me -der ben úgy 180 mé ter re apart tól. Ezt a pla tót azon -ban önön kí vül saj nos már50 má sik hor gász is is me -ri, és min den ki ott pró bálha lat fog ni. En nek az azered mé nye, hogy azon ahe lyen sen ki nem fog sem -mit. Vagy ta lán ön mástvárt?

Egy ilyen ví zen a tak ti ka megint csakjó val fon to sabb, mint a hely meg vá lasz -tá sa, itt több ki sebb ete tett he lyet kellfenn tar ta ni (akár köz vet le nül a partmel lett is), ame lye ken ak tí van kell hor -gász ni. De ez csak egy pél da, Min denszi tu á ci ó ban más kép pen kell el jár ni.Ugye, ér ti, hogy mi re gon do lok?

A ponty hor gászmen ta li tá sa

Ad ha tok ön nek né hány tám pon tot, deeze ket meg fe le lõ en kell ér tel mez ni, az -az a hely ze tet töb bé-ke vés bé jól fel mér -ni. Ez né mi ta pasz ta la tot igé nyel, és(ez ál tal) ku dar cok is elõ for dul hat nak.Ez nem je lent het prob lé mát, így jut ha -tunk el a si ker hez. A fel mé rés azon banegy re in kább ne he zé re fog es ni, hi szenön tu da to san fog lal ko zik a hor gá -szattal.

Csa ló dott? Gon dol tam. Hi szen azel sõ öt dol got a sor ban nem le het meg -vá sá rol ni! És ne gon dol ja, hogy ezt azöt dol got meg ke rül he ti az zal, hogy ki -tû nõ bojlit vá sá rol! Pél dá ul azért, mertön túl lus ta ah hoz, hogy fi zi kai erõ fe -szí té se ket te gyen, vagy hogy önál ló anvé gig gon dol ja. Leg fel jebb be vet het ki -vá ló csa li kat, így né ha fog hat egy-kétha lat. Ez zel azon ban nem mér he tõ azön hoz zá ál lá sá nak mi nõ sé ge.

Ke mény sza vak? Hát per sze, hi szenez volt a cé lom!

Leg fe lül ol vas ha tó: „A ponty hor -gász men ta li tá sa”. Tér den áll va kö -nyör gök Szent Pé ter hez, hogy ez ma -

rad jon is így! Csak a ko moly hor gá szokma rad hat nak meg. Ez nem is le hetmás ként, hi szen az el sõ öt do log igenidõ igé nyes. Ezt az idõt pe dig nem hor -gász bot tal tölt jük a víz par ton. A hor gá -szok pe dig csak ezt sze ret nék. Hi szen avíz re azért me gyünk, hogy hor gász -szunk, nem igaz?

Itt a do log lé nye ge: ta lán azt gon dol -ta, hogy sok ha lat fog, ha (fel ké szü let -le nül) sok órát tölt a víz par ton? Hm…Van egy mon dás: „sem mit sem fogsz,ha a csa lid nincs a víz ben”. Hogy mitgon do lok er rõl? Jó nagy mar ha ság! Deper sze ke mény és lo gi kus ki je len tés nektû nik, hi szen ha nem tud juk, hogy hol,mi kor stb. kell hor gász nunk, ak korcsak víz par ti de ko rá ci ó nak va gyunkott. Ha bár ahogy né hány hor gász tár sa -mat el né zem, szebb de ko rá ci ót is el tu -dok kép zel ni… „A hor gá sza tot a par -ton ücsör gés tõl csak egy haj szál vá -laszt ja el”. Em lék szik még?

A leg több idõ, amit ponty hor gá szat -tal töl tök, az elõ ké szü let tel te lik, a ter -ve zés sel, a hor gász hely vizs gá la tá val, acsa likészítés sel, ete tés sel stb. Ma ga ahor gá szat (te hát a víz par ton tar tóz ko -dás hor gász bot tal) csu pán 30-40%-ottesz ki.

A fel sze re lés mi att pe dig ne ag gód -junk: még so ha egyet len pon tyot semhal lot tam pa nasz kod ni, hogy egy 10 000 Ft-os bot tal fog ták ki, nem pe digegy 150 000 Ft-os sal.

Ez csa ló dás a hen ce gõk nek. Az ilyenhor gá szok azt él ve zik, ha show-t mu -tat hat nak be a víz par ton: rod-podot,hor gász bo tot, ka pás jel zõ ket, ete tõ csó -

na kot, sát rat sa töb bi-sa -töb bi. Ezek a dol gok per -sze mind jól csen gõ már -ka ne vek kel van nak el lát -va. Hogy mit pró bál nakez zel su gall ni (a hang súlya „pró bál nak” szón van)?„Aki nek ilyen pro fi fel sze -re lé se van, az csak szu perponty hor gász le het.”

Az ilyen hor gá szok elõ -nye, hogy a fel sze re lé sükmin dig szép új ma rad. Fõ -leg az ext ra mé re tû me rí -tõ há ló, amin az el hasz ná -ló dás egyet len je le az lesz,hogy az UV-sugárzástól

(nap fény tõl) meg fa kul, mert min digszé pen, füg gõ le ges re ál lít va oda van ké -szít ve el ér he tõ tá vol ság ban. Per sze,szán dé ko san. Csak ép pen min dig szá -raz. Az ilyen hor gász jó so ká ig mu to -gat hat ja az új ál la po tú fel sze re lé sét,ho lott a mat rac ala po san el kop na a két -éves in ten zív hasz ná lat tól…

Re mé lem, si ke rült egyér tel mû sí te -nem, hogy a (nagy) pon tyok fo gá sá -hoz kis sé több do log szük sé gel te -tik, mint hogy a víz par ton fel nyi tunkegy zacs kó bojlit, amit fel fû zünk akész elõ ké re, az tán be vág juk avízbe.

A kö vet ke zõ cik kem ben sze ret -nék konk ré tan ki tér ni a „ponty hor -gá szok men ta li tá sá ra”, va la mint ater ve zés re és a cél ki tû zés re. Ké -szül jön fel ön is, mert sen kit nem fo -gok kí mél ni! Egyéb ként so ha nem isakar tam…

Jó fo gást!

A nagy pontyok horogra kerítése rendkívül összetett feladat