KUK - II-141-172-hatodikresz

8/8/2019 KUK - II-141-172-hatodikresz

http://slidepdf.com/reader/full/kuk-ii-141-172-hatodikresz 1/32

141

gyedrészbel.i é s z v é n y e s e k · ~ .között. Ez azonban nem jutalom,hanem segely volt. 1865 táJan k e z d ő d n e k pályadíjak és jutalmak. A z e l ő t t i l y e n e k r ő l nem esik szó. 1868/69-ben jelen megaz angol, mint önkéntes tantárgy, 1869/70-ben az orgonálás és

• •

gyorsJras.16. fejezet.

Érettségi vizsgálat.

Az érettségi vizsgálatot az abszolutizmus e r ő s z a k o l t a ráaz erdélyi iskolákra s a miénkre is. Az e r ő s z a k o l á s ellen az

egyház v e z e t ő s é g e az iskolai politika n é m e t e s í t ő irányzata miaU

s az autonómia védelme érdekében tiltakozott és védekezett.De a kérdésben az abszolutizmus letünte után hozott összeshatározatai mutatják, hogy a rendszer lényege ellen nincs megállható kifogásuk. Csak nem vallollák be nyiltan, mert az abszolutizmus iskolai politikájával szemben elfoglalt álláspont ukmiatt - úgy érezték - nem tehetik. Ezt mutatja az is, hogyaz alkotmányos élet beköszöntése után az Entwurf gimnáziumával szemben visszamennek a régi iskolára, de az érettségi

vizsgálatot fenntartják. Az Entwurfbanm e r ő b e n

új voltaz

érettségi vizsgálat, me ly a szellemi képzettség puhatolásárairányult s az iskolai hatóságnak betekintést engedett a tanárokmunkájába, k i k t ő l új és haladottabb módszert követelt. Általában érvényesült az éber és szemes e l l e n ő r z é s szigorúsága seltünt a régi patriarkális iskolai élet engedékenysége és lazasága. Az érettségi vizsgálat í r á s b e l i b ő l és s z ó b e l i b ő l áll. Azírásbeli tárgyai: értekezés anyanyelven 5 ó., fordítás latinból2 ó., g ö r ö g b ő l 3 ó., latinra 3 ó., mennyiségtan 4 ó. Egy másiké l ő n y e l v a tanuló vagy s z ü l ő i kivánsága szerint 3 ó. A szóbelitárgyai: az anyanyelv irodalma, latin nyelv és irodalom, görögnyelv és irodalom, történelem és földrajz, mennyiségtan, ter- 'mészetrajz és fizika, a második é l ő n y e l v nyelvtana és irodalma.

Az érettségi vizsgálat rendszere annyira ú j s z e r ű és megl e p ő volt, hogy mikor e l ő s z ö r megjelent a kormányzóság errevonatkozó rendelete az e l s ő i d ő k b e n nem tudják, mihez tartani magukat vele 'szemben. A vizsgálat érdeme ellen nincs

észrevétel és megjegyzés de a diákok között valami csendesbOjkott indul meg ellene: mit az igazgatóság - ki.érzik ~ ~ o r o k közül - örömmel használ fel a felhívásra adott Jelenteseben.A kormányzóság, hogy a gondolatnak megnyerje a ~ e ~ e t ő s é g e t , 1851 jun. 30.·áról 15281. sz. alatt a vizsgálat vezetesevel NagyElek fögondnokot bizza meg. Az illazgatóság jul. 3.-ról aztielenti, hogy a tanulók közül k e t t ő kikérvén iskolai bizonvít-



J42

ványál. e J t á v o z o ~ I : . a . löbb! h!"ani p á l y á ~ a szándékozik mennis azoknak é r e l l s e ~ 1 b l z ~ n ~ I I v a n y nem szukséges. Nagy Eleknekjelentik. hogy ez Iskolai evben nem voltak éreltségire jelenlk e z ő ifjak. A kérdési a F ő l a n á c s elé lerjesztik. de az 1851szepl. I -3 . napjain larloll zsinati F ő t a n á c s j e g y z ő k ö n Y V é b ő l nem t ű n i k ki. hogy foglalkozolI volna vele.

A F ő t a n á c s után nehány nappal. szepl. 14-én. azonbanmár jelentik az E. K. Tanácsban. hogy 5 tanuló jelentkezel!a vizsgálatra. A tanács megváltoztalja korábbi végzését s megbizza az igazgatót. hogy tegye magát érinlkezésbe Nagy Elekkel. mint kinevezell kormánybiztossal az érellségi megtartásaügyében s miután megtartották. az e r e d m é n y r ő l tegyen jelentésI. Október !>-én jelentik. hogy az érettségit mindnyájan kiál

lotlák. Az igazgató beadja a j e g y z ő k ö n y v e t . melyet a F ő t a n á c s elé terjeszteni határoztak. Az 1851/52. év végén tartotl érettségivizsgálaIról tell jelentésre a kormányzóság megjegyzése (E.K. T. jkve 1853. 46. p.) az. hogy az eredmén} a várakozásnakmegfelelt. De az írásbelire ne adjanak mindenkinek külön tétell.hogy a tanulók képességeit össze lehessen hasonlítani s arészrehajlás vádját elkerülni és a latin tanítására nagy gondotkell fordítani. hogy· a korszellem anyagias iránya miall az iljak

ne idegenedjenek el a magasabb tudományosságtól s ne nélkülözzék az érlelem- és jellemképzés ezen egyik leghathatósabb t é n y e z ő j é t Az 1852/53. iskolai év végén 13 ifjú tell érells é g i ~ 10 unítárius. 2 ref. és l luth. Az 1857-59. években tartoll érettségi vizsgálatokról felterjesztetl jelentésekre az 1859.évi kolozsvárí zsinati F ő t a n á c s határozata: ..Mind az éretlségivizsgálatok behozatala. mind pedig azáltal. hogy iskoláinkiskolai tanácsosság alá rendeltettek. mind végrs azáltal. hogyiskoláinkra nézve más vallású iskolai tanácsos neveztetett ki.

vallásunk önkormányzása tetemes sérelmet szenvedvén. zsinatiF ő t a n á c s ragaszkodik az 1856 aug. 28. fölterjesztéséhez s etekintetben további t e e n d ő i r e nézve elvárja. mi lesz eredményeazon közlésnek. mely szerint a nem r. kath. egyházak autonómiája helyre fog állíttatni".

Az abszolutizmus l e t ű n é s e után az alkotmányos élet közeledtére az iskolaügyet ujra rendezik. 1861. május 4-én Kovácsiigazgató e l ő t e r j e s z t é s é r e az igazgatóság a k ö v e t k e z ő : ; : , é g z ~ s l hozza : Minthogy az érellségi vizsgálat gyakorlata Fotanacsáltal is .ideiglenesen legalább el l ő n fogadva. s z ü k S é g ~ ~ n e ~ !álja ez évben is megtartását : minthogy pedig a haz,?1 U J ~ b mtézkedések által az iskolatanácsosi hivatal megszunt. vele'!lénye az. hogy az igazgató az érellségit tenni kivánókat ,szó:btsa fel . az írásbelit a pünkösti szüneten larlsa meg. a o b e h IIZ évvél!i vizsgáldl alkalmávdl tdrtassék meg s erre a km eve-



143

: r e n d ő vizsgáló biztos is meghivandó volna. Terjesztessék fel

E. K. T.-hoz azon hozzáadással. hogy az érettségi vizsgdIalnakmint rendszernek további fenntar/ása. úgy megszüntetéaG,61való intézkedés a F ő t a n á c s elé volna t e r j e s z t e n d ő . Az 1861.

jun. 19. tordai zsinat - az 1860-61. évi érettségi vizsgálatokról való jelentéssel kapcsolatosan határozza: mint az e l ő b b i F ő t a n á c s o k . úgy ez sem ismeri el az iskolatanácsosoknakiskoláink ügyeibe való befolyását s autonómiánk és törvényesjogainkból kifolyólag fenntartja magának. hogy az érettségivizsgálatra nézve ezután szabadon intézkedhessék. Az 1862.

szepl. e l s ő napjaiban Kolozsvárt tartott F ő t a n á c s foglalkozván.az autonómiánk tetemes megsértésével felállított érettségi vizsgálat megtartásának. vagy eltörlésének kérdésével határozza:

helybenhagy a ez alkalommal az E. K. Tanácsnak 1861.163.sz. a tett azon ideiglenes intézkedését. mely szerint az érettségivizsgála tot továbbra is megtartandónak határozta önkorIllányzásijogából kifolyólag. fennhagyva magának. hogy annak idejébenez ügyben véglegesen intézkedhessék. Az 1863. évi F ő t a n á c s a nevelésügyi bizottság és az E. K. T. véleménye alapján ki

mondja: ezután az érettségi vizsgálatra e l ő á l l a n i szándékozókaz utolsó félévi közvizsgálat alól se mentessenek fel. hanem

köteleseke l ő á l l a n i .

Magára a vizsgálat végrehajtására nézvehatározatilag kifejeztetvén. hogy a míg a F ő t a n á c s önkormányzati jogából kifolyólag azt jónak látandja megtartani. az arrae l ő á l l ó ifjak megvizsgálása az eddiginél még nagyobb szigorral történjék.

Az 1871. évi törvény már szervezi az érettségi vizsgálatol.A gimn. tanfolyamot végzett ifjak a nyári félévi közvizsgák utánmég egy általános ú. n. érettségi vizs ' ára állhatnak elé. Akikily vizsgát szándékoznak adni. e szándékukat két hónappal aziskolai év vége e l ő t t az igazgatóságnak irásban bejelentenikötelesek. Aki az utolsó évi akármelyik közvizsgálat alkalmával valamely tantárgyból m á s o d r e n d ű osztályzatot nyert. érettségi vizsgára nem bocsáttatik. Az érettségi vizsgálat kétféle:írásbeli és szóbeli. Tárgyai: fogalmazás anyanyelven ; fordításnémet. latin és görög n y e l v b ő l magyarra szóval és írásban;magyarból német és latin nyelvre írásban; szám- és mértanifeladatok megfejtése írásban és szóval; általános és hazai törté

nelem s a természeti tudományok szóval. Az érettségi vizsgálatrói külön bizonyítvány állíttatik ki. Aki ily vizsgánál másodr e n d ű osztályzatot nyer valamely tantárgyból. a vizsgáló bizottságáltal k i l ű z e n d ő napon javitóvizsgát tehet. Aki a VIII. g i ~ n . osztályt el nem végezte. érettségi vizsgálat!a ne!D .bocsáttahk.Az 1880-81. évi törvények 105-109. §.-al ez mtezkedéseketváltozatlanul átvették.



•

144Ezulán élelbelépen az 1883-ik évi középiskolai törvény.

mely az é r e n s ~ g i . v i z s ~ á l a t o t rendezte. ~ r e f o r t n a k el kellenejlenie azl az allasponlját. hogy az autonom felekezeti középiskolák érettségi vizsgálatán a f ő i g a z g a t ó elnököijön. 'mint a

kormány k é p v i s e l ő j e . A küzdelem e kérdés körül annyira ki-élesedett volt. hogy az egész törvény sorsa kétségessé vált.Treforlnak engednie kellett. A kérdésnek az a megoldása. hogya k o r m á n y k é p v i s e l ő csak e l l e n ő r z ő közeg. kit semmiféle intézkedési jOg nem illet. a tárgyalások rendjén létrejött engedménykövetkezménye. Az autonóm felekezeti középiskolákban azérettségi vizsgálatok az illetékes felekezeti f ő h a t ó s á g által ki-rendelt egyén elnöklete alatt tartatnak a kormány k é p v i s e l ő j e jelenlétében. aki betekinthet az érettségi vizsgálat összes ügyírataiba. a szóbelin jelen lehet. a tanulókat kérdezheti. közölheti észrevételeit. de a bizonyítványokat nem írja alá. Egyetlenjoga. hogyha a törvény nyilvános megsértését észlelné. a bizonyítvány kiadását felfüggesztheti. Ez a felfüggesztés addigérvényes. míg az esetet a miniszter felhívására az iskolaf ő h a t ó s á g a felül nem vizsgálta. Ha ez törvénytelenséget állapítmeg. a bizonyítvány kiadását betiltani köteles. A törvény végrehajtása rendjén a miniszter azt az e l ő z é k e n y s é g e t gyakorolta.

hogy k o r m á n y k é p v i s e l ő k ü l rendszerint ugyanazon felekezetiegyének küldettek ki. •Az 1884. évi F ő t a n á c s r a már jelenti az E. K. T.. hogyaz érettségi vizsgálatot e f ő s z ö r tartották meg az országos törvény és vonatkozó kormányi szabályrendeletek szerint Jllin-denekben k e l l ő pontossággal. A k o r m á n y k é p v i s e l ő Berde Aronvolt. elnök il püspök. Mivel alapjában és tartalmában a vizsgálat az eddigi r e n d s z e r t ő l nem tér el. s ő t mivel a német és

görög a szóbelinek nem tárgya. a vizsgálat könnyebb a réginél. Az eredmény azonban mégsem volt jó. mert az osztálynépes és több gyenge t e h e t s é g ű tanuló volt.

Az 1885. évi törvény az országos középiskolai törvény és vizsgálati utasítás m e g f e l e l ő rendelkezéseit átveszis azóta az érettségi vizsgálat teljesen az állami norma szerinItartatik.

A vizsgálatokra elnökül az egyházi f ő h a t ó s á g hosszú i d ő n keresztül. a 90-es évek közepéig. a püspökö I küldle ki. Nem

vo lt helyes intézkedés. mert a vizsgálat lefolyása ala f akad Inem egyszer olyan kérdés. mely fölött a nézelek nem egyezteks ilyenkor a miniszter megbizottja az egyház fejével állo"szemben. kinek m ű k ö d é s e a vizsgálaIról felterjesztett jelenlé·sek kapCSán a miniszter és az egyházi f ő h a l ó s á g megbírálásaalá ke rült. A helyzet ferde volta nemsokára k i t ű n t s azóla azelnö kSége t más vezeIi.



145

Az utolsó huszonegy év érellségi vizsgálalainak eredmé-nyét a k ö v e l k e z ő táblázat mutatja:

tn".'" .Jd • . ; . ; ÉnUoek .yd••

• • 'lilak. év -

! :!!.

~ h : c ! = y" .H !

1879/80 5 6 6 7 I 1888/89 2 8 14 4 3 _laU.' /.111 /6 .16g •• /. ' •• i. ,... 1889/90 3 5 15 3 I _

1880/81 3 8 4 4 5 I 1890/91 3 8 19 5 - _1881/82 2 10 10 I 8 - 1891/92 2 6 13 5 - _1882/83 5 7 9 2 10 - 1892/93 4 8 3 4 5 l

/.111 I' lilll. 2W'I 11". "_eg 1893/94 2 4 15 2 5 Ip... .I.t. 1894/95 3 5 13 2 2 I1883/84 I 12 24 5 4 - 1895/96 5 6 19 5 6 -

1884/85 4 6 16 4 l I 1896/97 2 6 10 5 3 I1885/88 7 9 11 2 - - 1897/98 4 4 9 I I I1886/87 6 10 5 4 3 - 1898/99 3 6 6 I - l1 8 8 7 / 8 ~ I 6 15 7 2 I 1899/900 2 4 10 - 3 -

Ez i d ő alatt az éreltség fokozalai : I 879/80· ban : k i l ű n ő . dicséreles. e l s ő r e n d ű . A k ö v e l k e z ő években: k i l ű n ő . jeles. jó.elégséges. 1 8 8 3 / 8 4 · l ő l végig: jelesen. jól. e g y s z e r ű e n érell.1886/87 -ig a k i l ű n ő k és jelesek. i l l e l ő l e g a jelesek és jók számaállalában emelkedik. ázulán esik. végleg elulasiloll csak egy

van. az azulánii d ő b e n .

négy év kivélelével. minden eszlend ő b e n akad I - I . A jelesek és jók száma 1886/87.ig lehál 8e s z l e n d ő b e n majdnem annyi (101). mini az azulán k ö v e l k e z ő 13 évben (112). de ezek száma együll sem éri el az elégségesek számál. hololt pl. a Iheológián ezek száma külön-különfelülmulja az elégséges eredménnyel vizsgázoltakél. ami avizsgálal szinvonalára enged kövelkezlelést.

17. feiezet.

Szünetek.

Az iskolai év a 17.ik században nem szeptember l-én.hanem augusztus második felében k e z d ő d ö l l s julius közepelájáig tarlotI. Közben azonban a léli F ő l a n á c s o k és a juniusvégi zsina lok. valamini a léli vizsgálalok miatt hosszú szünelelések vollak. Lassan és hosszú i d ő alall válik t ö r v é n y s z e r ű szokássá. hogy az iskolai év szeptember l-én k e z d ő d i k ésjunius 3O-án v é g z ő d i k . Agh Islván reklorsága alall P. HorválhFerenc f ő g o n d n o k n a k erélyesen kell fellépnie és halározalolhozatnia. hogy aki junius vége e l ő l t h'lzamegy szeple.mbo;rI·re vissza nem j ő . az bünlelésl kap. Es. a l a ~ a ~ 1 karl Ismelellen figyelmezteti a F ő t a n á c s . hogy az Iskol81 evel sem az

Dr. G4I Kelomeo ; A k.OIOaVári vnlt6riu. kolUPum t 6 r t ~ n e l c . U. 10



146

elején, sem a végén m e . ~ ö v i d í l ~ n i n e ~ szabad. A k é s ő i beg y ű l é s n e k az oka a nyart mezeI munkakkal való foglalkozásvolt. A tanulók korai ellávozásának pedig az, hogy az utazással8-12-14 napot is i g é n y b e v e v ő zsinatokat junius végén, esetleg

julius elején tartolták s azalatt némelyek hazamentek. Mikoraztán a tanárok hazajöttek, rendszerint julius közepe tájánkiadták a vakációt.

1633 julius 13-án (Fa sc. I. 107'> adják ki a nyári szünetet:publica facultas ad rusFcalionem exhibetur. 1643 (F a8c.1. 232.)a "recrealio et rusticandi facultas" julius I I - t ő l aug. 15-ig tartoIf.1673-ban (Fasc. II. 299.) julius 15-én olvassuk, ferias canicularesoblinuerunt studiosi és aug. 14-én: Dni Studiosi a rusticalioneredeunt ad studia. 1675-ben (Fasc. II. 317,) julius 24-én kapnak

vakációt (feriae conceduntur ad messem), amely aug. 26-ig tart,mely napon m e g k e z d ő d n e k a leckék. 1693-ban julius 17-énk e z d ő d i k a nyári vakáció s tart aug. 24·ig. (Fasc. II. 553-554).1711/12-ik évben 8zünetek vollak: juliu8 19-szept. 10, október9-nov. 9, dec. 15-jan. 9, március 14-apr. 6, május 8- 23,julius 7-szepl. (Fasc. IV. 108-110, 111. 113-114, 118-119,121-123, 125. 1.). 1724-ben julius 8-tól aug. 20-ig (Fasc. IV.322.). A 18-ik század végén a vizsgálatok junius 20-30-ika

között tartatnak, azután következik a pronuncialio c1assificalionis és a promolio, a szünet tart julius l - t ő l szept. I-ig. (Fasc.VII. 420-425.), 1773 julius l·én kiadatik a "két hónapi nyáriszünet", nagy örömére a tanulóknak (Fasc. VI. 80.), jegyzi fela f ő n ö k . 1787 junius végén feljegyzi a f ő n ö k (Fasc. VI. 421.),hogy ezután a katholikusok nyári vakációja, amely eddig szepl.l ő l okt. végéig tarto If, a felség rendeletére a miénkkel és a

reformátusokéval össze fog esni (julius-aug.) Az 1840-ik évitörvények e l ő k é s z í t é s e alkalmával a Vélemény ismeretlen szerz ő j e nyiltan és ő s z i n t é n megmondja, hogyaszüneteket a tanulók önkényesen meghosszabbítják úgy, hogy k ü l ö n b ö z ő ürügyek alalt korábban hazakérezkednek s k é s ő b b e n j ő n e k vissza.Aztán a szünetek is hosszuak s csaknem feleslegesek.

Az 1840-ik évi törvények szerint az iskolai év kezdete..régi szokás szerint" szepl. 1. Ezen a napon olvassák fel atö rvényeket. A tanulás e l s ő periodusa okt. 17-ig, szüreti szünetokt. 17-3 l-ig ; második periodus nov. I - t ő l december 19-ig,

karácsonyi szünet dec. 20-tól jan. 2-ig; harmadik .peri<;,dusJanuár t ő l a téli vizsgálatok végéig. Ezután 5 naplNegyedik periodus: innen húsvét e l ő t t i vasárnapig. (A husv_et!szünet nincs meghatározva). Ötödik periodus : pünkös t elott!vas.árnapig; szünet pünköst utáni vasárnapíg H a t o d i ~ és l penodus: junius utolsó napjáig. Julius aug. 31 -Ig szunet.Az 1845. évi törvények szerint : szünetek julius-augu sztuson



147

kivül dec. l 5 - t ő l jan . 2-ig, az e l s ő fél évi vizsgálat után I hét,húsvétkor 20 nap, pünkösdkor 15 nap. A szüreti szünet töröl-

· tetik. Az abszolutizmus az iskolai szünetek kérdését is szabályozni akarta. E tekintetben az 1851 május 31., 12.972. sz. a.rendelet 3 pontban ezeket rendeli: l. A félévi közvizsgálatokideje folyó évi julius hó utolsó fele , a felgimnáziumra annakutolsó 15 napja, az algimnázium ra utolsó 8 napja. 2. Ez

· alatt tartassék az érettségi írásbeli része, amely nélkül a szaktudományokra senkit átbocsátani nem lehet. 3. A nagy szün-

· i d ő nem lehet több 4 hétnél s ennek egyenest meg kell e l ő z n i az egyetemi tanfolyam m e g k e z d ő d é s é t s mivel az október l-énvan, a nagy s z ü n i d ő augusztus lesz. A gimnázium szepl. I-énfog k e z d ő d n i . A f ő e l e m i iskolákban is ez lesz a rend.

Ez az e l s ő rendelet k é s ő n érkezett, mikor a nyári közvizsgálatok már folytak s intézkedni nem lehetett. A másodikrendelet (1852 dec. 24. 27.845/2702 sz. a.) a s z ü n i d ő t így szabályozza: összesen van 8 hét. m e l y b ő l 4 az iskolai év végére.augusztusra, 8 nap az 1 - II. félév közé essék, a még fennmaradó 3 hét a helyi szükség szerint adható ki. E 3 hét elhelyezése iránt véleményt kér. Az 1853 febr. F ő t a n á c s válasza ez :Iskoláinkat hitrokonaink s eklézsiáink alapítván s tartván fenn,kötelezetlségeink vannak irántuk. Ilyen az, hogy sátoros ünnepeken ifjainknak meg kell látogatniok, prédikálniok, ami gyakorlati képzés, de anyagi segély is. Ezért az ünnepeken szab á l y s z e r ű e n 2 hétig szünetel a tanítás. De minthogy a köztanításmellett magántanítás is van s minden tanulónak magántanítója,ilyen s z ü n i d ő k idején azok foglalják el ő k e t . A f e l s ő b b osztálybeliek pedig prédikációt készítenek és tanulnak, mert intézelünknemcsak teljes gimnázium, hanem theologicum seminarium is.Ezek szerint e szünetek csak látszólagosak, valósággal nem

azok, hanem az alsó osztályokra nézve magántanitás, a f e l s ő b · bekre gyakorlati önképzés az annyira szükséges önmunkásságfejlesztésére. A julius-aug. 8 heti s z ü n i d ő t .iskoláink természete szükségel;" . Tanulóink messze v i d é k e k r ő l j ő n e k , egészévben csak ekkor mehetnek haza, hogy a szükségesekkel ellássák magukat. A hazamenetel. kijövetel 10 napbá is belekerül. Ha 4 hétre szorítódnék ez a szünet, kevés i d ő maradnafenn úgy, hogy a tanulók nem pihenhetnék ki maguka!. A s z ü l ő k többnyire f ö l d m í v e l ő k , mezei munkáikban gyermekük is segítnek, elvük lévén, hogy jó korán szokjanak m u ~ k ~ h o . z , .a

. szükség e pályára kényszeríti. De a t a n á r ~ k k ? r u l m e ~ y ~ 1 IS

igénylik a 8 hetel. Julius felét az érettségi vIZsgalattal tolukA zsinatokat ez i d ő b e n tartjuk, ezeken kötelesek ,megjel,:n!".A két félév között van 5 napi pihenés, a 3 orszagos vasarkor 1-1 nap, összesen 8. Ennél több nincs. S minthogy

•

10"



lU

iskoláinkban hetenként 2 Félnapot a s z ü n i d ő nem logya8zt eltulajdonképeni s z ü n i d ő csak julius és augusztus". A s z ü n i d ő k

beoszlásáttehát körülményeinknél fogva lehetetlen változtatnunks kérjük a régi rend fenntartását 1855 . elején a helytartóság

a s z ü n i d ő k szabályozásáról mégegyszer adotl ki egy rendeletetAz E. K. Tanács az igazgatóságnak adja ki véleményezésre.Ez márc. 4-én terjeszti be véleményét. melynek értelmébennyári s z ü n i d ő n e k Erdélyben, mint f ö l d m í v e l ő országban leg.célszerübb juL és aug. Az E. K. T. válaszában azt írja : minthogy iskoláinkban nincsenek olyan tanulók, kiknek ünnepeiketaz ó-naptár szerint kellene megtartaniok, ezért a nyári szüni d ő t 6 hétre szorítani egyik iskolánkban sem szükség. Kéri juLaug. engedélyezését, mint van Krakkó, Morva, Lemberg kerü

leteiben, Bukovinában, mert f ö l d m í v e l ő népünk érdekeivel ezegyezik s azon .nem alaptalan elv is uralkodik köztük", hogygyermekeiket mezei munkára és ügyességre szoktassák. Erreez az i d ő legalkalmasabb. A helytartóság nov. 16-án azt feleli,hogy hajlandó figyelemmel lenni a tanulók, s z ü l ő k és tanárokhelyi viszonyaira. Az iskolai szünetek kérdése még egyszer e l ő -fordul az 1857. évi jun. 7. kolozsvári F ő t a n á c s o n , amely azezévi febr. 4. kelt 1792. sz. rendeletet tárgyalja. Ez a nyári

szünetet juL - augusztusra határozza meg, de a luth. iskoláknak megengedi, hogy megrövídithetik jul. 8-ig vagy IS-ig sezzel szemben törökbúza-szedéskor, vagy szüretkor ugyanannyiszünetet adhatnak. Választ kér arra, hogy melyik iskoláirakívánja a 8, i l l e t ő l e 14 napi megrövídítést s ehelyett a szüretibeállításál. Egyben közli, hogy a s z ü n e t i d ő k véglegesen megvannak állapítva, csak elosztása van megengedve. Ezekenkivül más s z ü n i d ő az igazgató f e l e l ő s s é g e mellett szigoruaneltiltatik. A F ő t a n á c s a kérdés elintézését az igazgatóságrabízta, hogy ..szükségeink szerint" intézkedjék.

Maradt minden a régiben.Az 1871. évi törvények szerint : az iskolai év szepl. t ő l

junius 30-ig tarI. S z ü n i d ő k szüretkor 2 hét (tehát visszaállítjaaz 1845 e l ő t t i állapotol), karácsonykor 2. e l s ő félévi vizsga utánl , húsvétkor 21

/2, pünköstkor 2 hét Ezeken kívül az igazgatóságadhat legfeljebb I- I napot országos vásárok, v e r salkalmával és húshagyó kedden d. u. és hamvazó szerdand é l e l ő t t

stb. Az 1880/81.-ik évre érvényes törvény a szüneteketigy állapítja meg : a kéthavi nagy kívül szüre tkor!:Iap, karácsonykor, húsvétkor és pünköstkor 2-2 hét E z ! , , ~ e n

klvul az igazgatóság az félévi vizsgálatok után belatasaszerint szünnapokat engedélyezhet és alkalmilag fé l vagyegész napi szüneteket adhat

Az 1885. évi törvény .zerint az isk. éva középiskolai



149

országos törvény intézkedéseihez alkalmazkodva háromszakra oszlik: az e l s ő karácsonyig. a második húsvétig. a harmadik év végéig tarI. Szünetek julius-augusztuson kívGI : szüretkor \o nap. karácsonykor. húsvétkor és pünköstkor 2-2 hél.

Végül az 1896. évi törvények szerint: szüretkor 7 nap. karácsonykor és húsvétkor 14. pünköstkor 7. Fontosabb esetekbenaz igazgatóság engedélyezhet egyes szünnapokat s az igazgató 3 nem egymás után k ö v e t k e z ő napot.

18. fejezet.

Apolló-kör_

A zene tanulását kezdetben elég merevséggel tiltotta azegyház. A 1800· évi téli F ő t a n á c s r a a szekundánusok a tógások·kal együtt azzal a kéréssel állanak elé. hogy szerdán. szombaton és vasárnap d. e. a kollégiumban gyakorolhassák magukat a muzsikában. A határozat így szól: "A közjóra valótekintet nem engedi. hogya kérést megadhassa a konzisztórium; azt mindazonáltal nem ellenzi. hogy bizonyos órákonrektor aCia hirével tisztességes helyeken a városban az olyan

tanuló ifjak magokat a muzsikában is gyakorolják. akik egyébkötelességeknek megfelelnek". Mi lehet az a "közjó". ami nemengedi meg a diákoknak a zenei gyakorlatokat? Nem tudomelfogadható okát adni e határozatnak. Elvileg nem szegül ellene.Talán az a gondolat settenkedik mögötte. hogy az iskolai kötelességeik t e l j e s í t é s é t ő l vonja el ő k e l . De viszont a városban"tisztességes helyeken" megengedik. Talán az a tapasztalat.hogy a zene kávéházakban. kocsmákban. szóval ..nem tisztességes" helyeken szokott szólani. Vagy talán az a rideg aszkéta és örömtelen felfogás és életmód. amely az iskolábanuralkodot!. S a m e l y r ő l . pl. B. Farkas Sándor és mások is olykeservesen panaszkodnak. 1819 jul. I én megnyilt a Kolozsvárvárosi Muzsikai Egyesület. A v e z e t ő s é g értesítést küld az igazgatóságnak s kéri. hogy kihirdetvén biztassa az ifjúságot. hogyminél többen iratkozzanak be a zene tanulására. meri 011

napi 2 órában dij nélkül lanulhatnak. Az értesítés akkor jöll.mikor az ifjúság épen eloszlóban volt. Aug. 27-én megisméllik

az értesítést azzal. hogy a j e l e n t k e z ő k e t örömmel felveszik sa tanífók ezekkel a tanítást e l ő l fogják kezdeni. (Fasc. X. 321.323.l. Nincs több adatunk rá, hogy jelenlkeztek-e s mennyien.De tilalomról most már nincs feljegyzés.

A k ö v e t k e z ő évtizedekben a v e z e t ő s é g figyeImét a mG-

ének. vagy amint mondták: a harmonium mívelésére fordítolla8 a muzsikai egyesület halás6 legfeljebb úgy nyilvánult. hogy

•



150I

a jobb módúak, vagy a zenei tehetséggel megáldottak, mintkijárók nyertek ott o ~ t a t á s t . A zene kérdésével csak az 1839.évi törvényekben talalkozu nk, ahol a 65. cikkely szerint: Mu-zsika gyakorlása szünórákon másoknak háboritásán kivül megvan engedve. Ha többen akarnák magukat gyakorolni együttvagy mulatni, úgy oly órákon menjenek valamely audilóriumba'.Az 187\. évi törvények 37. pontja a szobában való zenéléstés éneklést csak akkor engedi meg, mikor ezzel az i l l e t ő lakótársait, vagy a köznyugalmat nem háborgatja. Ugyanez áll az1880/81. és 1885. évi törvényekben is.

Ebben a mostoha sorsban volt a zene, melyre a v e z e t ő s é g figyelme nem terjedt ki, m i d ő n maga az ifjúság vette kezébea kezdeményezés és szervezés ügyét, akárcsak a harmoniánál,

melynek tanítási költségeit kezdetben szintén nem a közpénztárfedezte. 1870/71. isk. év elején a címül írt név alatt zenetársulat alakult, de két év mulva megszünt, mert tagjai az iskolából eltávoztak s nem állandónak volt szervezve. 1873/74.elején megint összeállítottak egy házi kvartet-zenekarl. melyszintén megszünt év végén. 1874/75. isk. év elején szept. 26-án

. Egyed József az ijúságot g y ű l é s r e hívta össze, hogy megbeszéljék egy zene társaság állandósítását azáltal. hogy egy bíztos

és állandó alapot létesítenek. Az indítványt lelkesen fogadtáks a kibocsátott g y ü j t ő · í v e n mindjárt az e l s ő nap 109 frt 85 krt 'és egy tallért írtak alá. Okt. 3-án alakuló gyülést tartottak sBarabás Lajost elnöknek, Deutsch Arthurt j e g y z ő n e k , G y ő r f i Ferencet pénztárnoknak választották. Alapszabályok készítéséreegy 12 tagu bizottságot küldtek ki. Az igazgatóságtól engedélytkértek arra, hogya városban erre a célra gyüjthessenek. Nemsokára elkészültek az alapszabályok. 1875 ápr. 20-án adják beBenczédi igazgatóhoz. A tervezésben megokolják, hogy miérttartják szükségesnek a kör megalakítását. Régóta érzik egyállandó zenetársaság hiányát. Azért önkéntes lársulalol szervezlek, de az nem volt állandó, mert nem volt v e z e l ő j e , alapja ,hangszerei. A vezetéssel egyik-másik tagot bizták meg. Másf e l e k e z e l ű iskoláknak van társulaluk, lanulóik zeneismerelekkellépnek ki s k i c s i n y l ő szemrehányásokkal illetik ő k e t . A korkivánalma a társulat megalkolása. Ezérl határozták <:1 !"egszervezését önkéntes áldozatokkal. Célja : az ifjúság k o z o ~ tzenei ismeretek terjesztése, fejlesztése, rendszeres zenetamtadsés tanulás megkezdése és fenntartása, zene tanítói állo.más ren -szere sí ése, fizetésének biztosítása, hangszerek. kotlak beszerzése. Eszközök : önkéntes adományok. a büntetéspénzek fele ,a tanulók által évenként f i z e t e n d ő 50 kr, zenei e l ő a d á s o kmájusi mulatSágok jövedelme, hangversenyek, g o ~ ~ l t a l n>:áron

n d e z e n d ő hangversenyék. A hangszerek kezelesere "blzott-



151

mány" szerveztelik, mely iskolai év végén számot ad a bevét e l e k r ő l és kiadásokról. A tagok: alapító, pártoló, rendes (I. g.o.-tól fel a III . éves theologusokig), rendkivüli. vendég- és tiszteletbeli tagok. A rendes tagok: m ü k ö d ő k a VI-VIII . g. o. t.és theologusok és tulajdonképeni növendékek: l -V. g. o. tA tanításra a kör zenetanitót. i 1 . l e t ő l e g z e n e k a r v e z e t , ő t fogadfizet. Az egylet az E. K. T. felugyelete alatt áll. Uj alapszabályokai. vagy módosításokat eszközölni sem az ifjúságnak azE. K. Tan.ács t , : , d t ~ nélkül. sem a z ~ . K. Tanácsnak az ifjúságbeleegyezese nelkul (I) nem lehet. Hivatalnokai: elnök. j e g y z ő pénztárnok. e l l e n ő r . k e z e l ő - b i z o t t s á g . karnagy. hangszer-hangjegy tárnok. A karnagyot az Apolló·kör naggyülése választjapályázat útján. Az alapszabály t e e n d ő i t részletesen e l ő í r j a . Fél

évenként a rendes vizsgálatok alkalmával köteles vizsgálatottétetni. A tagok kötelességei is szabályozva vannak. A beterjesztéshez van mellékelve 1875 márc. lJ.ról a pénztárnok jelentése. Eszerint tiszta vagyon 258 frt 94 kr. A szintén csatolttitkári jelentés szerint van 3 pártoló. 198 alapító és 9 mük ö d ő tagja. Van 20 drb. zenemüve. I nagy. I kis gordonja.5 kottatartója. Minden héten tartott egy gyakorlatot. Kétszerm ű k ö d ö t t nyilvánosan: dísztornán és az igazgató névnapján.Az alapszabály. számadás és jelentés felterjesztésével kérik az

alapszabály jóváhagyását. A felterjesztés sokáig hevert elintézetlenül. Négy év mulva 1879 febr. 7-én Varga Dénes elnök.Tutsek Sándor j e g y z ő . Vincenti Károly és Ferencz Ákos bizottmányi tagok ez ügyben e l ő t e r j e s z t é s t tesznek. E l ő a d j á k . hogyaz E. K. Tanács tudja. hogy évekkel e z e l ő t t egy egylet keletkezett a zene mívelésére és terjesztésére. hiszen a m e g e r ő s í tésre váró alapszabályok fel vannak terjesztve. De a nagy célelérésére: egy zenetanítói állomás rendszeresítésére. sok pénz

kell: 10000 frt. Jelenlegi vagyonuk 405 frt 65 kr s ha ez csaka t ő k e kamataival növekszik. 80-100 e s z t e n d ő is kell a szükséges t ő k e összegyüjtésére. Kérik azért az E. K. Tanácsot. nemmaguknak. hanem a j ö v ő nemzedéknek érdekében. h0!IYévenként 50-BO frt járuljon hozzá a t ő k e növeléséhez. Jelenhk.hogy m ü k e d v e l ő k b ő l megalakult az egylet. Boér Gergely énektanár önként ajánlkozott a zenekar vezetésére. A m ü k ö d ő tagok száma 22. Ez a felterjesztés lehetett az oka. hogy azE. K. Tanács az alapszabályokat most már véleményezésrekiadta Boér Gergelynek. ki véleményét már febr. 20-án be!erjesztette. Ez alapon állapíttatott meg a végle.ges. a l a P s . z a ~ a lmely kiemeli az egyházi zene fontosságát és mivelese szuksege!.csekély havi tandíjat ír elé. megállapítja,_ hogy a. yU. g .o.-tolkezdve z d ő zenetanulónak nem veheto fel senki. A korn«:kjogában áll 6 szegény tanulót l - I évi i d ő r e minden harmadik



152

évben - B zenetanitói állomás rendszeresUésétól kezdve - ahelybeli z e n e k ~ n z ~ r v a t ~ r ! ' ; I ~ b B ! 1 !úvó i n ~ t r ~ m e n t e k r e taníttatni.A heti órák szamBt BZ .fJusag es .gazgatosag egyült határozzákmeg. Alkamagyot B kamagy ajánlatára a mGködó tagok ma

guk közül választanak. Ez hetenként egyszer köteles különpróbát tartani s a kamagyot akadályoztatása esetén helye Ie-siteni. A zenekarvezetói állás r e n d s z e r e ~ í t é s é i g a karnagyi álláskapcsolatba hozandó a dalkör karnagyi állásával. k i t ő l -minthogy nem díjazza. csak a zenekar vezetését kívánhatja.Az a l a p t ő k e kamatai el nem k ö l t h e t ő k . azért a szükséges költségeket havi ..részvénnyel" teremtik elé a m G k ö d ő tagok. Aza l a p s z a b á l y k é s z í t ő k külön kiemelik. hogy ifjusági naggyülésennem az o l v a s ó - ö n k é p z ő egylet é r t e n d ő . melyhez az Apollókörnek semmi szoros kapcsolata nincs s annak számolni nemtartozik. mert az egész gimnáziumi és theologiai ifjúság a tagjaikivétel nélkül. hololt az o l v a s ó - ö n k é p z ő egyletnek csak azifjúságnak egy része.

Az Apolló-kör e l s ő kamagya Boér Gergely. állami tanitók é p z ő intézeti ének-zenetanár. második Oberti J. B. zenekonzervatóriumi igazgató. A kömek 1887/88-ik iskolai év elejéigkülön j e g y z ő k ö n y v e van. 1887 október l-én megalakul. elnöknek választják Borbély Sámuel!. alelnöknek Molnár SándorI.Október 2-án tartják az e l s ő ülésI. E r r ő l a j e g y z ő k ö n y v e t megkezdik. de nincs befejezve. Ezután nincs több j e g y z ő k ö n y v . Az 1879/80. év óta m e g j e l e n ő É r t e s í t ő szerint :880-ban t ő k é j e 573 frt 47 kr. Tiz m ű k ö d ő tagja volt, védnöke Barabás Ábeli s k o l a f ő n ö k . karnagy Oberti. ki heli 2 órán minden díj nélkülbuzgalommal tanítotl. A k ö v e t k e z ő évben már Boér a karnagy.188I/82-ben. I 882/83·ban Pozsoni Antal II. éves joghalIgaló.Vagyon 601 frt 41 kr . 1889/90-ben 1145 frl. Azóta m ű k ö d i k azApolló-kör. kezdetben gyakran változó v e z e t ő k a m a g g y a l mindaddig. míg az ének-zenetanári állás az új kollégiumban rendszeresilleteIt.

E rövid történeti vázlat alapján két j e l l e m z ő dolgot emelhet ünk ki . Egyik az. hogy az ifjúság mozdul meg egy olyanügy szolgálatában. amelyben az igazgatóságnak leli volnakötelessége kezdeményezni. A másik. ami e b b ő l k ö v e t k e zaz. hogy az ifjúság jogosultnak érezte magát az a l a p s z ~ d b a -Iyokban annak a kikötésére. hogy az alapszabályokon mo 0-

silás az ö beleegyezése nélkül nem történhetik. .. .. . .A2. 1896-ik évi törvényekben ./skolai egylelek c. kulon

fe jezetben az Ifjúsági Apoll6-kör célja így van ~ ö r ü l í r . azenében némileg jártas tanulók együlles képzése .



153

19 . fejezet.

Az ifjúság önképzése.

(Olvas6 t4roas4g, Remény, I(lsebb 0lvas6egylet, Irodalmi éo 8zavalall 6nképz6 egylet, ifjúsági 0 1 ! a s . 6 - ö n k é p z ő egylet, K ö l c s ö n z ő pénzl6r, Fóolm.názlumt tljúségl 6nképzo-kor, Ilju86g' olvas6 egylet. a1oszl6lyúak 01v886

egylete. p a p n e v e l ő Intézet ö n k é p z ő köre).

Az i(júság az iskola ódon falai között is megérezte azidök járásál és a nemzeti szellem ébredését. Az e l s ő nyomotarra, hogy az ifjúság az elöljáróság tudlával és engedélyévela magyar szót élvezheti, 1792·ben kapom, mikor a f ő n ö k (el-jegyzi (Fasc. VII. ,74.) , hogy a kollégium összes polgárai e l ő t t olvasni kezdi a Magyar Hírmondó/, melyet az igazgató a magarészére járatolt, de most átadta a kollégiumnak s megrendelte,hogy a neglekták p é n z é b ő l lizessék ki . Tehát most már rektoriengedély mellett olvassák a magyar szót, amely eddig tiltvavolt. A rektor az a Lázár István, akinek lia Lázár Samú gu·berniumi titkár és k é s ő b b kollégiumi f e l ü g y e l ő gondnok anyagiérdekének nem egészen jogosult védelmében Körmöczi rektortazzal vádolta meg, hogy az ébersége és gondossága hiánya

miatt az ifjúság a francia felvilágosodásl e g s z é l s ő b b

balszárnyatermékét, a Systéme de la Nature-t olvassa és falja titokbans mérgezi meg lelkét annak szélsöséges materialista elveivel.A m i n ő megmozdulás történt künt a társadalmi és magyar kulturális életben, ugyanaz zajlik benn az iskola elzárt és középkori dohos l e v e g ő t l e h e l ő falai között. Az az ifjúság ül mosta padokban s hallgatja a latin e l ő a d á s o k a t . amely k é s ő b b vezetés nélkül csupán lelke sugallatára irodalmi olvasó körréalakul s nemsokára közreadja az irodalmi körök elismerö és

bátorító tetszése mellett a Reményt,1816·ban az ifjúság siker nélkül kéri, hogya theologiát

magyarul adják e l ő . Ebben a korszakban a népnevelés ügyében egy e r ő s és céltudatos megmozdulás történt, mely aI)épben a m í v e l ő d é s és haladás iránti vágyat ébresztgelte sképessé tette a nemsokára bekövetkezett nagy politikai és társadalmi reformokra.

A hirlapirodalom e korszak végén k e z d ő d i k . Megindult

az Erdélyi Híradó és a Vasárnapi Vjság. Megalakult a MagyarKaszinó, melynek célja a felvilágosodás és é r l e l m e s e d ~ s ter·jesztése s eszközei a nép nevelése, könyvek és folyolTato.k .1 8 ~ · b e n megalakult a Muzsikai Egyesüle/, melybl!n a tanulokzenét lanulhalnak heti 2 órán (Fasc. X. 321, 323.). Ebbe akorszakba esik a nemzeti színház állandósflása az 1794-95.évi országgyülésen a f ő n e m e s s é g által. Az e l s ő e l ő a d á s 1821,



154

márc. 13-án volt. A m a ~ a r :,zinészetnek sokat kellell küzdeniea némeltel. A ma!lyar. tarsasag 1808-ban ~ l t á v , ? z o l l a városról.de IBIO-ben megmt III voll. A magyar es nemet társaság anapok kiosztása miall ö s s z e t ű z ö t l . A magyar társaság 1813-banazt kérte. hogy ezután azokon a napokon játszhassék. melye

ken eddig a német játszolI. mert 3 év óta mindig a báli ésb ő j t i estéken játszott. mikor a közönség nem járt szinházba.Tárgyalás indult meg a városi tanács és a gubernium között.mely inkább kedvezett a német társaságnak. Ez visszatetszé.sts z ű l t a közönségben. 1832-ben a német társaság e l ő a d á s a közben az ifjúság zúgni és békéllenkedni kezdell. hogy a magyarm ű v é s z e k e t saját hazájukban megvetik. Jun. hóban aztán aszinház falain egy i n t ő írás jelent meg a .. három egyesült

ifjúság" nevében. melyben a német színészeket felszólították.hogy a várost hagyják el. ha életüket szeretik. Az InstructioAdmoniloria így szólt: Mi kolozsvári három egyesült ifjúság.kik nemzetünk kOI csosodását s z í v r e p e s z t ő fájdalommal nézzük.kegyelmeteket Heinrick Uhrlich direcliója alatt l e v ő szinjátszótársaságot. mint nemzetünk s nye/oünk megha/ása fáeszközeit.szebbre. de mégis derékre s igazán magyarrá kifejlésünk elevengát ait. csakugyanis magyarosan megint ük. hogyha még nemzeti játékszinünket semmirevaló bohóságaikkaI. melyekkelcsakugyan nemzeti karakterünk legszebb vonását, a komolyférfiasságot ronthatják, még b e f e r l ő z t e t n i meg nem s z ű n n e k sszegény hazafi színjátszó atyánkfiait ezen kis theatrum jövedel e m t ő l ezután is megfosztanák, szóval. ha f ő v á r o s u n k b ó l Kolozsvárról el nem takarodnak. megfogjuk kegyelmetekkel ismertetni. mire mehet az elkeseredett hazafiság. Ismét és ismét til-takoznak ezen magyar haza fiai". A .. három egyesült ifjúság"a kath • ref. és unitárius kollégium ifjúsága volt. Vizsgálat indult

meg. A r e n d ő r s é g jelentése nagyon eleven színekkel festi adiákok éjszakai kóborlásail, csintevéseit. összetartását. polgárokijesztgetéseil. Elmondja. hogy döngetik a kapukat, beverik azablakokat. ha katonai ő r s é g megy ellenük. eliszkolnak. vagykijátszák. a polgári ő r s é g e t pedig .kovats k ő v e l " megdobáUák.Vallatásokat tartanak. melynek rendjén egy Simon Elek n e v ű l. éves . i u r i ~ t a azt vallja. hogy kapott egy i n t ő írást. de ne.mtudja. kl ·csmálta. . .Este valami idegen unitárius diákok beszel

getvénK ő s z e g h y

magyar aktorral. megmutalIa nekik s kérdezte. nem tudnak-e róla ? Tagadólag feleltek. A vizsgálat utána tanulók k ü l ö n b ö z ő büntetéseket kaptak. Ezt ielentellék akorm.ányszéknek. az a Felségnek. honnan az a válasz jött. hogy

dlakok felelli szigoru felügyelet a felekezetek f ő h a t ó s á g a i n a k ~ ! a b b a n kötelességévé t e e n d ő s a kihallgatás e l ő t t eltávozottIfjak esetleges kizárása annak idején országszerte k i h i r d e t e n d ő



155

Ilyen s hasonló kilengéseket s z ű l t a kormánynak az arövidlátó és botor eljárása, mely a nemzeti szellem nyilvánulásait minden módon elnyomni és akadályozni törekedett. Ez anyugtalanság hevítette nemcsak a diákság lelkét, hanem a

közélet független és haladó s z e l l e m ű férfiaiét is.Valami kis megmozdulás azonban az iskolában is történt.Az 1 ~ 3 0 é-:i d o r : n ~ ó i z s i ~ a t h a t á ~ o . ~ z a , hogy az ifjak magok

tökéletesIlese t e k m t e ~ e b o l az ~ g a z g a t o Jarasson egy tudományosújságot (Lileratur zeitung). Szmte m e g d ö b b e n t ő az a szellemiszomjúság, melyben az iskola ezeket a fiatal lelkeket hagyjas mellyel rávetik magukat az irodalom legújabb termékei re.Mindenre, ami kezükbe akad, válogatás nélkül, a legkülönb ö z ő b b tárgyú könyvekre, mert az iskola nem volt e tekintetben m e g f e l e l ő v é z e t ő j ü k .

A v e z e t ő s é g e bátortalan kisérletezései láttára az ifjúságmaga indított mozgalmat. Az ifjúság irodalmi megindulásáról1 8 3 4 - t ő l kezdve vannak j e g y z ő k ö n y v e k . De Kovácsi az irodalmimozgalom kezdetét az 1827-29. évekre teszi, mikor Mikó akirályi Iiceumban joghallgató volt. Már ekkor kellett lenni egyö n k é p z ő irodalmi körnek, amely rendszeres szervezet nélkülibaráti ,kör lehetett azzal a céllal. hogy tagjai irodalmi kisérle- ,

teiket egymással közöljék. Ezt sejteti vele Mikó irományai közötttalálható egy feljegyzés, mely "baráti e g y e s ü l e l ü n k " · r ő l szól 8 ,

azt mondja: .nem akarjuk mi senki eleibe terjeszteni munkáinkat, annyival inkább célunk azt világ eleibe adni, nem eza cél. hanem tiszta i d ő t ö l t é s b ő l irogattunk . . . Nem adjuk azértsenki kezére, nem adjuk krizise alá a világnak, tudjuk, hogynem is arra való, hogy kritikáját kiállhassa ; hanem tartjukmagunk közt, mint barátságunk láncszemét, mely minket ösz

szeköt. Nagy világ. neked egyébbel szolgálunk". Tehát céljuk"tiszta i d ő t ö l t é s " , mert jobb "az elmének ilyen játékot adni",mint henyélni. Kozma Ferenc' az irodalmi mozgalmak kezdetétvalamivel k é s ő b b r e , az 1829-30. isk. évre teszi. A z e l ő t t anemzeti nyelv és irodalom m ű v e l é s e erdekében nem tehetteksemmit - mondja - . részint, mert az irodalom szegény ésfejletlen volt. részint azért, mert az iskola volt szegény, nemvolt könyvtára s nem juthattak könyvekhez. A legfontosabbok azonban az volt, hogy a latin még l e n y ű g ö z v ~ tartotta a

lelkeket. A könyvtár részére az egyetlen EphemeTldes Poso-nienses járt, ez is azért, "hogy az ifjak között a. ?eák nyelvgyakorlata e l ő m o z d í t t a s s é k " . A könyvtár gyarapltasára nemvolt más eszköz, mint a noviciusok zsákpénze (100 denár),

l A kolozsvári unihbium collegium ifjúsága olvasó és irodalmi körénekmullja. Kolozsvárt. 1867. ,



•

156

melyet a megszil'!t g 6 b , ? n a j ö v e d e l e ~ miatt fölöslegessé váltzsák megváltása clmén fizettek s aztan az az intézkedés hogytanárok. papok halála után könyvtára ikból 6 darabot 'kellettbeadni a kollégium könyvtára részére. Hát ez bizony elégs z ű k ö s

forrás. A könyvlár aG e d ő .

Farkas Sándor. KovácsIstván nagyadományaiból csak ezulán kezd nagyobb mértékben gyarapodni s jegyezzük fel. hogy e gyarapodást épena nemzeti n y e l v ű míveltség vágya indítolIa meg. "Hogy tehátily viszonyok között a nemzeti nyelv és irodalom mívelésénekgyenge lábon kellell állnia oskolánkban is az ifjúság között.azt feltenni van elég. de csodálkozni rajla nincs semmi okunk:Nagy Jánosnak ellenvetése van minda két állítására. O nemképzel olyan kOI szakot. .. melynek ifjúságát a nemzeti nyelv és

irodalom mívelése e r ő s e n ne érdekelte volna" s példák vannakarra. hogy .. ifjúságunk részint már az oskola falai közölt.részint azok elhagyása után a magyar nyelvet e l ő s z e r e t e t t e l és avatolI kezekkel mívelte" és hogy "némi irodalmi egyesületek is voltak az ifjúság közöll"• azt az ifjúság .testületi életé.b ő l következteti. s ő t "egy ily s z ű k e b b k ö r ű irodalmi egyesületIétét egy 1698-beli egykoru kézírati v e r s g y ű j t e m é n y - melyJakab Elek úr biriokában van - kétségtelenné teszi" .· Hivatkozik továbbá a Kozma Gergely. G e d ő s több kortársuk kisirodalmi egyesületére. Molnos. Füzi. Szász Mózes. Sylveszterirodalmi körére. az 1830 e l ő l l i ifjúság kiválóbbjaira. kik haegyletet nem alkothallak ís. legalébb kellen-hárman egyesülteks önképzésükön munkálkodtak. S ezek alapján állítja. hogy. az olvasó egylet alakítása e l ő t t i í d ő k ifjúsága a nemzeti nyelvés irodalom iránti é r d e k l ő d é s e tekinletében méltó e l ő d e voltaz egyletet megalkotolI és évtizedek során fenntartolI külön

korbeli ifjúságoknak" .

Nincs ellentét Kozma és Nagy János állítása között. Kozmafeitegetésének a lényege az, hogy az iskola tanulmányi rendjében a nemzeti nyelv és irodalom nem foglalt helyet,minden eszközzel tiltva és akadályozvft volt. Ezért méltánmondja. hogy e tanulmányok gyenge lábon állottak. Nem csodálkozik. nem ü t ő d i k meg rajta, mert tudja. hogy mindakéthazában országszerte ez volt az iskolákban a helyzet. A ma~ a r nyelv. habár törvénycikkelyek biztosítollák jogát és helyé.t,mmt .rendes tanlá rgyét az iskolákban. hosszú i d ő k ö keresziÉul

a lahn tanításának eszköze vehiculuma volt csak. sfélszáz z t e n d ő kelleII arra. mig 'kik üzdötle az i l l e t ő

t Jakab József életrajza. Keresz tény Magve It'>. 1872.8 Ez al:ghanem f l p o ~ t t i verseinek ft gyüjlcménye. mely

nek eemmi köze .. irodalmi erYeeülef '-hez.



15'

helyét. Nagy János megiegyzesében a hangsúly arra esik, hogyaZ ifj úság l e l k é b ő l a vágyat a nemzeti nyelv iránt a még olyszillorú plága és signum rendszere sem tudta kiölni. Az anyainyelvhez való ez a ragaszkodás valami ösztönös, termé

s z e t t adott kiirthatatlan vonás. de nem az öntudatos nemzetiszellem értékelésének eredménye. nem az iskola neveléséneka következménye. Különösen nem a 18. század vége e l ő t t i i d ő k b e n . mikor a nemzeU szellem nem ébredt még tudatra.A Magyarországon megindult nemzeti s z e l l e m ű általános kulturtörekvés, a nemzeti irodalom fellendülése. a S z é c h e n y i l ő l Er-délyben W e s s e l é n y i t ő l megindított reformkorszak elvei és eszméinálunk is megfogták és megbüvölték az ifjúság lelkét. Észrevették az iskolai rendszerben a nemzeti tartalmú tárgyak, anemzeti irodalom teljes hiányát. Hiszen Aranka György, Döbrentei nemzeti agHálásai nem maradtak titokban e l ő t t ü k , báraz iskola semmit sem tett ezek megismertetésére. Czuczor1824-ben. Széchenyi 1 8 2 5 ~ b e n való fellépése Vörösmartyvalegyütt hatalmas intelem volt az ifjúság számára. melynek lelkemindig nyitva volt az új eszmék befogadására. S milyen sarkaló s az öntudatot e m e l ő elismerés lehetett Vörösmarty szavaAranyosrákosi Székely Sándorhoz az egész unitárius ifjúság

• •reszere:A riadó vak mélységét fölverte szavával.Igaza van Jakab Eleknek, aki e kor lelkes ifjúságának

egyik v e z e t ő alakja s megítélése a kortárs közvetlen tapasztalatai alapján élményei erején épül. hogy ..az akkori köznevelés és tanrnód. melyen a zárdai rendszernek még nem egysötét maradványa volt. a nemzeti iro::lalom ama p e z s g ő szakában. a hazafiság lángjától mefkapotl ifjú nemzedék tudo

mányi igényeit nem elégítetle ki. Az ifjúság megértette az i d ő sugallatát, Arra az útra lépetl. amely egyedül állotl rendelkezésére: az önképzés, önnevelés útjára, melynek eszköze anemzeti nyelv és irodalom szorgalmas olvasása és tanulmányozása által belesodródni a nemzeti irányú és tartalmú mí-

veltség áramlatába. hogy így a magyar kultura tevékeny harcosaivá válhassanak. De más t e r m é s z e t ű , k ü l s ő okok is voltak,melyek az ifjúságot irodalmi megmozdulásra bírták. A külfölditörténelmi események, melyeknek hírét az ifjúság a cenzuraminden e r ő l k ö d é s e ellenére is meghallotla. állandóan lázbanés izgalomban tartolták az ifjúság lelkét. A görögök elkeseredettharcok után kivívták függetlenségüket. A juliusi forradalomelkergette X. Károlyt. Útódja. Lajos Fülöp a cenzurát örökreeltörölte. A lengyelek szabadságharcának osztrolenkai gyászos

• Jakab Elek: FoJ6r M6rton életrajza. Ker. MallV.III. 1867.



•

158,

vége a d ű h és elkeseredés érzéseit keltetle fel az ifjú ' diákszivekben. A gyermekek I ~ ~ k e d v e s e b b játéka a lengyelesdi volt :egyik párt a muszka, maslk a lengyel. De muszkavezért kötéllel kellett fogni s akárhogy v é g z ő d ö t t a harc, a végén

kapott ki. A lengyel csatadalokat nem tudni szégyen volt.A Szózat és a Himnusz, habár az iskolában nem tanulták,yagy talán épen azért, az ifjúság mindennapi imádsága lett.Igy rajzolja azt a szellemi légkört, melyben az ifjúság a 20-asés 30-as években élt, Hajós János, azoknak az i d ő k n e k egyiklelkes és tehetséges diákja, a "Remény" s z e r k e s z t ő j e . Az ifjúság lelkében most még homályosan é l ő vágynak a k ö l t ő i l e l k ű martonosi Gálfi Sándor adott kifejezést. 1829 okt. 3-ánnehány barátjával egy kis irodalmi kört formált. Társai: Szentiványi László, József és Mihály, Veress György, Árkosi Dénes.Megneveztük ő k e t , mint irodalmi célra e l s ő izben s z ő v e t k e z ő k e t . A k ö v e t k e z ő évben tag lesz Kriza is. Céljuk: önmívelés anya-nyelven. Az e l s ő évben csak irogatlak, a másodikban egymásmunkáit megbírálták és vitákat rendeztek, a harmadikban márujságokat, folyóiratokat (Hazai Tudósítások, Hasznos Mulatságok,Tudományos G y ű j t e m é n y , Jelenkor) járatnak és szorgalmasanolvasnak, a negyedikben már tudományos és szépirodalmi

munkákat szereznek, Hogy milyennek látta az ifrúság az iskolab e l s ő munkáját, arra legyen elég a sok k ö z ű l Fejér Mártonnakegy b e s z é d é b ő l idéznünk: HA pallérozódás hajnala iskolánksötét fala közé is elhatolt s eleklromi s]:ikraként rázott felzavaros álmainkból. Ébredezni kezdünk. Oh ne d ő l j ü n k többévissza zsibbaszto álmainkba, ne fedje iskolánk egét sötétség".Máshol megint: "Szeressétek és szerettessétek meg magatokkalis nerpzeti nyelvünket" .

, Es Jakab Elek, e kor egyik legtehetségesebb és legIel, kesebb ,v e z e t ő diákja érett ésszel, férfi kora delén visszapil, Iantva az akkori ifjuság törekvéseire, igy itéli meg annak irodalmi mozgaimát : HE társaság alakulása a kolozsvári unitáriusb ' i n o d a történetében új korszakol képez. Frigykötés volt ez

ifjúságunk és az é b r e d ő nemzeti szellem között, szakítás aa mult i d ő k skolasztikai rendszerével, s ő t ennél is több: a jóés szép nemes t e r m ő ága volt ez, beoltva az ifjúság szivébe,hogy abból a haza és tudomány szeretetének g y ü m ö I ~ e i feJ-l ő d j e n idegen s z i n míveltségünk lassanként nemzeh a l a d P ? ~ ny erjen, egyházi életünk felett egy ujonnan nevelt nemz«: t;által új ég körében, új föld támadjon". Ennek olva.so_ esirodalmi társaságnak volt Kriza egyik .al.apíl.ó t':lgja , . kesob.b

könyvtárnoka, ugyanakkor a kollegIUm, k o n ~ v ! a r n a ~ . ' s f e l ü g y e Ő j e . És a Reménybe f e l v e e n d ő u n k á ~ ~ l a s j ~ , megcsinálója, szóval: k e s z t ő j e Maga mondja oneletrajza-



159

ban," hogy .az olvasásnak e l e j é t ő l fogva a bolondulásig k e d v e ő j e volt. K é s ő b b kolozsvári pap, majd Berlinben Hegel hallgatója, kinek .rideg" filozófiája s az képére és hasonlatosságára alkotottteológiák nem i z l e t t e k neki. Irodalmi tekintetben - sokszormondta - Kazinczy tette rá a legnagyobb hatást s ha van valamiértéke k ö l t ő i m ű k ö d é s é n . e k . az egyenesen neki tulajdonítandó.Haza j ő , pap lesz és tanar. Ezt a komoly és kevés b e s z é d ű férfitaz ifjúság na!IY0n s z e ~ e t t ~ .. kedély és érzület nemessége sgyermeteg nalvsága mIatt . BIzalommal fordult hozzá mindenügyes-bajos dolgával. Az olvasó társaságnak tanár korában ise r ő s v é d e l m e z ő j e volt. Akár a .kebli orthodoxia", akár a k ü l s ő abszolutizmus gáncsoskodott és okvetetlenkedett. Kriza mindigvédelm ükre kelt.•Hagyjuk ő k e t az módjuk szerint kifejteni

lelkük tehetségeit s készítni magukat j ö v ő rendeltetésükre. Irányozzuk törekvéseiket, de el ne fojtsuk, vezessük. de ne akadályozzuk. mutassuk meg nekik a jobbat, de ne vegyük zokon,ha a maguk által választott jóhoz ragaszkodnak. hadd fej-l ő d j é k önállóan szép iránti érzékük, hadd e r ő s ö d j e n e k szabadrepülésben lelkük szárnyai".

Krizáról a Reménnyel kapcsolatban egy érdekes epizódot jegyzek ide. amelynek irodalomtörténeti j e l e n t ő s é g e van.A dolgot Hajós János beszéli et· a társaságlól megbízott egyiks z e r k e s z t ő j e (a másik Szigethi István) a Reménynek, tehátadatai feltétlenül hitelesek. A dolog élénke n mutatja a cenzuragondolkodását. A zsebkönyv kéziratát összeállítják s felviszika cenzorhoz. A cenzor. aki különben nem rosszindulattal ke·zelte az ügyet, csak úgy adja meg az imprimaturt. ha az lstenhozzád székely ország c, versben (Hajós A szegény székeln6táiának mondja) e versszakban:

Némán nézi a vén székely.Onokáia mint halad el.Veszni a német császárértS n e m a székel szabadságért

az utolsó sort így változtatják meg: És a székel szabadságért.Hajós megkérdezi Krizát. aki szelid természete ellenére is fel-háborodott s méltatlankodva mondta: ha engedne, annyi lenne.mintha saját szülöttjének saját kezével törné ki a kezét. vagylábát. De a cenzor nem engedett. A s z e r k e s z t ő k nem akartáke gyöngyszemet kihagyni a z s e b k ö n y v b ő l . Mit volt mit tenni.

6 Ker. Magveló, 1912. . .II Hajós János. A kolozsvári unitarium collegiumbeh olvaa6lársaság

irodalma mOZjlalmei 1839.ben 8 Kriza János 8 unsura itél6nAke eltill. Ker.

M a l l V e l ő , 1893.



160

Beletörödöt! s a sor (gy j<:len! meg. ~ t . meg lehet érteni. Deazt már nem. h o ~ a Vadrozs,ak 191.1. eVI második kiadásábani . a 407. lapon Igy olvashato. Pedig ez a sornak épen ellenk e z ő értelmet ad. mint amit a k ö l t ő ki akart fejezni. És ekkor

már szabad lett volna azt a k ö l t ő eredeti fogalmazásábankiadni.1832-ben megalakul Kolozsvárt Bölöni Farkas Sándor

ösztönzésére a másik Magyarhon példájára a Kaszinó és ak ö v e t k e z ő iskolai évben. 1 8 3 3 - ~ 4 - b e n az a kis baráti kör.amely addig csak a rokon lelkek baráti érzeImén s a közöseszmény gondolatán épült. most már formailag is megalakul.Meg kellell alakulnia. mert ..a l e v e g ő nagyon puskaporos volt".

Minél jobban terjedtek a liberális eszmék. annál nehezebben volt f é k e z h e t ő az ifjúság. A gubernium ahelyett. hogyaz i d ő szellem ét megértve. kissé szabadabbra eresztette volnaa féket. még szorosa bbra vonta azt. Katonai ő r j á r a t o k a t cirkáltatott. ami természetesen ingerelte nemcsak a diákságot.hanem a közönséget is. S mi t ű r é s - t a g a d á s . a diákság is sokféktelenséget engedett meg magának. Ejszakánként kocsmáztak. sokszor verekedéseket is rendeztek. A gubernium ismételten leír a felekezeti f ő h a t ó s á g o k h o z . hogy állapítsanak meg

szorosabb iskolai törvényeket az ifjúság fegyelmezésére. 1834február elején diákforradalom üt ki. melyet a diákság és katonaság közötti feszült és ingerült viszony. mint egy kis szíkrapallant ki. Egy diák a piaci f ő ő r s é g elöli sétálva kihívóan az

szemébe fújta pipája füstjét. Ez a kicsi szikra nagy lúzvészt okozot!. Minden kollégium e l ő l l elhangzot! az Ad arma Imondja K ő v á r y E l ő b b Wlassics tábornokot. majd Estei Ferdinánd f ő h e r c e g e t küldték le királyi biztosul rendcsinálásra.

Sok gyulékony anyag volt felhalmozódva a lelkekben. hogyegy ilyen jelentéktelen kicsi ok olyan nagyszabású intézkedéseket vont maga után. Az iskolára nézve következése az volt.hogy a gubernium minden társaság alakításál. g y ű l é s e k tartását. más országok ifjúságával való levelezést. összeköttetéstmegtHtott. Az ifjúság észreveszi a veszedelmet s hogy m e g e l ő z z e .pártfogókul felkéri s megnyeri Molnos igazgatót és Bölöni FarkasSándor consistort. aki mindjárt részvényes tagnak is jelentkezett. A k ö v e t k e z ő évben kidolgozták az alapszabályokat.A.z irodalmi társaság célja : .. több nyelven írt jeles !'Iú,:,ek.hulapok s folYÓiratok szerzése. közös használása. utobb!8,k-nak együtt s magyarázva olvasása. azok felett eszmecsereles.a gondolkozó. és p z ő tehetség kifejtése végett kötött és folyóbeszédek dolgozása vagy más mívelt n y e l v b ő l fordítása . azokrendes megbírálása. az anyai és más mívelt nyelvek alaposmegfanulása. az ifjúság közt a becsületérzés. jó erkölcs és



161

tudásvágy felébresztése, egymás javítása s mindezek állal önm í v e l ő d é s és tökéletesítés eszközlése". Tagjai: "jó e r k ö li g y e k e z ő iskolai ifjak, kik titkos szózatolással vétetnek be'az alapszabályok e l ő t t ü k lelolvastatnak, nevüket a társaságe ! ő t ! ~ ~ i r j á ~ : .éve!l át .3 -:áltó .Irt'?t f i ~ e t n e k , három szegény kitu no IfJat dljflzetes nelkul sZinten Iltkos választással vesznekbe, kik e jogot egy évig élvezik. T i s z t v i s e l ő i elnök, és alj e g y z ő pénztárnok, könyvtárnok, e l l e n ő r , hirlapolvasÓ. Ezek istitkosan választatnak s t i s z t e l e t b ő l szolgálnak, részint 2 -2 hónap, részint 3. részint 1 év elteltével újra választás alá j ő n e kK i s g y ű l é s ü k hetenként kétszer szerdán és szombaton, nagygyülésük havonként egyszer van, szükség esetén többször is

Utóbbiakon a társaság ügyeit intézik, e l ő b b i e k e n beszédeketszavalatokat, felolvasásokat tartanak, a hirlapokat egy é r t e l m e ~ társuk olvassa és magyarázza, de a hallgatók is tehetnek észrevételt és kérdéseket. A gyülések látogatása a tagok ügyszeretetére s önjavuk ösztönzésére van hagyva. Pénz vagy másbüntetés nem alkalmazható. J e g y z ő k ö n y v e t csak a n a g y g y ű l é s -r ő l vezetnek. A felszólalónak szorosan a tárgyhoz kell szólani

e l ő r e feliratkozni, személyeskedés és s é r t ő beszédmód l i l t v ~ van. A tanácskozási rend megzavarójától egy évig szólási jogae l v e h e t ő . A pénztár kezelésére, könyvek használatára s meg

ő r z é s é r e szigoru rendtartást állapítottak meg. A beadott, megbírált és jónak talált eredeti és fordítot! dolgozatokat Reményc. könyvbe beíratni határozták. A társaság m ű k ö d é s é r e , könyvtár és pénztár f ő f e l ü g y e l e t é r e , könyvek vételére négy egyházitanácsost statuáltak k ü l s ő f e l ü g y e l ő bizollság néven. Egyik azigazgató. Kimondják, hogy míg 10 tag lesz, a társaság fel nembomlik. Ha számuk ezen alól apad, vagy a közvagyont alapszabályellenesen akarják használni s a f e l ü g y e l ő bizottság in-

tésére a törvények tiszteletére nem térnek vissza, a va gyonelvétetik s a kollégium könyvtárába lepecsételve letétetik. Ha4 évalalt megint lesz 10 oly lelkes ifjú, akik f i társulat szabályait megtartani készek annak jogait és javait azonnal birtokbaveszik s a társaságot Újból megalakítják. V é g s ő feloszlás esetében a vagyon a kollégiumra száll. A zárszó lelkére köti af e l ü g y e l ő bizottságnak s minden eltávozónak, hogya társaságemlékét vigye el és ő r i z z e meg lelkében elevenen s legyenfigyelemmel arra, hogy az ifjúság miként használja a r.ámaradt

örökséget s nem él-e vissza a megállítottr e n d s z a ~ a l y o k k a l .

Ezek az eredeti alapszabályok, melyeken csak lenyegtelenmódosítások történtek i d ő k folytán. 1838-ban k i m ~ n d t a k , h o ~ a társaság alapítása ünnepét minden évben meguhk. A kulsof e l ü g y e l ő bizottságot az E. K. T. 1839. május 26-án ~ e g s ~ u n -tette. T e e n d ő i n e k egy része az igazgatóra ment át, mas resze

11



162

az ifjúságra. ":-?' a l ~ p s z a ? ~ l y , ? k k i ~ o l g o z á s á n a k érdeme nagyrészben a F e J ' : ~ M ~ r t o n e : .. k, ~ g y , k ~ e s z é d é b e n kifejezettenmondja, hogy tobb ,Iyen 'fJuság, olvaso társulat a testvér kéthazában eddig még nem volt.

Az alapszabályok elkészítése a legjobb idöben törlént. Aref. kollégium olvasó egyesületének születési vajudása szinténez idöre esik. Kezdetben ök is csak nevezetes munkákat (Széchenyi Hitel) olvasnak együtt s könyveket vásárolnak. De 1835elején az elnök beköszöntö beszédjében megszólal a politika:politikusokat akarnak testületig üdvözölni, országgyülési kérdéseket megvitatni. Feszegetni kezdik a tanárok iránti tiszteletkérdését, heves kifakadások között kiméletlen k e s e r ű s é g g e l ésszigorral birálják a tanítás és nevelés hibáit. Felvetik s hosz

szasan tárgyalják a kérdést, hogy az iskolai törvények kötelezök-evagy nem? A tanári kar értesülvén a m ű k ö d é s irányáról, meg.tiltja a társaság m ű k ö d é s é t . Az ifjúságot összehíván, MéhesSámuel rektor elnöki minöségben elöadja, hogy a társaságCSék olvasás céljából alakulhat meg. Sok vita volt efelett, dea társaság nem' nyerte vissza régi szervezetét. A miénk BölöniFarkas Sándor és Sala Mihály guberniumi hivatalnokok jóvoltából e sorsot kikerüli. Nálunk is heves viták folytak arról,

hogy politikai tárgyu viták folyhatnak-e a körben? Az alapszabályokat esténként a felsö emelet sikátor felé nézö 1. sz.szobájában vitatták meg. A cirkáló örjárat órákig hallgatózottesténként az iskola és templom közötti sikátorban. A mérsékeltfelfogás gyözött: a politikai kérdéseket kízárták. Szerencse,meri néhány év múlva Estei Ferdinánd a ref. kollégium olvasótársaságát feloszlatta. A miénk kikerülte e sorsol. De J 39,ápr. 13.-án (Fasc. XI. 349.) az olvasó társaság ügyében azelöljáróság megkapja a gubernium rendeletét, amely hasznosés dícséretre méltó dolognak mondja ugyan az ifjúság azontörekvését, hogy a könyvtár hiányait pótolni akarván, hasznoskönyvekre maguk között elöljáróik jóváhagyásával pénzt gyüjtenek s szabad idejüket ezek olvasására fordítják, de a könyvek kiválasztására elnököt s más tisztségeket d cé tus tagjaiból feleslegesnek tart s azért meghagyja a fökonz.-nak. hogyaz ifjaknak társaság s z a b á l y s z e r ű felállítását. szabályzat alkotását. liszIviselök választását. föképen pedig más t á r s a s á g o ~ k a l . vagy tesIületekkel való levelezést komolyan és s z i g o r u ~ n h l t ~ a meg. Az ifjúság azzal. hogy az olvasó társaságot egy b,zotlsagfe lügyelete alá helyezte. a gubernium felöl fenyegetö veszedelmet kikerülte.

A külsö felügyelöbizotlság tagjai leltek : Molnos. Farkas

7 J. k. b Elek id. munkája. Ker. Megveló 1867.



163

Sándor. Kelemen Lajos. ifj. Gyergyai Ferenc. A társaság vagyona 232 ~ r l 57 kr. m e l y b ő l könyvekre. lapokra s egyéb szükségesekre kladtak 227 frt 42 krt. A könyvtár szépen gyarapodottmelyet 184I-ig minden iskolai év végén megvizsgáltak a b i z ~ tosok. nyárára az iskola könyvtárába tettek s

ő s s z e l kivévén,v a l a m e l y i ~ I l . ' k ó s z o b á b ~ ~ e ! y e z t é k el. H?zzájárultak a magyar

tud. akademla megalapltasahoz, melynel egy szerény összegígy van bejegyezve : A kolozsvári unitarium Collegiumbeli olvasó társaság adománya. Az év utolsó felében Veress Józsefés G e d ő László a már m e g l e v ő Remény mellett megindítottáka Remény-lapokat, melyek hetenként egyszer jelentek meg.Ez évben indult a Beszédtár is, melyben meg van többekközött a Gyöngyösi István, Fejér Márton, Kriza János és

Bomhér Sándor kiküldöttek által Wesselényit nevenapján(1834 dec. 6.) ü d v ö z l ő beszéd és a megtisztelt válasza. Jell e m z ő Wesselényi válaszából : jaj annak a hazának, melyneköregjei . megrögzött e l ő í t é l e t e k t ő l szorosan láncoltatnak", férfiai.a lomha puhaság párnáján fetrengenek", ifjai . az e l ő í t é l e t e k -nek, balvéleményeknek és az önkénynek rabszolgáivá aljasodnak", Beszéde végén boldognak mondja az ifjúságot, mert• vallásuknál fogva már oly születést s k ö v e t k e z ő l e g nevelést

kapnak, hogya soke l ő í t é l e t e k t ő l

és babonáktól már gyermekkorukban mentekké tétetnek". 1835-36·ban a városból tiszteletbeli tagokat is választanak s megindít ák a Serdületet, ak ö v e t k e z ő évben indul a Serdület mellett a Viru/at, 1837-38-ban Jakab Elek és K ő v á r y szerkesztésében az E b r e d ő . Már en.evek magukban is programmot jelentenek. Az 1838-39. évetÖrömév néven ismerteti Kozma, mert 1838 dec, l2-én megjelenta Remény c. zsebkönyv. Nagy az öröme az ifjúságnak. K ő v á r y beszédet tart: az érdem nem az övék, csak eszközök, mert.a kor, állásunk és a haza parancsolának mindent". A könyveta hazának ajánlják fel: .Nyisd föl könyvünket. arwanyelvenszólnak abban hozzád, az Árpád d i c s ő nyeivén Arpád uno-,káihoz, Gyönge és homályos az, de bocsáss meg, mert mlcsak most tudók meg hogy nem Róma ivadéki vagyunk sezért nem tudunk jól 'nyelveden édes hazánk". A zsebkönyve tmegküldik az akadémiának és SchedeInek, aki az akkor leg·tekintélyesebb kritikai lapban, a SchedeI. Vörösmarthy és ~ a j z a Athenaeumja melléklapjában, a

F i g y e l m e z ~ b e n ~ a g y e h s m ~ -réssel nyilatkozott a kis k ö n y v r ő l . Nevezetes jelensegnek m ~ n d j a s kiemeli, hogy egy kisded f e l e k e z e t b ő l 10 ifjú lép fel, . t e ~ e s e n jártas legujabb költészetünkben, birtokában a n ~ e l v n e k , formának s végre ezek között is nehányan .velosen kIfejezettpoetai tehetséget bizonyítók". Ok va'.'!,ak hIvatva" a.'.'a: hogyErdélyben egy szebb korszakát kezdjek meg akoltOl hteratu-

11°



164

rának.•Mindenesetre pedig az oly s z ű k e s z k ö z ű . csekély módú.de annállelkesebb vezérletú kolozsvári unitárius kollégiumémarad a c s ő s é g . miszerint e l s ő volt. mely annyi szépébreszte és központosíta a literatura egyik legfontosabb ésható bb ága ily szerencsés mívelésére s Magyarország nyelv

csinosító fokára emelkedvén. Erdélyt oly igen követésreméltópéldával e l ő z t e meg"." Ez az e l i s m e r ő és meleg fogadtatás.melyben Schedel a kötetet részesítette. buzdílólag hatolt azifjúságra s a feleltesek figyeImét is rájuk fordította . Megnyerikügyüknek Iszlai László f e l ü g y e l ő - g o n d n o k o t . aki g y ű l é s i k e n ,megjelenik. buzdít a ő k e t s ..valódi Maecenásuk" lesz. Nemhiába mondta Schedel. hogy • Erdély t oly igen követésreméltópéldával e l ő z t é k meg". Székelykeresztúrt Péterfi Sándor f ő n ö k . ak é s ő b b i

pap és termékeny egyházi író már 1837-ben megalapítolla az olvasótársaságot. mellyel .ónsulyú álmot akaraz ifjúság s z e m é r ő l e l ű z n i " . Hálásan ismeri el. hogy Krizabiztatta az írásra s nála nélkül még gondolni sem mert volnaarra. hogy íróvá legyen. Könyvtárt létesítenek, fordítják Gessneridilljeit s megszerzik Zolyomil. Abafit. Vörösmarthy. Bajza ésKölcsey munkáit. A kolozsvári diákok közül többeket (JakabElek. v á r y . Berde, stb,) l e v e l e z ő tagokul nyernek meg." S ő t Siménfalván, Tordátfalván. Medeserén és Etéden is alakultakhasonló társaságok. A siménfalvi társaság céljai között olvassuk: ..hazánk törvényeinek n é m ű - n é m ű ismerete". Kérik a kolozsváriak támogatását s igérik. hogy ..székölhoni ujságokkal,regékkel. népdalokkal. eredeti széköl elmésségekkel fognakviszont kedveskedni" . Ámde a szépen terjedni kezdett mozgalom nemsokára megcsappan. A Remény második kötete mára Szentiváni Mihály cége alatt jelent meg. Brassai ugyanis aVasárnapi Ujságban ismertette a siménfalvi olvasókört. a gubern ium figyelmessé lett rá. kérdést intéz a konzisztóriumhoz.amely hiába kel védelmére s z a b a d e l v ű szellemben az önképzésre r e k v haladni vágyó ifjúság törekvéseinek. rendeletilegmegtiltja amazokat. a kollégiumi társaságnak pedig elrendeli.hogy más társaságokkal összeköttetésbe ne lépjen. könyveketne adjon ki . ü j t e m é n y é évenként jelentést tegyen. nehogytilto tt könyvek kerüljenek az ifjúság kezébe. Ennek a rendeletn ~ k e g y e l ő csak az lett az eredménye. hogy a Remény. a

k o v e t k e z ő években Szentiványi Mihály magánválla latában Jelent meg. A társaság 1839/40.ben Brassai r.ektortól külön 01-

. 8 Hajós János: A kolozsvári unit. kollégiumbeli olvas6társaság iro·dalml mozgalmai 18J9.ben I Kriza János ft cenzura Ué l6széke Ker.Magveló. 1893.

g !)é.ndor János: Péterfi Sándor pap és egyházi író élete. KereS2;lényM8lIVe16. 1888.



165

vasószobát kap. BebútorozzAk. második thékát csináltatnak.1841!42-ben megveszik B. Farkas Sándor arcképét. emlékéreünnepélyt rendeznek. 1843/44-ben k ű l t a g o k a t is vesznek fel 5frt részvénnyel. 1846/47-ben egy harmadik Ihékát csináltatnak.

Ez években a részvényesek száma 58-95 között van. Kezd e t t ő l ezideig könyvekre 3500 frtot adtak ki.A szabadságharc megzavarta m ű k ö d é s ü k e t . 1848 nyarán

a könyvtárt nem vizsgáltatták meg és nem pecsételték le. Akulcsok a f ő n ö k n é l (Sebestyén JózseO maradtak. hazaments a forradalom áldozata lett. Mikor az iskolát kórháznak s azolvasószobát boncolóteremnek foglalták le. vagy 90-JOO drbkönyv. a k é p g y ű j t e m é n y . minden oklevél s egy fakanapén kivülminden bútor elveszett. 1850-ben megnyílt az olvasótársaság31 taggal. Az e l s ő évben nem tartottak g y ű l é s e k e t . A hivatalegy könyvtárnokból állott. Az e l s ő évben Heli Lapol. a harmadikban Rózsalevelekel. az ötödik ben Reményl szerkesztettek.mely azóta állandóan megjelenik. 1856/57-ben egy negyedikthékát csináltatnak. 1866/67-ben egy ötödiket. Könyveinekszáma 1500. 1859/6o-ban a theológusok külön theológiai könyvtárt létesitettek. A 60-as években az aloszlályú tanulók könyvtára is különvált kisebb o/vasóegylel néven. Minthogy a g y ű -léseken a társasági ügyek intézése sok i d ő t vett el. 1861-benelhatározták. hogy a szavalásban való önképzés érdekébenhetenként külön g y ű l é s t tartsanak. Igy alakult meg az 1863-ikévben egy önálló Irodalmi és szava/ati ö n k é p z ő egylet. melynek szabályait Várady Károly és Kozma Ferenc dolgoztákki. Célját már a cime kifejezi. Ez inditotta meg Fény és Arnyc. kritikai és szépirodalmi lapját. Kozma szerint ez az egyletaz e l s ő évtizedéhez hasonló eleven tevékenységet fejtetl ki.1866 máj. 6-án Vörösmarty szobrának Székesfejérvárt történtleleplezése alkalmával Vörösmarty·ünnepélyt rendezett

Most már tulajdonképen kél ö n k é p z ő társaság volt. E l ő s z ö r buzgó munkásság folyt. de e l ő r e látható volt. hogy a megoszlott ifjúság egyiket sem fogja szinvonalon tartani. Az elválásután m i n d k e t t ő lassan hanyatlani kezdett. a lelkesedés lelohad!.Még inkább a k ö l c s ö n z ő egylet iránt. melynek száraz szakü g y e i t ő l az ifjúság é r d e k l ő d é s e elfordult. K é s ő b b egy pár lelkiismeretlen hivatalnok egyenesen létét is veszélyeztetni kezdte.

A könyvtárnak utóbbi i d ő b e n mindinkább é r e z h e t ő v é :vá.lthanyatlását. az ö n k é p z ő társaságok gyengülését maga az I f ~ u -ság is észrevette s 1876/77. isk. év e l s ő felében mozgalmat 10-

tdílollak. hogy az egyleli élelet régi virágzó állapolá.!>a e?,eljé,k.Ezt a SZétforgácsolt e r ő k egyesítése á l t ~ 1 egy eros ~ a ~ . s ~ s ~ g szervezésével vélték elérhetni. Az olvaso társaság elso u l e s e ~ indítványozták. hogy az ö n k é p z ő kör egyesüljön az olvaso



166

lársasággal. Az. indítványt e)(ogadlák, közös ülésI larloltak bi-zottságol v á l a ~ ~ l o ~ l a k az egyesült ! ~ r s a ~ á g szabályainak kidolgozására. Az U!. l a ~ s a S ~ g ~ e v e . ' If!úsúgr o ! o a s 6 - ö n k é p z ő egylel.M i n l ~ ? g y a k o l c s o n ~ o penzlar IS csupan csak a könyvtárcéljaIert ali fenn, ez IS csaloltatott az egylethez. Az egylet föfeladata az önképzés minden irányban. Minden isk. éveleiénkél • bizoltmány· válaszlatik, egyik a könyvtár, másik a kölc s ö n z ő egylet ügyeinek intézésére. M i n d k e t t ő a legszorosabbviszonyban áll a n a g g y ű l é s s e l s ennek m i n d e n e k r ő l f e l e l ő s e k . Az alapszabályok intézkedései ezek:Cél : olvasás, irodalmi munkásság, szavallatok és eszme

csere által az ifjúság önmivelését e l ő m o z d í t a n i , fejleszteni. Esz.közök : irodalmi és tudományos m ű v e k , régi lapok, folyóiratok,

i m e r e t t e r j e s z t ő közlönyök, hetenként ö n m í v e l ő gyülések tartása.Tagok: a felosztályúak és theológusok, s ő t felveszik az V. g.o.-beliek közül is az alkalmasabbakat. Lehetnek tiszteletbeli tagokis. A rendes tag 1 frtot fizet félévenkét s vagy az irodalmi,vagy a szavallati osztályra köteles beiratkozni s 3 hónap alattvalami munkásságot kifejteni, különben j e g y z ő k ö n y v i megrovástkapnak, másod esetben szólási joguktól fosztatnak meg, harmad esetben szavazási és szólási jogukat vesztik. Az egylethivatalnokai: elnök ( t e e n d ő i részletesen e l ő i r v a ) , alelnök, j e g y z ő . s z e r k e s z t ő és munkatársak (a Reményt hetenkét egyszer megjelentetik), kiadó. Gyülések hetenként egyszer szerdán, vagyszombaton este 8, i l l e t ő l e g májustól novemberig 9-kor. Büntetések: elnöki megintés, eltiltás a szótól, j e g y z ő k ö n y v i megrovás.jogaitól hosszabb i d ő r e megfosztás, kitiltás a g y ű l é s r ö l ; 20 és10 kr. büntetés, kik szavalni, felolvasni igérkeztek, de igéretüket nem váltják be s kik a g y ű l é s folyama alatt zajt okozva,eltávoznak. Az egylet pályadíjat t ű z ki két ízben : dec.-jan.-ban

tudományos pályamunkákra és m ű f o r d í t á s o k r a máj. 15. határi d ő v e l . A másikat évközben szépirodalmi tételre és szavalatokra.Az igazgatóság a szellemi vezetésre védnököt nevez ki .

Az egyletnek kél bizottsága Dan külön elnökkel, j e g y ő o e l és 12-12 taggal: egyik a könyolárt, másik a k ö l c s ö n z ő pénztárt k e z e l ő bizottság. A könyvtári díj félévenként 1 frl. Lehetneka könyvtárt használó kültagok is, egy ifjusági jótálló. m e I l ~ t t

szegénysorsú tanuló a díj alól f e l m e n t h e t ő . k l ~ . ezert

bizonyos szolgálatot tesznek az egyletnek. A kIvett konyvetvasárnap d. e. 9 órára visszavinni kötelesek. Könyvtárnok ell!'theológus. vagy VIII. g. o. 1., kinek szobája ellybe!' o!vlIso-szoba is, melyet tisztán tartani köteles. Tanílvanyam klvul akönyvtárban senkisem lakhatik. Hívatalnokok még : pénztárnok,gazda. ki szolga fogadásáról, világításról gondoskodik,

a könYVV izsgáló bizoltmány elnöke, hir/apokat, könyveket



167

megrendeli. az e l l e n ő r is. aztán a szolga. fizetése havi l frt50 kr s ha IV- V. o.. akkor díj nélkül olvashatja az egyletkönyveit. A könyvtárt 12 tagu bizottság kezeli s ez az olvasóö n k é p z ő egylet ügyeinek is az i n t é z ő j e A könyvtárt k e z e l ő bizottságnak van elnöke.

j e g y z ő j e . A k ö l c s ö n z ő pénztár tulajdonképen a Lendoayné alapít

oányából f e j l ő d ö t t ki. Ennek rövid története a k ö v e t k e z ő : Am ű v é s z n ő 1839 május havában Kolozsvárt volt s szemben lakotta kollégium mal gróf Bethlen Györgynénél. Valahányszor azablakán kinézett. a diákok hatalmasan megéljenezték s nevökben Jakab Elek és kövendi Gál Miklós egy e m l é k g y ű r ü t adtakát neki. 1847 májusában a kolozsvári szegények javára rendezett színházi e l ő a d á s liszteletdíjának felét a ref.. másik felét

25 p. frtot pedig az unitáriús kollégium ifjúsági könyvtára javáraadta egy alapító levéllel. Az ifjúság nagy örömmel fogadta azalapitványt. küldöttségileg köszönte meg. meghatározták. hogyévenként május l-én j ó l t e v ő i k emlékére ünnepélyt rendeznek.m i d ő n a Lendvayné emlékét is megünneplik. képét a könyvtárszámára megvásárolják. A képét a társaság volt két névtelentagja az 1847 május 28. látogatása emlékére a társaságnakadományozta. Az alapítvány takarékpénztárban kezeltetett

I 862-ig. m i d ő n megint 10 frtot küldött azzal. hogy a régi alapítványhoz csatolják s feloszthatatlan kölcsön-pénztdrrá alakítvasaját törvényeik szerint kezeljék. Egyben jelezte. hogy ezutánhaláláig évenként mindíg 10 frtot fog küldeni a t ő k e gyarapítására.

Az alapszabályok szerint a pénztár célja az ifjúság szükségein segíteni úgy. hogy minden rendes tag vehet kölcsön l - 2frtol. Rendes tagok csak az olvasó-társaság tagjai lehetnek. kikegyszer s mindenkorra 20 kr. tagságidíjat fizetnek. A kölcsönvettösszeget a tag csak két hónapig tarthatja magánál s hetenként 1-2kr. kamatot fizet utána. Hívatalnokok a pénztárnok és e l l e n ő r . Van egy 12 tagból álló k e z e l ő · bizottság egy elnökkel. ki kéthavonként köteles a pénztárt megvizsgálni s a bizottság m ű k ö -d é s é r ő l félévenként jelentést beterjeszteni.

Ez a javaslat az igazgatóság elébe került. amely 1862 jun.23. ülésében a pénztárt ideiglenesen felállíthatónak mondja.Ideiglenesen azért. mert a pénztár némelykor valóban segíthet.

de visszaélésre is vezethet mikor könnyen n é l k ü l ö z h e t ő s csakcsinált szükségek fedezésé;e fordítják. Javasoli.a. hogy ~ é t e ~ k az igazgatóság felügyelete alá az évi számadas r e l u ~ v l Z s g a l a . tánjlk odautalása által. a p é n z t á r n o k n ~ k ne legyen J u t a l m ~ sa kölcsönzött összeg után ne hetenkent. .hanem h a v o ~ k e n t kelljen l krt fizetni. Az E.K. T. elfogadta a Javaslatot S k i m ~ ndolla. hogy a magas kamat a könyvtár gyarapítására szolgalo



168

önkéntes kötelezettségnek, adománynak t e k i n t e n d ő . Érdeme'sm e g h a l l g ~ t n i v e z ~ t ő . e m b e r e i ~ n e k .felfogását ez intézményröl,mely amIkor a szuksegbenlevot segelrcezi, ugyanakkor m á s f e l ő l takarékosságra akar nevelni. K ő v á r y o a Belgiumban. Francia

országban meghonosított iskolai takarékpénztárakaI ismerlelvéna hasznosságáról folyó vitában mellelle foglal állási. meri nem:csak pénzgyüjtésnek tarlja, hanem ethikai sulyú inlézménynek.amely "a lanuló erkölcsi üterének verését" jelzi. mert csakrendszere tellel. nélkülözéssel és önmeglagadással lehet megszerezni a becsület. józanság. erkölcsösség. munkásság és lakarékosság ifjúsági erényeit s örvend. hogy az intézmény alapjanálunk már a 30-as é v e k l ő l kezdve meg van velve. 1890/91-ben a k ö l c s ö n z ő egylel vagyona 260 frt 12 kr.

Az igy összeolvad t o l v a s ó - ö n k é p z ő egylel két lapol szerkesztett. A Remény hetenként. a Fény és Arny havonkénljelent meg. A papnövendékek olvasóelNlete pedig keblileg szerkesztette az Egyházi Lapot. Benczédi (Ker. M a g v e t ő , 1871. 137. I.)az 1870/1I. isk. é v r ő l szóló jelentésében mondja: az ifjúságmunkálkodása a rendesen kiszabott tantárgyakon k i v ű l kiterjedett a nemzeti írodalomra is s e tekintetben az olvas61ársaságkebelében. annak egyes tagjai irodalmi kisérleteikben dícséretre

méltó eredményt mutattak fel. 7 tételre 18-an pályáztak. ke blileg három lapot szerkesztetlek. "a társaság hajdani Remény c.zsebkönyvét egy új kötet kiadásával folytatlák". több politikai.szépirodalmi és szaklapot jártatlak s a könyvtárt 43 jeles m ű v e l gyarapítollák. 1879/80-ban az egylet könyvtárában 2254 kötetvan 1831 darabban. de az 1882/83. évi É r t e s í t ő szerint csak1498 kötet 1213 darabban. minek magyarázata az lehet, hogya kimulatások nem voltak pontosak és lelkiismeretesek. 1884/85-ben az egyle I 135 frl befizetéssel az Emke alapító tagjai közélépeit. (Ugyanakkor a tanári testület is.) 1885/86-ban az ifjúságkölcsönkönyvlár! alapított azzal a céllal. hogy a szegény tanulókat tankönyvekkel segélyezze. Vagyona 1886/87-ben 46frl 28 kr. és 19 darab könyv. 1890/91-ben 85 frl \o kr. 1886/87-ben neveléstani. történelmi. társadalmi. természetlani. irodalmitárgyú tételekre és görög fordításra lúz ki jutalmat. 1 8 9 1 9 2 - t ő l védnöke Kanyaró. 1892/93-ban elnöke Grátz Gusztáv. Felolvasó.v ! t ~ t k o z ó . szavaló g y ű l é s e k e t tartottak. egyleti ügyeket intéztek;

l ~ v e n k é n t egy nemes és egy díjas szavalali versenyt tartottak.prozai és k ö l t ő i m ű v e k r e pályázatokat hirdettek. A májusi nagyt r a 9 téleIt hirdettek prózai. k ö l t ő i m ű v e k r e neveléstani.

tarsadalmi. történelmi. természettani. görög nyelvi és magyar

lU Az iskolai takarékpénzlárekról. Ker. M a g v e t ő , 1878.



169

nyelvi tárgyúakat. Ezek közül Grátz Gusztáv 6 munkájávalnyert jutalmat. Vitatételek ezek voltak: Az önbecsülés. vaRYmások becsületének elvesztése hat-e károsabban !lZ emberre?És : A h a l á l b ű n t e t é s jogos. vagy jogtalan volta. Ünnepélyeket

tartottak : Szepl. 19·én Kossuth születésének 90. évfordulóján.okt. 6-án. márc. 15-én. Minden ünnepélyükön k ö z r e m ű k ö d ö t t az Apolló-kör és a Dalkör. Járattak 5 folyóiratot és 9 napilapot.Az egyielIel kapcsolatban állott a K ö l c s ö n z ő egylet. melynekvagyona 200 frt s a kölcsönkönyvtár 90 rrt 39 kr. vagyonnnal.1896 97-ben az ifjúsági olvasó és ö n k é p z ő egylet szerves

változáson ment ál. Az E. K. Tanács ugyanis az igazgatóságjavaslat ára. minthogy a theológusoknak saját külön ö n k é p z ő -körük van. elrendelte. hogy a IV -VIII. gimn.-tanulók részére

szerveztessék külön ö n k é p z ő k ö r . de az olvasó egylet maradjonegyütt osztatlanul A szabályzat kidolgozásával Perédi bizatottmeg. Azért az egylet ez évben tulajdonképen nem m ű k ö d ö t t . de a májusi nagy pályázatokra az igazgatóság t ű z ö t t ki tételeket.Az ifjúsági olvasó egylet. mely osztatlanul közös maradott. megtartotta ez i d ő alatt is heti rendes óráit. A k ö v e t k e z ő iskolaiévben már kölön szerepel a .. fógimnáziumi ifjúsági önképzó-kör" és külön az ..ifjúsági oloasó egylet". m i n d k e t t ő egy véd

nök (Perédi) vezetése és aze l ő b b i

egy VIII. gimn. o. tanulóe.lnök vezetése mellett.Ez években az ö n k é p z ő egylet m ű k ö d é s é t f ő l e g az jel

lemzi, hogy szakít a régi egyoldalúan k ö l t ő i és irodalmi irányúm ű k ö d é s é v e l s kiterjeszti figyeimét a középiskolai összes tanulmányok körére. Az olvasó egyletét pedig az. -hogy céltudatostanári vezetés mellett a rendelkezésre álló összeg é v r ő l · é v r e

s a könyvtár helyes nevelési és tanítási elvek szerint megválogatott ifjúsági olvasmányokkal gyarapodik.

Az aloszlályúak oloasó egyesüleIének szabályait ..másodikés újból átnézett kiadásban" Szabó Márton elnök és Faluvégi Áron adták ki 187t-ben ..Az unitárius collegiumi kisebbolvasó egylet törvénykönyve" címen. Eszerint tagja minden alosztályú tanuló. tiszteletbeli elnöke egy választott theólogus. Atagok lehetnek: bel-. k ű l - , idegen. vagyis városi k ű l - . tiszteletbeli és kegyelt tagok. Beltagok a Ill.-V. gimn. tanulók. Atagok félévenként bizonyos összeget. . . részvényt" fizetnek be.

Gyüléseken szavainak. A kinevezett szavaló.ha

elmulasztjakötelességét. 10 kr. büntetést fizet. K ű l t a g lehet minden alosztályú tanuló A városi k ű l t a g olvasó tagja az egyletnek. fél-évenként 50 kr. fizet. Tiszteletbeli tag az olyan V. g. o. tanuló.aki érdemeket szerzett az egylet körül. A tiszteletbeli elnökötellY évre választják. .Kegyelt tag" a szegény. jó i g y e k e z e t ű . olvasni s z e r e t ő alosztályú tanuló. tagdíjat nem fizet. Ilyen lehet



170

annak a klasszisnak szolgája, melyben a g y ű l é s e k e t tartják.Hivatalnokok : elnök, j e g y z ő , pénztárnok, könyvtárnok, e l l e n ő r , gazda. Bizottmányok: igazgató, könyv- és versajánló bizottmányok. Kezes az, aki valamely városi k ű l t a g iránt kezességetvállal. Az egylet m ű k ö d é s i köre: versenyek (szavalat, novellaírás) és lapszerkesztés. Az egylet m ű k ö d é s é r ő l e l s ő ízben az1874/75. iskolai é v r ő l jelen meg jelentés, mely azt mondja,hogy csinos kis könyvtárral rendelkezik. 1877/78-ban keblilegszerkeszti a Hajnal c. lapol. 1879/80-ban az e l s ő nyomtatottÉ r t e s i t ő szerint (47. I.) .. k i s e b b s z e r ű ö n k é p z ő k ö r egy köztanítóvezetése alatt", szavalatokat és felolvasásokat tartanak. Védnöke Ulár Pál tanár. 1881/82. évben a köny ára 468 darabbóláll. 1888/89-ben versenyeket is tartottak s több könyvjutalmat

.osztottak ki. A k ö v e t k e z ő évben szintén. 1893/94.ben BorosSándor igazgató felügyelete alatt áll. 1 8 9 4 9 5 - t ő l dr. Gál Kelemen tanár a védnök. Ez évben s a k ö v e t k e z ő b e n is jelentékenyösszegekre vásárolnak könyveket, e l ő b b 113 frt 33 krra, utóbb89 frt 95 krra úgy, hogy a könyvtár állománya 1898/99-ben625 711 darabban s a vagyon 470 frt 25 kr. 1899/900-bane z e t ő ta nár Pálffi Márton . Ez évben a könyvtárt c é l s z e r ű b

ben rendezték. A régi .. thékás·polcos" beosztás helyett a köny

veket a tanulók éretlségéhez mért 4 csoportba osztotlák: I-II.,III-IV., V. oszl. tanulóknak valók és vegyes könyvtár címen.Az e1rongyollott, használhatatlan állapotban l e v ő könyveket sa tanulók épülésére nem szolgáló f é r c m ű v e k e t különvá·lasztotlák.

A papneoeló.intézet önképzó-köre." Az ifjúság irodalmik ö r é b ő l vált ki. 1848 március 12·én g y ű l é s t tartqtlak a theoló'gusok s megalkották a Bibliaoloasó társaságot. Összegyüjtötlekegy kis pénzt, hogy segédkönyveket, lapokat szerezzenek be.

Naponként délután 2-3·ig ö s s z e g y ű l t e k bibliaolvasásra ésmagyarázatra. Sze rkesztettek egy tizenhárom pontból álló alapszabályt, melyben a g y ű l e k e n való megjelenést kinek-kinekbecsületére biz ták.

. A szabadságha rc ala tt a társaság feloszlotl. 1859 nov.14-en megalapították a theológus hönyotárt. Könyvszekrényekel.azután könyveket szereztek be. 1860 nov. 15.én megjelenikkebli lapjuk, az Egyházi Lap. Tartalma : f i gyakorlati lelkészet

körébe vágó esketési, keresztelési és úrvacsorai ágendák, egyházi beszédek és imák, öná lló tanulmányokon alapulóértekezések, birálatok és költemények. megrendelt folyó·irat a Sárospataki F ű z e t e k . A második évben könyvtáruk 50

k" 11 8 . b á $ István: A kolozsvár i unitárius papneveló-inlézet önk épzö-orének lorténele 8. XIX. században. Kolozsvár, 19J2.



171

kötel. 1861 -ben az e l ő a d ó k é p e s s é g fejlesztése végett egyházitarlalmu beszédek és versek szavalását veszik programmjukba.Tagjaik elhunytakor mondandó beszédeik megörökitésére Beszédtárat határoznak. A könyvtárt gyarapítják, a munkakedv

fokozására jutalomtárgyakat\ ű z n e k

ki. 1864-ben a társaságfelveszi a theol6giai önképzó-egylet nevet s szétválik olvasótársasággá és ö n k é p z ő k ö r r é . Amannak tagja minden hallgató,ennek csak az önként b e l é p ő k . Ez csak fiókja amannak éstagjainak száma 3-4 , akik komolyabban fogva fel hívatásukat,magasabb szakképzettségre vágyódnak s a társaság kebelébenkülön csoportot alkotnak. Programmjukba veszik a szavalásonkivül egyházi beszédek szabatos elmondását, bibliai helyekfelolvasását, megtanulását és írásbeli dolgozatok birálásá\.

1867-ben alapszabályt készítettek. Eszerint az egylet célja: atheológiai m í v e l ő d é s eszközeinek megszerzése és a theológiaiönképzéS. E célból: magyar és idegen nyelven írt szabadszell e m ű szakkönyvek szerzése és közös használata; theológiaiismeretek növelése és tisztázása, a megszerzett könyvek olvasása, közös értekezés, eszmecSere. s ő t vitatkozás által; az észkimívelése és ismeretszerzés mellett erkölcsös élet s mélyvallásosság megszilárditása ; egyszóval: "méltónak lenni a

theológus nevezetre".M i b ő l

következik, hogy mindannak,ami a keresztény erkölcsiséget veszélyeztetné, az egylet bennincs helye.

A 60-as évek két fontosabb mozzanata: vitatkozó g y ű l é -sek tartása és örökös tiszteletbeli tagok választása (Kriza, Si-mén D. és Ferencz JózseO.

A 70-es évek a legtartalmasabbak. A könyvtárt folytonosangyarapít ak, állománya az évek vége felé 624 darab. Pályamunkákat, felolvasásokat készítenek, több unitárius székely falu ön

k é p z ő k ö r é v e l összeköttetésbe lépnek (Siménfalva), levelezneka pesti reform. theológiai ö n k é p z ő k ö r r e l egy "Pro\. TheológiaiKözlöny" megindítása ügyében, mely azonban a más egyházkerületekben felmerült sok véleménykülönbség miatt nem sikerült. Angol hitrokonainktól sok könyvet kapnak. Anyagiak hiányával állandóan küzdvén, az E. K. T.-tól kérik s megkapjáka majális jövedelmének 2/. részét osztalékul. Az alapszabályokat revideálták 1878-ban. Eszerint az egylet védnököt (Derzsi

József) választott aki af e l s ő b b

hatóságoke l ő t t

képviselje.A 80·as é v ~ k b e n a tagok száma folyton apad. 188 l - l ő l új védnök Boros. A munkásság köre és iránya nemes és dijasversenyszavalatok jutalmazásával, s z a k s z e r ű felolvasások tartásával, pályatételek k i t ű z é s é v e l bizonyos módosuláson megyát. Az 1887/88. évi theológusok adakozás utján pályadij-alapotlétesítettek, mely a század végén 791 kor. 12 f. volt. Az



pályadíj 1898/99-ben adatolt Barabás István Jézus tanításaipéldázatokban c. dolgozata jutalmazására. A tagok résztvesznek a gimn. ifjúság önképzököri g y ű l é s e i n is, azokat vezetik,irányítják. Az Egyházi Lapban dolgozatok, bibliai tanulmányok,költemények, egyházi szemlék, angolból s németböl fordítottimák és kisebb értekezések örzik a · tagok munkásságánakemlékét.

A 90-es években a tagok száma ijesztöen apad, a tagságidijakból kevés foly be s ezért gyakran kénytelenek a töké heznyúlni. 1894/95-ben a tevékenység ébresztése érdekében fel-váltva tartanak szavalati, vitatkozó- és felolvasó·üléseket. Ez abeosztás bizonyos rendszert hozott munkásságukba. Ez évek

középe táján mindjobban nyilvánul a theológiai és gimn. ifjúságközött régóta lappangó egyenetlenkedés, melynek eredményelett 1896-ban a két ö n k é p z ő k ö r teljes szétválása. Ez a szakadás az egyletet a s z a k s z e r ű b b munkásság terére viszi. 1894nov. 14-én Dávid Ferenc halála évfordulóján szép ünnepélytrendez. Ugyanez évben, dec. 6-án Murányi Farkas Sándor1000 frtos alapítványa, kit 1899 febr. 2t-én örökös tiszteletbelitagnak választanak. A millenium évében hazánk 1000 éves

fennállásának ünnepét nyilvános ünnepség keretében ülik meg,Channing emlékezetére szintén nyilvános ünnepélyt szentelnek,1897/98-ban Enyedi György püspök és író 300-ik évfordulójáraszintén. 1900 tavaszán testvéri levelet váltanak a meadvilleiunitárius theológiai intézet hallgatóival. 1900-ban a tagok száma,a munkakedv és tevékenység n ő t t . A könyvtár 2000 darabbóláll. Munkásságuk körébe felvették bibliai felolvasások tartásátis . 1896·ban teljesen külön tartotta évzáró ünnepélyét. A szá

zad utolsó évében vagyonuk 1506K.

26 frt.. 2000 kötetböl állókönyvtár és dolgozataik g y ű j t e m é n y e . Voltak sokan. akik nemhelyeselték a theológiai és gimnáziumi ifjúság önképzökörénekezt a szétválását s a theológusokat vádol ták érte illetékesekés illetéktelenek. Ez a megítélés helytelen s a f e j l ő d é s és szakképzés irányának átnemtekintéséböl származó elfogultság eredménye. E szétválás nak nem egyik vagy másik ifjúság az oka,hanem az a körülmény, hogy a theológiai intézet végrevalahára - elég k é s ő r e - kibontakozott abból a kötelékból.melye! a múltból hozott magával, amely nem egyszer hátráttatta es akadályozta szabad fejlödésében. Ennek az általánoskibontalwzásnak és erörekapásnak csupán egy kicsi részjelensége volt a theológiai önképzókör különválása, mely nem

KUK - II-141-172-hatodikresz

Documents

Transcript of KUK - II-141-172-hatodikresz