f0 ldral taRominla

Octavian MANDRUT

oocoGZ'o

(UoJEtu

fo.9.=

V. ROMANIANEPESSEGE i 54

L Romdnia n6pess6gdnek r6gisdge 6s folytonos6ga a krirpdti-dunai-pontuszi tdrsdgben / 55

2. A lakos6g sz6ma 6s szimbeli ndvekeddse.

A n6psffisdg 6s a ndpess6g ffildrajzi megoszldsa / 56

3. A nepes6g szerkezete / 58

4. Az aktiv ndpess6g. Romrinok u orszitghatiirain kiviil / 60

\,.I. AZ EMBERI TETEPULESEK i 6I

l. tu emberi telepiildsek kora 6s fejl6ddse / 62

2. Falusi telepiil6sek 6s a falutipusok / 64

3. V6rosi telepiil6sek / 66

4. A v6rosok osztrilyozisa / 68

5. Bukarest (BuatreSti) ftldrajzi jellemz 6y, I 7 0

6. A nagyobb vdrosok ftldrajzijellemzlse [ 72

7. Romrinia kdzigugatilsi egyslgei I 74

VII. MEZoGAZDASAG / 76

Termdszeti felt6telelq ndv6nytermeszt6s 6s dllatteny6sztds I 77

Reszfelm6r6s / 80

vfit. AZIPAR / 8l

1. Az ipar kezdetei, dltal{nos jellemz6i / 82

2. A kitermekj ipar / 84

3. fu energetikai ipar ds villamosenergia ipar / 86

4. A fdmfeldolgoz6 ipar / 88

5. Vegyipar, faipar 6s dpitdanyag-ipar / 90

6. A,zipw fiildrajzi eltujeddse / 92

R6szfelm6r6s / 94

rx. A TERCTER ACAZ4. ROMANTAA NAGWTLAGBAN 1 9s

1. Belkereskedelem 6s turiznus / 96

2. K0zlekedes 6s trivkdzlds / 98

3. Romdnia a nemzetkrizi int6zm6nyek 6s szervezetek rendszereben / 100

4. Romdnia helye az eur6pai 6s a vil6ggazdas6gban.

Nemzetk0zi gazdas6gr 6s egyiittnflktid6si kapcsolatok / I 02

R6szfelm6r6s / 104

X. KORNYEZETIPRoBTEMAK i 105

l. A kOmyezet fogalma 6s jellemz6i / 106

2. Rom6nia kdrnyezetijellemz6i. Egyes viddkek kgmyezeti saj6tossdgai / 108

3. Kdmyezetk{rositris / I l04. A ktimyezetkdrosiuis elleni harc / I 12

Tan6v v6gi ellendrz6s / ll3

1. Az orszbg foldrajzihelyzetdt meghat6rozd

t6nyez6k megismer6se.

2. Rom6nia tertilete k6rp6ti-dunai-pontuszi j elleg6nek

megdrt6se.

Au-ooEu -jelleg6ben 6s erede-

tdben kiilonbtizik att6l a

krimyezett6l, amelyben tal6l-

hat6.

KrnpAn - a K6rp6tok hegy-

l6nc6ra vonatkozik; k6rp6tiorszdgnak nevezztik azt,

amelynek felszin6t nagyrdszt

a K6rp6tok alkotjrlk.

Duut - a Dunara vonatkozik;

dunai orsz6gok azok, melye-

ken a Duna 6thalad.

Potlruszt - a Fekete-tengene

vonatkozik, az 6kori gOrdg

leinisokban Pontus Euxinus-

nak nevezik; pontuszi orsz6-

gok teh6t azok, amelyeknek

kiji{rata van a Fekete-tengene.

KAnpArpounlr-poNTuszl TERULET

- Eur6pa teriiletdnek azon

rdsze, amely mindhdrom 6ssze-

tevbttartalmazza

Rominia - europai koordinitikA, Frildrajzi helyzete

Romdnia az etx6pai kontinensnek szinte a

krizepdn helyezkedik el. Megktizelffileg egyenl6

t{vols6gra van (kb. 2800 km) a kontinens nyugati,

dszaki 6s keleti peremdtol, vagyis azAtlanti-6ce6nt6l

(Roca-fok), a Jegestengert6l (Eszaki-fok) ds az

Ur61-hegys6gol. De kozelebb van (1000 km) a kon-

tinens d6li partviddkdhez, F<ildrajzi helyzet6b6l

ad6d6an az orszag lghajlata ds ntivdnyzete

meghataroz6an kdzdp-eur6pai jelleggel rendelkezik.

Eur6pa nyugati 6s kdzponti rdszdvel va16 iisszetar-

tozasa a K6rp6tok (Carpalii) 6s a Duna (Dunltea)

rwdn mdg szorosabb6 v6lik ( 1 . 6bra) . Az orsz6g ftld-

rqzi helyzete matematikai pontossi{ggal meghatr{-

rozhatd a tertilet6t beh616z6 ftldrajzi koordin66k,

illetve a szdls6 pontjai rdvdn (1. DOK, 3. ,bra).

A 46" dszaki szdlessdgi kor kdt egyenl6 r6sne

oszl1a u orszag teriiletdt. Elrndletileg ennek ds a 25o

keleti hosszusrigi kdmek a metszdspontj6ban ta161hat6

ezonzhgkozepe.

Az orszig kdzponti-ddli r6szdn 6thalad6 45"

6szaki szdlessdgi ktir azt mutatja, hogy egyenl6 l4vol-

s6gra helyezkedik el z Egyenlit6tol 6s az Eszaki-

sarkt61, ami sz6mos filldrajzi jellenziit is d<into

m6don befolyasol.

A 26" keleti hosszus6gi kor jeldli, hogy Romania

egyenki tavols6ga helyezkedik el a kontinens keleti

ds nyugati szdldtol (1.6s 2. 6bm).

B, Tirsadalm i-gazdasdgi kiivetkezm6nyekTrjrt6nelme folyam6n Rom6nia jelenlegi

tertilete 611and6an kapcsolatban 611t, illetve rdsz6t

k6pezte a kiilonbtizo korok nagyhatalmainak.

Dacia teriiletdn hriz6dott a Rdmai Birodalom

dszakkeleti hat6ra, Teriiletdn volt a Bizdnci ds

k6s6bb a Tdrdk Birodalom kozvetlenbefoly6s6nak

6szaki hatdra. Az )rosz Birodalom igyekezett

eldrni a Duna torkolathig, ez6rt kiterjesztette a

fennhat6sdgit el6szrir a Dnyes zteig (l'listru) , azthn

eg6szen a Prutig. A Habsburg Birodalom, legna-

gyobb kiterjeddse idejdn, 01t6ni6ig ds Bukovin6ig

(Bucottina) huz6dott. A kdt villghriboru koztitt

Ndmetorszdg ktizvetlen geopolitikai 6rdekelts6gei

a Duna torkolat6ig 6s a Feketetengeng (Marea

Neagrd) terjedtek. A m6sodik vi16$6boru ut6n

Rom6nia a Szouj et Birodalom drdekszdvetsdg6hez

tartozott, s6t a teriiletdnek,egy r6sze (a Prut 6s a

Dnyeszter krize, valamint Eszak-Bukovina) r6szd-

vd is v61t.

Napjainkban (2. 6bra) az Etsr6pai Uni6 gu-dasiigi vonzereje a legfontosabb tdnyezo az orszig

szfumdra. A szomszddos orsz6gokkal (Bulg6ria,

Szerbia, Magyarorsz6g, Ukajna) ds a ktjzeli

tdrsdgben levokkel (Orosz Fdder6ci6, Trirtikorsz6g,

Gcirrigorszdg, Szlovdkia, Lengyelorsz6g) 6polt

hagyomdnyos gazdasigi kapcsolatai, illetve a

Moldova Kdztdrsas6ghoz va16 termdszetes kdt6-

ddse r6vdn, megval6sulnak agazdasigi 6s politikai

egyensrilyi feltdtelek Eur6p6nak 6s a vil6gnak ezen

ardsz6n.

A Feketetenger kdrnydki orsz6gok (Rom6nia,

Ukajna, Orosz Ftider6ci6, Grizia, Tdnikorsz6g,

Bulg6ria) egyiittmrikridds6b6l olyan el6nydk is

szirmuhatnak, melyek kiegdszitik a fbk6pp nyu-

gat fe16 ir6nyul6 t6jdkoz6d6st.

A Eur6pai Uni6val (ttibbek koztitt a

Rotterdam-Raj na-Maj na-Duna-Feketetenger

vizi itt i1 rendeltet6se 6ltal) fokozatosan fejl6do

kapcsolatai, illetve a fekete-tengeri orszilgok gaz-

dasigi dvezetdvel va16 tisszefon6d6sa, i1 gazdasir

gi 6s politikai helyzetet teremt Romdnia szdmfua

Eur6pa 6s Azsia ktizott.

C, Egyeb koordin6tikRomdnia teriiletdt h6rom alapvet6 ftldrajzi

risszetev6 hatdrozzameg: a K6rp6tok, a Duna ds a

Feketetenger (3. 6bra). Ez a kirpilti-dunai-pon-

tuszi t6rsdg a folyamatosan 6s 611and6an itt dlo

autochton lakoss6g tribb dvezredes 1ak6- ds 6l6he-

lye, mely az elmrilt kdtezer dvben a latinit6s rdszdt

kdpezte, az eur6pai latin nyeMi kultundgi6 dszak-

keleti perem6n. A rom6n nyelv latin jellege sok

miis tdnyezovel (antropo16giai, etnogr6fiai,

toponimiai, trirtdnelmi) egyiitt, a k6rp6ti-dunai-

pontuszi teriiletet a latinit6s r6sz6vd teszi. Az

a11og6n (foleg magyar ds szl6v) elemek, melyek

kds6bb ad6dtak hozz6, nem v6ltoztatt6k meg a

rom6n ndp alapvet6 szerkezetdt.

Rom6nia tertilete 238 391 km2, ndpessdge

pedig2l,l milli6 (2002-ben) f6. Kiterjedds6t te-

kintve kdzepes mdretri (2. DOK), 6s ugyanez

mondhat6 el a lakoss6gsz6mr61 is, de jelent6s

demogr6fiai potenci6llal rendelkezik.

Szomsz6dos orsz6gok: 6szakkeleten Moldova

K0ztirsasrig, dszakon 6s Dobrudzsit6l dszaka

Ukrajna, ddlen Bulgiria, d6lryugaton Szerbia,

6szaknyugaton Magyarorszig. Ddl-keleten Rom6-

ni6t a Fekete+enger hatdrolja. (3. D0K. 3. 6bra).

f:'Etltt#tfFb

E$@ A k6rp6ti-dunai-

pontuszi tdrs6g

helyzete Eur6p6ban

(a kontinens szdls<i

pontjainak tSvols6ga

a tdrs6g kdzdpponlj6t61 sz6mitva)

ffi

:aj :.." {,/'- ..,

' %ha Jdkull'' rl. islanda

. \c-a\1+"'

h\+ \ce^ t

^\-te Hebride\

13431\ Vf. Ben Nevis

0c*ailu! Arctic ::''.\..b

t?s:j'*s oh

,' .o ** u'u\ s'\' .ll-

i o'\ S'

o'^\ '

''-o 1"'

Pen. Kola n;",3ao

i,,: A;-;Dur,.

./;,_

Capul Ndd Vf. Narcdnaial r8s

o

,*nN

L. ajreg:

ca;.1

Eu

plaC)

ao,l,

vaiee

i!rr:Jriiirll. Marea

ss"

n"o '., ':./h r

C a m p ia N o r d - E u ro p e a

t<5" 'een.!retasnei12- ir"fit*"i-?i;' B$'$

ridh,l - e ;. 'Y- '-[

w ',.(tn'n ^ ^r* "",.ii!",by,'

'n',,naQ-,

ia,.\',-.,8' (1 l

vreilM_lii Caucaz

,a,-sa.,ei -4 4-. -,i'-tiil!",en. lberice l.Co6i€ ,o*^", '^r- M.tii

^ t--,t_^,lr^w{rtqr:i.,r" : \-ieB:a\9?'l? *,,,.1}r'o' - l'ren aa

' 1"*"rt1o* r, I Sardinia' " ' '" o u!r?li's, ,.C. Tarifa_ u,t,'ir'dr ll' d |\P

o ,, vgh-Ellla 1,.,,r5 -Pen.

a: ,

Pen. Asia N.4ice

ji 0 200 400 600 ' 800 1000 km

i ,qg 0 200 1000 2000 pesle 2000 m

!

'-rI 3-3id |rr(eL Sicilia Pelopones

')(.:i',1

Wtr Rom6nia helye i**:***-',...l=Eur6pdban !' TSLANDA

l-le Faerse(dan.)

.. ' it ::.

!u-

POLONIA

,.,,91 ll?f1,t1:

t.4 ril;

.-^''- il a i e a

Iarea$e€

2-'.,

2,,,v)'r'

!

t'

,'-'6\t .--i:v

,+

(t:

+

Y

,,.}+

tus;

r1'(:

*

,,6o (brit.)

"..:"

.l-le orkneY

REGATUL UNITC, AL MARr t. --' a

BR|TANII N ,:fl .r. ,

IRLANDA {t IRLANDEI DE DAN-EMARCA ..NORD .:.: lt:lrr!]"

l-le Shetland

FMNTA. J

i,o-Y i,r9.

ia\ )-o\ I*i

I!

I

Ij

,, ^ ,a-l, !i:I!;

I

...;\. -.. :

FEDERATIA

RUSA

Szimokkal jel0ltorszigok:l. Luxemburg

2. Monaco

3. Liechtenstein

4. San Marino

5. Vatikrln

6. Andorua

7. Bosznia-Hercegovina

8. Oroszorsz6ghoz krtoz6tertilet

9. Trinikorszilg eur6pai

Iesze

10. Montenegr6

i0nice ' :

,. l. Sicilia

rl

ELARUS'1,-.'t.-.-,

UCRAINA 'ii.lh:, {

\g\povo \l I'r"'

rllA U* --'

;

i\.,]t-'r;

'-qs.

I-le Baleare(span+.i''

a,

'1,.

r- ii.'

l

!Y'

AFRICA

/\ 'rI ril.Corsica, 'J7, 'r-, \&(fr) -i-"i'1 ',,,,y')*. n.\L Sardinia 'tU

'? tuaie::

0 200 400 600 800 1000 km

-^,t"atlr:1

-7,1

':,' ',t:'. Si "lti:' *3.1 aS

::r *JJ.

.:. *:-r*rL-

h

5m 1000

"-*..-.*- r8-.i B

J

1500 2000 2500 pesle 2500 m

E@ Rom6nia ftldrajzihelyzete

Rom6nia sz6ls6 pontjai

Romdnia hatdrainak hossza 6s tipusa*

A hat6r hossz0s6ga (km)

Hatilr 6sszesen

Bulgrlria

Szerbia

Moldova Kdzdrsas6g

Ukajna

Magyarorsz6g

Feketetenger

3149,9

63 1,3

546,4

681,3

649,4

448,0

193,5

,71 R

41s,9

1085,6

139,1

256,8

1816,9

470,0

289,6

681,3

343,9

32,1

247,4

)') ')

.;.Jl,i

rsi,s

* Romiinia Statiszrikai Evkrinyve, 2001

) Alkossatok egy filoldalas szdveget, melyben irjatok le Romdnia fdldrajzi helyzetdnek

fontosabb elemeit.

Romdnia kiterjed6s6nek osszehasonlitdsa mds,

hasonld m6ret[1 orszeggal Eur6p6b6l (a) 6s a

vilagb6l (b)

Norvdgia

Lengyelorsziig

0laszorsz69

Egyesiilt Kirrilysri

Rom[nia

Fehdroroszorsz69

Grirrigorsziig

Bulgriria

323 877

323 250

301 268

244 100

238 391

207 600

131 990

n0gtz

76

77

78

79

80

8l82

83

Egyestilt Kirilysd

Ghrlna

Rominia

Uganda

Laosz

0mrin

267 667

24s 857

244 100

238 533

238 391

236 880

236 800

)1) 4\1

sz6ls6 oont ftelvs6o) keleti hossz0s6o 6szaki sz6less6q

dszak

ddl

kelet

n\usal

Horodigtea falu

Zimnicea v6ros

Sulina v6ros

Beba Veche k<izsdg

26"42',05',

25"23',32',

29'41',24',

20"15'44',

48"1 5',06',

43"37',07',

45"09',36',

46"07',27',