Dr. Gyetvainé Gerlai Krisztina – Dr. Ősz-Farkas ErnőHorváth Gábor – Dr. Gyetvai Gellért

Nagy kérdések a társadalomban

www.anagykerdes.hu

Válogatás a Boldog Élet magazinban

megjelent cikkekből

Dr. Gyetvainé Gerlai Krisztina – Dr. Ősz-Farkas ErnőHorváth Gábor – Dr. Gyetvai Gellért

Nagy kérdések a társadalomban

Válogatás a Boldog Élet magazinban

megjelent cikkekből

Budapest, 2019

Kiadja a Hetednapi Adventitsa Egyház Dunamelléki Egyházterülete

1062 Budapest, Székely Bertalan u. 13. Email: det@adventista.huhttp://det.adventista.hu

http://anagykerdes.hu

Felelős kiadó:Dr. Ősz-Farkas Ernő

Felelős szerkesztő: Dr. Gyetvainé Gerlai Krisztina

Kiadványtervezés, előkészítés: Dr. Gyetvai Gellért

Nyomdai munkák: Szőllősy Botond e. v., Debrecen

ISBN 978-963-9930-68-1

Tartalom

A jó jár nekem – Előszó a könyvhöz (Dr. Ősz-Farkas Ernő) ....................................... 5.

Biblia és egészség (Dr. Ősz-Farkas Ernő)Távlati tervek – Gondolatok a Biblia és egészség című fejezethez ........................... 7.(Dr. Gyetvainé Gerlai Krisztina)

A döntés hatalma – hitel helyett feltöltött bankszámla ........................................... 9.Közösségi kapcsolatok és egészség ......................................................................... 13.Egészséget adni! ..................................................................................................... 17.Dr. Emlékezés – ünnepi módra................................................................................ 21.Dr. Csont és Dr. Izom ............................................................................................... 25.Egészség a héber gondolkodásban ......................................................................... 27.

Én-Te-Ő (Dr. Gyetvai Gellért)Urak vagy áldozatok – Gondolatok az Én-Te-Ő című fejezethez ............................. 31.(Dr. Gyetvainé Gerlai Krisztina)

A nő ........................................................................................................................ 33.Az vagyok, ahová tartozom..................................................................................... 35.A hála...................................................................................................................... 37.Reménykedem, tehát vagyok ................................................................................. 39.

Függő játszma (Horváth Gábor)Tervezzünk! – Gondolatok a Függő játszma című fejezethez ................................. 41.(Dr. Gyetvainé Gerlai Krisztina)

A józanságról (mindekinek) .................................................................................... 43.A kényszeres vásárlás és a költekezés ..................................................................... 47.Az alkohol „jótékony” hatásairól ............................................................................ 51.Az alkohol valódi hatásai ........................................................................................ 57.Munkamánia – A „jól öltözött függőség”................................................................ 61.

Válogatás a Boldog Élet magazinban megjelent cikkekből

Nem tudjuk, milyen lesz világunk nem-csak hogy 40 év múlva, de egy év múlvavagy akár csak holnap is. Nem tudjuk,

hogy személyes életünkben mire számítha-tunk – még akkor sem, ha mindent meg-tettünk egy boldogabb élet reményében.Csak egy számít: megismertem-e a világot

teremtő és fenntartó Istent?

Az emberi gondolkodásegyik megmagyarázhatat-lan furcsasága, hogy a jót

az élet alapértelmezett kísérője-lenségeként értelmezi. Mivel ró-lam van szó, ezért jár nekem.Ugyanakkor minden, ami alapér-telmezett, megszokottá válik, és mindenmegszokottság észrevétlenné teszi an-nak tárgyát. Olyan, mint a levegő, ami

láthatatlan kísérője az életünknek. Nemgondolunk rá, nem beszélünk róla, nemjut eszünkbe, hogy mi lenne, ha egyszerelfogyna. Mivel nem kell megrendelni,kosárba tenni, előfizetni rá, nem érez-zük az értékét. De ha bármilyen hirte-len, nemkívánt változás miatt, csak egypercre is hiányozna, mindenünket oda-adnánk, hogy újra hozzájussunk.

A „nagy kérdés” sorozat e kötete,amit a kezében tart, ilyen alapértelme-zett témákat vesz sorra.

Az egészség olyan, mint a le-vegő. Sokan ezzel a kinccsel szü-letnek és csak az első diagnózishallatán jutnak el arra a felime-résre, hogy eddig nem tudtákmennyire gazdagok. A keresztényértékrend része, hogy az életet

és az egészséget ajándékként kezeli. Ér-tékeli, hálás érte és őrzi, amíg van mit.Nagy kérdések sorozatát indítják el aszerzők.

Mit tanít a Biblia, a világ legrégebbiegészségügyi kódexe, az egészség ter-mészetéről? Miért jut ugyanarra a kö-vetkeztetésre a WHO, mint a Biblia? Ho-gyan segít a közösség, a baráti kapcsolataz egészségőrzésben? Az internet általépített virtuális világban hogyan tudjukmindezt alkalmazni? Minden nap százrepülőnyi ötévesnél fiatalabb gyermekhal meg megelőzhető okok miatt. Fele-lősök vagyunk-e mások egészségéért?Az együttérzés másokat gyógyít meg,mert nemcsak egy érzés, nem beszéd,hanem cselekedet. De honnan meríthe-tünk ehhez erőt?

Miért van az, hogy a legtöbb beteg-ségnek pszichés oka van? A tüneteketkezeljük vagy a megoldást keressük? Akapcsolatok nemcsak gyógyítanak, ha-

5

Dr. Ősz-Farkas Ernő

A jó jár nekem

Minden kérdés kicsi éskönnyű, amíg elmélet és

amíg másokat érint. Nagykérdéssé válik, amikor a diagnózis fejlécére a mi

nevünket írják

Előszó a könyvhöz

6

nem megbetegítenek. Mi a megbocsá-tás szerepe a gyógyulásban? Lehet-e fe-lejteni? Hogyan tegyük le, engedjük el,ami terhel? Mit kezdjünk azokkal azirányzatokkal, amelyek hatására sokanaz egészségőrzés égisze alatt betegre sa-nyargatják magukat? Támogatja-e a Bib-lia az aszketikus életformát?

Az identitás az élet másik alapértel-mezett valósága. Akkor lesz tudatos,amikor válságba kerül, amikor másokmegkérdőjelezik. Érdemes-e megvizsgál-ni az önazonosságunk pilléreit? Jó-e, hatudjuk, mit hozunk magunkkal, mit teszhozzánk egy csoporthoz, nemzethez tar-tozás? Azok vagyunk, akiknek gondoljukmagunkat, vagy mások kódolják belénkazt, ahogyan reagálunk élethelyzetekre?Hogyan függ össze az énkép a jövőkép-pel? Mi a remény szerepe egy bizonyta-lan világban? Illúzió vagy bizonyosság?Kinek jobb az élet? Aki a mának vagy akia jövőnek él? A nemi identitás hogyanbefolyásolja társas kapcsolatainkat? Mit

gondolunk az egyenjogúságról vagy azegyformaságról?

A harmadik alapértelmezett valóságaz egyéni szabadság. A testi-mentálisegészség, az erős önazonosság és szere-tő emberi kapcsolatrendszer értelmetés tartalmat ad a szabadságnak. A sza-badság lehetőséget ad döntéseket hoz-

ni. De mi történikakkor, ha elveszít-jük vagy önkéntmondunk le róla?Amikor nem mihozzuk a döntése-ket, hanem kémiaiszerek, gépek, játé-kok, eszközök átve-szik a hatalmat fe-lettünk? Lehet-efüggőség az építőmunka, társas kap-csolat, vásárlás,költekezés? Ho-gyan lehet a tükör-ben meglátni a kö-teleket, amelyek

rabságban tartanak? Van-e esély szaba-dulni, újrakezdeni? Mi az akaraterő for-rása? Van-e rajtunk kívüli hatalom, amierősebb a függőségeknél?

Minden kérdés kicsi és könnyű, amígelmélet és amíg másokat érint. Nagykérdéssé válik, amikor a diagnózis fejlé-cére a mi nevünket írják, amikor a százrepülő egyik utasa hozzánk tartozik, ésamikor a saját identitásunk és szabadsá-gunk kerül válságba.

A szerkesztőnek is van egy nagy kér-dése. Lehet-e segíteni válaszokat találni,még mielőtt egy nagy kérdés bekopog-na az ajtón? Kérem, válaszoljanak!

Milyen lesz az élet 40 évmúlva?” – ezzel a kér-déssel szembesített né-

hány éve egy óriásplakát. Milyenis? – gondolkodtam el. A gyer-mekünk (akkor még csak egy

volt) 46 éves lesz, lesznek unoká-ink, jó eséllyel még az élők sorá-ban leszünk – ha a világ világ leszmég. Bizonyára olyan hiper-szu-per okos készülékeket fogunkhasználni, amiről ma még nem is

7

Távlati tervekDr. Gyetvainé Gerlai Krisztina főszerkesztő

Gondolatok a Biblia és egészség című fejezethez

1.

„

álmodnánk, az átlagéletkor az egészség-telen életvitel miatt rohamosan csökke-ni fog, a testi és lelki betegek száma pe-dig emelkedik. Innentől nem volt ked-vem továbbgondolni, milyen lesz az élet4 évtized távlatában. De aztán csak nemhagyott nyugodni a gondolat: én milyenis leszek, mi lesz velem, lesznek-e terve-im, ambícióim akkoriban is? És 40-50-60év múlva, ha véget ér majd az életem,akkor biztos kezekben tudom az öröksorsom?

Végeredményben ez számít csak iga-zán. Nem tudjuk, milyen lesz világunknemcsak hogy 40 év múlva, de egy évmúlva vagy akár csak holnap is. Nemtudjuk, hogy személyes életünkben mireszámíthatunk – még akkor sem, ha min-dent megtettünk egy boldogabb élet re-ményében. Csak egy számít: megismer-tem-e a világot teremtő és fenntartó Is-tent? Mert ha igen, akkor van jövőm,

nem egy évre, még csak nem is tízre,húszra, ötvenre, hanem örökké!

A Biblia és egészség rovatunkbanolyan írásokkal találkoznak Olvasóink,amelyek a Biblia Istenét hozzák köze-lebb hozzánk.

8

A fejezet szerzőjeDr. Ősz-Farkas Er-nő. Gyógyszerésziés teológiai vég-zettséggel kezdtelelkészi pályáját.„Biblia és egész-

ség” szakterülettel óraadó ta-nár az Adventista Teológiai Főis-kolán, életmód-tanácsadó. Hob-bija a túrázás, életmódtáboro-kat szervez. Nős, három gyer-mek édesapja.

Mindannyian feltöltött folyó-számlával születünk meg. A„bankban” a lekötött valuta

neve életerő. Senki nem tudja, mekkora„összeggel” érkezett, amelyet az örökle-tes, genetikai tényezők, hajlamok és sokmás kevésbé ismert tényező határozmeg. Ennek ellenére az élet hossza ésminősége nem az induló tőke nagyságá-tól, hanem a naponként meghozottdöntésektől függ. Az egészségőrzés el-hanyagolt oldala a választás, a döntésképessége, amely meghatározza az élet-kilátást.A Biblia egyértelműen beszél az emberifelelősségről, választási szabadságról ésannak következményeiről. „Ma tanúulhívom ellenetek az eget és a földet: élet-et és halált, áldást és átkot tártam a sze-metek elé. Így hát válaszd az életet,hogy te is, utódaid is életben maradja-tok” (5Móz 30:19).

Hamburger-döntésekAz életmód naponkénti döntések so-

kasága, amelyeket spontán vagy tudato-san, érzéseinkre vagy bizonyítékokra, di-vatra vagy szokásokra alapozunk. Fiatal-korban sokszor a lázadás, tudatlanság,könnyelműség vagy makacsság mozgat-hatja a döntéseinket. Hasonlóképpennegatív irányba sodorhatja a gyerme -keket a rossz szülői példa, ami egy élet-re kiható következményekkel járhat. Ku-tatások bebizonyították, hogy a nyugatiországokban a gyermekek túlsúlyát szü-lői nevelési módszerekhez lehet kötni,mivel túlzott mértékben engedik megaz elektronikus szórakozást a mozgás éssport kárára. Másik tényezőként agyors éttermi megoldásokat emelték ki akutatások. Szülői döntés pénzt adni agyereknek egészséges, házi, természe-tes alapanyagokból készült ételek he-lyett. A kialakult zsírsejtek évekig meg-

9

A döntés hatalma� hitel helyett

feltöltött bankszámla

Dr. Ősz-Farkas Ernő

maradnak, akár üres raktárokként vára-kozva a fölösleges kalóriákból származózsiradékra. Ezek apró, mindennapi, ész-revétlen döntések, amelyek meghatá-rozzák a későbbi felnőtt külalakját,egészségét, kilátásait.

A szeretet szabadságot adA döntés képességével együtt ki kell

emelnünk a szabadság fontosságát. ABiblia nem értékeli a szolgai engedel-mességet. A szeretet választási lehető-

séget és döntési szabadságot biztosít,azzal a kockázattal, hogy valaki visszaélvele. Ezt bizonyítja a jó és a gonosz tu-dásának a fája, amit Isten kezdetben azÉdenbe helyezett. Vannak iskolák, ame-lyek korlátozzák a választási lehetősége-ket, vagy erővel, büntetésekkel próbál-ják mederben tartani az egyéni döntése-ket. A szabadság viszont Isten természe-téből származó érték. Ugyanakkor megkell említeni, hogy a szabad választás so-ha nem károsíthatja mások egészségét

10

vagy döntési jogát. Az is szomorú reali-tás, hogy sokan elveszítik a szabad vá-lasztás képességét, mert olyan függősé-gekben élnek, amelyek megkötözvetartják őket. Dönteni nem mindig köny-nyű, de nem lehet elkerülni. Az is dön-tést hoz, aki nem dönt.

Milyen alapon hozzuka döntéseket?

Az életmód tekintetében könnyebbmegérzések, személyes benyomásokvagy népszerű irányzatok alapján dönte-ni, mint megalapozott érvekre, kutatásieredményekre támaszkodni. A számoknagysága, a kísérletek reprodukálható-sága, az eredmények általánosíthatósá-ga alapozza meg a bizonyítékokat. Nap-jainkban elterjedtek olyan irányzatok,amelyek követése üzleti sikert vagy be-folyást hoz a szerzők konyhájára. A mí-toszokat könnyebb elfogadni, mint utá-najárni adatoknak. Mivel a saját „bank-számlánkról”, életerőnkről van szó, ma-

radjunk objektívek! Néhány szempontéletmódbeli döntések meghozatalaelőtt:

1. Vizsgáljuk meg a tényeket a józanész mérlegén!

2. Nyugodt körülmények között hoz-zunk megalapozott döntéseket!

A stresszes, nyomasztó vagy érzelmi-leg túlfűtött helyzetek nem a megfelelőpillanatok…

3. Felborult érzelmi állapot rossz ta-nácsadó. Félelem, harag, frusztráció,depresszió befolyásolják a tisztánlátástés a döntés kimenetelét.

4. Ne alapozzunk feltételezésekre!Attól, hogy valami finom, még nem biz-tos, hogy egészséges is. Persze, az semigaz, hogy rossz íze kell, hogy legyenmindennek, ami egészséges.

5. A vágyálmok nem helyettesíthetika józan gondolkozást. A tábla csokoládéelfogyasztása közben nem ábrándozha-tunk azon, hogy a buszállomásig gyalo-

11

golva „ledolgozzuk” a bevitt kalóriát. Aszámok kegyetlenek, de szembe kellnézni velük. 1 kg testzsír 7000 kalóriáttartalmaz. Ennyit kell „elhasznál-ni”, hogy 1 kg-t leadjunk. 1órás kényelmes kocogás200 kalóriától, ugyaneny-nyi úszás 280 kalóriátólszabadít meg. Ehhezképest egy tábla csoki550 kalóriával gazda-gítja a zsírsejtjeinket.

6. Ne a hegyet néz-zük, mert nem fogunksoha elindulni az ösvé-nyen! Tegyük meg az előt-tünk álló néhány métert! Mindigcsak azt a keveset, amit lehet. A türe-lem, kitartás és folyamatosság nagyobbsikert hoz, mint bármilyen gyorstalpalóscsodamódszer…

Az akaraterő forrásaDöntéseink legfontosabb területe alelki életünk. Krónikus betegségben

szenvedők is dönthetnek po-zitív attitűd mellett, és

tökéletes egészségnekörvendők is lehetnekelégedetlenek. A hitaz élet szabadonválasztott opciója,ami kapcsolatbahozza a leggyen-

gébb akaratot is aMindenható hatal-

mával. A mindennapidöntésekben, a szokások

láncának elszakításában a leg-szebb tapasztalatot lehet átélni: „Min-denre van erőm a Krisztusban, aki en-gem megerősít” (Fil 4:13).

12

Az életmódtekintetében

könnyebb megérzé-sek, népszerű irány-zatok alapján dön-teni, mint megala-

pozott érvekretámaszkodni

13

„nem jó az embernek egyedül”

Közösségi kapcsolatok és

egészség

Dr. Ősz-Farkas Ernő

Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogymár a csapból is az folyik, hogy„Valósítsd meg önmagad!” vagy

„Neked ez jár!”, „Élj a lehetőségeiddel!”.Mindezt olyan fényben, amikor az ÉN álla középpontban, legtöbbször olyanáron, hogy a MÁSIK-ra nincs szükség.Lehetünk egyedül sikeresek és boldo-gok? Szükségünk van egyáltalán társra,közösségre? Ha igen, miért?

A teremtéstörténet minden napjaután egy refrént olvashatunk: és láttaIsten, hogy jó. A tökéletes világ alkotásaközben csak egy negatív minősítést hal-lunk: „nem jó az embernek egyedül”.Nincs az a jó környezet, gazdagság, ha-talom, egészség, tudás, ami nélkülöz-hetné az emberi közösséget. Egyedül ajó sem jó, még édenkerti körülményekközött sem. Az élet és az egészség elen-

Cicero a barátságról írt könyvébenazt állítja, hogy hiába jutna fel

valaki a csillagok közé, nem tudnagyönyörködni a látványban, ha nemlenne kivel megosztania az élményt

gedhetetlen összetevője a közösségi tá-mogatás.

Életérzés vagy kutatási eredmények?

Cicero a barátságról írt könyvébenazt állítja, hogy hiába jutna fel valaki acsillagok közé, nem tudna gyönyörködnia látványban, ha nem lenne kivel meg-osztania az élményt. Ezt az életérzéstvalamennyien ismerjük és értjük, de mitmondanak a tények? Sokáig a kutatóknem foglalkoztak a közösségi kapcsola-tok egészségre gyakorolt hatásával. Elő-ször a pszichológusok figyeltek fel azösszefüggésre. Abraham Maslow azt fi-gyelte meg, hogy a másik személytől jö-vő szeretet legalább annyira fontos a fi-zikai fejlődés szempontjából, mint azétel. Másik két kutató pszichológus(Sheldon Cohen és Leonard Syme) ösz-szehasonlította azokat, akik kaptak kö-

zösségi támogatást, azokkal, akik magá-nyosan éltek. A felmérések egyértelmű-en bizonyították, hogy a közösség jelen-léte erősíti a stresszel szembeni ellenál-ló-képességet.

Más kutatók azt követték, hogyanbefolyásolja a szokásainkat a barátok je-lenléte. A támogató kapcsolatok építikaz önértékelést, mint ahogy vannakolyan kapcsolatok is, amelyek negatívanbefolyásolják az életmódunkat. A kap-csolatok hiánya nagyobb eséllyel vezetegészségtelen, önpusztító pótcselekvé-sek és szokások kialakulásához.

A serdülőkori depresszió kialakulásaés a szülői támogatás hiánya között ösz-szefüggést találtak. Amikor bátorítás he-lyett csak elvárásokkal találkoznak a fia-talok, a mentális betegségek előfordulá-si esélye növekszik.

A közösségi támogatás és a beteg-ségből való felépülés között is összefüg-

14

gést találtak. 2002-ben 2230 mellrákonátesett beteget vizsgáltak. A felépülésiesélyeket 35-43-48%-ban befolyásolta aközösségi támogatás, kiegyensúlyozottházasság, illetve az életminőség.

Az is több lesz, aki adA tudósokat meglepte az a kutatási

eredmény, hogy nemcsak a fogadó félegészségét befolyásolja a közösségi tá-mogatás, hanem a támogatóét is. Azttalálták, hogy azok, akik másokat gon-doznak, akár kedvenc háziállataikat is,egészségesebbek, mint a magányban

élők. Dr. Friedmann kimutatta, hogyszívrohamon átesett betegek között6-szor kevesebb kutyatulajdonos haltmeg, mint azok, akiknek nem volt házi-állatuk. A kifejezett szeretet és gondos-kodás javítja az életkilátásokat.

Bibliai időkben nem végeztek drágakutatásokat, de többezer évvel a bizo-nyítékok előtt megfogalmazták a végkö-vetkeztetéseket: „aki mást felüdít, magais felüdül” (Péld 11:25).

A Biblia közösségvállalással indítja elaz életet a földön, és arra tanít, hogynem jó az embernek egyedül. Az inter-

15

net átalakította a világot. Megtanítottegyedül élni. Ha valakinek van elég pén-ze, nem kell emberek közé mennie ah-

hoz, hogy élni tud-jon. Mindent meg-rendelhet onlineúton, amikor is ház-hoz hozzák a ter-mékeket és a szol-gáltatást. A Facebo-ok, MySpace, Twit-ter és egyéb közös-ségi oldalak a kap-csolatok illúzióját is megadják. A kutatá-sok viszont azokat is meggyőzhetik, akikszkeptikusak a Biblia iránt. A személyeskapcsolatok, a közösséghez tartozás, tá-mogatást adni és elfogadni javítja az élet-minőséget, segít gyorsabban felépülnibetegségekből, növeli a stresszel szem-

beni ellenálló-képességet és meghosz-szabbítja az életet. Isten így teremtettminket, csak így működünk jól.

Mit tehetünk,hogy ezt a bibliaireceptet kivált-suk?

Ápoljuk a meglé-vő kapcsolatainkat!Keressük meg a régnem látott rokonokat,régi barátokat!

Legyünk jó hallgatók! Támogassuk ésismerjük el a barátainkat! Vegyük észre,amikor segíteni kell.

Épüljünk be aktívan egy pozitív érté-keket képviselő közösségbe, hiszen a kö-zösségi háló építése az egyik legjobb be-fektetés az életben.

16

Akik másokatgondoznak, akárkedvenc háziálla-taikat is, egészsé-gesebbek, mint amagányban élők

Egészséget adni!

Dr. Ősz-Farkas Ernő

17

Ebben a cikkben olyan bibliai érté-keket keresünk, amelyek egészsé-gesebbé tesznek. Viszont ha min-

dig csak a saját jólétünkre gondolunk, azlehet az érzésünk, hogy csak valamilyenérdek miatt követjük a Biblia életmódta-nácsait. Mi a helyzet mások egész-ségével és jólétével?

Sokan a nyári sza-badságuk, gondtalanpihenésük alatt ol-vasták a megrázóhírt: július 17-énlezuhant a Ma-laysia Airlinesegyik repülőgépeUkrajnában, aDonyeck mellettiterületen. A fedél-zeten legalább 298-an vesztették életüket,amikor a gépet 10 kmmagasságban lelőtték. A Ma-laysia Airlines Boeing 777-ese Amszter-damból tartott Kuala Lumpurba, amikor

lezuhant. A fedélzetén 80 gyerek is tar-tózkodott.

Lezuhant gépek A sokkoló tragédia még mindig fog-

lalkoztatja a médiát. Mi lenne akkor, haegy reggel arra ébrednénk, hogy

ezúttal 100 darab Boeingzuhant le? Lenne-e más

téma a hírportálo-kon? Hány milliárd

dolláros vizsgála-tot indítanának azokok felkutatásá-ra, mennyi pénztköltenének a le-endő utazók

megnyugtatására,az utasszállító cé-

gek jó hírének hely-reállítására? A hírekben nem olvas-

suk, de a valóság pont errőlszól. Mindennap 100 repülőnyi 5 éves-nél fiatalabb gyermek hal meg megelőz-

Azegyüttérzés

másokat gyógyítmeg, mert nemcsak

egy érzés, nem beszéd, hanem

cselekedet

hető okok miatt,mint amilyen azalultápláltságvagy vérhas(UNICEF adataiszerint). Mégsincs tele ezzelaz adattal a napimédia. Miért?Mert akkor úgyéreznénk, hogytenni is kell vala-mit? Vagy hiány-zik belőlünk, a világ gazdagabb féltekénélők és médiabirodalmakat működtetőkéletéből az együttérzés?

Az együttérzés egyenesen arányosaz érintettek és közöttünk lévő kapcso-

lattal. Ha a repü-lőn voltak honfi-társak is, akkornemzeti gyásztrendelünk el; haszemélyes hoz-zátartozókrólvan szó, teljesmélységében át-éljük a fájdal-mat. De ha az ál-dozatok társa-dalmilag, etnika-

ilag, kulturálisan, gazdaságilag és föld-rajzilag távol vannak tőlünk, csak egy hírmarad a történet, vagy az sem, és ha-mar napirendre térünk felette.

18

A Biblia együtt ér-ző Istent mutatbe, aki nem teszkülönbséget azemberek között.Úgy tekint min-

den emberre, minta saját gyermekére

Bibliai értékAz együttérzés alapvető bibliai érték,

aminek a mértékegysége nem függ ösz-sze az előző kritériumokkal. A Bibliaegyütt érző Istent mutat be, aki nemtesz különbséget az emberek között.Úgy tekint minden emberre, mint a sa-ját gyermekére.

A Biblia számtalan helyen együttér-zésre szólít fel: „Végül pedig legyetekmindnyájan egyetértők, együttérzők,testvérszeretők, könyörületesek, aláza-tosak” (1Pt 3:8). „Boldog az, akinekgondja van a nincstelenre, ha bajba ke-rül, megmenti az Úr… megőrzi, és élet-ben tartja, boldog lesz a földön; nemengedi át ellenségei dühének… enyhü-lést ad betegágyán, jobbulást ad neki”(Zsolt 41:1-3).

Az együttérzés másokat gyógyítmeg, mert nemcsak egy érzés, nembeszéd, hanem cselekedet. „Haegy férfi- vagy nőtestvé-rünknek nincs ruhája, ésnincs meg a minden-napi kenyere, valakipedig ezt mondjanekik közületek:Menjetek el bé-kességgel, me-legedjetekmeg, és lakja-tok jól, denem adjátokmeg nekik,amire a testnekszüksége van,mit használ az?Ugyanígy a hit is,ha cselekedetei nin-csenek, halott önma-gában” (Jak 2:15-17).

SzeretetszolgálatJó érzést tudni, hogy konkrétan tá-

mogathatunk olyan segélyszervezeteket,amelyek keményen dolgoznak a „lezu-hanó repülők” számának csökkentésé-ben. Sok beszámoló olvasható az ADRA,Adventista Szeretetszolgálat munkájá-ról. Néhány évvel ezelőtt például a vilá-gon előforduló járványos gyermekbénu-lásos (polio) betegségek felét Indiábanregisztrálták. Az ADRA egy másik nem-zetközi partnerrel közösen dolgozott abetegség felszámolásán, a vakcina beve-zetésén. Ma a hivatalos adatok szerintIndiában nincs ilyen betegség. Dél-Szu-dánban az alultápláltság megszünteté-sében hajtottak végre jelentős progra-mot. A példákat sorolhatnánk. Ahovaszemélyesen nem tudunk eljutni, vagy

nincs rá megfelelőképzettsé-

günk,ott

19

adományainkkal járulhatunk hozzá má-sok egészségének helyreállításához. Deha valaki az együttérzését csak a sajátországában akarja gyakorolni, itthon isrengeteg lehetőséget talál rá.

Megéri?A bevezető sorok szerint akkor köny-

nyű értékeket követni, ha pozitív a visz-szahatásuk. Akik az együttérzést is sze-retnék erre a mérlegre tenni, nem fog-nak csalódni: „A mással jót tevő emberbővelkedik, és aki mást felüdít, maga isfelüdül” (Péld 11:25).

Mérleg nélkül is tegyük meg, amitmegtehetünk!

„Ha jót teszel, megvádolnak, hogyönzés és hátsó gondolat vezérli cseleke-detedet, mégis tégy jót! A jó, amit te-szel, holnap már feledésbe megy, mégistedd a jót! A legjobbat add a világnakabból, amid csak van, bár valószínűlegnem lesz elég, mégis add a tőled telhetőlegjobbat! A végső elszámolás úgysemközted és az emberek között lesz, ha-nem közted és Isten között” (Terézanya).

20

A mással jót tevő ember bővelkedik,és aki mást felüdít, maga is felüdül

21

Dr. Emlékezés �ünnepi módra

Dr. Ősz-Farkas Ernő

Valamennyien bensőséges, örö-mökben gazdag ünnepet álmo-dunk magunknak. Ha túltekin-

tünk a pompás fényeken, értékes és bő-séges ajándékokon, ünnepi fogásokon,gyakran érezhetünk mégis ürességet.Hogyan ünnepeljünk, hogy az teljes lé-nyünknek – testünknek, lelkünknek,szellemünknek valódi ünnep legyen?

A körzeti gyerekorvosnál voltam akisebbik fiammal. Ott derült ki, hogy acsalád fiatal sarjai közül az egyikkel márnem tud tovább foglalkozni, mert nagy-korú lett. Lezárt borítékot kaptam, amitel kellett vinni a kiválasztott háziorvos-hoz. Nem bontottam fel, mert tudtam,hogy mi van benne: az ifjú felnőtt „kar-tonja”.

Kitörölhetetlen múltunkAmikor elmegyünk először az orvos-

hoz, az első dolga felvenni az anamné-

zist, megismerni a beteg kórtörténetét,amit azonnal rögzít a digitális „karton-ra”. A kérdések az élet több területéretejednek ki: mit fogyasztunk, vannak-ekáros szokásaink stb.? Nem elégszikmeg a saját múltunkkal, hanem kikér-dez a szülőkről, nagyszülőkről. Volt-eilyen betegség a családban? A betegsé-get vagy a tünetek szempontjából fon-tos információkat kutatja. Amikor visz-szamegyünk, már nem kell kérdezni,mert ott van az anamnézis. Kitörölhe-tetlenül. Ott van a múltunk, szüleink ésnagyszüleink múltja, szokásai, betegsé-get kiváltó okok. Ez a KÓRTÖRTÉNET, azANAMNÉZIS, az EMLÉKEZTETŐ.

AnamnézisKevesen tudják, hogy ez az orvosi

szakszó bibliai eredetű. A Zsidókhoz írtlevél 10. fejezet 3-4. verseiben olvasunkaz „emlékeztetőről”. Az első század ke-

resztényei zsidó háttérről érkeztek. Ne-hezen tudták elfogadni, hogy a régi ün-nepeket már nem kell megtartani. A leg-nagyobb ünnepükről, a nagy engesztelé-si napról azt állítja az író, hogy nem voltjó, mert nem törölte el a bűnt, hanemévenként emlékeztetett rá. Nyilván

megbotránkoztató volt ezt így hallgatniaz I. századi zsidó keresztényeknek. Agörög szó, amit itt használ az író:ANAMNÉSZISZ = anamnézis. A ószövet-ségi zsidó nép legnagyobb ünnepe úgyjelenik itt meg, mint ami felidézi a múltbűneit, mint a bűn emlékünnepe.

22

Isten a memóriájából kitörli amegbánt és megvallott bűnt; ez az új szövetség. Nemcsak a saját memóriájából törli ki abűnt, hanem a miénket is újra

programozza

AmnéziaEzzel szembe állítja a levél 10. feje-

zet 17. verse: „Azután így szól: És az őbűneikről és álnokságaikról többé megnem emlékezem”. Mit is jelent ez azIge? A „nem anamnészisz” annyit jelent,mint amnézia, vagyis emlékezetkiesés.

Ez az új szövetség. Nincs több anam-nézis, hanem amnézia. Emlékezetkie-sésről akkor beszélünk, amikor valakinem tud visszaemlékezni. Az embernélezt betegségként diagnosztizálják, Isten-nél tudatos cselekmény. Isten a memó-riájából kitörli a megbánt és megvallottbűnt; ez az új szövetség. Nemcsak a sa-ját memóriájából törli ki a bűnt, hanema miénket is újra programozza: 10. feje-zet 16. verse: „törvényemet beírom aszívébe”, új értékrendet, új gondolko-dást, új gyakorlatot biztosítok számára.

Hogyan lépjük át az új év küszöbét?

Az egyik lehetőség az anamnézis.Felidézzük az elmúlt év kudarcait, a sé-relmeket, fájdalmakat, embertársaink

bűneit, és bevéssük a memóriánkba, át-ismételjük, hogy nehogy feledésbe me-rüljenek.

A memória áldás. Emiatt nem kérde-zem meg minden héten, hogy kik tar-toznak a családomhoz. Ez a magyaráza-ta annak, hogy elmélyült telefonálásközben is haza találok este, és nem aszomszéd ajtajába próbálgatom a kul-csot. A memória biztonságot ad, rutinnátesz ismétlődő feladatokat. Ezért tu-dunk olvasni, vannak emlékeink. Amikorkét ismerős találkozik, a legszebb mon-datkezdés: emlékszel? És ha igen, meg-annyi érzelmi szál aktivizálódik. Idegesí-tő, ha nem tökéletes a memóriám. Azarcokat megjegyzem, de a neveket egy-ből nem. Egyszer elfelejtettem a gyere-kemért menni az oviba. Úgy kellet rámtelefonálni, hogy apuka, mi lesz? Márcsak ő van itt, zárunk. Ne is beszéljünk amemória-katasztrófákról: elfelejteni aházassági évfordulót, a feleség születés-napját és így tovább. A memória áldás.

A memória teher. Megmarad az is,aminek ott nincs helye. Megmaradnakmások hibái, a sértések nyomai. Egy-

23

24

részt, mert nem akarjuk elfelejteni,másrészt mert nem tudjuk elfelejteni.Van rá egy kis képlet is, ami „keresztény-nyé teszi” ezt a terhet: megbocsátok, denem felejtek. Lefordítva: nem bocsátokmeg. Átléphetjük az új év küszöbét ezzela teherrel, az anamnézis listáival.

Amire megéri majd emlékezniVan egy másik lehetőség is, amivel

kezdhetjük az új évet. Tudatos amnézia,emlékezetkiesés. Ami nem volt jó, aztletesszük, elengedjük, nem emlegetjük,hanem megbocsátjuk. Az ünnep pontettől lesz ünnep. Nemcsak az embertár-

sainkat jutalmazzuk meg vele, hanemfelszabadítjuk a saját lelkünket. Ha meg-sértettek, méltatlanul bántak velünk,nem kaptuk meg, amit megérdemel-tünk volna – ne vigyük tovább, ne ké-szítsünk ezekről anamnézist, hanem vá-lasszuk az amnéziát! Tegyünk valami jótazokkal, akiket amúgy a kartonra írnánk.Mondjunk egy imát értük, kívánjunk va-lami jót számukra vagy ajándékozzukmeg őket valamivel! Így lehet olyan ün-nepünk, amiről készíthetünk anamné-zist, amire megéri majd emlékezni.

Atavasz sok mindenre jó, példáularra, hogy végre kidugjuk az or-runkat a jó meleg lakásból és be-

indítsuk a kétlábú kazánt. Máris lehetégetni, anélkül, hogy rezsinövekedésselkellene számolnunk. A téli hónapokbanjól feltöltöttük a raktárakat, van mit be-dobni a kazánba. Itt a tavasz és mozognikell! Nincs több mentség, nincs többnagykabát, ami mindent eltakar. A zsír-rétegeknek menniük kell.

Bibliaolvasó emberek gyakran kérde-zik, mi szükség van a mozgásra. A lelkiegészségünk nem ezen múlik. Olyan „szak-értővel” is találkoztam, aki igei bátorítástis talált a mozgásszegény életmódra.

Az 1Timóteus 4:8 szerint „a test gya-korlásának kevés haszna van; de a ke-gyesség mindenre hasznos, meglévénbenne a jelenvaló és a jövő életnek ígé-rete” (Károli). Akkor hogy is van ez?

Az önsanyargatás nem használA test gyakorlása (gr. gümnasia) ere-

deti jelentésében: az izmok edzése, fizi-kai tevékenység, edzés, verseny, katonai

gyakorlat, erőfeszítés. Ebben a formá-ban csak itt fordul elő a Bibliában ez aszó, de a görög íróknál jól ismert foga-lom. Nemcsak a tevékenységet jelöltékezzel a szóval, hanem azt a helyet is,ahol az edzések zajlottak. Később a gö-rögöknél a nevelés, versenyekre valófelkészülés, erkölcsi oktatás helyszíneivéis váltak.

Az ige nem a fizikai edzés ellen szól.Sőt, az eredeti szöveget inkább úgy le-hetne fordítani, hogy a fizikai edzésnekvan némi haszna, de nem helyettesíti a„kegyességet”. A szövegösszefüggésbenmég inkább világossá válik, hogy milyenfajta testedzésre gondol itt a szerző. A4:3-ban felsorolt aszketikus cselekedete-ket (házasélet tiltása, étkezésre terem-tett ételek tiltása) egyesek a test edzé-seként, gyakorlásaként hirdették, amilelki és szellemei haszonnal jár. Az önsa-nyargató gyakorlatokat Pál kemény sza-vakkal utasítja vissza: „képmutató mó-don hazugságot hirdetnek, akik megvannak bélyegezve saját lelkiismeretük-ben” (4:2), „szentségtörő és vénasszo-

25

Dr. csont és dr. izom

Dr. Ősz-Farkas Ernő

nyos mesék” (4:7). Az önsanyargatás, atest „büntetése” a testnek sem jó, a lé-lek szempontjából pedig végképp nincshaszna.

Sportos idézetek a BibliábólPál leveleiben a fizikai edzésnek,

sportnak, versenyeknek különlegesenpozitív jelentősége van, annyira, hogy alegszebb jelképeket alkotja meg a sport-világ képeiből: „A jó harcot megharcol-tam, a pályát végigfutottam, hitemetmegtartottam. Készen vár az igazsággyőzelmi koszorúja” (2Tim 4:7-8), vagy„Nem tudjátok-é, hogy akik versenypá-lyán futnak, mindnyájan futnak ugyan,de egy veszi el a jutalmat? Úgy fussatok,hogy elvegyétek. Mindaz pedig, aki pá-lyafutásban tusakodik, mindenben ma-gatűrtető; azok ugyan, hogy romlandókoszorút nyerjenek, mi pedig romolha-tatlant. Én azért úgy futok, mint nem bi-zonytalanra; úgy viaskodom, mint akinem levegőt vagdos; Hanem megsa-nyargatom testemet és szolgává teszem;hogy míg másoknak prédikálok, magamvalami módon méltatlanná ne legyek”(1Kor 9:24-26).

Nem büntetésMindezekből a bibliaolvasó ember

megértheti, hogy a test edzése, a moz-gás nem haszontalan, a test sanyargatá-sa inkább a hamis lelkiismeret terméke,mint a hit megnyilvánulása, valamint aszélsőségek semmilyen formában nemrészei a kegyességnek (az ülő életformais a szélsőségek egyik formája, mintahogy a túlzott megerőltetés is), éppenezért az aszkézis nem javítja a lelkiséget.A testet nem büntetni kell, hanem in-kább edzeni. A rendszeres testedzés az

elején jelenthet egyfajta „szenvedést”azoknak, akik a fotelbe ragadtak hóna-pokig. Minden bizonnyal a sorvadt iz-mok, a tüdő, a szív is lázadni fog, és egydarabig ijesztő jelzéseket küld majd azagy: belehalsz, ha ezt folytatod. Nem et-től a „fájdalomtól” óv az Ige vagy a szak-ma. Az edzettségig van némi kellemet-lenség, amit Pál a versenyzőknél is is-mert és a „megsanyargatom a testemet”kifejezéssel írt le. De akik beépítik a tes-tedzést a napi életmódjukba, és túlélik arövid bevezető szakaszt, azok nagyon ha-mar felismerik, hogy a mozgás nem bün-teti, hanem jutalmazza a testet.

Miért jutalmazás a mozgás? Erősíti a csontokat, hosszabb távon

csökkenti a szívritmust s a vérnyomást,javítja a tartást, így a gerinc állapotát,mert egészséges izomzatot fejleszt. Ezentúl kitűnő stresszoldó, javítja a közérze-tet, az alvás minőségét, fejleszti az ér-zelmi intelligenciát, a konfliktuskezelést,valamint erősíti az intimitást. A kutatá-sok egyre több egészségőrző hatássalhozzák összefüggésbe a rendszeresmozgást, miszerint a férfiaknál az edzéscsökkenti a vastagbélrák, a nőknél pediga mellrák előfordulását, segítségévelmegelőzhető a 2-es típusú cukorbeteg-ség, továbbá erősíti az immunrendszert.

Ha van csodaszer, akkor a testmoz-gás annak számít. Itt a tavasz. Vegyükelő az orvosi diplománkat és használjuk,ahogyan a régi közmondás tanácsol:„Két orvosom van: a jobb és a bal lá-bam.” Mindezt megtehetjük a szabad le-vegőn, napsütésben, a természetben.Így talán a testedzés lelki hasznát ismegtalálhatjuk abban a tapasztalatban,hogy „Őbenne élünk, mozgunk és va-gyunk” (ApCsel 17:28).

26

27

Ki nevezhető ma egészségesnek?Nagyon egyszerű kérdésnek tűnik,de a válasz már nem annyira

egyértelmű. Egészséges ember-e az, akinem jár orvoshoz és nincs papírra vetettdiagnózisa, de állandó stresszben élvagy megromlott kapcsolatokban?Mennyire szűkíthető le a közérzetrevagy a betegség hiányára?

A WHO (Egészség-ügyi Világszer-vezet) megfo-galmazása sze-rint: az egész-ség a teljes tes-ti, szellemi ésszociális jólét ál-lapota, nem pusztán abetegség hiánya.

A Biblia megfogalmazásábanMielőtt a modern gondolkodásban

megszületett volna, az egészség fogal-

mát és annak tartalmát megfogalmaztákvolna, a Biblia több ezer évvel ezelőtt alehető legteljesebb értelmezésben be-mutatta annak lényegét. A bibliakutatóktöbbsége megegyezik abban, hogy a hé-ber salom (שלום) kifejezés a lehető leg-jobban körülírja mindazt, amit ma azegészség alatt értünk. A nyelvészek tel-

jességnek, épség-nek, jólétnek,békességnek

vagy egészségnekfordítják. A kifeje-

zés néhány előfor-dulását megvizsgálva

megérthetjük, hogy ahéberek mikor gondol-

ták, hogy „salom állapot-ban” vannak.

Leggyakrabban a köszöntésekbenhasználták (1Móz 43:23) – „béke ne-ked”, ami általános jólét kívánságát fe-jezte ki. A teljeségre utalt, ami tartal-

Egészség a héber gondolkodásban

Dr. Ősz-Farkas Ernő

mazta az ember fizikai és lelki szükség-leteinek kielégítését. Ennek alapján azegészség fizikai és lelki jólétet jelent.Többször kérdésként is szerepel, ami-kor valakinek a fizikai állapota felől ér-deklődtek. „Egészségben van-é a tiatyátok?” – kérdezi József a testvéreitől(1Móz 43:27), amelyben a húsz évenem látott édesapja állapota felől ér-

deklődik. Az egészség tehát jó fizikai ál-lapotot, kedvező életminőséget jelent.

Fizikai, lelki és szellemi jólétA salom másik arcát 1Móz 28:20-22

verseiben értjük meg, ahol Jákob imá-járól és fogadalmáról olvasunk. Azt ígé-

ri, ha az Úr vele lesz (salom), akkor őminden jövedelméből tizedet fizetmajd. Jákob, amikor ezt a szót használ-ja, Isten oltalmának és gondoskodásá-nak megfogható, anyagi bizonyítékairagondol: megfelelő táplálék, ruha, meg-élhetés, jövedelem. Egy szál bottal me-nekül otthonról, jogilag a vagyon két-harmadának örököseként, de mivel

csalással szerezte meg, valójában haj-léktalanként indul el a semmibe. Szá-mára a salom azt jelenti, ami hiányzikneki. Ennek alapján az egészség a fizikai,lelki és szellemi jólét jelenléte, ami Istenjelenlétének és gondviselésének követ-kezményeként tapasztalható meg.

28

Az egészség sokkal többet jelent,mint a betegség hiányát. Van egy testi-fizikai vonatkozása, benne van az anya-gi, lelki és szellemi jólét, része a mentá-lis egyensúly, a természettel illetve azember önmagával és másokkal való jókapcsolata. Benne van a biztonság ésaz áldás, amit Isten jelenléte és gon-doskodása eredményez.

Mentális egyensúlyÉrdekes megvizsgálni az egyiptomi

fáraó álmát is (1Móz 41:8). Az Ige sze-rint nyugtalankodott a lelkében. Az atény, hogy nem értette az álom jelen-tését, megzavarta nyugalmát, szoron-gást idézett elő benne. József magyará-zatában ezt mondja: „Isten megjelenti,ami a fáraó javára (salom) van.” Amikor

29

Isten közbelép, bölcsességet ad József-nek, és megszületik a nemzetet meg-mentő értelme-zés a hét bő ésa hét szűk esz-tendőről, bekö-vetkezik a sa-lom az uralko-dó lelkében. El-múlik a szoron-gás, a nyugta-lanság. A jövőbizonytalansá-ga miatti féle-lem eltűnik ésreménység vált-ja fel a kétsége-ket. Az egész-ség mentális ol-dalát mutatjabe a kifejezésezen a helyentalálható alkal-mazása. Azegészség magában foglalja a mentálisegyensúlyt is, amelyben nincs helye afélelemnek, szorongásnak vagy bizony-talanságnak.

Több, mint a betegség hiányaA Biblia még tovább megy egy lépés-

sel. Az egyén „salomja” elválaszthatat-lan a környezeti feltételektől. Magábanfoglalja a környezet épségét és az egyénharmonikus kapcsolatát a természettel.3Móz 26:6 az ígéret földjének békéjérőlbeszél (salom), ami nyugodt környezetetjelent, mert Isten kipusztítja előlük azéletüket fenyegető vadállatokat.

A teremtéstörténetben minden napvégén Isten megállapítja, hogy amit al-kotott, az jó. A héber „tob” jelentése ro-konságban van a „salom” lényegével.

Akkor „tob” valami, ha funkcionálisanjó, megfelel rendeltetésének. A szó

nemcsak a mű-ködésre vonat-kozik, hanem akülső szépségreis. A két kifeje-zés rokonságaazt is sugallja,hogy az emberegészsége ad-dig teljes,ameddig azéletét, a testéta teremtésbenmeghatározottrendeltetésselösszhangbanhasználja. A te-remtésbenmegmutatkozójólét része voltÁdám és Éva

egymással való zavartalan kapcsolata.Összegzésként megállapíthatjuk,

hogy már a Biblia első könyvében azegészség sokkal többet jelent, mint abetegség hiányát. Van egy testi-fizikaivonatkozása, benne van az anyagi, lelkiés szellemi jólét, része a mentális egyen-súly, a természettel, illetve az ember ön-magával és másokkal való jó kapcsolata.Benne van a biztonság és az áldás, amitIsten jelenléte és gondoskodása ered-ményez. Kicsoda egészséges tehát?Ézsaiás próféta szerint „minden fej be-teg, és minden szív erőtlen” (Ézsa 1:5).A megfáradt, egészségét elvesztett em-bert a Biblia az élet és az egészség szer-zőjéhez, Istenhez irányítja.

30

Mielőtt a modern gondol-kodásban megszületett

volna, az egészség fogal-mát és annak tartalmát

megfogalmazták volna, aBiblia többezer évvel ez-

előtt a lehető legteljesebbértelmezésben bemutatta

annak lényegét. A bibliaku-tatók többsége megegyezikabban, hogy a héber salom(שלום) kifejezés a lehető leg-jobban körülírja mindazt,amit ma az egészség alatt

értünk.

31

Nehéz időket éltünk, mintha a kö-rülmények összeesküdtek volnaellenünk. Ezzel bizto-

san nem vagyok egyedül,Önök is tapasztalhat-tak már hasonlót.Férjem akkoribana doktori vizs-gáira készült,rengeteget ta-nult, időköz-ben elvesz-tette a mun-káját, énGYES-en vol-tam, emellettköltözés előtt áll-tunk, árultuk a há-zunkat, és háromcsemeténk is igényelte afigyelmünket, energiánkat

majd’ napi 24-ben. Néha azt sem tud-tam, hol áll a fejem…

Éppen egy szöveggondozásimunkán dolgoztam, ami-

kor megragadta egymondat a figyelme-

met: „…úgy kellnevelnünk agyermekein-ket, hogy ne akörülményekáldozatai, ha-nem urai le-gyenek”. Mi-

csoda igazságnekünk, felnőt-

teknek is! És eztnem az élet napos

oldalán tudjuk meg-valósítani, akkor leg-

alábbis igen könnyű, sokkal

Urak vagy áldozatokDr. Gyetvainé Gerlai Krisztina főszerkesztő

Gondolatok az én-te-ő című fejezethez

2.

inkább a nehézségek közepette. Akkorkell a körülmények urainak lennünk,amikor nagy bajban, sőt bajokban va-gyunk, amikor egészségügyi, lelki, eg-zisztenciális problémák keserítik életün-ket. Ez persze nem jelenti azt, hogy min-den gondra mindig van megoldás, de fe-lül lehet rajtuk emelkedni, meg lehet ta-nulni együttélni velük. És legtöbbször akulcs a saját kezünkben van, mi döntjükel, hogy urak leszünk vagy áldozatok, akörülmények urai vagy áldozatai.

Kívánom, hogy fedezzük fel együtt,micsoda erő rejlik az Istennel való kap-csolatban, pozitív döntéseinkben, éshogy tudjunk és merjünk változtatni azéletünkön, ha szükséges, hogy testünk-ben, lelkünkben egészségesebbek le-gyünk! Az Én, Te, Ő rovatban olyan cik-keket talál a kedves Olvasó, amelyek a

társadalomtudomány szemszögéből ke-resik a nagy kérdésekre a válaszokat.

32

A fejezet szerzőjeDr. Gyetvai Gellértszociológus. Főál-lásban kutatókéntdolgozik, társada-lomtudományosvizsgálatokat vezet,

elsősorban a kormányzati szektor-ban. Több tudományos cikk éskönyv szerzője. Érdeklődési köreezen felül különösen a vallás és fi-lozófia, ill. a lelki egészségmegőr-zés. Nős, három gyermek apja,családjával Tárnokon él.

33

Peter Burke felteszi a történész ri-deg valóságot türköző kérdését anőkkel kapcsolatban: „Hogyan re-

konstruálható és értelmezhető a kul-túra, amelyik néma marad?” Mert bártudjuk, a nők nem voltak teljesen néma-ságra ítélve, szerepük mégis gyakran –vagy talán jobb, ha kimondjuk, leggyak-rabban – másodlagos volt, legalábbis afő történetek, fő szerepek szempontjá-ból. Merjük kimondani, a nők gyakranelnyomottak voltak, és ez még ma is sokhelyen jellemző állapot.

Mindeközben a kérdés gyakorlatilagfedett maradt, egészen a 20. századi kö-zepéig, amikor is a feminista mozgalmakkezdtek éledezni, majd egyre hangosab-ban hallatták hangjukat. E „nőmozgal-mak” aztán sok pszichológiai, szocioló-giai kutatást gerjesztettek, amely napvi-lágra hozta a nők hátrányos helyzetétazokban az országokban is, amelyek ed-dig meg voltak róla győződve, hogy anők ekképpen való helyzete csak a rég-múlt kísértete. Kiderült, hogy pl. a me-

sék nagy hősei gyakorlatilag mindig fér-fiak, a nőknek legfeljebb a megmentettszerepe jut – általában, vagyis a férfiszinte mindig főszereplő, míg a nő csu-pán mellékszereplő. Ugyanilyen ered-ményre vezettek a filmek, regények stb.elemzései is. És akkor még nem beszél-tünk a munkahelyeken, a tudományosvilágban, vezetői posztokon meglévő,politikai téren fellelhető – és gyakran tu-datos – háttérbe szorításról, amelyek-nek a szakirodalma mára óriási, és ame-lyek mind-mind egy alapvetően férfiakáltal uralt társadalom részleteiről leb-bentik fel a fátylat.

Mára ugyanakkor a korábbi tenden-cia a tömegkommunikációt meghatáro-zó producerek tudatos munkája nyománjelentősen módosult. Biztosan másnakis feltűnt, hogy manapság a mesékben,filmekben a hősök aránya egyre inkábbkiegyenlítődik, a harcias amazonok leg-alább annyira uralják a képernyőket és atömegkommunikációt, mint a férfiak.Bár az egyenlőség még talán nem teljes,

A nő

Dr. Gyetvai Gellért

mára nem feltűnő a hős zöldsapkás nőikatona, a legyőzhetetlen női kém, a fér-fiakat erős kézzel vezető rendőrkapitánynő stb.

Egyformaság vagyegyenjogúság?

Annyira igaz azelőbbi fordulat,hogy néha már bi-zonytalanná válik,hogy a nő meny-nyiben nő még,és a férfi mennyi-ben férfi, vagyisvannak-e még kü-lönbségek a két nemközött? Merthogy be-szélnünk kell egyenjogú-ságról, de vajon beszélhetünk-e egyformaságról?

A Biblia, amikor az ember teremté-séről beszél, az egyik beszámoló szerintkimondja, Isten az embert „két részből”teremtette meg: férfiból és nőből, va-gyis nem a férfi az ember, és nem is a nőönmagában, hanem a kettő együtt.Mindez azonban alapvetően eltérő sze-repekre is rámutat, amelyek át nem ru-házhatóak, össze nem keverhetőek –már csak azért sem, mert biológiailagmarkáns különbségek és egymást kiegé-szítő egymásrautaltság jellemzi a két fe-let (lásd pl. nemileg). Az egymást kiegé-szítő funkciók teszik lehetővé azt, hogyegyáltalán létezhessen az emberiség –ilyen a családi szerepek sora, a gyermek-nemzés, a gyereknevelés szerepei, az el-térő, de egymást remekül kiegészítő fizi-kai tulajdonságok, és még sorolhatnánk.

Tulajdonképpen e szerepek téves ér-telmezése adta a táptalajt a történelem

során annak, hogy az egymást kiegészí-tő egyenjogúság, amire Isten eredetilegteremtette az embert, leggyakrabbanmégis az „erősebb nemnek” a „gyen-

gébb nem” felé megnyilvánulóelnyomásában nyilvánult

meg.

A nő helyeHol van tehát

a nő helye? A fér-fi mellett, ahogya férfi helye a nőmellett van! Bár-

melyik felet akar-juk a másik fölé

rendelni (hacsaknem bizonyos szerep

így kívánná), eltorzítjukazt a komplementer hatást,

amelytől az ember igazán ember, ami-től igazán erős lehet. Mert ez az Isteneredeti terve: nem egyformán, deegyenlő jogokkal. Nem azonosságban,de egyenlőségben. Nem vagyunk ugyan-azok (mi férfiak és nők), de nem va-gyunk megvetettebbek sem, alárendel-tek sem egymáshoz képest. Az Isten ter-ve az egymást kiegészítés nagyszerűsé-gére és életszerűségére épít. Amiértmások vagyunk, az nem felhívás az egy-más elnyomására, hanem a különbözőszerepek és másság egymásra utaltságá-nak gyönyörűségében rejlő adottság. Haígy tudjuk értelmezni a szerepeinket,feltárul előttünk a párkapcsolatban és acsaládban az Isten tervezésének és zse-nialitásának nagysága, amelyet a férfi ésnő egymással kapcsolatos viszonyábanhelyezett el. És megszűnik az a vétkeselnyomás is, amely annyi nőnek nyomo-rította már meg az életét.

34

35

Az vagyok, ahová tartozom

Dr. Gyetvai Gellért

Tettek már fel Önnek olyan kérdést,hogy hogyan határozná meg ön-magát? Ki Ön?

Ha az olvasó is olyan, mint a legtöbbember, akkor valószínűleg a válaszai jó-részt, akár többségében, valamilyencsoporthoz való tartozást foglaltak ma-gukban. Ennek oka, hogy önazonossá-gunk legalább annyira társas valónkbólfakad, mint önmagunkból.

Én egy ilyen és ilyen iskolának a diák-ja vagyok, a Vasasban vízilabdázom, bi-zonyos gyülekezet tagja vagyok stb. Írá-sunkban arra mutatunk rá néhány apró,de fontos információ erejéig, hogy öna-zonosságunk, kik is vagyunk valójában,nemcsak attól függ, kik vagyunk egyéni-leg, hanem legalább annyira attól is,hogy kik vagyunk valamilyen csoport-hoz, kisebb vagy nagyobb közösséghezképest, azok viszonylatában. Ha egysze-rűen akarnám újrafogalmazni a dolgot,mondhatnám, hogy énünk egyik felétmagunk adjuk, miközben a másikat akörnyezetünk teszi hozzá.

Fontos a csoportÉnünk fontos része, hogy milyen cso-

porthoz (csoportokhoz) tartozunk. Ön-értékelésünket nagyban befolyásolja,hogy mások mit gondolnak rólunk, ezpedig nagyban attól is függ, hogy milyencsoportokkal azonosítanak bennünket.Mások észlelése ugyanis nem csupánegyének észrevételét jelenti, hanem bi-zonyos csoportjegyek észlelését, megis-merését stb. is. Egy fontos csoporthozvaló tartozás azzal kecsegtet, hogy általavalamilyen önmagunktól nagyobb része-sei legyünk. Régóta ismerjük a győztes-hez húzás jelenségét, ami pl. azt jelenti,hogy az emberek – ha nincs határozottvéleményük és elkötelezettségük – szí-vesebben pártolnak a győztesekhez, anagyobbakhoz (pl. politikában a válasz-tások alkalmával a jelenség mindig jólmegfigyelhető). A nagyobbal való azo-nosulás egy kicsit bennünket is nagyob-bá, fontosabbá, győztesebbé tesz.

Persze ehhez arra is szükség van,hogy a csoportot értékesnek, vonzónak,sikeresnek érezzük. Ezt kétféleképpenérhetjük el: egyrészt olyan csoportot vá-lasztunk, amely „karrier-elvá-rásainknak” jobban meg-felel, másrészt kicsiteltúlozzuk a többicsoporthoz ké-pest a csopor-tunk értékeit,fontosságát.Mindez aztánakár teljesmértékben ké-pes uralni azáltalunk önma-gunkról festettképet.

Önmagunk a csoportban

A hovatartozás akár az alapja is lehetaz énképünknek. Gyülekezetekben,sportegyesületekben, kiemelten fontosállásokat tömörítő klubokban stb. gyak-ran figyelhetjük meg azt, hogy az egyé-nek már szinte teljes egészében a cso-port, annak logikája, értékei alapjánazonosítják magukat. Már inkább egy bi-zonyos csoportnak a tagjai, ha önma-gukra gondolnak, és nem ikszipszilonokinnen és innen. Mindez különösen erő-sen hat, ha a csoportba való tartozásnak„nagy” ára van (akár anyagilag, akármás módon). A könnyen jött könnyenmegy elv itt is igaz: azok a csoportok afontosabbak és azok határoznak meg le-ginkább bennünket, amelyekért sokatküzdöttünk, vagy egyéb kiváltság miattkevesen engedhetik meg maguknak azt,hogy ide tartozhassanak.

Abban a pillanatban, ha egy csoport-tagság aktiválódik, befolyásolni fogja,hogyan látjuk önmagunkat és másokat,mit érzünk és teszünk, hangulatainkat,

ítéleteinket, sőt jövőképünketnagyban meghatározza

majd. Ebben a helyzet-ben az „én” „mivé”

válik. És higgyük el,mindez igen sokatszámít abban, ho-gyan érezzük ma-gunkat a bőrünk-ben. Nem vélet-len, hogy egyesek

akár túlzott árat isképesek fizetni egy-

egy exkluzív csoportbefogadó kegyeiért.

Az nevet, aki a végénnevetA Bibliának különös ígérete van a

csoporttagságok miatt néha fenn, néhalenn hánykolódó emberek számára. Aztmondja, hogy Istent választani azt jelen-ti, hogy a legnagyobb, a legfontosabb, a„leggyőztesebb” csoportba tartozni.Olyan csoporttagságot kapni, amelyrőlazt olvassuk, hogy az ide soroltak örö-köstársai az Istennek, testvérei az Isten-fiúnak, Krisztusnak, akik a végső ítélet-ben egyedül állhatnak meg és nyerhet-nek örök életet.

A történelem is azt bizonyítja, hogyaz Istenhez tartozás olyan erős csoport-tagságot hozott létre újra és újra, amelyaz egyén elveszését, halálát sem tartot-ta túl soknak a csoportban való maradásérdekében. Amit Isten kínál, azt nemi-gen lehet felülmúlni.

36

37

A hálaDr. Gyetvai Gellért

Modern világunk egyik archai-kus maradványaként tarjáksokan számon… Leginkább ál-

ruhában lehet találkozni vele; hálapénz,a kéz kezet mos egyik viszonzási formá -jaként stb. Kiveszni eredeti alakjábanmégsem akar.

A hála valójában fizetőeszköz, delegalábbis viszonzás. Azzal a furcsa tulaj-donsággal rendelkezik, hogy mindigmegelőzi valamilyen jótét cselekmény.Valójában válaszreakció. Ez persze nemcsökkenti az értékét, de jó tudni, mégha esetleg ilyen csupasz formában kicsitvulgárisan is hangzik.

A szokatlanság azonban csak a kife-jezésnek kell, hogy szóljon, mert a gya-korlatban a dolog tényleg ilyen egysze-rű. Mégis baj van vele.

HálabajA dolog ott sántít, hogy amikor pl.

hálapénzről beszélünk, a mögöttes szán-dékok elhajlottak a hála eredeti értel-mezése szerinti elvtől. Merthogy az

ilyen hála legfeljebb nevében hordozzamég valamelyest azt a jó érzést, ami ak-kor emeli meg az adrenalinszintünket,amikor igazi viszonzásvágy ébred ben-nünk egy igazi jótétemény után. A hála-pénzben inkább található a kényelmet-len kötelesség, a szégyenletes kényszer,a megalázó senkisemszeretidecsinálja,mint akár egy mákszem az igazi hálából.Merthogy pl. a hála, ha igazi, akkor csakönkéntes és belülről indított reakció le-het. Éppen az önkéntesség és belső in-díttatás az a vékony jégréteg, amelyen ama erőltetett hálái hajlamosak elcsúszni.

Amióta a boldogságkutatások nemazt vizsgálják, miért boldogtalanok azemberek, hanem azt, hogy mi okoz bol-dogságot nekik, az is kiderült, hogyolyan emberek vallják magukat boldog-nak, akik könnyen tudnak megbocsáta-ni, apró örömökért is hálásak, valamintolyan értelmes tevékenységekben fogla-latosak, ami kihívást, ugyanakkor sike-rélményt is jelent számukra. És mindeztnem kizárólag önmagukért teszik, mivel

a boldog emberek sokkal valószínűbb,hogy családban élnek – apa, anya, gye-rekek, kutya, macska, meg minden, amiezzel jár –, valamint megbízha-tó barátokkal veszik körülmagukat. Persze azérem mindig kétolda-lú, a legboldogtala-nabbak egyes kuta-tások szerint ép-pen azok, akik azélet legsűrűjébenélik az életüket, anagy „hömpölygés-ben”, akik leginkábbanyagi dolgokhoz, tár-gyakhoz és az ehhez kap-csolódó vágyakhoz (majd,ha ezt meg ezt elérem, megve-szem stb., majd akkor boldog leszek…,ami persze sosem teljesül) kapcsolják aboldogságukat. Ezek azok is, akik a leg-kevésbé tudnak hálát érezni (viszontesetleg könnyen adnak hálapénzt, amipersze nem ugyanaz!), azt is mondhat-nánk, hogy a leginkább képtelenek a hálá-ra. Ahhoz túl elfoglaltak!

Aki nem akar sokatA hála így az alacsonyra tett mérce.

De még mielőtt bárki félreértené, nem aminőségben! Ahogy az előbb már emlí-tettem, az alacsony küszöb az elégedett-ségre értendő; vagyis amikor kis dolgo-kért is hálát tud érezni valaki. A szemlé-letünket jól mutatja az a legalább 20 év-vel ezelőtt általam végignézett doku-mentumfilm, amely egy fiatal, alig 40-esnémet nő utolsó fél évét kísérte végig aleukémiával vívott csatájában – amit vé-gül elvesztett. Csak ekkor jött rá, milyenhatalmas dolgokat ad az élet az ún. kisdolgokban; ekkor vált számára az élet

egyik értelmévé az a kismadár, amelyrendszeresen az ő ablakpárkányán kere-sett védelmet, és amit addig talán észre

sem vett. Utolsó hónapjai egyiklegfontosabb felfedezése

volt a hála, mindazért,ami körülveszi, az idő-

ért, a lehetőségért, alegkézenfekvőbbdolgokért.

Vagyis a hálanem akar sokat,csak hogy észreve-

gyük. És sietve te-szem hozzá, jobb, ha

ehhez nem kell halálosbetegségnek kopogtatni

az ajtónkon!

ViszonzásRitkán gondolunk abba bele, hogy Is-

tenhez tartozni nem más, mint hálásnaklenni. A Biblia szerint még arra sem va-gyunk képesek, hogy keressük az Istent,valójában teljesen érdektelenül viselke-dünk ebben a témában, viszont úgy el-vagyunk magunktól, hogy gyakorlatilaga szemünk előtt fellángoló Istent is kép-telenek lennénk mára észrevenni.

Isten mégis megkeres bennünket,mégis megmutatkozik, és az a furcsahelyzet áll elő, hogy egyes emberek(ezeket hívjuk aztán krisztusinak, keresz-ténynek) észreveszik őt, ami egyben az-zal is jár, hogy magukat leleplezve látják(és ez nem szép látvány, higgyék el!). Ésamikor egy ilyen leleplezett ember túléliaz Istennel való találkozást, bizony ren-des körülmények között felgyullad a há-la igazi érzése, ami viszonozni akar. Demivel ilyet nem tud, legalább megfelel-ni, igazodni kíván, mégpedig a hála ki-váltójához, Istenhez.

38

39

Reménykedem, tehát vagyok

Dr. Gyetvai Gellért

Alét egyik legnagyobb kérdése,hogy vagyok, és ha vagyok, akkormi vagyok, illetve talán még ettől

is fontosabb, hogy ki vagyok. Számomraa legjobb válasz a feltett kérdésre, hogyreménykedő ember.

A régről ismert – mára közhelyessévált – mondás szerint a remény hal megutoljára. Igen, már ha van. Merthogymára elég nagy hiánycikké vált világunk-ban. Pedig aligha keletkezett jobb ösztö-ke, mint a remény ezen a néha remény-telennek ható bolygón.

Mi is az a remény?Ha jobban megnézzük, nem más,

mint pozitív jövőkép. A dolgok jó irányúváltozhatóságába vetett bizalom. Ennekaztán egészen különleges megjelenésiformái is lehetnek, mint pl. a Stock-holm-szindrómaként elhíresült „tünet-együttes”, amelyben a túszok, valamikülönleges oknál fogva egyszer csak el-kezdik szeretni és megérteni fogva tar-tóikat. Az egyik magyarázat szerint en-

nek az az oka, hogy így próbálja a tuda-tuk túlélni a képtelenséget, bizalommalfordulva a jövőbe, elhitetve a foglyokkal,hogy nem is olyan rosszak azok a túszej-tők, és van remény az épségben szaba-dulásra. Reményre ugyanis csak akkorvan szükség, ha valami miatt a dogoknem jól állnak. Amikor rosszul mennekaz ügyek, az embernek még a kedve iselmegy a napi harcoktól, ilyenkor pedigaz ad vigaszt, hogy egyszer majd más-képp lesz, így van miért túlélni a mát.

Képtelen világA mai világ jelszava, hogy élj a má-

nak. És a ma igen sokféle fényes, csillo-gó kellékkel kelleti magát. Akad itt szik-rázó jókedv, élvezettel teljes éjszaka, bó-dító elhomályosulás, amely feledteti ve-lünk az átélt rosszat, tompító hangzavar,amely hangosabban kalapál a fülünk-ben, mint a csendes megbékélés... Ésmég valamit kínál a ma kéjes bája: hol-napra kijózanodást, amiben már messzetűnt a feledtető zsibbadás. Sajnos a má-

nak egy valami semmiképpen nincs abirtokában, a szebb jövő ígérete.

Murhpy egyik számomra sokat mon-dó mondása így hangzik: „Semmi semolyan rossz, hogy ne romolhatna mégtovább!” Ezt kínálja a ma, nagyjábólennyi van a tarisznyájában. Tele múlan-dó dolgokkal, és mélyen hallgatva a jö-vőről, ha pedig mond is valamit, aztjobb, ha nem tesszük zsebre.

A világ a jobb jövő tekintetében kép-telen világ. Még az olyan nagy ígéretekis, mint a pozitív tudomány, amely a ter-mészet és az élet törvényszerűségénekmegismerhetőségét, a rossz emberi ta-lálmányok általi megjavítását ígérte azemberiségnek, annak is be kellett valla-nia, hogy bizony sem kiismerni, sem iga-zán megjavítani nem tudja azt, ami ezena bolygón igazán elromlott. A részered-mények bár szépek, az egész azért bő-ven hagy kívánni valót. Mára a világ leg-reménytelenebb emberei a tudósok let-tek. Mert ők már azt is látni vélik, amit aközember még csak sejt: reményből mé-retett a legkevesebb, és ha így hala-dunk, az a kevés is elfogy.

Ami a képtelenen túl vanMi lehet túl a képtelenen? Egy másik

remény, vagy inkább azt mondhatnám,a remény (amit legszívesebben csupanagybetűvel akarnék írni!). Egy olyan jö-vő ígérete, amely nem pozitivista tudo-mányfilozófián és nem nagy mérnökieredményeken lett megalapozva.

János evangéliumában ilyen módonbúcsúzik Jézus a tanítványoktól: „Nenyugtalankodjék a ti szívetek: higgyetekIstenben, és higgyetek én bennem. Azén Atyámnak házában sok lakóhely van;ha pedig nem volna, megmondtam vol-na néktek. Elmegyek, hogy helyet készít-

sek néktek. És ha majd elmegyek és he-lyet készítek néktek, ismét eljövök ésmagamhoz veszlek titeket; hogy a holén vagyok, ti is ott legyetek (Jn 14:1-3).

Mivel a világ képtelen, tele ellent-mondással, egyvalamiben következete-sen: hogy a dolgok mindig rosszra for-dulnak, Jézus egy másik világ felé fordít-ja a tanítványai, ama tizenkettő tekinte-tét, egy olyan hely felé, amely más, mitjelenlegi lakhelyünk: a menny felé. Ésvele együtt tesz egy biztató kijelentést:ne nyugtalankodjék a szívetek!

Az Isten által felajánlott reményneka célkövetőjébe Jézus ígérete lett be-programozva, egy jobb világ (de még in-kább egy jó világ!, így talán pontosabb)felé vett irány, a motorja pedig az a bé-kesség, amit Jézus a remény mellé kínál,a nyugalom a beteljesedésben.

Mi adhatna többet a válságos (és ál-ságos) napokban, mint egy jó jövő re-ménysége?! Mi húzhatna fel a felszínrea ránk omló bajokból jobban, mint az el-múló rossz víziója, amely a soha végetnem érő jóval cserél helyet az emberi-ségben is!

És milyen garancia van rá, hogy azegész ígéret tényleg működik?

Talán csak két dolog: Egyik, hogy ma-ga Jézus jelentette ki mindezt számunk-ra. És számos cáfolásra tett kísérlet utánsem maradt nagyobb kijelentés az em-beriség történelmében, mint éppen Jé-zus személye és ígérete.

A másik? Hogy már sok millió em-bernél bevált.

40

41

Tervezzünk!

Dr. Gyetvainé Gerlai Krisztina főszerkesztő

Gondolatok a függő játszma című fejezethez

3.

Élj a mának!”, „Ragadd meg mind-azt, amit a ma kínál neked!”– ilyen és hasonló

szlogenek bombáznakbennünket, és valljukmeg őszintén, hogyformálják is gon-dolatainkat, élet-vitelünket. Fon-tosnak tartom,hogy megéljükmindazt, amit MAmeg lehet élni,ugyanakkor mindezmit sem ér, ha nincsutána semmi, ha nemterveztünk azutánra. Nem

nagy dolgokra gondolok. Kicsiből is le-het sokra vinni. Apró dolgok ké-

sőbb sokat érhetnek. Elter-vezhetjük mondjuk,

hogy a kávépénzt ez-után összegyűjtjük,

és kávé helyettnyaralásra fordít-juk – az egészsé-günk is meghálál-ja. Vagy mondjuktévézés helyett

kocogni, sétálnimegyünk estén-

ként. Esetleg min-dennap fél órát csak a

gyerekkel foglalkozunk. Ha

„

tudatosan építjük fel az életünket és azértékes dolgokra, mint a család, azegészség, az emberi kapcsolatok, az is-tenhit… koncentrálunk, akkor kevésbévagyunk kitéve számtalan csapdának.Egészségesebbek, boldogabbak, kie-gyensúlyozottabbak leszünk.

A Függő játszma fejezet írásai olyanfüggőségi problémákkal foglalkoznak,amelyek igen sok embert érintenek. Se-gítséget, tanácsokat, megoldási lehető-ségeket kínálnak a szabadulni vágyók-nak.

42

A fejezet szerzőjeHorváth Gábor, aReménység Rehabi-litációs Ház szakmaivezetője, zenepe-dagógusi, lelkésziés szenvedélybeteg

segítői területeken szerzett diplo-mát. A támogató lelkészi és az in-tézményi munka mellett jelenlegcsaládterápiát tanul. Hobbija asportolás és a természetfotózás.Feleségével és három gyerme -kével Nágocson él és szolgál.

43

Ajózanság alatt az átlag közgondol-kodás a nemivást érti. Józan az,aki nem fogyaszt alkoholt. Pont.

Felmerül a kérdés, hogy előfordulhat-eaz, hogy valaki nem iszik ugyan egy kor-tyot sem, mégsem józan. Józanodó alko-holisták körében bevett kifejezés a szá-raz-részeg állapot.

Arra az embertípusra használják, akinem iszik, de a gondolkodása, magatar-tása, önmagához és általában az élethezvaló viszonya függő mintázatokat mutat– sokszor magasabb feszültséggel és in-gerültséggel, mint a korábbi ivós perió-dusában. Az így működő ember felé akörnyezete is sokszor azt jelzi vissza,hogy jobb lenne, ha inkább újból inna.

Az alapbetegséggel szembe kellnézni!

A probléma ilyenkor az, hogy embe-rünk a rendszer egyik elemét megvál-toztatta ugyan, de az alapproblémamegmaradt. Nem iszik, de ezt „izomból”

teszi, és a szermentes állapotban nincsigazi öröme és hálája. Egy hétköznapipéldával élve, képzeljünk el egy komolyfoggyulladással küzdő embert, akinek agyógyuláshoz mindenképpen orvosra,műtéti beavatkozásra lenne szüksége.Mivel pokolian fáj a foga és tart a fogor-vosnál rá váró szenvedéstől, beszerezegy doboz fájdalomcsillapítót, ami hasz-nál is rövid távon. Gyorsan megtapasz-talja azonban, hogy ahhoz, hogy a fájda-lom tényleg csökkenjen, egyre több éstöbb kell ebből a gyógyszerből. Végülmár szinte minden idejét és gondolatátaz tölti ki, hogy az áhított gyógyszert be-szerezhesse és használhassa, hiszen enélkül a fájdalom szinte elviselhetetlen.Egy bizonyos pont után emberünk rá-döbben arra, hogy le kell tennie gyógy-szerét, hiszen függővé vált tőle. El tud -ja-e hagyni anélkül, hogy szembenézneazzal az alapbetegséggel, amire elkezdtefájdalomcsillapítóként használni agyógyszert? Aligha! A legtöbben ilyen-

A józanságról (mindenkinek)

Horváth Gábor

kor, miután azt gondolják, hogy elértéka gyógyszermentességet (alkoholmen-tességet), minden problémájuk megol-dódik, pedig ilyenkor kezdődik a valódimunka.

A meghatározó „izmus”Megint csak a józanodó alkoholisták

bölcsességét szeretném segítségül hívni,akik azt mondják, hogy az alkoholizmus-ból az alkohol csupán 10 százalék, az „iz-mus” azonban 90. Az „izmus” pedig aszemélyiségben rejtőzik. A fájdalomcsil-lapítás csak akkor használ, ha a „sebész-kés” követi, és ezt szeretjük a legkevés-bé, inkább jöjjön a gyógyszer, de ha füg-gővé válunk tőle és letesszük, akkor a90%-a a problémának újból felszínre tör,sőt a kezeletlen betegségből fakadó fáj-dalmak még intenzívebbek lesznek,mint kezdetben voltak.

Érdekes kérdésként vetődhet fel töb-bekben, hogy a józanság hiányát milyenterületeken lehet meglátni? Meggyőző-désem, hogy a józanság egy állapot, ésmindannyiunkat érinti, csakúgy, mintennek hiánya, ami számos életterületentetten érhető. A teljesség igénye nélkülemlítenék egy párat. Józannak nevezhe-tő-e az az ember, aki…

…a televízióval kel és fekszik, ésegyáltalán nem szereti a csendet, így fo-lyamatosan szól valami az életében?

…a munkaideje után is munkával töl-ti ki az életét, és a feszültségeit is amunkában vezeti le?

…sokkal több időt tölt a közösségi ol-dalakon, mint amennyit a valóságbanbeszélget másokkal?

…akkor is takarít, amikor már min-den csillog-villog az otthonában?

…olyan dolgokat is megvesz, amireegyáltalán nincs szüksége és jóval töb-

44

bet költ annál, mint amennyi a bevétele,a problémát pedig különféle hitelekkelpróbálja betömni?

…annak ellenére is bent marad egypárkapcsolatban, hogy ő is és gyermekeiis szenvednek ettől?

Változás, kaland, kihívás…A józanság érték és lehetőség, amit

belülről nem feltétlenül így élmeg egy függő módongondolkodó ember. Afüggő számára egy-szerű a képlet: fájvalami, haszná-lom rá a fájda-lomcsillapító-mat, így a fáj-dalom rövid tá-von megszűnik,hosszabb távonazonban erősöd-ni fog, amit újabbhasználattal tudoktompítani. Még egy-szerűbben: rövid távonfájdalomcsillapítás, hosszabbtávon azonban intenzívebb fájdalmakés leépülés. A józanodó ember azért bá-tor, mert rövid távon vállalja a józanságfájdalmait, hosszabb távon azonban ezboldog(abb) életet fog eredményezniszámára. A józanság ára ez: vállalni a fáj-dalmat, ami a betegségemmel valószembenézésből fakad. Vállalni azt, hogyne csupán kívülről, hanem belülről isváltozzak, és ehhez merjek segítségetkérni, hiszen ez egyedül nem fog menni.A végére ide kívánkozik egy pár megin-dító tapasztalat és vallomás, amelyeketAbraham J. Twerski jegyzett le Függőgondolkodás című könyvében. Az egyik

ilyen egy függő (Emily) vallomása, aki akövetkezőket mondta szermentességeelső napjaiban, még nem józan állapotá-ban: „Én ezt nem bírom ki! Annyira fáj,hogy nem bírom ki! Még soha neméreztem ilyen fájdalmat. Kérem, doki,segítsen! Adjon valamit, mert nem bí-rom elviselni ezt az érzést!” Miután le-nyugodott, elmondtam neki egy asszony

történetét, akinek egy autóbal-esetben összeroncsolód-

tak a jobb felkart azaggyal összekötő ér-

zőidegei. A sebé-szek megpróbál-ták helyreállíta-ni ezeket azidegeket. A lá-badozás heteialatt az asszonyjobb karja olyan

érzéketlenül ésélettelenül csün-

gött, mint egy zsákcement, ezért lehan-

goltan és reményvesz-tetten arra gondolt, talán so-

ha többé nem tudja már használni akarját. Egy napon aztán valaki egy égőcigarettát ejtett a jobb kezére, és ő égésifájdalmat érzett. Felugrott és az örömtőlszinte magán kívül így kiáltott: „Érzek!Érzek! Érzem, hogy fáj!” A fájdalom va-lószínűleg mindenki másnak kellemet-len lett volna. Ennek az asszonynak vi-szont örömet okozott, mert azt jelezte,visszatér karjába az érzékelés (Twerski,J. Abraham: Addictive Thinking, 46-47.o.) Emlékeztettem Emilyt, hogy 15 éveskora óta úgy élt, mint egy zombi, akit le-tompított az alkohol és a drog, és akiképtelen volt megélni az érzéseit. Igaz,

45

hogy így megmenekült sok fájdalomtól,de sok kellemes érzés is elkerülte. Most,hogy tiszta, újra érzi az élet örömeit ésfájdalmait.”

„Egy felépülő alkoholfüggő az általatapasztalt frusztrációkról és krízisekrőlpanaszkodott. Vizsgálatunk kiderítette,hogy minden egyes krízis újabb kihívá-sokat állított elé. Az újabb kihívásokazért jelentkeztek, mert az elért szintenmár jól működött – mindegyik krízis ug-ródeszkát jelentett a további növeke-déshez.

– De ez olyan fájdalmas – panaszko-dott az asszony.

– Persze, hogy fájdalmas – válaszol-tam. – Még soha nem hallott a fejlődésifájdalmakról?

– De meddig kell még fejlődnöm?– Élete végéig – mondtam. – Akár-

csak valamennyiünknek. Egy harmadik felépülő asszony így

fogalmazta meg a lényeget: „Azt mond-ták, ha nem iszom, minden jobb lesz.Nos, tévedtek. Semmi nem lett jobb. Énlettem jobban.”

A józanság változás, kaland, kihívás.A józanság öröm és kiváltságos állapot.Azoké, akik vállalják a szembenézést ésvállalják azt, hogy itt, a földön a fájdal-mak és a szenvedés is része az életünk-nek, de az ezekkel való józan találkozásés megélés teljesebbé, egészségeseb-bekké, érettebbekké, bölcsebbekké tesz.

46

Vásárlásfüggőség… furcsa kifeje-zés. Egyesek mondhatják erre:„Hát már mindenre rá lehet ra-

gasztani a függőség címkéjét?! Nincsilyen! Könnyű az akaratgyenge embe -reknek a függőség szóval takarózni. Ez alegkönnyebb magatartás! Így felmentjükaz egyént!”

Mások mondhatják a következőket:„Vásárlási függőség?! Mások talán igen,de én nem! Nincs nekem erre pénzem.Persze, ha megnyerném a lottó ötöst,tudnám, mire költsem, de abból a kis fi-zetésből, nyugdíjból, segélyből, mire le-het költeni? Semmire!”

Engem is érinthet?Lehetséges, hogy az ilyen és ehhez

hasonló mondatokat hangoztatók ma-guk is hetente többször megjelennekegy-egy bevásárlóközpontban lazítani és

vásárolni, többet költenek, mint ameny-nyit megengedhetnének maguknak,több időt töltenek vásárlással és kataló-gusok böngészésével vagy az internetelőtt ülve, mint amennyit szeretteikkelbeszélgetnek. Az is megeshet, hogyolyan dolgokat is megvásárolnak, ame-lyekre egyáltalán nincs szükségük, eset-leg 2-3 hitel is terheli az életüket, demégsem ismerik fel azokat a riasztó jele-ket, amelyek rámutathatnának magatar-tásuk veszélyes vetületeire. Ha az előzőfelsorolásból legalább egy-kettő jellem-ző ránk, érdemes tovább olvasni a cik-ket. Ettől még senki sem fog mondjuk„olvasásfüggővé” válni, de esetlegesensegítséget kaphat ahhoz, miként lehettudatosabb pénzkezelésében, vásárlásiszokásaiban, vagy hogy hogyan indulhatel a gyógyulás felé vezető úton.

47

A kényszeres vásárlás

és a költekezés

Horváth Gábor

HatárvonalA kényszeres vásárlást a szakembe-

rek a viselkedési függőségek közé sorol-ják. Azért nehezebb ezeket konkrétanfelismerni és elindulni a gyógyulás felé,mert legtöbbjük át- és átszövi életünket,

és nem mutatnak azonnal olyan egyér-telmű tüneteket, mint pl. egy heroinfüg-gő személy esetében, továbbá a társa-dalomban ezek a viselkedési függőségeksokkal elfogadottabbak.

Ha egy alkoholista számára a gyó-gyulást az alkoholtól való absztinencia(teljes megvonás), a drogfüggő számáraa drogoktól való tisztulás jelenti, akkormit mondjon egy kényszeres vásárló,más néven vásárlásfüggő?! Ugyanezt akérdést teheti fel a munkamániás vagy akényszeres evő, esetleg a szexualitástólfüggő ember is. Dolgozni, táplálkozni,vásárolni, nemi életet élni társadal-munkban természetes dolog, és nem le-het úgy elhagyni, mint ahogyan a ciga-rettát leteszi valaki! Hol a határ azegészséges és a függő magatartásforma

között? Hogyan ismerhetem fel életem-ben a veszélyeket?

Hogyan alakul ki a függőség?Bár nem vagyok vásárlásfüggő, még-

sem nehéz elképzelnem, mit érezhet az,

aki ebben a függőségben szenved. Párévvel ezelőtt elhatároztam, hogy vásáro-lok egy kis digitális fényképezőgépet.Úgy gondoltam, egy bizonyos összegetvagyok hajlandó költeni rá. Feleségem-mel ellátogattunk egy boltba, ahol azadott összegért mutattak is egy párfényképezőgépet, de kiderült az is, hogypár ezer forintért egy picit jobbat is ta-lálhatnék magamnak. Azt mondtam, al-szom rá egyet. Otthon körülnéztem azinterneten is, és kiderült, hogy rengeteghasonló gép található egy bizonyos ár-fekvésben, ugyanakkor – ahogyan az el-adó is állította – kicsivel több pénzértszámtalan jobb is. Körülnéztem a hasz-nált árucikkeket kínáló internetes olda-lakon, és kiderült, hogy az előre elhatá-rozott árért akár még garanciálisan kap-

48

49

hatok nagyobb tudású fényképezőgé-pet. A fényképezőgéppel való foglalko-zás szépen, alattomosan lopta be magátaz életembe. Egy idő után azon kaptammagam, hogy szinte minden este ésakár napközben is a „szabadidőmben”az internet előtt böngészgetek összeha-sonlító táblázatokat, teszteket magyarulés angolul. Szinte „szenvedélyemmé”vált ez a kérdés.Végül – több minthárom hónap ke-resgélés után –megvettem elsődigitális fényképe-zőgépemet, ami-nek az ára nemcsupán közel há-romszor annyi volt,mint az előre elter-vezett összeg, ha-nem hozzá kellettmég adnom azt arengeteg órát,amit az internetelőtt töltöttem ésazt a feszültségetis, ami a feleségemés közöttem ala-kult ki részben azárváltozás miatt, részben pedig amiatt,hogy valóban szükségem van-e egy ilyenkomoly fényképezőgépre. Én biztos vol-tam benne, hogy igen – hiszen annyirabeleéltem már magamat –, de a párommásképpen gondolkodott minderről.

A konkrét veszélyekA vásárlás mint örömforrás. A pénz

önmagában semmi (papír és fém csu-pán), mégis rengeteg dologra költhető,és ebben rejlik a legfőbb varázsa. Mind-

annyian vágyunk időnként valamire, ésa manapság tapasztalható árucikkdöm-ping fel is erősíti ezt. Persze más-máscikkel lehet megfogni a hölgyeket és azurakat. A nőket inkább a ruházkodásicikkekkel, ékszerekkel, kozmetikumok-kal, lakberendezési dolgokkal, élelmisze-rekkel és könyvekkel lehet elbűvölni,míg a férfiak a műszaki cikkeket, sport-

szereket, egyébtechnikai berende-zéseket és a presz-tízstárgyakat része-sítik előnyben. Tár-sadalmunkra jel-lemző egy szomorúkifejezés is: fo-gyasztói társada-lom. Nagyot fordultvelünk a világ az el-múlt pár évtizedalatt. Ma is jól em-lékszem gyermek-korom egyik nagyeseményére. Körül-belül húsz éve tör-tént. Új színes té-vét akartunk vásá-rolni, de Pécsett(ami megyeszék-

hely) épp hiánycikk volt, így el kellettutazni érte a 45 kilométerre fekvő Dom-bóvárra a Napsugár áruházba, aholmegvehettük a nappali szoba új „fősze-replőjét”. A mai Magyarországon körül-belül 8 millió ember nézi átlagosan ötórán át ezt a villódzó dobozt (ami egymásik nagy viselkedési függőség alapjaegyébként), és megmosolyogjuk ezt ahúsz évvel ezelőtti történetet. Fogyasz-tói társadalmunkban ma már ki sem kelllépnünk az otthonunkból. Csak beütjük

A pénz önmagábansemmi (papírés fém csu-pán), mégisrengeteg dologra

költhető, ésebben rejlik a legfőbb varázsa

számítógépünk billentyűzetén a keresetttermék nevét, és máris több tucatot ta-lálhatunk belőle, amit a futárszolgálatházhoz is hoz, és a fizetés is megoldhatóa neten keresztül. És a vásárlás igenis le-het olyan örömforrás, amit szeretnénkmegismételni. Még akkor is,ha már nincs rá pén-zem, és annak elle-nére is, hogymindennapo-sak otthon apénz felet-ti viták.Sokkaltöbbetköltünk,mintameny-nyire va-lóbanszüksé-günk van.Érdemes el-olvasni egy-kétstatisztikai adatotpl. arról, hányanképtelenek kifizetni arészletre vásárolt autót, vagyárverezik el feje felől saját házát.

A vásárlás mint feszültségoldás. Se-gít-e a vásárlás oldani a bennem levő fe-szültségeket? „Használom-e” arra, hogyjobban érezzem magam? A „vigaszvásár-lás” (vagy viccesen „shoppingterápia”)természetesen nem egyenlő a függőség-gel, de érdemes feltenni egy egyszerűkérdéssort:

Ha felnövekszik bennem a feszült-ség…

Ha úgy érzem, összecsapnak fejemfelett a hullámok…

Amikor szomorúnak és magányos-nak érzem magam…

Amikor keserű kedvű vagyok és ha-ragszom…

Amikor fáradt, közömbös, közönyösa hangulatom…

…mihez nyúlok, mit hasz-nálok?

Itt bújik meg azén függőségem

és az Olvasóéis. Még az is

előfordul-hat, hogya vásár-lás azegyikilyen„stresz-szoldó”

az éle -tünkben.

Ahogyan azédességfüg-

gő bekap egytábla csokit fe-

szültségei oldására,vagy a netfüggő leül a

gép elé, esetleg az alkoholistabedob egy felest, úgy a vásárlásfüggő isegyszerűen „használja” a vásárlást. Per-sze, ha ez nem rendszeresen jelenikmeg az életemben, nem feltétlenül va-gyok függő, de érdemes a figyelmeztetőjelekre odafigyelni. Ha problémáim előla vásárlásba, a kényszeres költekezésbemenekülök, az csupán arra jó, hogy ere-deti problémáim súlyosbodnak, továbbáújabb anyagi és egyéb gondok fognakmegjelenni mellette.

50

Egyre több kutatási eredmény látnapvilágot az alkohol jótékony ha-tásairól. Az átlagember könnyen

elfogadja mindezt, hiszen szakembereknyilatkoznak, kísérleti eredmények ésfelmérések szolgálnak alapul akülönböző érvelésekhez. Le-het-e az alkohol gyógy-szer? Milyen jótékonyhatásai vannak? Mi-óta alkalmazzákezeket a gyógyá-szatban?

„A tömény al-kohol készítésénektechnikáját, atöbbszörös lepárlástarab alkimisták fedez-ték fel a 8. században. Adesztilláló berendezésekhasználata Európában a 13.században kezdett elterjedni. A borpár-lat-készítés titkát a hermenista alkimis-

ták féltve őrizték, az égettbort az élet el-ixírének vagy az élet vizének (aqua vi-tae) nevezték, s páratlan gyógyerőt tu-lajdonítottak neki. Századokon át csakisgyógyszerként árulták… Erősebb, ötször

desztillált változata kvintesszencianéven vált ismertté.”

Valóban segíthet azalkohol? Melyek a leg-

gyakoribb felvetésekés mennyiben iga-zak?

„A bor, de mégaz erős italok is

a legjobb étvágy-gerjesztők”Ok: „Az étvágykeltő

féldeci, a fél pohár bor vér-bőséget kelt a szájban, torok-

ban, sőt a nyelőcsőben és a gyomorbanis, amit nyálkaképződés követ. A gyo-

51

Az alkohol „jótékony” hatá-

sairól

Horváth Gábor

Arendszeres

étkezés előttialkoholfogyasztásrévén is kialakul-

hat a hozzászokás,rosszabb esetben

a kóros függés

morban hirtelen felszaporodik a sósav,és ez a szaporulat a vérbőséggel együttkelt olyan érzést, mintha fokozódna azétvágy.”

Cáfolat: a gyomor egy olyan tárolószerv, ahol a táplálék a gyomorsavval ke-veredik, ami egy elég tömény sósav. Agyomor nyálkahártyáját azért nem tudjakikezdeni a gyomorsav, mert azt egysav álló nyákréteg (mucin) borítja. Az al-kohol szerves oldószer lévén ezt a védőnyákréteget károsítja, és a saját irritálóhatásán kívül a gyomorsav maró hatásais fokozódik. Amíg aránylag ép a gyo-mor, addig az alkohol fokozza is ezt a

savtermelést – ezért van az elején foko-zott étvágy. A nagyobb savtermelés és acsökkent nyálkahártya-védelem króni-kus gyulladást – gyomorhurutot – okoz.A gyulladás fokozódása maga után vonjaa nyálkahártya kisebesedését. Sokszorez a gyomorvérzés oka. Ha a seb na-gyobb és mélyre hatol, az a gyomorfe-

kély, ami még súlyosabb esetben átfú-ródhat (perforálhat), ez pedig sürgős be-avatkozás hiányában hashártyagyulla-dáshoz és halálhoz vezet.

A rendszeres étkezés előtti alkohol-fogyasztás révén is kialakulhat a hozzá-szokás, rosszabb esetben a kóros füg-gés. Egy idős nénivel beszélgettem nem-rég, aki elmondta, hogy naponta meg-iszik 2-3 pohár bort. Többet nem, demár ez is hiányzik neki, ha nincs. A vízmár nem is esik neki olyan jól.

„…Jane nyugdíjba vonulásáig jóegészségnek örvendő asszony volt. Né-hány évvel ezelőtt azonban problémái

adódtak: nem volt jó az étvágya és mégtovább fogyott a már amúgy is vékonyasszony. Egy orvos azt javasolta, hogyjót tenne neki, ha étkezések előtt alko-holt fogyasztana. Ez – mondta Jane-nek– feltehetően serkentőleg hat majd azétvágyára. Annak ellenére, hogy egészéletében soha nem ivott, Jane követte

52

az orvos tanácsait. A gyógyszer hatott!Étvágya jelentősen javult. Kialakultazonban egy, az étvágytalanságnál ko-molyabb probléma: ez pedig az alkoholiránti vágy volt…”

Jane kórházba került függősége miatt.Ez a példa beszédesen fejezi ki a mérték-letes ivást magasztalók tévedését.

Álmatlanság ellen ajánlották egycsaládanyának az alkoholfogyasztást,ami nagyon veszélyes gyógyszerré váltszámára. Az orvosa tanácsára lazítás-ként kezdett el kis mennyiségű alkoholtfogyasztani lefekvés előtt. A szesz meny-nyisége azonban, amire szüksége volt azelalváshoz, olyan rohamosan nőtt, hogyaz orvosa e helyett inkább altatót írt fel

neki. Végül hogy aludni tudjon, ivott isés pirulákat is szedett.

„Fekélyre jó a pálinka”Ok: a tömény alkohol helyi érzéstele-

nítőként hat rövid ideig, ezért a fájda-lom átmenetileg szünetelhet.

Cáfolat: Mivel a savtermelést fokozza,a nyálkahártya védelmét csökkenti, a be-tegség súlyosbodik, a fájdalmak fokozód-nak és a szövődmények (pl. átfúródás) ve-szélye növekszik.

Érdemes belegondolni, hogy ezekrea „jó tanácsokra” hallgatva az emberegyik csapdából a másikba eshet. Ha ét-vágytalanságára bort kezd fogyasztani,kialakuló fekélyére pedig komolyan veszi

53

azt a tanácsot, hogy segít a pálinka, ak-kor súlyos következményekkel kell szá-molnia.

„Meghűlés, betegség ellen segítaz alkohol”

Gyakori népi tévhit, hogy hűlésesbetegségekben hasznos, gyógyító a kia-dós alkoholfogyasztás, az úgynevezett„kalapkúra”.

Ok: Két folyamaton alapul a töményalkohol baktériumölő hatása. Az egyik avízelvonó hatása, a másik pedig a fehér-jék kicsapása.

Cáfolat: Az alkohol rendszeresen fo-gyasztva az ellenanyag-termelést is ésaz immunsejtek aktivitását is rontja. Azalkohol nem erősíti, hanem gyengíti azimmunrendszert. Ezt támasztja alá az atény, hogy az alkoholbetegek sokkalgyakrabban betegednek meg különbözőfertőző betegségekben (hörghurut, tü-dőgyulladás, légúti fertőzések, lázas ál-

lapotok stb.), mint a velük egykorú, al-koholt nem fogyasztók.

„Az alkohol melegítő, gyorsan hőtadó »táplálék«”

Ok: Valóban ki is melegszünk pár pil-lanat alatt az italtól néhány percre. Azalkohol hatására hő termelődik. A szívfokozott munkája és a vérbőség követ-keztében kitágulnak az erek.

Cáfolat: Ez veszedelmet is magábanrejt, mert a kitágult erek tágak marad-nak, akármilyen nagy is a hideg. Azt aszabályozást, amely rendes körülmé-nyek között hamar megszűkíti a bőrere-ket, „lúdbőrzést”, sőt didergést okozva,meggátolja a további hővesztést, egyút-tal gyors hőtermelést is elindítva: az al-kohol rendkívül hamar megbénítja, sőtmég el is álmosítja azt, aki sokat ivott, sígy fennáll a megfagyás veszélye.

54

„Az alkohol (leginkább a vörös-bor) jót tesz a szívnek”

Ok 1.: Tény, hogy az alkohol, acetal-dehid nevű bomlásterméke stimulálja aszív- és érrendszerünket. Segít az ischa-emiás (oxigénhiányos) szívbetegségben(ISZB).

Cáfolat 1.: Az alkohol a lebomlási fo-lyamat során első lépésben acetaldehid-re bomlik, amelysokkal mérgezőbbmagánál az alko-holnál. Amíg alko-hol van a vérben,addig acetaldehidis van, és a kettőegyütt fejti ki ká-ros hatását. Azacetaldehid adrenalint szabadít fel, így aszív, az érrendszerszer, az idegrendszergyakorlatilag stresszben van.

Ok 2.: Tény, hogy az alkoholban (fő-leg a vörösborban) van valami, ami gá-tolja a vérlemezkék összecsomósodását.

Cáfolat 2.: Felvetődött a kérdés,hogy a bor hatásából mennyi köszönhe-tő az alkoholnak és mennyi a szőlőlébenlévő egyéb alkotóelemeknek? Dr. NeilNedley Döntő bizonyíték c. könyvében akövetkező kísérletről ír: A WisconsiniEgyetemen végzett kísérletek választ ad-nak a kérdésre. A piros szőlőlé, a fehér-bor és a vörösbor alkotóelemeit vizsgál-ták. Kutyákon reprodukálták az emberiszívkoszorúér-megbetegedésnél előfor-duló eltömődést. A kísérlet olyan álla-

potot idézett elő, ami az emberben le-zajló szívroham pontos mechanizmusátutánozta. Miután e változásokat létre-hozták, a kutyákat három csoportra osz-tották. Az első csoport vörösbort, a má-sodik piros szőlőlevet, a harmadik cso-port pedig fehérbort kapott. A kutatók avér összecsomósodásra való hajlamátvizsgálták. A vörösbor és a szőlőlé hatá-

sára a vérrögök ki-alakulásának ve-szélye csökkent, afehérbornak vi-szont nem voltilyen hatása. Azeredmények aztmutatták, hogy aszőlőlében és a

vörösborban van valami, ami jelentősencsökkenti a szívroham kockázatát. Ezazonban nem lehetett az alkohol, mertazt a szőlőlé nem tartalmazza. A legva-lószínűbb jelölt egy flavonoid nevűanyag. A piros szőlőléből készült termé-kekben a két alapvetően fontos falvono-id (quercetin, rutin) ötszörösét mérikmás gyümölcsökkel összevetve. Aki segí-teni akar a szívének, az fogyasszon sző-lőlevet, de ne vörösbort! „Amikor kuta-tók azt vizsgálják, hogy mennyi „vámot”szed az alkohol, még a mérsékelt meny-nyiségű fogyasztását sem támogatják aszív egészségét előmozdító jó hatásai el-lenére.” Aki a szívén szeretne segíteni,sok mást is fogyaszthat, ami jelentősmennyiségben tartalmaz falvonoidot:

55

Gyümölcsök zöldségek gabonafélék

szőlő, alma, cseresznye,eper, fekete áfonya,grapefruit

kelkáposzta (zöld leve-lű), gyökerek, gumók,hagyma

gabonamagvak

Az alkoholbetegek sokkalgyakrabban betegednekmeg különböző fertőző

betegségekben, mint a velük egykorú,

alkoholt nem fogyasztók

Néhány szőlőféle tartalmaz egy má-sik fajta szívvédő anyagot, a rezveratolt,amely csökkenti a koleszterinszintet és

növeli a HDL koleszterinszintet, továbbávéd a ráktól. Ráadásul a szőlőlé értékesanyagokat tartalmaz (B-, C-, E-vitamin,vas, réz, kálium, szelén stb.), ami a vö-rösborban már kevesebb mennyiségbentalálható meg, nem beszélve az alkohol-tartalomról.

Ok 3: Tény, hogy emeli a HDL kolesz-terinszintet.

Cáfolat 3: Az alkoholtartalmú italokvalóban növelik a HDL koleszterinszin-tet, de a testgyakorlás, a fogyás, a szőlővagy szőlőlé fogyasztása is megtesziugyanezt. Az előzőek alapján nem lehetkétségünk afelől, hogy az alkoholtartal-mú italok legalább tízszer annyit elvesz-nek, mint amennyit adnak. A szerves ro-varirtók is növelik a HDL-t, mégsemajánlja senki, hogy fogyasszuk a szívegészsége érdekében, mert káros hatá-sai messze felülmúlják hasznosságát.

„A bor és a sör nem olyan káros,mint a tömény, égetett szeszesi-talok”

Az alkoholfogyasztás romboló követ-kezményei sokkal inkább az elfogyasz-

tott mennyiségtől és nem az ital típusá-tól függnek. A következő táblázat egyen-értékű alkoholmennyiségeket mutat be:

Akinek az átlaga két sör esténként,az annyit iszik, mint aki mindennap átla-gosan egy pár kevertet fogyaszt vagynéhány pohár bort.

„Nem vagyok iszákos, hiszen csakalkalmanként iszom, ezért nemkell aggódnom az alkohollal kap-csolatos problémák miatt”

Még azok az emberek is ki vannaktéve az alkohollal összefüggő betegsé-gek kockázatának, akik következetesencsak „mértékkel” fogyasztanak alkoholt,és gondosan vigyáznak arra, hogy sohane igyanak túl sokat: „Bár a mérsékeltmennyiségű (napi 10-30 g) alkoholfo-gyasztás véd az ISZB-től, nem igazolták,hogy az alkoholfogyasztás még kis dózis-ban is előnyös az általános népességben(különösen 40 év alatti férfiakon és 50év alatti nőkön), mivel más okból(hypertonia, haemorrhagiás stroke, szív-izombetegség, arrhythmia ) növeli amortalitást…”

56

1. Dr. Kelemen Gábor: Az addikciók széles spektruma (Alkohológiai füzetek 27.), Országos AlkohológiaiIntézet, Budapest, 1994. 140. o.2. Dr. Székely Lajos: Miért ártalmas az alkohol?, Magyar Vöröskereszt, h. n. 1984, 25. o.3. Nedley, Dr. Neil: Döntő bizonyíték, Shelley Holding Kft., k. n., é. n., 409. o.4. Nedley, i. m. 410. o.5. Prof. Dr. Morvai Veronika: Az alkohol és a szív- érrendszeri megbetegedések; ISZB, hypertonia, stroke,http://www.medlist.com/HIPPOCRATES/I/3/178.htm

15 gramm tiszta alkohol

15 gramm tiszta alkohol

15 gramm tiszta alkohol

45 gramm 80%-os szeszes ital

150 gramm asztali bor 280 gramm sör

Előző cikkünkben próbáltuk átgon-dolni, hogy milyen tévképzetek él-nek a köztudatban az alkohol jóté-

kony hatásairól. A mostani – kevésbéfelemelő – sorok az alkohol valódi hatá-sairól fognak szólni.

A legtöbben, akik a pohár után nyúl-nak és rendszeresen fogyasztanak alko-holt, általában azt vallják, hogy nemfüggők, bármikor abba tudják hagyni, ésegészségi állapotukat ez nem rombolja.Hogy ez mennyire nem így van, a követ-kezőkben látni fogjuk.

Szakorvosok az alkoholrólDr. Szikszay Petronella és Dr. Tóth

Miklós: „Az alkohol 20%-ban már a gyo-morból felszívódik és bekerül a vérkerin-gésbe. Ez más táplálék esetében lehe-tetlen… Így válik érthetővé az alkoholigen gyors hatása, percekkel az elfo-gyasztást követően már érezhető a han-gulati, idegrendszeri változás… (A pezs-gőnél és más szénsavas italoknál a gyo-mor fokozott értágulata miatt gyorsabba felszívódás.) A maradék 80% a vékony-

bélből szívódik fel és jut a vérbe kb. 60-90 perc alatt. Üres gyomorral gyorsul afelszívódás, a tele gyomor lassítja, a zsí-ros ételek elhúzódóvá teszik a felszívó-dást… Az alkohol azonnal oldódik a víz-ben, ezért a vérbe kerülve azonnal el-oszlik a szervezetben, mégpedig a külön-böző szervek víztartalmával arányosan”(Szikszay-Tóth: Deviáns alkohológia).

Bágyoni Attila: „Ami biztos: semmi-féle haszna nincs. Minden ilyen állítás il-lúzió, önbecsapás, hazugság. Biológiaiképtelenség” (Bágyoni Attila: Szenvedé-lyek rabságában, Medicina, 1992).

Dr. Szikszay Petronella és Dr. TóthMiklós: „Az alkohol egy kis molekulájú,szerves oldószer, mely pontosan e tulaj-donságai miatt az emberi szervezet min-den hártyáján áthatol és a vér közvetíté-sével minden sejtben megjelenik. Ezértminden szervünkre hatással van külön-böző módokon és mértékben. Azt nemlehet előre megjósolni, hogy kinél me-lyik szervet fogja megbetegíteni a rend-szeres alkoholfogyasztás…”

57

Az alkohol valódi hatásai

Horváth Gábor

Az alkohol szervezetünkre gyako-rolt hatásai

A gyomor felé vezető úton már aszájüregben és a nyelőcsőben is kifejti

hatását. Amíg az alkohol a vérben van, anyálnak is ugyanannyi az alkoholkon-centrációja, emiatt a szájüreg folyama-tos alkoholhatás alatt áll. Ennek követ-kezményei lehetnek: a fogíny és a fog-meder gyulladása, sorvadása, fogvesz-tés. A savas hányások megtámadják afogzománcot – egy bizonyos idő után afogszuvasodás is szomorú következ-ményként jelentkezik.

A nagymértékű, sőt a mérsékelt al-koholfogyasztás is növeli a száj-, a torok-,a nyelőcső-, a máj-, a mell- és a vastag-bélrák esélyét. A nyelőcsőben visszértá-

gulatok alakulhatnak ki a rendszeresitalfogyasztás következtében. Ezek a vé-nák vérzéseket okoznak, sőt ha kireped-nek, hirtelen halál is bekövetkezhet.

Az alkohol fokozza a savtermelést,tartósan használva gyulladást okoz –megjelenik a gyomorhurut, gyomorrák,amely gyakori halálok –, életveszélyesvérzéseket okozó fekélyek is kialakulhat-nak, gyakran okoz problémát a savasgyomortartalom visszafolyása a nyelő-csőbe stb. Az alkohol a hasnyálmirigy-gyulladás legközismertebb oka. Ha ez agyulladás már krónikus, akkor igen in-tenzív fájdalommal jár. Ha ez a folyamatelőrehalad, akkor kialakulhat a cukorbe-tegség is, mivel egy idő után már nemtud elegendő inzulint termelni a has-

58

nyálmirigy (pláne akkor, ha az egészet elkell távolítani).

A zsíroldó hatás miatt a rendszeresivóknál elsősorban a májsejtekben nö-vekszik meg a zsírtartalom. (A normál5%-ról 5-10 év rendszeres alkoholfo-gyasztás után 50% fölé is emelkedhetez a májzsírosodás – alkoho-los zsírmáj.) A betegségelőrehaladtával alkoho-los májgyulladásra,később májzsugoro-dásra számítha-tunk, ami az egyikleggyakoribb kö-vetkezménye az al-koholbetegségnek.Szerepe van az érel-meszesedésben ésköszvényes rohamok-ban is, mivel növeli a ko-leszterinszintet, a trigliceridek(zsírnemű anyagok) és a húgysav vér-szintjét. A belek (különösen a vékonybélés a bélbolyhok) sérülései miatt a táplá-lék áthaladása felgyorsul (hasmenés je-lentkezése), így a felszívódás is csakrészleges csupán, ami érinti a vitamino-kat is (számolni kell a részleges vagy sú-lyos vitaminhiánnyal). További következ-mények: krónikus hasmenés, fogyás, le-romlás, vastagbélhurut, később vastag-bélrák, ami szintén gyakori alkoholbete-geknél.

A szívet sem kíméliAz alkohol a szívet is fokozottan

megterheli. Nőknél és férfiaknál egya-ránt napi 3-4 ital 50%-al növeli a magasvérnyomás esélyét. A fokozott terhelésa szívizom elváltozásaihoz vezet. A foko-zott folyadékbevitel (sörivók, fröccsivók)

szintén túlterhelik a keringést és a szí-vet. Az „én csak fröccsöt iszom” gyakoribagatellizáló kijelentés valójában azt je-lenti, hogy én elsősorban a szívemet ká-rosítom az alkohollal… Annak, hogy or-szágunk vezet a középkorú férfiak halan-

dóságában, az alkoholos szívizom-el-fajulás is az oka. Az alkohol

károsítja az immunrend-szert. Rendszeresen fo-

gyasztva az ellen-anyag-termelést isés az immunrend-szer aktivitását isrontja. Éppen ezérta legkülönbözőbbhelyeken és szerve-

ken jóval gyakoribbalkoholbetegeknél a

rák kialakulása. Az ér-zékszervi működéseket (lá-

tás, hallás) gátolja. Egy időután a járáson is meglátszik a jelentősmértékű alkoholfogyasztás.

A csontok anyagcseréjében is szere-pet játszik (a csontritkulás is összefüggaz alkoholizmussal). Rontja a szexuálisfunkciókat. Potenciazavarokat, az orgaz-muskészség csökkenését vonja magaután. Bár a vágyat növeli a spicces álla-potban (ez a gátlások oldódásának a kö-vetkezménye), de kudarcot vall a meg-valósításnál. Vizelethajtó hatása van,emiatt sok fontos elem ürül ki fokozottmennyiségben a szervezetből (kálium,magnézium, kalcium), amely miatt nö-vekednek a görcsök (lábikragörcs), és aszívritmuszavarokban is szerepe van. Azalkohol koncentrált kalóriaforrás. Elége-tése során a cukrokéval közel azonos ka-lóriamennyiség szabadul fel, ami arány-lag egészséges állapot mellett hízáshoz

59

A legtöbben,akik a pohár

után nyúlnak ésrendszeresen

fogyasztanak alko-holt, általában azt

vallják, hogynem függők

vezet. Ez azonban csupán üres kalória.Valódi tápértéke nincsen.

Az idegrendszerre gyakorolt hatásaAz alkohol lebontásához oxigén szük-

séges. Az oxigénhiányra az idegsejtekreagálnak a legérzékenyebben. Szürkeál-lományunk idegsejtek milliárdjait tartal-mazza. Ez az alkoholra egyik legkénye-sebb szervünk. Egy kiadós részegség kb.1 millió agysejtet pusztít el, ami örökveszteség marad (mivel nem termelőd-nek újra). A rendszeres alkoholfogyasz-tás következtében olyan változás áll beaz agyban, hogy az „hozzászokik” az al-koholhoz, és már csak így tud működni.Alkoholbetegség esetén, ha bármilyenok miatt abbamarad hosszabb ideig azalkoholbevitel (1-3 nap), nagyon komolyzavarok jelentkezhetnek. A delirium tre-mens (remegéses téboly) megjelenéseegyértelműen fizikai függést jelent az al-koholhoz. Kb. 15%-ban halálos ez az ál-lapot, kórházi körülmények között is, a

testi állapottól függően. Egyéb ideg-rendszeri betegségek: alkoholos demen-cia (elbutulás – túl sok agysejt elpusztu-lása esetén), emlékezetzavar, sokideg-gyulladás, alkoholos kóros féltékenység,üldöztetési mánia, depresszió és egyébtorzulások.

Végül érdemes még szólni a magzatialkoholszindrómáról. Az alkohol és abomlásterméke, az acetaldehid átjut améhlepényen, és direkt módon károsítjaa magzatot. Épp ezért az orvosok általá-ban nem javasolják fogyasztását a ter-hesség alatt. Aki mégis megteszi, súlyo-san károsíthatja saját magzatát, aki testi(pl. szívhibák, hugyúti elváltozások stb.),értelmi (szellemi fogyatékosság) és lelki(nyugtalanság, fáradékonyság, szoron-gás stb.) fejlődésében is el fog maradniegészséges társaitól.

A legfontosabb kérdés… Miért isiszunk valójában?

60

Amikor valaki egy anyagot, cselek-vést vagy folyamatot arra hasz-nál, hogy elkerülje a fájdalmát,

megbirkózzon vele vagy csillapítsa, ak-kor azt drogként használja. Amikorolyan mértékben él vele, hogymás, fontos dolgok hátránytszenvednek, ám ő ezekellenére is folytatja, ak-kor függő magatartástmutat” (Carol Can-non).

A munkavégzés,a rendszeres alkotóitevékenység minden-napunk szerves része-ként, tartalommal, meg-elégedettséggel és öröm-mel tölti ki az életünket. Ahasznosság érzését adja, amely nélkülértelmetlennek, üresnek éreznénk azéletünket. A munkavégzésben mégisgyakran túlzásokba esünk. Legtöbbszöra munkaerőpiac kényszerítő hatása, ál-lásunk megtartása kényszerít a lehetőlegmaximálisabb munkavégzésre, a sza-

badidő, a család rovására is. Egy teljesít-mény-centrikus világban könnyen válha-tunk ennek áldozatává. Függőségeinketvizsgáló sorozatunk részeként tegyünkfel néhány alapvető kérdést munkavég-

zési szokásainkkal kapcsolat-ban!

Nem szorgalmas,hanem beteg

Válhat-e függőmagatartásformáváa munkavégzés? Amindennapi mun-

kánk válhat-e pótcse-lekvéssé, menekülési

móddá a fájdalmak, aszámunkra kellemetlen

helyzetek elől? Lehet-e eszkö-ze annak, hogy teljesítményünkkel

elismerést, csodálatot váltsunk ki má-sokból? Előfordulhat, hogy valaki bűntu-datot érez, ha nem dolgozik, ha nemtud újabb és újabb eredményeket fel-mutatni, és ez megmérgezi egész élet-ét? Sajnos igen.

61

MunkamániaA „jól öltözött függőség”

Horváth Gábor

“”

1971-ben az ameri-

kai Wayne Oates ajelenséget munkaho-lizmusnak nevezte el,

mivel úgy vélte, hogy amunkától való függő-

ség sokban emlékez-tet az alkoholiz-

mus problémá-jára

1971-ben az amerikai Wayne Oatesa jelenséget munkaholizmusnak nevezteel, mivel úgy vélte, hogy a munkától va-ló függőség sokban emlékeztet az al-koholizmus problémájára.Japánban olyan gyako-ri a munkamánia,hogy külön kife-jezés is szüle-tett annak atragédiánaka megne-vezésére,amikor va-laki „bele-hal a mun-kába”, ez a’karosi’.

A közvé-lemény na-gyon sokszorszorgalmasnaktartja a munkamá-niás (munkaholista)egyént és felnéz rá teljesít-ménye miatt. Nálunk is szállóigévé vált a„sztahanovista” munkavégzés mint esz-ménykép. Pedig a munkamániás nemszorgalmas, hanem beteg. Ugyanúgy se-gítségre szorul, mint más szenvedélybe-tegségekkel küszködő sorstársa.

Példaképként állítottákJól példázza ezt maga Alekszej Gri-

gorjevics Sztahanov élete is: az 1906-ban született, mindössze három osztálytvégzett, béresként dolgozó Sztahanov fi-atalon szénbányába szegődött, de dol-gozott hajtóként, ácsolóvájárként is.Hatórás műszak alatt 102 tonna szenettermelt ki, azaz tizennégyszeres normát

teljesített. A szovjet vájár önmaga re-kordját megdöntve 227 tonna szenetfejtett ki a műszak alatt. Sztahanov egy

hét múlva már a Pravda címlapjánmosolygott, és példátlan

propagandakampányközponti alakjává

vált. Példakép-ként állították

az egyszerűmunkásokelé, a pártnéhányhónaponbelül alegkülön-bözőbb

foglalkozá-si ágakban

sztahanovistamozgalmat in-

dított. 1936-banfelvették a párt tag-

jai közé. Kétszer tüntet-ték ki a Lenin-renddel, meg-

kapta a Munka Vörös Zászló érdemren-det, a Szocialista Munka Hőse kitüntetéstés a Legfelsőbb Tanács képviselője is volt.1935-ben a fényképe szerepelt a Timemagazin címoldalán. Magánélete azon-ban korántsem alakult ilyen fényesen: kétházasságából négy gyermeke született,második felesége 17 évvel volt nála fiata-labb. Idővel a pohárhoz nyúlt, ezért „Szta-kanovnak” is nevezték (utalásként a szta-kan, pohár jelentésű orosz szóra). Életevégén idegbetegséggel került kórházba, sott is halt meg 1977. november 5-én.Boldog, megelégedett ember volt-e Szta-hanov? Sajnos nem. A siker, fény, csillo-gás, mások elismerése kevés volt ahhoz,hogy teljes, boldog életet éljen.

62

A munkamánia háttereA munkamániás gyermekkora és hát-

tere szinte minden esetben sérült. Agyermekek sokszor nem mernek problé-máikról beszélni. A szülő sokszor aztkommunikálja gyermeke felé (akár pusz-tán a viselkedésével, szavak nélkül),hogy akkor szerethető, ha jól csinál vala-mit. Az ilyen családban felnövekvő gyer-mekek gyakran érzik azt, hogy ha ronta-nak, hibáznak, akkor értéktelenek, nemszerethetők. A szülőtől érkező üzenetlegtöbbször a következő: „Erősnek, jó-nak, tökéletesnek kell lenned!” A betegszülők gyakran elvárják, hogy büszkéklehessenek gyermekükre, és a gyermektermészetesen szeretne megfelelni szü-lei elvárásainak – sokszor még akkor is,

amikor szülei már rég nem élnek és sa-ját vezérigazgatói székükben ülnek. Szo-morú, de a később munkamániássá válógyermek gyakran érzi úgy, hogy ő nemszerethető feltétel nélkül, alanyi jogon.

Egy népszerű tévhit a munkamániá-val kapcsolatban: a munkamániásokmindig dolgoznak (ugyanez másként: aza munkamániás, aki mindig dolgozik). Aközvélemény valóban azt gondolja, hogycsak az a munkamániás, aki napi 14-16órát dolgozik és önmagát nem kímélve„mindkét végén égeti a gyertyát”. Ezazonban csak részben igaz. A munkaho-lizmusnak vagy munkamániának többfé-le megnyilatkozási formája is van, amelyéleteket, családokat tehet tönkre.

63

A munkamánia fajtái – Alkalminagy hajtósok

Ők azok, akik alkalmanként folyama-tosan és alvás, pihenés nélkül dolgoz-nak. Elveszítik időérzéküket, megfeled-keznek fiziológiai szükségleteikről. Amunkarohamok elmúltával azonban azátlagnak megfelelően viselkednek, ezértnehezebb felismerni betegségüket. Anéhány napig, maximum egy-két hétigtartó munkaroham során átlagosan napinégy órát alszanak, elmúltával ugyan-olyan másnaposság gyötri őket, mint azalkoholistákat (Fassel, 1990).

Anorexiás munkamániás Itt az alkalmi hajtós „bulímiájával”

szemben, az anorexiára jellemző tüne-tek jelennek meg. Rendszertelen mun-kavégzés jellemzi: elkezdett, de befeje-zetlen munkák sora szegélyezi az útját.Időbeosztása is hektikus, minden mun-kát az utolsó pillanatra halaszt. Valójá-ban mindannak az ellentétje, amit aközhit a munkamániásokról vélelmez:megbízható helyett megbízhatatlan, ahatáridők előtt elkészülő helyett a ha-táridőket minduntalan módosító igazi„művészlélek” (Fassel, 1990).

Ínyenc munkamániás Az ínyenc munkamániások lassúak,

módszeresek. Igazi perfekcionisták, szá-mukra egy projekt sohasem eléggé jó.Az „ínyenc munkamániás” pl. a megírtleveleket precízen végigjavítja, mindeni-re ráteszi a pontot, kiteszi a hiányzóvesszőket. Gyakran a saját korábbi írá-sát, elvégzett feladatait is tovább javítja,pontosítja (Robinson, 1998).

MunkatársfüggőNem annyira a hatalom, a vezénylő

szerep fontos számára, mint inkább akollégái. Örül, hogy a közösségben le-het. Leginkább a társfüggőségre hasonlítmagatartása. Jellemzően középvezetőimunkaköröket tölt be, mert a felülről ésaz alulról érkező megerősítés egyarántfontos számára.

Lényeges és közös pont a munkamá-nia mind a négy formájánál, hogy amunka tölti ki a kórosan függő személyszinte minden gondolatát (Killinger,1991).

64

1. Forrás: www.geographic.hu

Az élet nagy miértjei lépten-nyomon szembe jönnek velünkéletünk során. A nagy kérdések egy részét meg tudjuk vá-laszolni magunknak, többségük azonban megválaszolatlan

marad. Igazságérzetünk, a jó és szép után való vágyakozásunkazonban nem engednek: válaszokat, megoldásokat követelnek.

A Boldog Élet családi életmódmagazin cikkírói számos szakterü-leten igyekeznek vezetni bennünket, ráébreszeni egy-egy nagy mi-ért magyarázatára.

A kedves Olvasó egy cikkválogatást tart a kezében a Boldog Életmagazin írásaiból, amely a Nagy kérdések a társadalomban címetviseli. Társadalmi életünk, emberi mindennapjaink rejtelmeibe ve-zetnek el bennünket ezek a cikkek, és adnak hiteles válaszokat,amelyeket a Szentírás ihletett, nem csak keresztény emberek szá-mára.

http://anagykerdes.hu