valosag borito 2015 05 380C szinm nkaerő mint ár a kapitalizm s an születik meg ára a ér. A m...

20155

A TARTALOMBÓL

VALÓ

SÁ

G 2

015/

5

Ára: 790 Ft • Előfizetéssel: 700 Ft

A 2013. évi és az azelőtti lapszámaink kedvezményesen, 500 forintos áron vásárolhatók meg a szerkesztőségben.

Tisztelt Előfizetőink!

A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat 1841-ben jött létre a tudományos ismeretek népszerű-sítésére, a magyar társadalom tudásszintjének emelésére. Ennek szolgálatában indította el a Tár-sulat sok évtizede ismeretterjesztő folyóiratait, melyek nélkülözhetetlenné váltak az utóbbi fél évszázad iskolai oktatásában, a tudományos igényű, korszerű ismeretközlésben. A természettudo-mányi és társadalomtudományi tudás terjesztése céljából, mindent megteszünk annak érdekében, hogy lapjaink minél szélesebb közönséghez és minél kedvezőbb áron jussanak el. Ezt szolgálja 2015. évi akciónk, melynek keretén belül a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat által kiadott la-pok – az Élet és Tudomány, a Természet Világa és a Valóság – együtt kedvezményesen fizethetők elő. Célunk, hogy Előfizetőink minél kisebb ráfordítással jussanak hozzá a tudomány legújabb eredményeihez, több lap együttes előfizetése csökkenti az Önök eddigi költségeit.

A következő előfizetői csomagokat ajánljuk:

Élet és Tudomány, Természet Világa és Valóság együttes előfizetés:

Egy évre: 31 200 Ft helyett 21 840 FtFél évre: 15 600 Ft helyett 10 920 Ft

Élet és Tudomány és Természet Világa együttes előfizetés:

Egy évre: 22 800 Ft helyett 17 100 FtFél évre: 11 400 Ft helyett 8580 Ft

Élet és Tudomány és Valóság együttes előfizetés:

Egy évre: 24 000 Ft helyett 18 000 FtFél évre: 12 000 Ft helyett 9060 Ft

Természet Világa és Valóság együttes előfizetés:

Egy évre: 15 600 Ft helyett 10 500 FtFél évre: 7800 Ft helyett 5280 Ft

Akciónk a 2015. évre szóló, egyéves és féléves előfizetésekre érvényes!

A TIT-lapok előfizethetők a Magyar Posta Zrt.-nél:• személyesen a postahelyeken és a kézbesítőnél

• zöldszámon: 06-80-444-444• e-mailen: [email protected]

• faxon: 06-1-303-3440• levélben: MP Zrt. Hírlap Üzletág, Budapest 1008.

Bangó Jenő: A csere problémája és a cserepillanat elméleti vázlata

Hajdú Gergely: Az Európai Unió 2014–2020-as tervezési időszak stratégiájának értékelése

Szegedi László: Szaporodási verseny (I. rész)

Faragó Péter: A stressz és a mentális zavarok korszaka: Az egyetemisták stresszel kapcsolatos attitűdjeiről

Hágen András: A jakobinusok, a Nash-egyensúly és a fogolydilemma

Dombi Margit: A középkor magyar diplomáciája nyomában

Miskolczy Ambrus: Felvilágosodás és babonaság

Máthé Áron: Április 4. – Egy „népi demokratikus forradalom”?

Szarka Evelin: Szabadkőművesség: egy régi-új civil erő Kubában

Kapronczay Károly: Egy humoristáról komo-lyan. Tabi László különös élete és munkássága

Dr. Prugberger Tamás: Dr. jur. Szmodis Jenő Wagner című könyvéről

KÜLFÖLDI FOLYÓIRATOKBÓL

valosag_borito_2015_05_380C_szin.indd 1 2015.05.13. 17:32:19

Előfizethető a Magyar Posta Zrt.-nél: 06-80-444-444, [email protected],illetve a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnál: 327-8965, [email protected].

Árusításban megvásárolható a Lapker Rt. árusítóhelyein.

A Tudományos IsmeretterjesztőTársulat havi folyóirata

2015. május; LVIII. évfolyam 5. szám

Szerkesztőség1088 Budapest,Bródy Sándor u. 16.Postacím:1428 Budapest, Pf. 51Telefon: 327-8965Fax: 327-8969E-mail: [email protected]: www.valosagonline.hu

Kiadjaa Tudományos Ismeretterjesztő TársulatFelelős kiadóPiróth Eszter igazgató1088 Budapest,Bródy Sándor u. 16.

NyomásiPress Center Hungary Zrt.Felelős vezetőLakatos Imre vezérigazgató

Index: 25 865

ISSN 0324-7228

FőszerkesztőTőkéczki László

SzerkesztőkCseresnyés MárkKengyel PéterKucsera Tamás Gergely

Szerkesztőségi irodavezetőHorváth Krisztina

SzerkesztőbizottságBenkő SamuBogár LászlóD. Molnár IstvánHarmati IstvánKapronczay KárolyPomogáts BélaSimon TamásTardy JánosTellér GyulaZoltán Zoltán

Támogatónk:

Nemzeti Tehetség ProgramNemzeti Kulturális Alap

Kérjük, adója 1%-ával idén is támogassa a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat

ismeretterjesztő tevékenységét!

Tudományos Ismeretterjesztő TársulatAdószám: 19002457-2-42

A tavalyi évben 408448 Ft felajánlást kapott a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat,

melyet az ismeretterjesztés népszerűsítésére fordítottunk.

Köszönjük múlt évi felajánlását!

TARTALOMJEGYZÉK

Bangó Jenő: A csere problémája és a cserepillanat elméleti vázlata . . . . . . . . . 1

MŰHELYHajdú Gergely: Az Európai Unió 2014–2020-as tervezési időszak stratégiájának értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12Szegedi László: Szaporodási verseny (I. rész) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24Faragó Péter: A stressz és a mentális zavarok korszaka: Az egyetemisták stresszel kapcsolatos attitűdjeiről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38Hágen András: A jakobinusok, a Nash-egyensúly és a fogolydilemma . . . . . . . 58

SZÁZADOKDombi Margit: A középkor magyar diplomáciája nyomában Luxemburgi Zsigmond Budáról írt európai történelmet . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64Miskolczy Ambrus: Felvilágosodás és babonaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67Máthé Áron: Április 4. – Egy „népi demokratikus forradalom”? . . . . . . . . . . . . . 87Szarka Evelin: Szabadkőművesség: egy régi-új civil erő Kubában . . . . . . . . . 100

NAPLÓKapronczay Károly: Egy humoristáról komolyan Tabi László különös élete és munkássága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106Dr. Prugberger Tamás: Dr. jur. Szmodis Jenő Wagner című könyvéről . . . . . 108

KÜLFÖLDI FOLYÓIRATOKBÓLLinda Melvern: Akiknek vér tapad a kezükhöz (114) David Cole: Mennyire kor-rupt a politikai élet Amerikában? (118) Roshni Nair: Végállomás: India (126)

KÉPEKF. Farkas Tamás grafi kái

valosag_borito_2015_05_380C_szin.indd 2 2015.05.13. 17:32:20

BANGÓ JENŐ

A csere problémája és a cserepillanat elméleti vázlata

(A csere problémája a szociológia klasszikusainál)1. Adam SmithAdam Smith (1723–1790) skót moralista óriási befolyással volt a közgazdaságra. Különösen az elosztás szerepének tárgyalásakor találunk csereelméleti meggondolásokat nála. A nemzetek jólétéről írt főműve az ipar apologetikája, apoteózisa. Az értékek forrása nem a természet, mint a fiziokratáknál, �anem a m�nka � páros�lva a sza�a� kereske�e�, �anem a m�nka � páros�lva a sza�a� kereske�e�lemmel. Az árak és jöve�elmek kiegyenlítése. Igazságos elosztás. „Mi fontosa��: az ál�talános társa�almi �ol�ogság vagy az egyéni?” Legismerte�� elgon�olása: a „lát�atatlan kéz” megemeli a társadalmi boldogságot. A javak szétosztása a piacon nem tesz minden�kit gazdaggá. De a gazdagnak is csak egy gyomra van.

A munkamegosztás a munkát ösztönzi. Az emberrel veleszületett a cserélési hajlam. Ez a m�nkamegosztást is generálja. So�a nem láttak még k�tyát, aki csontját egy másik k�tya csontjával kicseréli. Ha saját �aszn�nkra �olgoz�nk, azzal a társa�almat is gaz�a�gítj�k. A monopóli�mokat és karteleket károsnak tartja. Az általános kamattilalom ellen volt. A törvény szabja meg a kamat mértékét.

Két i�ézet Smit�től: „Az em�ernek állan�óan szüksége van fele�arátai segítségére, �e ezt �iá�a várja p�sztán jóin��lat�któl. Sokkal valószínű��, �ogy cél�oz ér, �a önzésüket nyer�ű��, �ogy cél�oz ér, �a önzésüket nyer��, �ogy cél�oz ér, �a önzésüket nyer�geli meg maga számára és meggyőzi őket, �ogy saját előnyükre cseleke�nek, �a megteszik azt, amit kíván tőlük. Ezt tesszük, vala�ányszor cserét ajánl�nk valakinek. A�� nekem, ami�re szükségem van, és megkapo�, ami neke� kell. Ez az értelme min�enféle ajánlatnak, és túlnyomórészt ez a mó�ja annak, �ogy megkapj�k egymástól a szám�nkra éppen szükséges szolgáltatásokat.” (A�am Smit�: The Essential of Adam Smith, Norton, 1987, 121) Min�ez megalapozza a kapitalizm�s érzületetikáját, amelynek legfontosa�� jellemzője az önszere�tet, s e��ől kizárt a gaz�asági művelet�en a jóin��lat és a jótékonysági elv.

„E�é�ünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várj�k, �anem attól, �ogy ezek saját ér�ekeiket tartják szem előtt. Nem em�erségük�öz, �anem önszeretetük��öz for��l�nk, és so�a sem a mag�nk szükségéről, �anem a ráj�k váró előnyökről �eszé�lünk velük. Csak a kol��s ny�gszik �ele a��a, �ogy em�ertársa jóin��latától függjön, �e még az sem függ csupán attól. Tényleg a jó szándékú emberek jótékonykodása látja el őt min�ennel, amire szüksége van, �ogy éljen. De no�a végső fokon a jótékonysági elv �iztosítja számára az összes létfenntartási eszközt, ezeket nem kapja, és nem is kap�atja min�enkori szükségleteinek megfelelően. Pillanatnyi szükséglete nagyo�� részét ő is úgy fe�ezi, mint min�en em�er. Megegyezéssel, cserével vagy vásárlással.” (A�am Smit� 1987, 127)

Min�ennek alapja a cserélő �ajlam, amely rá�ír �ennünket arra, �ogy a szükséges ja�ír �ennünket arra, �ogy a szükséges ja�r �ennünket arra, �ogy a szükséges ja�vakat vétellel, csere vagy egyé� megállapo�ás útján birtokba vegyük, és ezáltal létrejön a m�nkamegosztás is. Smit� fel�ívja a figyelmet arra, �ogy a te�etség vonatkozásá�an az egyes em�erek kevés�é külön�öznek egymástól, és ennek gyökerei a m�nkamegosz�tás�ól faka�nak. „A külön�ség a legelütő�� egyéniségek, mint pél�á�l a filozóf�s és a közönséges városi te�er�or�ó között, nem annyira a természettől való, mint amennyire az életmó��ól, a szokás�ól és a nevelés�ől ere�.” (A�am Smit� 1987, 130) A cserére való �ajlam �ozza létre a külön�öző foglalkozású em�erek közötti szellemi külön�ségeket, �e a másik oldalról szemlélve ugyanez a hajlam hasznosítja is az eltéréseket.

Valosag_2015_05_beliv.indd 1 2015.05.04. 16:20:03

2 BANGÓ JENŐ: A CSERE PROBLÉMÁJA...

2. Karl MarxA csereérték a klasszikus közgazdaságtanban egy áru árucserében megvalósuló tulajdonsága (val�e � wort�). A csereérték meg�atározását viszi tová�� Marx, és kifejti a �asználati érték és a csereérték ellentmon�ásos egységé�ől az ár� kettős karakterét a kapitalista termelés�en, amennyi�en a pénz az ár�cserét le�etővé teszi, �olott a társa�almi m�nka �enne foglaltatik. A csereérték a kapitalista pro��kció célja, amennyi�en a kapitalista nem ér�ekelt a szük�séglet�kielégítés�en, �ár a csereérték csak a �aszonérték �or�ozójaként érvényesül�et. A csereérték megnövelése �öntő kritéri�mként szolgál a �aszonérték termelésénél. A rit�ális csere és a normális csere külön�özőségét az antropológ�sok (Malinowski, Ma�ss) kifej�tették. A rit�ális csere vagy reciprok csere az aján�ékok kicserélése (Potlac�) csalá�ok és törzsek között – így történt ez az iparoso�ást megelőző társa�almak�an. Itt nem a gaz�asági ér�ek �öntő, �anem a vallásos és �agyományos in�ítások. A marxizm�s, mint szociológia állítja, �ogy a gaz�asági lét a szociális t��atot meg�atározza. Marx (1818�1883) elméleté�, �ogy a gaz�asági lét a szociális t��atot meg�atározza. Marx (1818�1883) elméleté�nek lényegét így �atározta meg: A t�laj�on és a termelési eszközök �irtoklása az �ralom és a kizsákmányolás első�leges okai. A történelem osztály�arcok történelme. Az em�er t��atát a gaz�asági �elyzete �atározza meg, először változnak a termelési körülmények (alap), az�tán a fölötte lévő „felépítmény” (állam, k�ltúra, vallás). A proletárok a világforra�alom győzel�me �tán rövi� i�eig a proletár�iktatúrát léptetik élet�e, amely késő�� a komm�nizm�s�a torkoló�ik, a�ol már nincs állam, sem az em�er em�er által történő kizsákmányolása. (Karl Marx: Das Kapital, B�. I�II, Berlin�Ost, 1961)

A szociológiai elméletek majdnem mindig egy központi problematikát dolgoznak fel. A marxizm�s szociológiája a tőke és a munka ellentétét mutatták ki.

K. Marx személyé�en �árom szerepet talál�nk: a forra�almárt, a teoretik�st és a gaz��aságfilozóf�st. Marxot mint szociológ�st csak késő�� fe�ezik fel. Gon�olatai le�etséges eltérő interpretációinak ellenére megállapít�ató: Anglia ipari társa�almának szociális va�lóságát felfe�ezte és a kapitalizm�sról, valamint a m�nkásosztályról az ő i�ejé�en �elyes elemzést a�ott. Gigantik�s m�nkájá�an külön�öző gaz�aságfilozófiai irányzatok�ól egy�séges ren�szert alkotott. M�nkájá�an nem le�et taga�ni � számos leegyszerűsítés ellenére sem � egy �első logikát. Az elmélet és a gyakorlat faszcináló egysége �atást arat, nemcsak a kizsákmányolt proletároknál (napjaink�an inká�� már a �arma�ik világ�an), �anem a nonkonformista �alol�ali intelligenciánál is � az e�rokomm�nistáktól az ökomarxistákig! Mivel Marx a történelmet mint az osztály�arcok történelmét értékelte, gon�olatainak elemzéseit ezen az alapon folytatták. Marxot azon�an nagyon sokszor túlértelmezték, gon�olatait sokszor meg�amisították � tö��ször követői és tisztelői, mint az ellenségei.

A szociológia számára jelentősek a tö��letérték�elmélet, az eli�egene�és, az osztály�arc és az osztályönt��at kér�ései. Egy ár� értékét meg�atározza az előállítására for�ított m�nkai�ő. A m�nkaerő mint ár� a kapitalizm�s�an születik meg � ára a �ér. A m�nkás tö��et termel, mint amennyi munkaerejének reprodukciójához szükséges lenne. Ezt a többletet a kapitalista elve�szi, fel�asználja: egy osztály, az ipari m�nkásság ela�ja a m�nkaerejét egy másik osztálynak, a kapitalistáknak. A m�nkásokat termelésüktől eli�egenítik. A tőke bizonyos termelési viszonyok következté�en alak�l ki. A szociális osztályok Marxnál em�erek csoportjai, akik a termelési esz�közökhöz való viszonyukat egy történelmileg sajátos helyzetben látják megvalósulni.

Az osztályöntudat nemcsak a proletároknak a termelési eszközökhöz való viszonyuk és közös �elyzetük felismerését jelenti, nemcsak a közös kizsákmányolás�k felismerését, hanem magának a proletariátus szerepének felismerését is a termelési folyamatban. Csak a m�nkásosztálynak van aktív önt��ata. A proletár�iktatúra ezt az önt��atot megsemmi�síti, �ogy az egész osztálytársa�almat megváltoztassa, megszüntesse (L�kács György: Történelem és osztályöntudat, B��apest, 1971).


BANGÓ JENŐ: A CSERE PROBLÉMÁJA... 3

A két alaposztály tételének tart�atatlanságát, a m�nkásság elszegénye�ését, a proletár��iktatúra győzelmét legkéső�� a reálisan létező szocializm�s összeomlása �izonyította. Az államkapitalizm�s, az i�eológiai �iktatúra, a pro��kcionizm�s és a tervgaz�aság ösz�szeomlása a szocializm�s megreformálását le�etetlenné tették. Gaz�asági li�eralizáló�ás (piacgazdaság) nem hajtható végre politikai liberalizálódás (többpártrendszer) nélkül. Az új kínai kísérlet a piacszocializmus irányában hosszú távon nem lehet eredményes.

3. Peter BlauA szociális csere koncept�sa fel�ívja a figyelmünket a személyek közötti kapcsolatok kiemelke�ő sajátosságára. Bla� megállapítja, �ogy az a személy, aki másnak ke�vezett, elvárja cseré�e a �álát, �a arra alkalom a�ó�ik (Peter Bla�: Exchange and Power in Social Life, New York, 1964). Bla� szociális csere elmélete ra�ikális: nála a csere �atalom �olga. Az alk��ozás és a kereske�és �atalmi pozíciók vonzata.

A csere egy szociális folyamat, amelynek központi jelentősége van a szociális élet�en. Ezt le le�et vezetni az attraktivitás egyszerű fogalmá�ól. A szociális csere reflektál min��en viselke�ést, amely szociálisan igényelt célokra vonatkozik. A kölcsönösséget elvárj�k embertársainktól.

Altr�izm�s a szociális élet�en? A másokon való segítés j�talmat �oz. Úgy néz ki, �ogy ez altr�izm�s lenne � �e igazá�ól egoizm�s, a�ogy Smit� pél�ái �izonyították.

A gaz�asági cserénél könnyű megállapítani, mennyi�en előnyös, értékes a csere. A szociális csere kétértelmű, �izonytalanok vagy�nk, �ogy mivel tartoz�nk a másiknak, hogy viszonozzuk?

a. A vonzó személynek szüksége van másokra, �ogy profitáljon �előlük, b. imponálni akar nekik.c. A szociális vonzódás generálja a szociális csere folyamatát.Ha a vonzó�ás kölcsönös, ez erős kötelék�ez vezet, és a csere szoli�aritást szül. A

�első j�talmak és a kölcsönös vonzódás folytán jönnek létre önértékű társ�lások. A külső jutalmak legjelentőse�� jellemzője a fontos kapcsolatok.

Az egyéni j�talmak összegező�ése a csoport szintjén történik.Közös személyközi cserekapcsolatok képezik a társadalomszerkezet alapját a stá�

t�s� és �atalmi egyenlőtlenségeket, amelyek legitimáció�oz és szervezetek�ez vezetnek, amelyek viszont ellentétek és változások melegágyai.

Bla� implicit poszt�lát�mai a szociális cserével kapcsolat�an: 1. Racionalitás. Minél több hasznot várnak egy tevékenységtől, annál valószínű��, �ogy végre�ajtják. 2. Reciprocitás. Minél tö�� az esélye annak, �ogy a csere előnyök�öz vezet, annál jo��an szorgalmazz�k azt. 3. Igazságosság. Minél gyakori�� a cserekapcsolat � annál valószí�nű�� a méltányos csere.

4. Caspar HomansHomans szociális csoportelméletében a szociális viselkedést a csere gazdasági fogalmá�val �ozza összefüggés�e, a gaz�aság�an pe�ig a csere a javak szűkössége folytán jön létre. Szociológiája inká�� a �e�aviorisztik�san gon�olkozó t��ós klasszik�sa, aki a szociális cserét mint a kiscsoportban megfigyelt tagok közötti kapcsolatok összességét vizsgája. (Caspar C. Homans: Theorie der sozialen Gruppe, Köln, 1960)

Alap�l Georg Simmel kiscsoport k�tatásait veszi. Mi történik, �a két vagy tö�� cso�porttag egymást �efolyásolják? Ma�s klasszik�sa, az „Essai s�r le �on” szintén �efo�lyásolta. Hasznos tehát a szociális viselkedést (behavior) mint szociális cserefolyamatot interpretálni.



Nem t��nk nem viselke�ni, mint a�ogy nem t��nk nem komm�nikálni sem � és ezt cserének ajánlj�k fel a csoporttagoknak � elvárás�nk a viszonzás, nyereségünk a presz�tízs. Költségünk a �efektetett erőfeszítés. Min�en egyéni viselke�és a kiscsoport�an meg�erősíti (�efolyásolja) a másik viselke�ését.

A „kettős kontingencia” tétele érvényesül. A ko�ézió, az interakció erősö�ik � az ér�érvényesül. A ko�ézió, az interakció erősö�ik � az ér�. A ko�ézió, az interakció erősö�ik � az ér�tékek kicserélő�nek. A nem túl értékes eltérő viselke�ést reg�lázza a csoport. A kettős kontingencia azt jelenti, �ogy min�enki más más�ogyan is t�� reagálni, mint a�ogy azt el�várnánk és hogy ezt mindketten tudják egymásról. A kontingencia tehát csalódási veszélyt implikál, mert a reagálás nemcsak tőlem, �anem más em�erektől is függ. „Kontingencia vonatkozik a rendszerben egy bizonyos helyzetben rendelkezésre álló viselkedési alter�natívákra” (Willke, Helm�t: Systemtheorie – Eine Einführung in die Grundprobleme, St�ttgart, 1982, 17). Kettős kontingencia eseté�en egyszerűen megállapítj�k, �ogy egy ren�szer így, �e másképp is t�� viselke�ni. Ren�szerek felve�etnek más állapotokat, és más rendszerek is lehetnek kontingensek. A cserekapcsolatok a kiscsoportnál eredménye�zik a �aszon egyenlő j�talom mín�sz költség egyenletét.

A szociális viselke�és javak kicserélése � nem csak anyagiaké �, és presztízst �iztosít. Személyek, akik sokat a�nak �ele a cseré�e, sokat el is várnak a másiktól, és ezáltal meg�próbálnak egyensúlyt teremteni.

Homans ki�olgozta a �e��ktív csereelmélet alaptételeit:1. Siker tétel. Ha az előző tanácsok sikerre vezettek, annál inká�� tová�� várja a ta�

nácsot és maga is tanácsa�ó lesz. Három lépcső. A) Személyes cseleke�et (nem passzív eltűrés) B) J�talmat �ozó ere�mény C) Az ere�eti cselekvés megismétlése.

2. Inger tétel. A jövő�en is akarnak �asonló cseleke�eteket �asonló �elyzet�en. Stim�lálja a csere résztvevőit az őket elért siker.

3. �rték tétel. Minél értékese��nek ítéli valaki a cseleke�etét, annál inká�� keresztül��rték tétel. Minél értékese��nek ítéli valaki a cseleke�etét, annál inká�� keresztül� Minél értékese��nek ítéli valaki a cseleke�etét, annál inká�� keresztül�értékese��nek ítéli valaki a cseleke�etét, annál inká�� keresztül� ítéli valaki a cseleke�etét, annál inká�� keresztül�ét, annál inká�� keresztül�, annál inká�� keresztül�viszi azt. I�e tartoznak a j�talom (siker) és a büntetés (kudarc) fogalmai. Ez utóbbinál a negatív értékek esete forog fenn. A j�talom materiális (pénz) vagy altr�ista (mások segí�tése). A viselkedést csak az ismételt büntetések (kudarcok) változtathatják meg.

4. Megfosztottság � kielégülés tétel. Az evvel járó költségek a j�talom elvesztését jelentik. Minél gyakra��an van j�talom � annál �amara�� jelentkezik a kielégülés. (Szat�ráció � �nj�k a �anánt. Nagymama állandóan �icséri a gyereket, so�a nem javító kritika jön tőle.)

5. Agresszió és elismerés tétel. Ha valaki nem kapja meg a j�talmat, amit elvárt, vagy �üntetést kap, akkor �ü�ös lesz. Ilyenkor kiváltó��at agresszív viselke�és. Negatív és pozitív emóciók születnek. (Szántó Zoltán: A társa�almi csere elmélete Homansnál, in ASZMT, B��apest, 2006)

5. Ottfried HöffeAz azonos környezet�en együtt élő em�erek számára �isztri��tív előnyt nyújtó, egy�en az erkölcsi dimenzió irányában nyitott alapszerkezetet a kölcsönösség elemi megnyilvá�n�lása, illetve érvényesülése formálja. E kölcsönösség pontosa�� fogalmi megjelölésére Höffe a csere mo�ern fogalmánál rész�en tága��, rész�en szűke��, rész�en pe�ig eltérő fogalmát �asználja fel. (Ottfrie� Höffe: Gerechtigkeit als Tausch, Man�skript, 2001) A csere Höffe által értelmezett elemi fogalmá�ól magától értető�ően �iányoznak a javak és intézmények, amelyek a csere t�laj�onképpeni, �e késő��i � �eleértve az antik � fogal�mához kapcsolódnak. Ugyanakkor azonban Höffe a fogalmat igencsak kiterjesztett érte�lem�en �asználja, mert �eleérti az em�erek közötti min�ama kapcsolatokat, melyeket az egyenlőség, a reciprocitás és a szimmetria jellemez. Tová��á: a csere az em�eri együttélés



legelemi�� szintjén „nem a kölcsönös a�ás és vétel pozitív értelmé�en fog�ató fel, �anem negatív értelem�en, mint negatív csere, azaz, mint kölcsönös lemon�ás értelmez�ető” (Ottfrie� Höffe: Gerechtigkeit. Eine philosophische Einführung, Münc�en, 2010, 25). Höffe szerint e��en a negatív cseré�en jelenik meg az em�ernek, mint sza�a� lénynek a meg�atározása; így a sza�a�ság nem � miként Ho��esnál � a fajtársa életének kioltására �ajtó ösztönök és ér�ekek által vezérelt lény önkénye, vagyis korlátozottságának �iánya értelmé�en vett sza�a�ság, �anem a kölcsönös előnyök�öz és az ezek�ez az előnyök�öz kapcsoló�ó általános ér�eken alap�ló, és ily mó�on igazol�atóan eleve �e�atárolt, sza�á�lyozott, a kényszer elemét magá�an foglaló tevékenység�le�etőség.

A negatív sza�a�ság�csere már eleve két irány�an is nyitottnak tekint�ető: egyrészt szinkron, másrészt �iakron irány�an. Az első�en � legalá��is potenciálisan � a cse�re, nem cs�pán két partner közötti esemény, �anem ki�ővül, és a közös környezet�en együtt élőket átfogó körkörös folyamat (Ringta�sc�) le�etősége nyílik meg. A másik eset�en az együtt élő, ám�e külön�öző nemze�ékek közötti cserekapcsolat le�etőségét érzékel�etjük, amikor is a csere fázisai i�ő�en eltoló�nak.

Az elismerés kölcsönösség általánossága nem egyé�, mint az önkéntes csereakt�s�an fellel�ető egyenértékűség q�i� pro q�o igazságosság�elve: „Az a�ás és a vétel egyenér�tékűségének elvén megvalós�ló csere igazságossága vitat�atatlan”, mely éppen ezért a csereigazságosság aranyszabályaként fogható fel.

6. Balla BálintA szűkösség egyik legelemi�� ellenszere a csere. Ezért Balla részletesen kifejti ennek a fogalomnak jelentőségét. A cserét � a kölcsönösség sz��i�eáltíp�sának tartja, amely min��ig szociális cselekvés, és nem a tétlenség állapota. Három fajta cserét külön�öztet meg: 1. az arc�aik�s �agyományos csere; 2. a mo�ern csere (a pénz, a pec�nia a pec�s�ól [mar��a] származik); 3. az a�sztrakt vagy fiktív csere (Balla, Bálint: Knappheit als Ursprung des sozialen Handels, Ham��rg, 2005, 151).

Az őskor�ól kiin��lva a jelenkorig megállapít�ató az a tény, �ogy az em�er nemcsak „zoon politikon”, �anem „�omo reciprocitatis” is, vagyis a kölcsönösség em�ere. Bizonyítja ezt az állan�ó levélváltás, telefonálás, elektronik�s posta és a ren�szeres kölcsönös meg��ívások. Lakóközösségek�en intézményesül a csere és az aján�ékozás. A mai mo�ern tár�sa�alom�an a csere�szolgálatok vir�lnak: �asználtr��a��olt, �é�iszitter st�. (Ta�sc�ringe).

A cseregaz�aság �gyan a való�i pénz alapján szervező�ik, �e egészen a 19. száza�ig létezett társa�alm�nk�an a javak, termékek közvetlen cseréje is (�arter). Csere és pénz Georg Simmel szociológiájá�an pozitív és �angsúlyt kap, ellentét�en a pénz „kiátkozá�sával” Marx tanai�an.

Az em�er a „cserélő állat”, ez feltételezi a kétol�ali, kölcsönös elismerést. A csere a javak megszerzésének két szélsősége: a ra�lás és az ajándékozás között foglal helyet. Az a�szolút szűkösség leküz�ésének becsületes esélye.

Csere nélküli mo�ern gaz�aság pél�ája a szovjetgaz�aság � a tervgaz�aság volt, me�lyet a „szocialista” e�rópai államok szintén �evezetni kényszerültek. A piac, a személyes iniciatívák megszűntek � központilag a�minisztratív��ürokratik�s úton pró�álták a gaz��asági szűkösséget leküz�eni. E�elyett azon�an inká�� létre�ozták azt.

(A cserepillanat elméletének vázlata)Az i�egen�en való �izalom és az igazságról vallott közös elképzeléseink nélkül már az ősi cserkereske�elem sem műkö�ött volna. Legkéső�� a korai kőkorszak�an, egymillió évvel ezelőtt, jóval a neolitik�s forra�alom előtt, már nem lehetett volna bizalom és igazság nélkül



kereske�ni. A mai piacgaz�aság�nk kooperatív. Ilyen lenne a cseregazdaság. Ha ez másként lenne � a piacaink egyáltalán nem jöttek volna létre. �s a cseregaz�aság sem! Fair, tisztes�séges őstársa�almak kez�eményezték az em�eriség gaz�asági fejlő�ését.

Jegyezzük meg a csere jellegzetességeit:1. Nincsen csere nyom nélkül. A cserének van emlékezete és min�ig �agy maga �tán

nyomokat. A nyomok eltüntetése nehezen megy. És Derrida szerint a nyomok el�tűntesének is mara�nak nyomai. A�ogy a számítógépen letörölt szövegnek is ott mara� a nyoma, és annak eltüntetése sem jár nyomok nélkül.

2. Létezik spirituális vagy szellemi csere. Vagy intellektuális csere. A gondolatok kicserélés szó�an és írás�an nevez�ető aszimmetrik�s a�ásnak és kapásnak. A �i�alóg�s formájú pár�eszé� a�ol gon�olatsorozatok kerülnek cserére, alk�ra pél�ája ennek a jellegzetességnek.

3. Nincsen csere reális vagy vélt, megsejtett nyereség nélkül. Az altr�ista cserénél a nyereség nem nyilvánvaló az első pillanat�an � �e az egoisztik�s cserénél � legyen az gon�olat, érték, tárgy, növény vagy állat � már a kez�et�en evi�ens a nyereség, a profit feltűnése.

Ki le�et gon�olni egy elméletet: a cserepillanat elméletét. Derri�a értelmé�en gon��olj�nk egy „jetty”�re, egy elméleti tervezetre. E��en még nincs végleges és még csak �ipotetik�s sem � ez egy �ajítás (W�rf, jetty) az ismeretlen�e.

Ha a��ól in��l�nk ki, �ogy a piaci �elyzet � csakúgy, mint a komm�nikációs �elyzet � pillanat�an történő esemény, akkor egy csere akkor történik való�an, amikor maga a cselekvés megvalós�l. A�ni és venni, vagyis a pénzt átnyújtani és az árut elvenni. A csere természetesen más, mint az aján�ék vagy az a�omány. Ezeknél nem figyelünk sem a re�ális, sem a �aszonértékre. Az aján�ék vagy az a�omány sz��jektív értékmeg�atározását nem lehet racionálisan megindokolni.

Az i�eális eset az, �a az a�ni és kapni egy i�ő�en történik � �a a vásárló a �al kezével átnyújtja a pénzt és a jobb kezével átveszi az ár�t. Ugyanígy az ela�ó jo�� kezével elveszi a pénzt és �al kezével átnyújtja az ár�t, min�ezt egy �izalomgerjesztő szociális koreográ� kezével átnyújtja az ár�t, min�ezt egy �izalomgerjesztő szociális koreográ�kezével átnyújtja az ár�t, min�ezt egy �izalomgerjesztő szociális koreográ�átnyújtja az ár�t, min�ezt egy �izalomgerjesztő szociális koreográ� az ár�t, min�ezt egy �izalomgerjesztő szociális koreográ�fiában. Ez az ideális eset azonban tisztán fizikailag majdnem lehetetlen.

Lelassított felvételnél pél�á�l meg le�etne állapítani, �ogy talán egy ezre�máso�perc eltérés van az a�ás és a vétel között. Le�et te�át egy „pillanat”, amikor egy ezre�máso��percnyi i�őeltoló�ás le�etséges az a�ás és a kapás között. Vagy a pénz áta�ása „előresiet” vagy az ár� megkapása „lemara�”.

Van te�át egy kritik�s pillanat, amikor pél�á�l a pénzünket még nem foga�ta el az ela�ó, �e az ár� már a kezünk�en van. Ugyanez megtörtén�et for�ítva is. Van te�át egy pillanat, amikor az ela�ó az ár�t és pénzt már (még) �irtokolja, vagy for�ítva: le�etséges olyan pillanat, amikor a vásárló pénzét és az ár�t is egy i�ő�en még birtokolja.

Ezt a kritik�s pillanatot, amikor az igazi valós csere még nem történt meg, mint egy �izonytalansági operációt kell értelmezni, amely a �izalomra és igazságosságra (�ecsület�re), illetve min�kettő elvárására épül.

Becsület és �izalom min�két részről � az ela�ó részéről éppúgy, mint a vevő részéről. Ki garantálja azt, �ogy az ela�ó az ela�ott és kifizetett ár�t kia�ja, és nem azt állítja, �ogy a pénzt nem kapta meg, vagy az ela�ó állítja, �ogy az ár�t már áta�ta, �e az érte járó pénzt még nem kapta meg? Ez különösen pro�lémás, �a szemtanúk nincsenek. A �izalom (egy fo�úk nincsenek. A �izalom (egy fo�egy fo�galom a kereske�ői �ecsületességről és a vásárló fizetni akarásáról) mint a cserepillanat eti�és a vásárló fizetni akarásáról) mint a cserepillanat eti�eti�kai�erkölcsi komponense nem el�anyagol�ató. De e��en az elmélet�en nem az erkölcsről és a morálról van szó, �anem egy cselekményről, amelynél a vásárlókomm�nikáció i�ő�en és egy helyen történik. Cserepillanatok engedelmeskednek az i�ő�tér�kontin��m törvényének.



De �a ez a pillanat alig mér�ető, akkor a cserepillanatot úgy kell felfogni, mint egy i�őtlen folyamatot, vagyis egy olyan pillanatként, a�ol az azelőtt és az az�tán kizáró�ik, a�ol a múlt és a jövő egy i�őtlen most�an realizáló�ik. A cserepillanat te�át egy nem fi�zikális és nem i�őleges történés.

Kikerülhetetlenül találkozunk a bizalom problémájával a csereaktusnál. A bizalom úgy is gon�ol�ató, �ogy ez min� a vásárló, min� az ela�ó karakterisztik�ma. Te�át szimmet�rik�s. Ha ez a �izalom vagy az egyik vagy a másik félnél �iányzik, akkor a csereakt�s nem becsületes.

A szociológiá�an feltételezzük, �ogy a kora gyermekkori szocializáció folytán az em�erek�en van egy általános �ajlamosság a �izalom felé. „Egy �arma�ik perspektí�vá�ól tekintve a �izalom nem egy társa�almi kapcsolat, se nem pszic�ológiai a�ott�ság, �anem egy k�lt�rális sza�ály.” (Csa�ina Zoltán � Kopasz Marianna � Leveleki Mag�olna: Szerző�éses �izalom a �azai fel�olgozóipari vállalatok üzleti kapcsolataiban. Szociológiai Szemle, 2001/1, 24. o.)

A �izalom a tová��i sza�a�ságok kezelésének feltétele. Az aján�éknál a meglepetés az, ami azt vonzóvá teszi – ide nem kell bizalom. Az adománynál meg kell egyezni a modali�tások�an: ki a�akozik, mit, mikor, miért st�. Az a�ományozó meg�atározza az a�ományo�zási akt�s lefolyását, te�át aktív szerepet játszik, az elfoga�ó pe�ig passzív szerepet ölt. A csereakt�snál a racionális kalk�lálás szerepet játszik, ami azért t�laj�onképpen mégiscsak az irracionális bizalomra építkezik.

Az ár�t és az arra előkészített pénz visszatartani egy cserepillanat�an egy racionális akt�s (rész�en erőszakos akt�s), szán�ékos, meg nem enge�ett gaz�ago�ás egy civilizált társadalomban.

Ez azon�an a mo�ern gaz�aság�an ritkán for��l elő. Csak kis piacokon, a�ol ela�ó és vevő, kereske�ő és k�ncsaft egymással szem�en állnak, gyakorlatilag testközel�en, ott tapasztal�ató ez az „egyi�ejűség”, ez a maj�nem intim személyes �izalom, a�ol az ela�ó tényleg ela� és a vevő tényleg vásárol és a kölcsönösség nem törik meg, inká�� a �izalom �ralko�ik. Kétol�ali megelége�ettség, egyensúly és aszimmetria jellemzik ezt az i�eális állapotot. Említjük mint �evezetést � mert a cserepillanat elmélete még ki�olgozásra vár, és �asználj�k egyszerűen a pénz�ár� külön�séget � jólle�et elv�en pénz és ár� kölcsönö� elvben pénz és áru kölcsönö�sen kicserél�etők (interexc�ange), ami azt jelenti, �ogy a pénz mint ár� f�nkcionál és az ár� mint pénz. Gon�olj�nk csak a �á�orú �táni „cigarettapénzre”!

A cserepillanat az ár� pozitív perspektívájá�an figyel�ető meg, mikor az ela�ásra, �asználatra van elkészítve � �e a reflexiósérték „pénz” is �asznál�ató. Ilyenkor a késési �elyzet pontosan for�ított.

1) Jelen�en történő csere. Pénz és ár� a �elyszínen lesz egy i�ő�en kicserélve. Természetesen pénzérme és papírpénz �elyett le�et egy �itelkártya is. A kártyára vásárlás � az amerikai glo�alizáció találmánya, amely szerencsés mó�on �elyettesíti a csekkfüze�tet � feltételes „kétszeres �izalmat” igényel, amivel a vásárlót úgymon� megaján�ékozza az ela�ó. Bizalom a��an, �ogy a plasztikkártya a pénzt �elyettesíti, és a �ozzáa�ott �iza�lom, �ogy a plasztikkártya érvényes, a vásárló tőkéjét reprezentálja. Természetesen mind a pénz, min� a �itelkártya �amisít�ató � �gyanúgy, a�ogy a megvásárolt ár� �iányos, selejtes vagy �ármi mó�on meg�amisított le�et.

Az ár�kínáló és a vevő között történik egy megállapodás az ár és a tárgy értéke között. Ez a �etipiac világa, a zöl�ségvásárlás � itt min�en csererésztvevő a kétol�ali azonna�li megelége�ettségre épít. A �áziasszonyok és piaci kofák ismerik a játéksza�ályokat, min�enki pontosan t��ja a szerepét. Az alk��ozás k�ltúráktól függő jelenség. A ny�gati k�ltúrák�an az alk��ozást úgy tekintjük, mint a �izalmatlanság jelét. Keleten az alk��o�



zást ügyes tárgyalási taktikának tartják és általánosan elfoga�ják. Itt pont for�ítva, a �i�zalmatlanságot az okozza, aki alk� nélkül elfoga�ja az árat (ny�gati t�rista Egyiptom�an) � lenézi, megveti a kereske�őt. Ha a vásárló és az ela�ó azonos k�ltúrák�ól jönnek, akkor ott általá�an ismert az ajánlat milyensége, értéke és a vásárlóerő. A �itelkártyával törté�nő fizetés, vásárlás a fejlett kapitalista országokban többségi jelenség. A bizalom hiánya nem az ilyen plasztikkártyával történő vásárlásoknál áll fenn � inká�� az gyanús, aziránt vagy�nk �izalmatlanok, akik készpénz�en fizetnek. Ez sok eset�en nem is le�etséges.

2) Jövőre irány�ló csere (előresiető csere). A pillanatnyiság � amely természetes jel�lemzője a cserepillanatnak � itt kiterje�t, mér�ető kronologik�s formát ölt. Az ár ki van fizetve vagy rész�en kifizetve � �e az ár�t még nem kapta meg a vevő. Itt a csere „visz�szahatóan” érvényesül, és kíséri egy �izonytalansági tényező: tényleg megkapj�k az árut? Ez az opciós vásárlás esete a makroökonómiá�an, az ár� előrefinanszírozása (ez le�et egy atomerőmű vagy egy opera�áz is). A világpiacon nagyon sok komplikált „visz�sza�ató” cserepillanat létez�et. Pél�á�l egy fejlő�és�en lévő ország �itelt kap egy másik fejlett államtól, �ogy ezzel a pénzzel megvásároljon egy tec�nológiát, amit a �itelező ország gyárt. Az �tasszállító repülőgép piacon négy nagy m�lti monopolszerűen �ralja a piacot, a vásárlási opció már azt jelenti, �ogy a repülők előállítási költségeit rész�en fe�ási opció már azt jelenti, �ogy a repülők előállítási költségeit rész�en fe�, �ogy a repülők előállítási költségeit rész�en fe� költségeit rész�en fe� részben fe��ezni t��ják. E��e a kategóriá�a tartozik még a nagyon ritka javak vásárlása. Itt az előre fizetés egy �iztosítás, ami a �iányzó vagy csekély mértékű �izalmat valamilyen mó�on kompenzálja.

3) Múltra irány�ló csere (lemara�ó csere). Ez a cserepillanat elkésése lenne. Az ár�t o�aa�ják, kiszállítják, a fizetés késő�� történik. A �izalmat áttolják a vevő ol�alára � az ela�ó reméli, �ogy a vásárló az ár� megkapása �tán fizetni fog. Ez a részletre, �itelre vá�sárlás területe (a�tó, �útor, �áz). A csere a múltra irány�l, mert rége��en kötötték meg a vásárlási szerző�ést, megállapították a fizetési � esetleg részletfizetési �avi összeget � és csak ez�tán kerül az ár� a vásárló kezé�e. Itt a múltra irány�ló „cserepillanat”�nál úgy is mon��atj�k, �ogy a „pillanat” kiterje� �ónapokra, évekre vagy évtize�ekre (�ázvásárlás �anki vagy egyé� �itelre). Természetesen itt már az ela�ó törvényileg �iztosított garan�ciát követel, akár élet�iztosítás formájá�an is, �iszen a vásárló meg�al�at. Egy másik az életvilágból vett példa a ven�églői étkezés. Itt először kényelmesen elköltik az e�é�et vagy vacsorát, és csak azután, amikor már szó szoros értelem�en „lát�atatlan” az ár� (megkez�ő�ik az emésztés), akkor fizet a ven�ég. A �orravaló egyik mellékf�nkciója a fizetésre való várakozás elvisel�etővé tétele. Nagyon sok szolgáltatásnál (taxi, �or�ély) csak a szolgáltatás megtörténte után van fizetség. A borravaló itt is – elméletileg – egy kártérítés a szolgálatot igény�evevő részéről a szolgáltató számára, �ogy �onorálja az előlegezett �izalmat és az okozott �izonytalanságot. Ugyanis a ven�églő �átsó ajtaján eltűn�et a ven�ég anélkül, �ogy fizetne, a taxi�ól kiszállva elszala��at st�. A �izalmat a szolgálata�ó mintegy előlegezi � min�enesetre a fogyasztó, szolgálat�igény�evevő megfigyelésével. A múltra irány�ló, lemara�ó csere�elyzet min�ig erősen ellenőrzött. Makroökonómiailag említsük az állam előrefinanszírozását. Az IWF� �iteleket, a �ör�zeüzleteket, a m�ltik közötti üzletkötéseket � egyáltalán a tranzakciókat, a�ol �atalmas összegekről van szó.

Nézzük meg azt a különleges �elyzetet, a�ol a cserepillanat elkö�ösül, eloszlik és i�ő�en egyáltalán nem le�et �efiniálni! Általá�an az a sejtésünk, �ogy a cserepillanat atemporális és atopikus esemény. Ezek a speciális szolgáltatások szellemi áruk esetében. Gon�olj�nk a szerző, író t�sako�ására, amikor a �onorári�mot már megkapta, �e a könyv még nem készült el! (A �onorári�m kér�ése a szellemt��ományok�an manapság sajnos egyre kevés�é for��l elő.) Vagy a festőművész, szo�rászművész esetére, aki a még nem



kész műalkotásra már megkapta a �onorári�mot. A t��ós, az orvos, a jogász vagy a spor�toló nem profitál�at a jelen�en történő cseré�ől.

Külön eset a mai gaz�aság. Ez tö��ség�en pénzgaz�aság, és itt a cserepillanat va�ló�an máso�percekre vonatkozik. A �örzén a részvények, ár�k pillanatok alatt pénzzé varázsolódnak. De esetleg évekig is eltarthatnak (államkölcsön). Van�e a cserepillanatnak emlékezete?

A pénzgaz�aság a szűkösség és a �őség fantasztik�s variációja. A mo�ern társa�alom�ban az átmenet a pénzgazdaságra gazdasági kockázatokkal járt. A pénzfelhasználásának az i�ő�ifferenciája különösen a korai kapitalizm�s�an volt fontos (time is money). „A pénz emlékezet nélkül operál” (L��mann 1991, 118). A könyvelés és statisztika t��ja csak valamelyest az emlékezet külső vázát rögzíteni. Nem ez�e az a �íres latin, Vespasian�s császárnak t�laj�onított közmon�ás � finom formá�an: pec�nia non olet? A rizikót, koc�kázatot nem a�ják a pénzzel együtt, �e fenyegető árnyékként min�en a�ás�vételnél ott sün�örög. Para�ox mó�on a pénz �evétele és kia�ása min�ig kockázatos. Nem lenne racionális � tanítja a mo�ern gaz�aságt��omány � fizetéseket csak megtakarított saját forrás�ól tenni. Itt érvényes te�át: i�őt nyerni, tová��i kockázatokat előrelátni és �itel�ől invesztálni.

Végezetül az egész elő��i gon�olatmenetet a szociális m�nka pél�áján pró�álom ösz�szegezni. Szakterületem a szociális m�nka szociológiája volt. A segítés fogalma elemzés�évelt jutottam el a cserepillanat fogalmához.

Itt a külön�öztetést segítés/elfoga�ás elvét vizsgálom, és az egész cserefolyamatot a segítés szempontjá�ól vezetem le. A segítés egy a�ás kapás nélkül (Balla). Első látásra te�át nem csere. L��mann szerint a segítés a��an áll, �ogy a másik em�er szükségleteit kielégítjük, aki nincs a��an a �elyzet�en, �ogy segítsen magán. Mi lesz itt t�laj�onképpen cserélve, kicserélve? Itt nem a segítés motivációja ér�ekes, �anem a segítés akt�sa, és itt csak egy kettéosztást t��ok értelmesen elképzelni: az egyik a� � legtö��ször a��ól, ami�ást t��ok értelmesen elképzelni: az egyik a� � legtö��ször a��ól, ami�: az egyik a� � legtö��ször a��ól, ami��ől �őség�en van � a másik vesz, elfoga�ja, mert neki pont ez �iányzott. Itt t�laj�onkép�pen kicserélve lesznek a szükségletetek (nekem adnom kell – nekem el kell fogadnom). A morális imperatív�sz esete a szociális m�nká�an fennforog � �gyanakkor a morált a pénzgazdaságból kiiktattuk. A modern közgazdaságtan azonban egyre inkább arra a meg�győző�ére j�t, �ogy a felelősség a gaz�aságilag privilegizált erősek ol�alán talál�ató, és a morált, valamint a nem racionális gaz�asági �öntéseket vissza kell terelni a közgaz�aság��a. Már a nagy klasszik�s A�am Smit� állította, �ogy erkölcs nélkül nincs piacgaz�aság.

1) Jelen�en történő csere. A segítés és a segítés elfoga�ása egy i�ő�en történik. Ez az egészségügy�en az elsősegély a �aleset �elyszínén, szociális vonatkozás�an a fe�él nél�küliek közvetlen segítése, az ela�óso�ottak és a katasztrófa ál�ozatainak megsegítése. Mi lesz ennél a cserénél kicserélve? A segített közvetlen vagy közvetett köszönete a segítő szármára annak az elismerése, �ogy segítsége nem volt �iá�avaló.

2) Jövőre irány�ló, előre siető csere. A segítés nem a segélyre szor�lás pillanatá�an lép fel, �anem (szociális segély) meg kell kérvényezni. Függ te�át a kérvényező �elyzetétől, a �ivatalos �öntéstől, amely �ürokratik�s eszközökkel történik. Sajnos sokszor későn következik be.

3) Múltra irány�ló, lemara�ó csere. A segítés el�úzó�ik és a múlt szükség�iányait pró�últra irány�ló, lemara�ó csere. A segítés el�úzó�ik és a múlt szükség�iányait pró�ltra irány�ló, lemara�ó csere. A segítés el�úzó�ik és a múlt szükség�iányait pró��álja kielégíteni, �ogy a jövő�en ne kelljen segély�ez folyamo�ni. Tipik�s pél�a a �iva�tal�ól kiren�elt kényszersegítés �üntetésüket letöltöttek számára és elősegítő intézke�és a reszocializáció irányá�an. Múltra azért is irány�l, mert a múlt itt a feltételezett �űnözés előtti i�ő � azt kell újra megteremteni. A kliensnek nincs választása, mint a tö��i segítés�csere változatoknál.



A piaci cserepillanatokat és a segítés�elfoga�ás�cserepillanatokat pár��zamosítj�k. A szociális m�nka t��ományá�an egyre tö��ször említik a segítés professzionális kereske��elmesítését. Ezért is le�et pár��zamot találni: a segítés piacán már elég nagy a kínálat � �e ezzel szem�en a kereslet még min�ig szinte átlát�atatlan. Remél�ető, �ogy ez a felismerés valamilyen mó�on �asznos lesz. Ez cs�pán egy min�ennapi reflexió és nem rendszerelméleti meggondolás.

A fent leírtak nem ren�elkeznek nagy meglepetésértékkel. Min�enki könnyen megérti és elfoga�ja a pél�ákat, és t�� még más pél�át találni. Ezt az egyszerű megállapítást kell most tudományosan alátámasztani.

Arról van te�át szó, �ogy felállíts�nk egy elméletet, amely a praxist segíteni fogja. Ez csak akkor elképzel�ető, �ogy�a ez az elmélet kapcsoló�ni fog a külön�öző t��o�mányok�oz � a consiliens értelmé�en. A végén a cserepillanat szociológiai elmélete, tézisei sorakoznak fel ren�szerelméleti alapon, nem mint a�szolút igazság, �anem mint egy elméleti le�etőség. Min�enesetre ez egy posztmo�ern és posztglo�ális elmélet kell legyen. Illetve mon��atj�k, �ogy mivel inter� és transz�iszciplináris, ezért transzmo�ern és transzglo�ális is, amely visszatükrözi a �izonytalanságokat, az am�ivalenciákat és a kétségeket.

Feltesszük a kér�ést: �ogyan és �ol kell k�tatni? A világítótorony mó�szer felkínálja magát. Az ismeretek sötét tengerén egy �ajó � a neve „A cserepillanat elméleti vázlata” – közele�ik a part�oz az értelmetlenségek, a megmagyaráz�atatlanság zátonyai és sziklái között. Veszély van, �ogy széttörik egy sziklán, mielőtt a megértés és elfoga�ás �iztos kikötőjét elérné. A világítótorony viszont m�tatja az �tat, megvilágítja a zátonyokat és sziklákat, �ogy a �ajó elkerülje azokat.

A�ogy a világítótorony az �tat m�tatja, úgy szeretnénk először a számítás�a jövő t��ományoknál körülnézni és megfigyelni, �ogy azoknál a csere pro�lémája �ogyan jele�, �ogy azoknál a csere pro�lémája �ogyan jele�nik meg, illetve �ogyan épít�ető �e a cserepillanat elméleté�e.

A tudományos munka általánosan elfogadott hagyománya szerint a történelemmel kezdjük a téma körüljárását.

A csere története a kereske�és őstörténete. Anélkül, �ogy az ere�ményeket előreve�títenénk, egy �ipotézist előre kül��etünk. Minél távola�� megyünk a csere történeté�e, annál megfog�ató�� a cserepillanat, vagyis vagy nincs vagy nagyon kevés a lemara�ás. A mo�ern i�ők�en a lemara�ások, vagyis az i�ő�éli távolság az a�ni és kapni között (pénz és ár�) egyre növeke�ő��. Egy pillanat�ól percek, órák, napok és gyakran évek lesznek.

Külön vizsgálatot ér�emelne a csere lefolyása és a csere pillanata az elektronik�s i�ők��en. A giga� és tera�itek lepipálják az óram�tató máso�perceit.

A filozófia követi a kereske�elem történetét. Itt a megosztani�megtartani kettősségnek lenne a vizsgálata. Ez tö��é�kevés�é megfelel az a�ás és kapás para�igmájának Ez lenne a parsonsi „con�itio ��mana” alapja. Marx, Homans, �e főként Simmel értekezése a pénz filozófiájáról tartozna ide.

Az etnológiá�an Ma�ss „potlac�”�ról végzett k�tatásaival kez�ő�ne a �olgozat�nk, folytatnánk Jessop a csere, mint konszenz�s és mint konflikt�sforrás értekezésével és bezárhatnák ezt a fejezetet a virtuális csere fogalmaival.

A természett��ományoknál a �iológiát és fizikát mint a szociális világ prototíp�sát és pár��zamosságát világítanánk meg (Bü�l 1997). A fejlett emlősök viselke�ése az a�ok�kapok perspektívá�an ér�ekes a�atokat szolgáltat�atna.

El kellene �önteni, �ogy a művészet�en és a vallás�an egy ilyen k�tatás megérné�e a fára�ságot? A művészet�en a cserepillanat vonatkozásá�an talán az áta�ás le�etne ér�e�kes (szo�or leleplezése, kiállítás�megnyitó, egy regény megjelenése, felolvasóestek st�.),



illetve az ezek�ez kapcsoló�ó elfoga�ás vagy el�tasítás.A vallást��ománynál � a transzcen�encia�immanencia külön�öztetésre építve � a

rít�sok�an, az imá�an és annak meg�allgatásá�an, az ál�ozat �em�tatásá�an kellene a cserepillanatot keresni.

A jog�an min�enekelőtt a szerző�ésjog és min�azok a jogi javak, amelyek a kereske�e� javak, amelyek a kereske�e�javak, amelyek a kereske�e�lem�en szerepet játszanak, jö�etnek számítás�a. A mo�ern nemzetközi jog�an olyan jogi aktusok, amelyek a cserepillanat�oz vezetnek, nem kerülen�ők el.

Egyé� t��ományok is felmerül�etnek, amelyeket feltétlenül érinteni kell és amelyek a kutatások folyamán a probléma relevanciáját felmutatják.

Végül a ren�szerelméleti szociológia jelentkezik, a�ol a cserepillanat elmélete végle�ges formáját megkapja. A l��manni ren�szerelmélet e��en �atalmas segítség. A �izalom, mint a komplexitások re��kciójának mec�anizm�sa feltétlenül alapforrás, �e L��mann gaz�aságszociológiai írásai is i�e kívánkoznak. Az ő a�topoietik�s�konstr�ktivista néző�pontjának megfelelően, fel kellene tenni a kér�ést, �ogy a cserepillanatok nem cirk�láris cserefolyamatot jelentenek�e, amelyek önmag�kat teremtik, fejlesztik?

A társa�almi komm�nikáció�an egyre jo��an csökkennek a testi kapcsolatok. Minél fejlette�� egy társa�alom annál kevés�é �asználja a testi geszt�sok nyelvét! A távolság maximálása, a csere �ologi �imenziója, a virt�alizálás konstr�ktivista aspekt�sokkal és végül a csere „anyagtalanítása” � vagyis a tiszta gaz�asági kereske�elmi összefüggések�ések��ől történő kiválása � min�ezek olyan kér�ések, amelyeket a ren�szerelméleti szociológia megválaszolhatna.

FELHASZNÁLT IRODALOM

A�am Smit�: (E�ite� �y Heil�ronner) The Essential of Adam Smith, Norton, 1987.Karl Marx: Das Kapital, B�. I�II, Berlin�Ost, 1961.L�kács, György: Történelem és osztályöntudat, B��apest, 1971.Peter Bla�: Exchange and Power in Social Life, New York, 1964.Caspar C. Homans: Theorie der sozialen Gruppe, Köln, 1960.Willke, Helm�t: Systemtheorie – Eine Einführung in die Grundprobleme, St�ttgart, 1982.Szántó Zoltán: A társa�almi csere elmélete Homansnál, in Analitikus szemléletmódok a modern társadalomtu-

dományban (ASZMT), B��apest, 2006.Ottfrie� Höffe: Gerechtigkeit. Eine philosophische Einführung, Münc�en, 2010.Ottfrie� Höffe: Gerechtigkeit als Tausch, Man�skript [Kézirat], 2001.Csa�ina Zoltán � Kopasz Marianna � Leveleki Mag�olna: Szerző�éses �izalom a �azai fel�olgozóipari vállala�

tok üzleti kapcsolataiban. Szociológiai Szemle, 2001/1, 24.Niklas L��mann: Soziologische Aufklärung, B�. 3. Soziales System, Gesellsc�afat, Organisation, Opla�en, 1991.Bü�l, Ac�im: Die virtuelle Gesellschaft. Ökonomie, Politik und Kutur im Zeichen des Cyberspace, Opla�en, 1997.


HAJDÚ GERGELY

Az Európai Unió 2014–2020-as tervezési időszak stratégiájának értékelése

(Bevezető) A Lissza�oni stratégia 2000��en történő megfogalmazásakor az Amerikai Egyesült Államok gaz�asága még követen�ő pél�aként szolgált az akkori tizenöt E�rópai Unió tagállamának. Az USA akkori foglalkoztatási mutatói irányadóak voltak az EU szá�mára, melyet a 2010�es évekre kívántak elérni, átvéve ezzel a legversenyképese�� gaz�a�ság megtisztelő címét az Egyesült Államoktól.

Manapság azon�an az Egyesült Államok gaz�asága nem nevez�ető a leginká�� köve�ten�ő pél�ának, és nyilvánvaló az is, �ogy az újonnan megjelent, feltörekvő gaz�aságok képezik a k�lcsfontosságú növeke�ési pól�sokat a gaz�asági élet számára. A fő cél az Unió számára így már nem az, �ogy a legversenyképese�� gaz�asággá váljon, �anem jelenlegi gaz�asági erejének megőrzése és csökkenésének megaka�ályozása, mely cél elérést a romló �emográfiai m�tatók és az általános pénzügyi �elyzet romlása sem segí�ti elő. Az E�rópa 2020 (E�rope 2020) stratégia is ezen cél elérésnek jegyé�en született meg 2010 márci�sá�an, az E�rópai Bizottság kez�eményezésé�ől ere�ően. A lefektetett cél egy „intelligens, fenntart�ató és inkl�zív” növekedés elérése. Az ezen növekedés elérését segítő faktorok pe�ig a t��ás és innováció, a ren�elkezésre álló nyersanyagok hatékonyabb és „zöl�e��” fel�asználása, valamint a magasa�� foglalkoztatottsági arány elérése, kom�inálva a szociális és területi ko�ézióval.1

Min�ent összevetve az E�rópa 2020 stratégia a GDP 3%�ának ráfor�ítását kívánja meg az R&D (k�tatás és fejlesztés) kia�ásokra, mely által növel�etné a foglalkoztatottságot a 20 és 64 év közötti lakosság köré�en, a jelenlegi 69%�ról 75%�ra (ezen célkitűzést a nők, i�ős�korúak foglalkoztatottságának növelésével, valamint a �eván�orló m�nkások �atékonya��, a foga�ó társa�alom�a történő �eilleszke�ésének elősegítése révén érné el), csökkentené a felsőoktatás�an tapasztal�ató lemorzsoló�ást 15%�ról 10%�ra és növelné a 30�34 év közötti népesség köré�en a felsőfokú végzettséggel ren�elkezők arányát 31%�ról 40%�ra. A prog�ram tová��á csökkenteni kívánja a szegénység és társa�almi kirekesztés által veszélyez�tetett e�rópai polgárok arányát 20 millió fővel, valamint az üveg�áz�atású gáz�ki�ocsátás mértékét 20%�kal az 1990�es mérték�ez képest (vagy 30%�kal �a a körülmények a�ottak) és ezzel egy i�ő�en növelni szán�ékozik a megúj�ló energiaforrások fel�asználási arányát a teljes arány 20%�ára és az energiafel�asználás �atékonyságát is, szintén tová��i 20%�kal.2

Figyelem�e véve azt, �ogy a k�tatás és fejlesztési szektorra for�ított kia�ások GDP��ez mért aránya az elmúlt évtize��en változatlan�l valamivel 2% alatt mozgott és nem lát�atók olyan le�etséges megol�ások, amikkel ez �grásszerűen növel�ető, ne�ezen lesz elképzel�ető, �ogy ezt a célkitűzést miként fogja elérni az Unió. Hasonlóképpen a fog�lalkoztatottsági m�tatókkal szem�en kitűzött cél megvalósítása is sok kér�ést vet fel, mivel annak aránya is cs�pán megközelítőleg 2,5%�os növeke�ést pro��kált az elmúlt pár év�en. Tová��á azt is ne�éz megítélni, �ogy a foglalkoztatottsági m�tatók mennyi�en kerültek a gaz�asági válság �efolyása alá és milyen növeke�és lenne elér�ető e téren, �a az E�rópai Unió gaz�asága maximálisan kilá�alna a válság okozta �átrányok�ól.

Az felsőoktatás�an résztvevők arányának növelésére kitűzött célok már jóval köny�nye��en megvalósít�atónak tűnnek, figyelem�e véve azt, �ogy a fiatal pop�láció köré�en felsőoktatási végzettséggel ren�elkezők aránya az �tó��i 10 év�en 22%�ról 33%�ra nö�

MŰHELY


HAJDÚ GERGELY: AZ EURÓPAI UNIÓ 2014–2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK... 13

veke�ett. Egy �asonló arányú növeke�és az elkövetkezen�ő 10 év�en könnyen 43% fölé vi�etné ezt az arányt, mely jóval túlm�tat a kitűzött célokon. Hasonlóképpen a korai isko�lael�agyók arányának csökkentése is megol��atónak tűnik, mivel a 2009�es évek�en mért 14,1%�os arány �elyett ma már nem teljes 10%�kal számol�at�nk. Azon�an a csökkenés üteme az elmúlt évek�en némileg lass�lt, így annak felgyorsítása tűnik szükségesnek a kitűzött cél elérése ér�eké�en.3

A szegénység és társa�almi kirekesztés csökkentésére kitűzött célok elérése ne�ezen megítél�ető. A �ivatalos statisztikai kim�tatások �gyan erős csökkenést m�tatnak a szegénység és társa�almi kirekesztéssel veszélyeztetettek számát illetően (nagyjá�ól 10 millió fő), azon�an ez a fejlő�és maj��ogynem kizárólagosan a 10 új közép� és kelet�e�rópai tagállamnak volt köszön�ető, kiemelve Lengyelországot, a�ol a kim�tatások szerint 6,6 millió fővel sikerült csökkenteni ezt a számot.4

Az E�rópa 2020 által kitűzött célok csak akkor ér�etők el, �a a korá��i tagállamok komoly erőkkel kez�enek �arcolni a szegénység és társa�almi kirekesztés ellen, �e saj�nos az utóbbi években ezek a mutatók lassú növekedést produkáltak ezen országokban. E��en az eset�en is ne�ézséget okoz azon�an annak megítélése, �ogy ezen negatív növeke�és milyen mérték�en ír�ató a gaz�asági válság kontójára és milyen len�ületet a��at a jav�lás�oz a gaz�aság fellen�ülése, mely által elér�etők lennének az E�rópa 2020 célkitűzései. Az érintett lakosság száma a „régi” tagállamok�an megközelítőleg 7,2 millió, a teljes cél pe�ig ezen aránynak 10,7 millió fővel történő csökkentése, mely elérése igencsak kétséges. A legújabb tanulmányok azonban nem adnak támpontot az�zal kapcsolat�an, �ogy jelenleg �ány főre te�ető a szegénység és társa�almi kirekesztés által veszélyeztetettek száma, az eltérő tagállami sajátosságokra és mó�szerekre �ivat�kozva. Azon�an ez a �elyzet elle�etetleníti az E�rópa 2020 ere�ményeinek maj�ani értékelését, így ez sürgős megol�ásra vár.

Fontos megjegyezni azon�an azt is, �ogy a környezettel kapcsolatos célkitűzések teljesítése felte�etőleg nem fog semmiféle aka�ály�a ütközni. Ezen optimista feltéte�lezést az támasztja alá, �ogy a környezettel kapcsolatos célok elérésé�en számos �niós szintű sza�ályozás és ren�elet lesz a tagállamok segítségére. Ha�ár az egyetlen olyan célkitűzés eseté�en, a�ol nincsenek érvény�en �niós korlátozások, sza�ályozások (az energiafel�asználás �atékonyságának 20%�kal történő növelése) az összesített tagál�lami m�tatók jelentős mérték�en elmara�nak az e�rópai �niós célkitűzésektől. Talán a legfontosa�� célja az E�rópa 2020 stratégiának az lenne, �ogy átlát�ató�� és �itele�se�� legyen azáltal, �ogy kis számú, �e �gyanakkor elér�ető és konkrét célt tűzzön ki maga és a tagállamok elé. Ez a gyors áttekintés is azt m�tatja, �ogy az öt célkitűzés�ől legalá�� egy nem vagy csak nagy ne�ézségek árán értékel�ető a tagállami szinten rejlő �ifferenciák miatt, s, �ogy a tö��i négy célnál is kétséges, �ogy teljes mérték�en elér��ető lesz�e.5

(Az Európai Unió háttérbe szorulása) Né�ány fontos területen viszonylagos visszaesés figyel�ető meg. Először is, az EU részese�ése a világ GDP�jé�ől ro�amosan csökken, miköz�en né�ány feltörekvő ország gaz�asága egyre nagyo�� részt követel magának.6 Máso�szor, megfigyel�ető az, �ogy míg megközelítőleg egy évtize�e az EU máso�ik �elyen állt a k�tatásra és fejlesztésre for�ított kia�ások tekinteté�en az USA mögött, a��ra és fejlesztésre for�ított kia�ások tekinteté�en az USA mögött, a��ig ez a �elyzet mára már teljesen átalak�lt és Kína nagyon közel áll a��oz, �ogy meg�előzze az E�rópai Uniót. Egyes számítások szerint, 2020�ra � �a a �elyzet nem változik � jóval nagyo�� ráfor�ításokat fog eszközölni e téren, egy �asonló arányú GDP�m�tatóval karöltve. Egyes k�tatások szerint ez a szám akár a 40%�ot is elér�eti Kína részéről, �a a


14 HAJDÚ GERGELY: AZ EURÓPAI UNIÓ 2014–2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK...

jelenlegi ütem nem változik. Azon�an ez a külön�ség csökkenne, akár el is tűn�etne �a a Europe 2020 célkitűzéseinek megfelelő 3%�nyi GDP�részt for�ítana az Unió a k�tatás és fejlesztés költségeire.7

Az egyetlen aspekt�s, a�ol az E�rópai Unió relatív �áttér�e szor�lása pozitív �atással szolgál, az a környezeti célkitűzések területe. Az EU részese�ése a környezetre káros anyagok kibocsátásá�an is ro�amos csökkenést m�tat, a Kiotói Jegyzőkönyv által előírt érték�atárt 16%�kal múlja al�l, ami egy kifejezetten pozitív ere�mény, különös tekintet�tel arra, �ogy az elmúlt i�őszak�an a feltörekvő piacok ennek sokszorosával növeke�tek. Míg a 2000. év�en az E�rópai Unió a környezetre káros anyagok összesített értékének a 19%�át �ocsátotta ki, a��ig mára ez a szám 12% alá csökkent, és a 2020�as évre ez 10% alá fog menni. A külön�ség érzékeltetése ér�eké�en szükséges megemlíteni, �ogy a fel�törekvő ázsiai országok8 erre az i�őszakra nagyjá�ól 40%�ot fognak a mag�kénak t��ni a károsanyag�ki�ocsátás végösszegé�ől. Ez azt ere�ményezi, �ogy az Uniónak igazá�ól nem lesz szüksége komoly erőfeszítésekre a��oz, �ogy elérje ezt a célt.9

(Pénzügyi piacok10) Az E�rópa 2020 stratégia kifejezett �talást tesz a pénzügyi piacokra, �a�ár nem tűz ki semmilyen konkrét célt ezekkel kapcsolat�an, és nem beszél konkrét számokról sem. Azonban azzal mindannyian tisztában vagyunk – ezt a pénzügyi válság is világossá tette szám�nkra �, �ogy a gaz�asági növeke�és legfontosa�� alapeleme a pénzügyi stabilitás.

És habár a pénzügyi piacok liberalizálása már a Lisszaboni Stratégiának is része volt, az ere�mény ezen a téren korántsem nevez�ető kielégítőnek: a k�tatás és fejlesztés szek�tor�a történő �efektetések GDP��ez mért aránya alig�alig növeke�ett. Ezért ny�go�tan kijelent�etjük, �ogy a tőke egész E�rópá�an rossz�l került elosztásra a múlt�an, �e kü�lönösen az e�rózóná�an. Ez sürgős orvoslásra szor�l azáltal, �ogy a �efektetések �até�konya��an kerülnek elosztásra, mely célnak az egyik legfontosa�� tényezővé kell válnia a jövő�en. Végül pe�ig kijelent�etjük azt, �ogy �árminemű növeke�és (�eleértve a fog�lalkoztatottság terén eléren�ő növeke�ést) előfeltétele a pénzügyi sta�ilitás �elyreállítása az eurózónában.

(Intelligens növekedés) A köz� és magánforrások�ól származó k�tatási, fejlesztési és in�novációs �er��ázások szintjének el kell érnie az Unió GDP�jének 3%�át, emellett jo�� feltételeket kell teremteni e három tevékenységhez.11

2020�ra a foglalkoztatási arányt a 20 és 64 év közötti m�nkavállalók köré�en 75%�ra kell emelni azáltal, �ogy tö��en (különösen a nők, a fiatalok, az i�őse��ek, az alacsonyan képzettek és a legális bevándorlók) jutnak álláshoz.

Javítani kell az iskolázottság szintjét, különösen az alá��i területeken:• a lemorzsoló�ási arányt 10% alá kell csökkenteni;• el kell érni, �ogy a 30 és 34 év közötti �niós lakosok legalá�� 40%�a felsőfokú

(vagy azzal egyenértékű) végzettséggel rendelkezzen.12

(K+F / Innováció13) Cél: Az EU (köz� és magánforrás�ól származó) GDP�jének 3%�át a k�tatás/fejlesztés és az innováció ösztönzésére irány�ló �er��ázásokra kell for�ítani.14

Ha tisztán a ren�elkezésünkre álló a�atokat vesszük alap�l, akkor vannak jó és rossz �írek egyaránt, azon�an a kép ennél jóval árnyalta��. Min�enképpen pozitív tényezőként értékelen�ő az, �ogy a válság és recesszió ellenére sikerült fenntartani a k�tatás és fejlesz�tés szektor�an eszközölt �efektetéseket, különösképpen a �ankszektor�an tapasztal�ató visszaesés ellenére figyelemreméltó ez az ere�mény. Azon�an a fent említett ténynek van



egy árnyol�ala is, mégpe�ig, �ogy az E�rópai Unió�an eszközölt k�tatás és fejlesztés tár�gyú �efektetések már vagy egy évtize�e nem ütik meg a kívánatos szintet, így cs�pán ezt a gyenge ere�ményt sikerült megőrizni. Fontos ezért kiemelni, �ogy �a az Unió el szán�é�kozik érni az E�rópa 2020 stratégiá�an lefektetett innovációra vonatkozó célokat, akkor ettől a �osszú távon megfigyel�ető tren�től sürgősen el kell szaka�nia, és nagymértékű befektetéseket kell véghezvinnie a kérdéses területen.15

Azon�an azt �iztosra ve�etjük, �ogy mivel az Unió pénzügyi ren�szere tová��ra is nagy nyomás alatt áll, a közkia�ások nem fognak nagy mérték�en növeke�ni, követke�zésképpen, �a az E�rópa 2020 által kitűzött célt akarja elérni az Unió, akkor ezt a ter�et az üzleti célú �er��ázásoknak kell csökkenteniük és erős növeke�ést felm�tatni�k.16

A fentiek�ől ere�ően ér�emes levonn�nk né�ány következtetést. Először is azt, �ogy az E�rópa 2020 által kitűzött 3%�os �atár elégtelennek tűnik, mivel a k�tatás és fejlesztési szektor túlságosan is a fel�olgozóipartól függ. Az Uniónak egy szélese�� innováció�fo�galmat szükségeltetne �asználnia, ilyen le�etne pél�á�l az immateriális tőke fogalmának használata.17 Egy úgynevezett immateriális�tőke in�ex �asználata elősegít�etné a tagálla�mok közötti rangsor kialakítását az innováció kér�ésé�en. Fontos kiemelni azt is, �ogy a mediterrán országok18 nem for�ítanak kellő erőforrásokat az innováció előmoz�ítására, melynek változatlanul maradása nagyban veszélyeztetheti ezen országok gazdasági stabi�litását az elkövetkezen�ő évtize�ek�en.19

A fentiekben kifejtett módszer nagyban növelhetné az egyes tagállamok beruházási rátáját és elősegít�etné az egyes tagállamok gaz�aságának szolgáltatás� és t��ásalapú gaz�aságokká történő transzformációját.20

(Foglalkoztatás) Cél: Biztosítani kell, �ogy a 20�64 évesek köré�en a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%�ot.21

Az Európa 2020 máso�ik fontos célkitűzése a foglalkoztatottsági m�tatók javítása a 20 és 64 éves lakosság köré�en, mégpe�ig 69%�ról 75%�ra. A 70%�os �atárt már 2008��an elérték a tagállamok, azon�an a recesszió okozta negatív �atások miatt ez a m�tató visszaesett 2010��en 68,8%�ra.22 A tapasztal�ató visszaesés min�en tagállamra kiterje�t, azonban a legjobban érintett tagállamok Spanyolország és Írország voltak.

Min�amellett szükséges megjegyezni, �ogy a visszaesés a válság mélységé�ez mérten nem volt jelentős, sőt, jóval alacsonya��, mint amit az Egyesült Államok�an tapasztal��att�nk. Számos vita zajlott azzal kapcsolat�an, �ogy ez a visszafogott csökkenés minek volt köszön�ető. Egyöntetű álláspont alak�lt ki arról, �ogy min�ez a szociális vé�ő�áló fejlettségének volt köszön�ető.23 Az is megemlíten�ő azon�an, �ogy az Unió gaz�aságá�nak a válság�ól történő felépülését követő évek�en sem vár�ató jelentős jav�lás a foglal�koztatottság kérdésében.24

Visszatérve az eléren�ő célokra, megállapít�ató, �ogy a legfontosa�� tényező elő�éren�ő célokra, megállapít�ató, �ogy a legfontosa�� tényező elő�ren�ő célokra, megállapít�ató, �ogy a legfontosa�� tényező elő�ször is a lakosság képzettségi szintjének az emelése, mely az elsőszámú mozgatórugója le�etne a foglalkoztatottsági arányok javítását ere�ményező folyamatoknak. Fontosak le�etnek tová��á a m�nkaerő�piacot érintő reformok is, a�ogy történt ez Németország eseté�en (megjegyzen�ő azon�an, �ogy az előrem�tatások szerint ezek a reformok nem fognak jelentős előrelépést ere�ményezni az átlagos e�rópai tagállamokkal szem�en). Megállapít�ató az is, �ogy a 2001 és 2008 közötti i�őszak�an tapasztal�ató foglalkozta�tottsági arány növeke�ésé�en elsősor�an a női m�nkavállalók képzettségi szintjének ja�v�lása játszott szerepet, mely a felsőoktatás�an végzettséget szerzett nők számának növe�ke�ésének köszön�ető. Különösen igaz az a megállapítás, �ogy a legnagyo�� m�nkaerő potenciál a női m�nkavállalók�an rejlik a két nagy me�iterrán tagállam, Spanyolország és



Olaszország eseté�en.25 Egy ilyen téren történő előrelépés jelentős jav�lást ere�ményez��etne az említett két tagállam, valamint az egész E�rópai Unió gaz�aságá�an. Egyértelmű az is, �ogy az Egyesült Államok foglalkoztatottsági m�tatói a gaz�asági válság előtt is a felsőoktatás�an részesülők és képzettséget szerzők magas számának volt köszön�ető, mely megállapítás világossá teszi, �ogy �a az Unió el akarja érni az E�rópa 2020 straté�giá�an lefektetett célokat, akkor első�leges prioritású az oktatási m�tatók javítása.26

(Oktatás) Cél: A lemorzsoló�ási arányt 10% alá kell csökkenteni és el kell érni, �ogy a 30 és 34 év közötti �niós lakosok legalá�� 40%�a felsőfokú végzettséggel ren�elkezzen.27

Az oktatás kérdése kiemelten fontos nemcsak az innovációs célok elérése ér�eké�en, �e a foglalkoztatottsági m�tatók javításának kér�ésé�en is. Mint az már korá��an említés�re került, az első�leges cél most a végzettségi szint női lakosság köré�en történő emelése. Az alapvető elképzelés a��ól ere�, �ogy a tec�nológiai fejlettség okán a m�nkáltatók a képzett m�nkavállalókat részesítik előny�en az alacsonya�� fokú képzettséggel ren�elke�zőkkel szem�en. A tec�nológiai fejlettség tová��i előretörésével a képzett m�nkavállalók iránti igény tovább fog növekedni és a kevésbé képzett munkavállalókkal szemben pedig a kereslet rohamos csökkenésével lehet számolni. Ezt a jelenséget angol szakkifejezéssel élve „skill��iase� tec�nological c�ange28”�ként említi a szakiro�alom.29 Fontos kiemelni azt, �ogy a fente�� tett megállapítások a fiatala�� generációkra �atványozottan érvénye�sek, mivel ez az a korosztály akik sokkal nagyo�� könnye�séggel sajátítják el és teszik mag�kévá a legúja�� tec�nikai vívmányok által nyújtott le�etőségeket.30

A fentiek tükré�en egyáltalán nem meglepő, �ogy az E�rópa 2020 stratégia kitün�tetett figyelmet szentel az oktatás témakörének, igazolva ezzel a külön�öző k�tatások ere�ményeit, melyek az oktatást első�leges fontosságúnak nevezték meg a gaz�asági növeke�és szempontjá�ól. A stratégia nem kevese�� mint 40%�ra kívánja emelni a fel�sőfokú végzettséggel ren�elkezők arányát a 30�34 éves lakosság köré�en.31 A jelenlegi tren�ek alapján, ez a célkitűzés elér�etőnek tűnik a 2020�as évre, mivel az E�rópai Unió az ilyen végzettséggel ren�elkezők arányát a 2000 és 2010 közötti évtize��en 11,2%�kal növelte. Ezért a�szolút nem tűnik kizártnak egy tová��i 6,4%�os növeke�és elérése az elkövetkezen�ő évek�en.32

Összegzésképpen meg kell említeni, �ogy a célok elérése ér�eké�en elsősor�an a me�iterrán tagállamoknak � közülük is főként Olaszországnak � komoly erőfeszítése� közülük is főként Olaszországnak � komoly erőfeszítése�ket kell tenniük annak ér�eké�en, �ogy növeljék a felsőfokú végzettséggel ren�elkezők számát állampolgáraik között. Tová��á Németországnak és A�sztriának le�etséges, �ogy szükséges a ��ális oktatási ren�szerüket egy t��ományosa�� megközelítést követő ren��szerre cserélni, mely jo��an megfelel a ma elfoga�ott felsőoktatási tren�eknek, ezen felül a német és osztrák kormányoknak ra�ikális mérték�en szükségeltetne emelniük a felső�oktatásra for�ított kia�ásaikat, annak ér�eké�en, �ogy tová��ra is az élvonal�an tartsák gaz�aság�kat és a felsőoktatási intézményeik által nyújtott képzés minőségét. Ezen jelen�tős és ra�ikális változtatások nélkül a felsőoktatási szektor�an min�két nemzet veszély�e so�or�atja a jelenleg fennálló kiváló minőségű életszínvonal tová��i fenntartását a jövő évtizedeiben.33

Végezetül pe�ig szólni kell az egyik e��ez a terület�ez kapcsoló�ó eléren�ő célról, mégpe�ig, �ogy az E�rópai K�tatási Térség (ERA � E�ropean Researc� Area)34, 35 tervét valósággá és minél �atékonya��an műkö�ővé kell tenni, mivel e nélkül a kiváló, �e kü� nélkül a kiváló, �e kü�nélkül a kiváló, �e kü�lön�öző tagállamok területén el�elyezke�ő e�rópai egyetemek nem lesznek képesek �até�konyan együttműkö�ni és egy úgynevezett szinergik�s �atást kiváltani, úgy, a�ogyan ezt megelőzően az Egyesült Államok�an történt. Egy műkö�őképes E�rópai K�tatási Térség



nélkül egész Európa gazdasági stabilitása és polgárainak jóléte kerülhet veszélybe. Ehhez a célkitűzés�ez természetesen �ozzákapcsoló�ik az is, �ogy az e�rópai egyetemeknek mi�nél �atékonya��an kell műkö�niük és minél magasa�� színvonalú képzést nyújtaniuk.36 Az E�rópai Unió nagy versenytársa, nevezetesen Kína eseté�en �gyan nem �eszél�etünk magasa�� színvonalú és kiváló�� egyetemekről, mint azt tesszük E�rópa eseté�en, azon�ínvonalú és kiváló�� egyetemekről, mint azt tesszük E�rópa eseté�en, azon�nvonalú és kiváló�� egyetemekről, mint azt tesszük E�rópa eseté�en, azon��an Latin�Amerikától és Afrikától eltérően, Kíná�an már i�ejekorán felismerték a felső�oktatási ren�szer és ezen �elül az egyetemek színvonal�emelésének szükségességét, így felte�etőleg nem fog �osszú i�ő�e telni mire ez a �elyzet megváltozik és E�rópa e téren is komoly versenytársra talál Kína személyé�en, aki így a jelenleg is kitűnő gaz�asági és innovációs m�tatóit az egek�e repít�eti, a le�agyás veszélyével fenyegetve az E�rópai Uniót.37 Nyilvánvaló te�át, �ogy az oktatás (és legfőképpen a felsőoktatás) minőségének növelése egy úja�� közös, egész E�rópára kiterje�ő fela�at.

(A fenntartható növekedés) Célkitűzése az E�rópa�szerte folyó k�tatási tevékenységek és az e�rópai innovációs politika megalapozása, azok egy irány�a terelésének segítése, és ezáltal a 25 �niós tagállam gaz�asági jövőjének, illetve versenyképességének �iztosítá�sa.38 A fenntart�ató növeke�éssel kapcsolatos célok, az alacsony szén��ioxi��ki�ocsátású, versenyképese�� gaz�aság létre�ozása, amely �atékonyan és fenntart�ató mó�on aknázza ki a természeti forrásokat, a környezet vé�elme, a ki�ocsátás csökkentése és a �iológiai sokféleség megőrzése, az E�rópa vezető szerepé�ől következő előnyök kamatoztatása az új, környezet�arát tec�nológiák és termelési mó�szerek kifejlesztése során, a hatékony és intelligens villamosenergia��álózatok kiépítése, az �niós �álózatok kiaknázása révén to�vá��i versenyelőnyök �iztosítása a vállalkozások (különösen a kis fel�olgozó�vállalatok) számára, az üzleti környezet javítása, különösen a kis� és középvállalkozások számára, valamint a fogyasztók minél nagyo�� mértékű támogatása annak ér�eké�en, �ogy tájé�kozott döntéseket hozzanak.39, 40

(Inkluzív növekedés) Az inkl�zív növeke�éssel kapcsolatos fő�� célok közt első az e�� közt első az e��az eu�rópai foglalkoztatási arány növelése, mely eset�en a legfő�� célkitűzés az, �ogy különö�sen a nők, a fiatalok és az i�őse��ek számára tö�� m�nka�ely és jo�� állások álljanak rendelkezésre.

Fontos még a készségek�e és a képzés�e történő �er��ázás révén annak elősegítése, �ogy az em�erek, függetlenül életkor�któl, képessé váljanak az előttük álló változások felmérésére és a változások kezelésére, a m�nkaerőpiacok és a jóléti ren�szerek mo�er�moder�nizálása, valamint annak �iztosítása, �ogy a növeke�és előnyei�ől az EU valamennyi területének haszna származzék.41

(Szegénység / társadalmi kirekesztés elleni küzdelem) Cél: Legalább 20 millióval csök�kenjen azok száma, akik nyomor�an és társa�almi kirekesztettség�en élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztés reális veszélyt jelent.42

Az E�rópa 2020 által kitűzött céllal kapcsolatos szociális ko�éziós m�tatók meglepő mó�on némi fejlő�ést m�tattak az elmúlt pár év�en, mely különösen a ren�kívül intenzív recesszió és a m�nkanélküliség nagymértékű növeke�ése ellenére meglepő, ám mégis egy folyamatos és egyenletes előrelépés tapasztal�ató. A �ivatalos statisztikák szerint tö�� mint 10 millió ember került ki a szegénység és a társadalmi kirekesztés által veszélyez�tetettek �almazá�ól az elmúlt évek�en. Ez a fejlő�és kiváltképp a 10 „áttérő” országban (különösen Lengyelország�an, a�ol megközelítőleg 6,6 millióval csökkent a veszélyezte�tettek száma) tapasztal�ató előrelépésnek köszön�ető. A fejlő�és legfő�� mozgatór�gója



pe�ig min�enképpen az volt, �ogy Lengyelország kevés�é volt érintett a pénzügyi és gaz��asági válságtól (a GDP�je még azok�an az évek�en is pozitív volt, amikor a legnagyo�� gaz�aságú országok � Németország, Franciaország, Olaszország st�. � tekinteté�en jelen�tős visszaesés volt tapasztal�ató).43

Az E�rópa 2020 stratégiának megfelelően a 10 „áttérő” országnak tová��i 3,5 millió�áttérő” országnak tová��i 3,5 millió�” országnak tová��i 3,5 millió�val szükséges csökkentenie a szegénység és a kirekesztés által veszélyeztetettek számát. A tová��i 16,6 milliós számot (�ogy elér�essük a stratégia által kitűzött 20 milliós célt) a „régi” tagállamoknak kellene elérniük (pl�sz Málta és Cipr�s). A �ivatalos cél e csoport számára azon�an a szegénység és a kirekesztés által veszélyeztetettek számának 7,2 mil�lióval történő csökkentése. Azon�an nyilvánvaló, �ogy az E�rópa 2020 stratégia által e téren kitűzött ere�mény elérése sem lesz egyszerű.

Figyelemmel kell lennünk tová��á arra a tényezőre is, �ogy a gaz�asági válság okozta ki�atások miatt nem tekint�etjük az elmúlt i�őszakot általánosnak, ezért még i�ő�e telik annak meg�atározása, �ogy a válság�ól történő „kigyógy�lás” önmagá�an milyen jav�lást fog �ozni e tekintet�en és milyen mértékű �eavatkozásra lesz szükség a tagállamok részé�ről. �r�ekességként még szükséges megemlíteni, �ogy a szegénység és a kirekesztés által veszélyeztetettek száma számos tagország�an nem volt nyilvántartva a 2005�ös év előtt, ezért egy úja�� tényező is ne�ezíti a jövő�eli célok tisztánlátását.44 A kitűzött 20 milliós cél pe�ig csakis és kizárólag akkor ér�ető el, �a a tagállamok erőn felül teljesítenek a gaz�asági válság�ól történő kilá�alás�an és a gaz�aság�k újjáépítésé�en, s váratlan sikereket fognak elérni a szegénység és társadalmi kirekesztés ellen folytatott küzdelmükben.45

Azt min�enképpen megállapít�atj�k, �ogy az a�ott tagállam kormányának �atalmas szerepe van a szegénység és a társa�almi kirekesztés elleni küz�elem�en, akárcsak az elő��iek�en már tárgyalásra került innovációs és oktatási fejlesztések�e történő �efektetések�ben.46 Végül pe�ig említést szükséges tenni arról a megfigyelésről is, �ogy az úgynevezett „összehangolt országok”47, a skan�ináv országok�oz �asonlóan, képesek voltak a szegénység és kirekesztés elleni küz�elem�e

valosag borito 2015 05 380C szinm nkaerő mint ár a kapitalizm s an születik meg ára a ér. A m...

Documents

Transcript of valosag borito 2015 05 380C szinm nkaerő mint ár a kapitalizm s an születik meg ára a ér. A m...