K o m a r o m , 1917. m á r c i u s I X V I I . é v f o l y a m . 9 . s z á n

Komáromvármegyei és városi érdekű társadalmi, közgazdasági hetilap A K o m á r o m i V ö r ö s K r e s z t E g y l e t é s a K o m á r o m v á r m e g y e T ü z o l t ó a z ö v e t s é g é n e k h i v a t a l o s l a p j a .

Megjelenik minden csütörtökön.

C ü f f i s t é s l ára: Kgész ám 12 K. ű K. negyed évre '•'< K.

Líjyes szám ara 24 f i I I « r.

F e i e i ö s s z e r k e s z *

DR BARANYAY JUZSEF F ö n u i n k a t á r s :

ZILAHY LAJOS.

Spitzrr Sándor künyv- és papírkereskedés* Komárom, Nádor utca 29. Telefon 88

Kéziratokai nem ad vissza a szerkesztőséi, K . -JO iaptutajdonosok

FÜLÖP ZSIGMOND e* Dr. BARANYAY JÓZSEF.

O l v a d a • - a jégvirágok, melyeke! ;i kegyetlen tél hideg tehellete varázsoll a/ ablaküveg! krt . eltűnnek. A jéggé fagyot) párái felcsókolta ./ éltető napsugár, melynek jóleső me­legéi oly rt^gen áhitozzitk már. Lassan, lassan eltűnik a puha fehér takaró, mely vastag réteggel borította be a mindenségel - alóla kíváncsian tekinl etS a zsendülő

vetés. Eltűnnek a csilingelő, fürge szánok,

r\ sendesüll a koivsolynpáiya vidám ka-c :ása s vete annyi édes, szép gyermeki ábránd foszlik széjjel és odébb áll! megint egy esztendőre a csörgő sipkás Karnevál, aki ezúttal is hiába leste szívszorongva, hogy hátha végre rája kerül a sor, bog] egyszer már istenigazában kimulathati á magái . . .

A ködpára még megüli a lúial «le azon keresztül iá érezzük már ;i tavasz közeledéséi, a tavaszt, melytől uj életre kél minden: hi. fa, virág* A pihenésre kárhoztatot! erdei patak kristályvize is

csillogva törtet újra előre .< nagy vizek felé, melyek már tárl karokkal várják s a ligetek csupasz bokrai közötl csattog ¡1 fülemüle, hirdetve, hogy az Ö ideje is elérkezeti

A tavasz ébredésével uj remény ia-l a szivekben s eg közös nagy érzés

hatja ál a leikeket. Kemény, mely az emberek egyedüli vigasza ebben a véri zivataros, sivár világban Vajha a mo­solygó tavasz jöttével elröppenne minden

I gond és aggodalom és felvirradna végre ; ;i sóvárogva vári boldogi tó. dicsőséges ! béke hajnala! . . .

A VÁRMEGYÉB< )L.

Jtraai erteké.'. A csallóközi járás i községi lisztviselői kara Dávidházy János fő-szolgabíró elnöklete alatl ¡1 mult héten ertekez­letet tartott meh ;t legutóbb kiadóit kormány-rendeletek végrehajtás tval foglalkozott

tttft Jegyzőválasztás. A átült Q történ lemondás lotytáa megöregedett gyermelyi jegyzői alias betöltése választás utján. Két pályázó k*-zül egyhangúlag Székely Béla tatai adóügyi jegyzői választották ft*eg, aki állását március közepén foglalja el.

Jegyzők gyúlese. A háboi . kő iga; táa terén mozgó Időszerű kérdésekkel fbgJalko* 250U .1 Községi és Körjegyzők 1 országos K#zép~ pooti Egyesületének vezetősége, amely most tartotta meg illését Morvaj János elnötüésével, Bodnár holtán a tanácskozás folyamán ?/urá itta azt ;t nehéz anyagi helyzet amelybe a

jegyzők a háború folytán sodródtak. A tsetés-rendezé; t, a háborús Begély megállapítását, nem­különben a «-sa!.nii ;ioliek me_'t< vn.i—.-i is lar-gyalták az összegyűli tagok*, A gyűlésen isméi szóba került, hogy megkérik a minisatefiaűtot, hog| a többi köztisztviselővel együtt a jegy­zők '• taládtagjainak is engedélyezze .1 vasúti ked­vezményes jegyet A közigazgatási szakosztály el­nöke : Jelenszky Kálmán, a jegyző: Komoróczy Péter, a társadalmi ezak< -ttiy elnöke Dobos t labor, a jegyző: Boduár Zoltán. A számvizs­gáló-bizottság elnöke: Papp Sándor, jegyző: Kürthy Géza; a nagybizottság jegyzője ir. Koncz János lelt, az emuk pedig az alapszabályok értelmében Slorvay /ános, az egyesület • Inöke.

TÁRCA,

Barát-kaloiiü éneke.

lát mégis, mégis, újra visszajárnak, Akik elmultak, régen, mindörökre, Éjente mintha Ints barát-poéták, [ iiihis dodök szelleme köhögne, Velejük, vérük drága honi kedvét ínyelte tömjén, várfalu kolostor,

Betűkbe full nyűtt testük nyalka vágya, \m a kriptában folyt a mámoros tar

S Jött a sok asszonyi ki bomlott, ki céda És cellájában hamut szert fejéri S ágyát ölelte a barát-poéta, Mig szűrcsukája elnyelte a vágyát S vérig sebezte izmait a. ostor.

Hozzá szállok most, szürke minis utód, KI a határon csodálkozva posztol, 'ámul, hogy most is nyitnak </ virágok S ii közönyös föld újra csak tavaszt hoz, Bámul, hogy él, örül 0 napsugárnak S nem mer ho sonnat zettgHi o taVOSZhOZ%

Kard a* oldalon, néma vágy szivébent

'lőre menne s lába alatt lap van.

Közéig a holdi virágos vonatja S párok suhannak a vak éjszakában, /önmk a matt pompás tündérmeséi, Izzó szemek* pár, könnyes esti séta,

/ í (/ határon letűnni a földre És elbúcsúzik a barát-poéta .

Káilíir lm,'

Birák uraimék ő kegyelmök. Irta Takáts Sándor dr.

Szent királyaink írva hagyták nékünk, hogy imáink ő kegyelmök mindétig eszes vi­gyázó és jámbor emberek voltak. S ki merné tagadásba venni, amit régi királyaink pöcsétes leveleikben mondanak? Igenis, bíráink tanácsos elméjű eszes emhenk voltak, akik szerették a tisztességei 8 nem akarlak kívüle járni, Ki is csordult a Minik hetedhatár ellen is' S nem egy emberünk sóhajtva kiáltotta főleg mikor a farál verlek) : mily kívánatos átlapol a bírói szék'

S vájjon miben nyilvánult a régi [őbirák eszessége és okossága? Elsősorban védték va­rosaik kiváltságát. Nem kicsiny dolog ez, mert ugyancsak sokszor kelleti Bécsbe menniök „írásokkal, nemelv friss A halakkal és óborral!*4

Ilit nem okosság ez? Eszes bíráink tapasz­talásból tudták, hogy az instancia hal, bor ¿8 egyéb ajándék nélkül annyit sem ér, mint pribék ellen a pöcsétes levél. Tehát jól megbélehre vittek instanciájukal Bécsbe.

Eszes és okos bíráink tudták, hogy nyolc­van magyar ember husz hiján száz port jelent A folytonos pörlekedést pediglen egykoron Wró-busitásnak hitiák. S melvik bíró szerette azt, ha búsítják? Be is hozták az úgynevezett törvény-pen/t v e/t előre le nem olvasta a bité asztalara nem pörölhetett, ha s/az póröse lett légyen is. A búbos rendhez tartozó vénasszo­nyokat azonban még a törvénypénz sem tar­totta vissza a pörlekedéstől. A/, ilyeneket a bölcs birák a/tan bírsággal és egyéb bünte­téssel sújtották. Kozákflé asszonyomra például ilyen (örvényt mondottak a komaromi bírák: ..llt .1/ bírákat tovább is búsítana megint öreg Kozákne, mindannyiszor \i írt. büntetésben marad, melyet ha mag nem adhatna, vagy megadni nem akarna, az kalickában tétessék mindannyiszor I"

\aia pediglen c/ a kaiieka, vagy ketri 1 a piaezon a pellengér megett. Ebbe /.írták a Kisebb bűnösöket, hogy az arra járó nép láthass* okét. A mngunatkozott polgárság szamára ilyesmi látványosságszámba ment, s a birák gondoskodtak róla, hogy a botjuk alatt lévő

i r r r

I

2. oldal. március I

Nyugalomba Bazsó Káré I ak.-dlas é.- Szila- községek körjegyzője kasz­

ása ó á ,»rdemes munkásság után beadta n\ ug-djjaztatása iránti kérelmét E fölött a vármegye tavaszi rendes közgyűlése fog határozni.

Megszűnt állati járványok A I súz i -Vemesócsa községekben járványosán fellépett ragadós ^-záj és körömfájás betegség megszűnt. x késségeket a zár alól a legközelebb feloldjak.

V Á R O S I Ü G Y E K .

M i t e s z n e k a k ö z ö s k o n y h á b a n ?

(A: étlap, amely mindent nugr:a^y::'dz)

Hogy a köZÖS konyha mi iyen étlapot fog nyújtani, arra nézve tájékoztatóul lenyomtatjuk a márczius 1 - 2 0 - i g egybeállított étrendet : I . csütörtökön: húsleves, keifözelék h ú s s a l : S. s z o m b a t o n : csontleves, krumplit' zelék ser­

téshússal : gulyás : babfőzelék ser téshússal : krumpli leves , káposztasrészta: husieves. káposztafőzelék ser-t é s h u s s a l : bableves, krumplistészta m o r ­zsával :

10. s z o m b a t o n : csontleves, káposztafőzelék ser téshússa l :

)2 . hétfőn : gulyás : I >. k e d d e n : csontleves, babfőzelék sertés­

hússal : 1 4 szerdán: krumpli leves , fahajas cukros-

tészta : 15. csütörtökön: husieves. káposztafőzelék hassal 16. pénteken : paradicsomieves, darástészta : 17. s z o m b a t o n : csontleves, pároltkáposzta ser-

h'ürthv István a m i n d n nemes mozgalom iránt mélyen érdeklődő főispánunk nagyobb se-irélvt hevezett ki látásba a humánus intézmény támogatásári

5. hétföfl ! k e d d e n :

7. szerdán: fc. csütörtökön

pénteken :

19. hétfon : 20. k e d d e n :

téshus

csonti

cgyüu 1 k-

kozzana

Kérelem A hatósági sertésüaim reze-tősége a később, fogyasztás biztosítására a Bsirsak a nyári hónapokra való elraktározását t e r v e l i . Tartályok hiányában s ilyenek beszer­zésének lehetősége uélkül a nagy közönség t á ­mogatásához fordul azon kérelemmel, h o g j b< -dönöket, hordókat használatra átengedői B e készségüket a városi kamarásnak levelező -lapon tudomására hozni szíveskedjék. ro ! : :ármester i hivatal .

* Megjött a cukor . Végre megjött, 2 vag« gonra való érkezett, de nem visszaható erővel. Vagyis a januári cnkorjegyre nem lehet belőle kapni , a januári cukorjegyek tehát érvénytelenek. — Örvendetes oj i tás, hogy a lószergyári m u n ­kások a jövőben nem esnek városi ellátás ala. hanem a katonai hálósa:- fogja köztük a cukrot kiosztani .

A rozsl iszt és a közönség. ; Szal Géza polgármester az alábbiakat közli velüuk: Országos élelmezési erdekek k( vetélik, hogy — még a nem kifogástalan liszt is a közélelmezés cél jára sikeresen felhasználtassek Miután a hatósági lisztárusitás utján a fogyasztókhoz el j u t t a t o t t rozsliszt ellen több oldalról indokol t •panaszt hal lottara. figyelmeztetem a közönséget, hogy a hibás liszt a burgonyával való kevertet egyáltalán nem bír ja meg, s élvezhető nagyobb kenyér a lisztből nem süthető*

Felkérem azért a közönséget, hogy addig i .^ . nii-4 a magánosok lisztszükségletének kielégi-i sere búza kenyérJisztet biztosítani nem tudok, a mostani rozskeayér-liszthez burgonyát ne keverjen éo * J — I kilogrammnál nagyobb kenyeret i.e süssön. K o m a r o m , 1917. február 21«

•v LoosztaSvozag. A (• > irmester hird

lovak oi . lyoz tea március l-é/u a Kossuth téren

vezetni ,« lov iához tartói > máll . felsj . I Oefcol is b<4 k«'ll m u t a i i i . A szemle a megérkezés sor­

k o r m á m az oi -/.a • S f é t i területén betiltotta • ' színházakat ét a mostoMadásokat, azonban

aiegsdta a törvényhatóság első tisztviselőjének a jogot , hogy a helyi u s z o n y o k r a való tekin­tetből kivételt statuálnsssansfc F« Szabó Géza 611 evvel a jogával • a főmérnök és reodőe-• kapitány meghallgatása utál megengedte, hogy ai »Apolló« mozgó ssssdéa, szombaton <•$ va­sárnap -% Órától l0-»ig előadást tar thasson.

Aktuális térna. A t ü c s ö k é s a h a n g y a .

Komárom, 1917 február 27.

A tücsök A h , van szerencsém. J ó napot kívánok, kedves Hangya ur.

A hangya: tó napa. (Nagyol néz.Magá­ban.) K i az? Ki fchel ez? !

A liicsvk: ( I l l e g - b i l l e g és ma jdnem dalol­va): Ha jól emlékszem, ugye bár. vo l t mái szerencsénk találkozni.

A hangya: Igazan m e g v a l l o m . . . (Magiban.) Ez az ur o lyan udvarias, hogy b i z ­tosan kölcsönt akar kérni !

A tiiesí)/:: Ha nem csalódom (ba lszeméve! kacsint) mi már v o l t u n k egy társaságban.

A hangya: Kérem, igazán, lehetséges, de az embert a sok g o n d , az öri kös m u n k a , a nehéz megélhetés . . .

A tücsök: Igen. i g e n ! M o s ! már egészen bizony . Nagyságod szavai teljes v i lágosságot hoznak emlékezetembe. Valami olvasó könyv­ben v o l t u n k mi együtt és a szegény diákok átkoztak minket , mert meg kellett tanulni ben-nünket könyvnélkül.

A hangya: A h ' igaz. Csakugyan. D e . . ; (Egy lépést hátra tesz, m i n t h a mondaná , h o g y akkor i elveit mr. sem adta fe l . )

A tücsök: Fia ¡61 m e g g o n d o l o m , é n akkor is olyan szegény v o l t a m , m i n t ma. Uraságod pedig nagy készletet halmozott fel

A hangya: Az rég vo l t , talán igaz sem vol t . U n . u r a m . o ly jó színben van , o l y a n

í

a mozi. A

at idökozoeo

j ínv miat t a

de hegedű van a

Á jó n i n d i g m a g a m -v a l l a n o m . van

)n e l rémí t ! És m i k o r van az

adta ki azt a okos bíráink vétket péuzbii farát kináleattj

h n n e k a bölcs szokásnak kettős haszna v o l t . A bírság javarésze a bírák uratmék zse­bébe vándorolt, a maradék meg jobbára •' közös kasszát alapította így állván i dolog, jámbor bizájnk százával hozták az ilyes Ítéletei .CSÖld neki 100 for int . . csöki neki 200 f o r i n t " stb. Ehhez az ítélethez természetesen ynindig hozzátették, hogy két rész a biráké. h a r m a d i k rész a megnvei i Félé. Ezenkívül még a lanuszedés di ja ts vándorolt . A szoká> m i n d e n beszedett ta vallástételtől 50 pén/t

• Jbébc uervanis

a bölcs bírák Érvény szerint tói 12 krajcárt, minden kellett f izetni . Ha va lami

főbenjáró per fo ly t , akkor a l k u szerint egyez­tek meg.

Régi bíráink nemcsak törvényt ültek, hanem törvényt csináltak is. Ha ugyanis h o ­mályban voltának & ha a város fenyitékje nem

nek nem engedhetik az más ember tegzébe ra ­kott nyi lakkal lövöldözni". B ö l c s mondás a bírák uraimék részéről ez i s : „Az ak i a szé­nára fekszik, maga sem ehetik benne s m á s ­nak séffl engedi" . Valamivel borsosabb ez a szentencia : „Ami egyiknek tetszik^ az másik­nak is tetszeni köll", H o g y ez ne:n*igy van, azt maguk a szentenciázó bírák is tapasztalták. M i k o r o n ugya I Í Í I ?keée György és Kenyeres István szomszédok hajbakaptak s port jelentet­tek a komáromi bíráknál, ezek „békességre csigettél őket Fekete György uram erre azt felelte, hogy neki nem kell a békesség s ugy eiven a szomsz it, hogy több sem fére reája. A bírák Fekete Györgyöt „ezen szava jára" tömlöcbe vetették. O kegyelme erre igy kiáltott

y a birák érde-:el is ir.e » Jtnbo

p.

m o n d i ct. Ha I írtak. S

az tttcí e!e-

a bit i vii koszi *

i ' itt |ám reá. M i kot

is mondották. S o k igyc lmi ket nem ültek, ikor a bíró félre

égnek fordított szemmel, ; i ; meg je lent i : minden ember őt. Mert ha nem tette, hajdú vagy népszószóló jól húzott a bíró esténként hazafelé ba : i hajdúi lámpással kisérték hazáig, épp ugy m i n t a l i k ­torok a római konzulokat .

Birák uratméknak az italhoz is kel lett é r -teniök. A d d i g ugyanis semmifék b o r i el nem bírhattak (csapra nem üthette!:) mig a b íróhoz látó poharat nem küldöttek. A biró kihörpint­vén a bort, megszabta, hogy mennyiéri árul ­hatják a bor pintjét Különben az italmérésfc járó Ügyekel külön borbirák intézték m i n d e n városunkban.

E s t é n k i n t i e g k e l l e i n e -

s e b b s z ó r a k o z ó b e l v a v> (i li A N i ) - kávéház a h o l a l e g k i t ű n ő b b z e n e k a r H O R V Á T H K A R I a h i r e s p á p a i s z ó l i s t a ,

h í r n e v e s c i g á n y p r í m á s v e z e t é s e m e l l e t t n a p o n t a h a n g v e r s e n y e z .

1917, n » a . . ru« 1 . Mai .

tetten zsákokkal találkozom, mini ön. Emléke áfc, h o g y ima b i / n i w i i f olvasókönyvben' együttlétünk alatt, amikor pillanatnyi pénzzava*

tm évekig eliartoti éa folyton könyörögtem Innék, hogy nézze, bcáb >tt a szigorú tél, sok

w gyerek, kevés a jövedelem, nincs enni való •egy falat kenyér nincs. Kértem adjon, hisaen Önnek van. És mii mondotl Ön akkor:?) Olyan goromba pofái hágott mint a bo amelynek vackába belátja képit a tacskó szívtelen J I oda vágta, hogy aem ad, mert én Bgész nyáron át csak muz-ikáltam, daloltam • • mint i harmadfi aikó, *eak ugrándoztam

A hangya: Felejtsük etf! Azóta engatn i s letöri h a b o m és <«, sohase volt o lyan egész­séges mini ma. Ugye nme* köszvénye?! No lássa, ha dúsan táplálkozna bizonyosan tcösz-ényi volgp.

\ tücsök: Már megint*okoskodik? Nézze .jbbar ;/ olvasóköftyvbeli mesében ai volf a tanul ág, hogy aki nyáron nem gyűjt, annak élen felkopik az álla. A k i irta, az szegényen

..alt meg, mert a mesemondó, dalos nép, mini én "S. mindig szegény. Elteiben egj pár stré-

tanférfi felvett* mesénket a közoktatási terv szerint k é s z ü l t olvasókönyvbe; a stréber elő­lépeti és osztalékod kapott a könyvkiadótól; a könyvkiadó pedig ugy meggazdagodom hi gy

leányait kauciov il adta férjhez lapOR erszc-nytl tisztecskékhez. Maga nem kapón belőle?)

l hangya: Én ?! A tücsök: N: de m idegy. Kedves Han-

j i ur, ö n nagyon ¡61 tudja, hogy m >sl min­dent jegyre adnak. De azt is tudja, hegy meg

an határozva a fejkvóta. És azt is. hogy aki­nek -fölöslege vau azt eltitkolja, a/t becsuk­ják. N e m keli ö n előtt l e f e d n e m . bog ' Önnek

Bleg( van Az tlvasókönyvbeli szereplésünk la köztudomású az Ön szorgalma éi gyüjtő-

tebetsége. fin fígyelmeztetbetném rá a hatósá­got, de n e m teszem, mert ) : i azóta megjavul-h>atott és ád a feleslegből.

. \ hangya .Én 1 A tücsök: Igén ön. Ma azonban mégis

egi ai tdna .. égi rideg állásponton én iz ellen is tudok egy orvosság a. Kiírom az új­ságba, hogy Ön aki nem csépelt, buzaasztagra szalmái hányatott, h o g y az szalmakazalnak »ézze i k i , hogy >Ön rengeteg kukoricát díalaz-

• t o t t i i ' .L 'vszeni oad 'ásán , h e»\ B krumpliját tlásia a szántóföldön -s utánna felszántotta a földet, hogy a jelekéi eltüntesse; hogj W'e-t-

! ! i szekrényében eufc ir van hogy a wőllő-jében kávét es petróleumot réteget. Nos?

.1 hangya: U r a s á g o d z s a r o l n i a k a r ? !

.•1 tücsfik: N e m . én csak elégtételt veszek ízért, hogy Ön abban a mesében az emberek százezrei előtt meghurcolt.

\ hangya: Lássa én óvatos ember va­gyok. Fölöslegem nincsen, de gondoskodtál : kél tanuróH akik bizonyítják m a i d a bíróság előtt, hogj ön zsaroló. ( K é l hangya előlép és meghajtji magát.)

\ ó/V N O / . . - ( M a g á b a n ) . Sapperlott! Ez nem sikerült! (Gyorsan t á v o z i k . )

* É

A drámai fejlemények ezután a követ­kezők :

Hangya ur feljelenti Tücsök urat. A bíró­ság Tücsök urat zsarolás miatt becstfkatja. Hangya ur nyugodtan dörzsöli a kezdi és megelégedetten m o n d j a :

.Most megint lefőztem, Ha nem is az olvasókönyvbe, de az újságba belekerül. Az erkölcsi diadal megint az enyém. Ks ami a fő: nemcsak, hogy nem kap a rcieslegec&kéimből, hanem most mar nyugodt is lehetek, mert egy börtönviselt ember szavának nem Úsznak az emberek.

És Hangya ur élvezi az é le te t . Tücsök ur kisza badul. És nem nyugszik. Msnth gy b i z t o s a d< Igában, felejteni Hangyát árdrágító vissza­élés miatt, mert Hangya saját házi s z ü k s é g l e ­tét meghaladó m e n n y i s é g b e n é l e l m i s z e r e k e t hata «otl fel . sőt nem jelentette be a rezet stb.

Hangyát árdrágító, visszaélés és egy cso­mó 4cihágás miatt eiitéfil de tekintettel eddigi életmódjára es arra, l;< gy eddig tisztességes éleiét élt és példásan viselte magát büntetését a hí ntetö novella egy szakasza alapján felfüg­gesztik.

Tücsök örül ennek és egy é jszaka m a . . ' kazeiiet rendez Hangyának.

Hangya tel jelenti ót es éjjeli c s e n d h á b o ­rítás t.* Tücsök Aurélt megint elcsukják.

Tücsök erre elmegy a közoktatásügyi minisztériumba, h o g y a.-, aisókönyvekből a „Ts sök L S a Hangya44 cknű olvasmányt, mint erkol i Btelent tiltsák k i .

1 Éj Hz emberek ezt tanulták tücsökéktől és

hangyáéktól s azóta m i n d e n k i azt !esi. h o g y a | másik mii tesz, mit csinál, mit eszik, vo l t -e a

fronton, van-e mit aprítani a tejbe, van-e e l ­rejtett felestege.

G ö l ö n c s é r Elek.

J ó l é l j ü n k , h o g y j ó l m e g é l j ü n k .

\ bábom k e s é m megpróbáltatásai lözött, kemény kérges hónapok után íjra lerüa megnyugvás sugárzik a lelkekre .

meg • nt a vasöklü rendelet, amely régre 2 oktalan mutatásnak és szertelen dőzaö-

lésnek i ős építésű korlátokat szabott A gazdag könnyelműek éa a könnyelmű sze-r nyek kezéből kiütötte a pezsgős ó s b o r o s

poharat az uj záróra-törvény, mely — mint a kitűnő orvosi rendszabály a beteget —

munkás, szorgalmas, becsületes, józan polgári életre kényszert! mindenkit.

Az utóbbi időben többször jelentkezett ez az erős kéz, amely az erkölcsi gvo-

. : egész erdejél irtotta ki már. Most ojra egj súlyos és pusztító járvány Kész­

ére ül ötl rajta és ezt a» cselekedetét épen iinnepies áhítattal fogadta minden

• nber, mini amilyen nagyságos komoly-- tgí ; f v í v j á k az élet-halál harcot a fronton és a front mögött. Mert a t t ó l v a n * z ó . hogy a haszontalanul elpocsékol! órákal mindenki \xg\ használja fH. ahogy az ország és önmagának j a v a megköveteli.

mult az az idő, amikoi urai voltunk az időnek. I).. akartuk,este volt a recael éa nappal az éjszaka. A l ' - i '^jdalma-aliU szenvedések ideje a z o n b a n rákényszeritette az emberekéi az életnek komoly /dóséie. Megtanultunk le m o n d á m ' mindenről, a k i pedig nem akart o k u l n i , arra rákényszerít

a csendes életet. Szenvedéseknek lletl é r k e z n i , beigy l e h u l l j o n , leégjen

rólunk a tivornyás könnyelműség köntöse. Józan ésszel egészséges erkölcsi érzékkel bíró k o m o l y a k é s becsületes harcosok, kik tiszta szemmel nézik a j e l e n t , örülnék a hamai megcsendesedett kora éjszakának. Es ha majd megcsendesedtek, ha majd észreveszik, hogy az élet uj élése j o b b , mim voll a régi, akkor a béke szent h a j ­nalának megérkezése után i s a z o n a z u t o n m a r a d n a k , n n d v o k e l a háborús idők k i -

i duhelyt a i \Y majd m nden bür t b i r -ggal büntettek - a kinek büntetés nem voll

. ínyére, az igazító székre fellebbezhetett. A íalusl b i i i k összettiván a valáll (a községet), I k i á l t ó rzékból h : r d e l t c k * ki szentenciát . - . n o s . a falusi bíráink törvénylátásáról igen kevés emlék maradt ránk. Csak például emlit-tük. h o g y 1557-ben Kanizsa melle t az egyik • dtiban az. a nem mindennapi eset történt, hogy

Nagy János nevű ember u ö hi ts ' e lesegének .a tudtával vagy e lnézésével a szol­gálójával latorkodott A falu székin aztán ilyen

• i v a i i . t mondtak a fejére: Nagy Jánost az "> liles felesége nyakazza le s bi nem akarná az urának fejéi venni, a k k o Nagy János vágja le J fe leségének a n y a k á t ! Ezt a bölcs íteletet

inban n e m i e J e t e t t \é^:ehajta« m e r : egyik sem akarta a másikat lefejezni. Ezért Nagy

os uramnak megkegyelmeztek s csupán forintnyi bírságol v i t e t t e k k: reá, A valál

zség) 82 > n b a n e b b ő l s e m l á t o t t egy t e l e i t • II . mert a z i s t e n t e l e n Nagy J á n o s megszö­

kött a szolgálójával 1 otthagyta a feleségét.

nemű vétekben találtatik, bírságot fizet, a meny­nyiben M egalkhatik".

A kisebb bírságoknak két része az ure, setneki urada-

Az urada lmak es a vártaitományok fal­tinak főbirája az udvarbíró vagy az ispán volt,

• itk a tekintetei perszónák hol i t t . hol amott tartottak széket. A büntetés mindig pénzbírság volt. Test i fenyítékre csak a k k o r került a sor, 7 ia a bűnös fizetni nem tudot t . A legtöbb he­lyen a halálthozó lopás vagy gyilkosság stb.

rsága 40 frt, v o l t vagy akasztófa. Néhol 1 lányrablás dija is 40 frt, volt, De már pél­dául Sándorfalván a S Z Ű Z elrablását csak két forinttal büntettek. A lólopás birsága 40 t o r i n t vagy akasztófa v o l t . De már a tehénlopási agy a disznólopási csak hal forinttal büntet­

l e k . Fagaras vidéken az a szokás járta, hogy • tolvajnak a lopott tehén, disznó, vagy juh •elyett kettőt kellett adnia . Ungmegyeben . Baksa

István f a lva iban i lyen szokás jártai ..az ki mi-

harmada e-z udvarbiróé von, lom 1662. évi utasítása szerint a ki cégéres v i -tekben esik. melyért halált vagj súlyos bírsá­gol érdemlene es megszökik, a bírságot az udvarbíró köteles megfizetni. A sárospataki 1693. évi utasítás arra inti a bírákat, hogy az egy forintnál többet érdemlő büntetést egy­forintossá ne c s iná l tak 1 A iopóknál talált ja­vakban — mondja az utasítás — az udvarbíró hamuid >s.

A bírság épp oly jövedelme voll a földes­uraknak, mint egyéb adó S ha a bírságból kevés folyt be, akkor leszálljtották a bűnök diját. Vagyis maguk biztatták a jobbágyaikat, hogy minél többet vétkezzenek.

Emiitők már. hogy a különféle látókat (Beschauer) másképpen bíráknak is hívtak. A révlátónak például révbíró voll a neve. (> vigyázott a hidasra a ő tette a befolyó pénzt „a rév partján tőkébe eresztett pénztartó pikszisbe*. A posztólától (Tuschbeschauer) ná­lunk szürbirónak hivták, a borlátónak meg borbiró volt a neve. A hódoltság korában majd m i n d e n városunkban voltak székbirák vagy mészárosbirák, akik a marhavágást es a hus-kímérést ellenőrizték 8 a kiket látobiraknak is hívtak. Régi írott emlékeinkben gyakran talál­kozunk a kutbirákkal i s . a k ik a vándorló pásztornéptől az úgynevezett gémpénzt szed­tek s őrködtek, nehogy .1 kutak körül háború­ság ne lámadjon. A m e z e i bírák a ti edlés es a kilencedlés k o m i foglalatoskodtak, A csürbiró a csűrnek, a malombiró a m a l o m n a k v o l l k ik -

kuáiya. A pallérbitó a munkásokra,amajorbiró pedig a majorra ügyelt. Az esküdtek sok he­lyen futosóbirónak IS hitték. Az urak is tartottak u d v a r u k b a n futOSÓMrót. Halászbiró az a mes­ter vo l t , akinek keze alá adták a gyahnot. A

c e h h i r o t ; j / egves eehek maguk fogták m a g u k ­nak. A lőzsérek, m i k o r útra k e i t e k , nyilvetés-sel választottak maguknak fogott bírót. Körös v á r ó - számadásai bizonyítják, hogj a hódolt­ság korában szénabirák is voltak: 'mert hát a törőknek sok s z é n a kellett s ennek behajtását a szénabirák v é g e z t e k . Hogy kocsisbiróés k o l -

; du^iró is elég a k a d t nálunk, az tudott d o l o g . A k i o l y s z e r e n e s é s v o l t , hogy birtokot szerez-i n t e t t magának, azt az iktatóbiró helyezte t ó ­g á i b a . A kisbíró faluhelyt ma is olyan i smert ember, h o g y nem szükséges róla több szót ej­t e n ü n k . A külső és a belső vásárbirák az árus néptől a helypénzt, a vamot és az úgynevezett körösztölőpénzt szedték. Alföldi városainkban 8 szerbirak es az uteabirák még ma is ismere­tesek. A végházak hadi népe fölött a sereg-bírák ítélkeztek. Ha az ügy fölebbezés utján a kerületi generál is hadiszeke ele került, a k k o r a hadibiró mondott íteletet.

Tudjuk, hogy nálunk a hódoltság korában suk pásztorfalut ültettek. Aszerint amint v laehok, rutének, o l á h o k , vagy tótok laktak e falvakat, a bírákat kenézeknek, krájnyikoknak, va jdáknak es soltészeknek hi t tak.

Bírák ucaimék — a mini lat juk ugyan­csak szép számmal voltak. Pedig idáig még n e m is említettük a b e c s ü l e t e s török bírákat, n o h a ők ¡8 sok b ö l c s í té letet mondottak VOlt n á l u n k . I z e k n e k a k á d i á k l i a K igen jo h í r ü k voll s aemcsak .1 magyar paraszt, de még a magyar n e m e s i s szívesen kereste náluk az igazságát. Nyitramegye jegyzőkönyvében olvas­suk p é l d á u l , hogy „Töi -k György nem akai nemesi törvénynyel élni, hanem azt akarja, hogy a kádia (török bíró) elé menjünk gomba" 0

4 . o l d a l Komán mi 1 : iág í !• 1 / m:í!« ills

!

vételes rendelkezési korlátok kőié szo­rítottak.

Amit megtannttnnk i háborúban, fordítsuk javunkra a béke idején. Jó! éljttnk. hogy jól megéljünk. Támogassuk a becsületes törekvéseket, adjak meg a *i /leletei a ?minkának,

A mozi elótt álltam, B nagyon megtetszett u eleven, bátor, mo­solygós képű gyerek. A Hu 11 eves ék már keresete van . mint kisegítő szolgának valame­lyik üzletben.

A d d i g settenkedik körülöttünk, míg végre ¡8 szóba kel l vele állni.

A jellegzetes párbeszéd igy folyt le : — Hová való vagy te ? — Szenttamásra ? — Hogy hívnak? — N e m is t u d o m biztosan. Az apámról

B-nek. az anyámról D-nek bivnak, mert n i n ­csenek megesküdve. Pedig édesanyám sokszor fcértc az apámat, de nem akart, mert nagy co-ciálista.

— M i az apád ? — Iparossegéd. De most nincs i t thon . A

harcterén v a n . A háború elején elszökött tő-Tünk egy asszonnyal s azóta nem láttuk. M o s t már írja"' ugyan, hogy nagyon sajnál ja a tettéi

— M i k o r i t thon volt , jó volt h o z z á t o k ? — Dehogv. Hetenként keresett 35 forin­

tot, ö t ö t adott az anyámnak, hogy ebből a d ­jon enni neki is. meg nekünk is egy hétig. A föbbit szombaton, meg vasárnap el i t ta . Még adósságot is csinált.

— Mit eltetek az öt for intból? — H u n ezt. hun azt. Egyszer paprikás

k r u m p l i t csinált az anyám. Apám belenézett a tálba, oszt azt mondta: Hol a hus ? M a j d fel­kapta a tálat s odavágta a szekrényhez m i n ­denestől .

— Aztán m i t eltelek ? — Aznap semmit . Közben a gyerek felvesz egy újságot és

hangosan, folyékonyan olvas belőle. — Hol jártál iskolába? — kérdem. — Békesmcgyében, tanyai iskolába jár­

tam. — Hogy kerülte': oda ? — Mint lelencet adtak ki egy tanyai öz-

vegyasszonyhoz. Négyen voltunk. Az asszony­nak v o l t egy szopós gyereke, azután egy szo­p ó s lelenc, meg én, meg a hároméves kis test-s érem.

— Jó dolgod volt ? — Dehogy. Mindig lopni kellett. — Hát a pénzt hová tette az asszony,

a m i t értetek kapott? — Az adósságát fizette belőle. — Akkor miből éltetek? — Nekem lopni kellett. Ha nem loptam,

nem ettünk. — M i t lopt , — Nyáron k r u m p l i t , babot, kukoricát,

meg mindent , ami a földeken volt . — Hát telep ? — Télen a Kőrös partjára mentem fáért. — M i l y e n fáér t? — Talpfák vol tak k i rakva a parton. A b -

61 loptam m i n d e n nap. N e m fogtak m e g ?

— N e m . mert az asszony ki tanitotf , hogy-lia kocsi jön a tanyáról, a fávai együtt g u r u l ­ak be az útmenti árokba. Ott lapul tam meg,

— Hány éves voltál ? — A k k o r hét éves . — O n n a n jöttél haza. — Nem. Elvi t tek még egy másik városba. — I t t h o n is szoktál l o p n i ? — Még nem sokat loptam, csak .Ar r

piacról. Rossz pénzért is szoktam vásárolni. — Nem veszik észre ? — De észrevették, aztán több I \\

t?ofoztak. Beleszól a beszédbe egy jele;, tvő

ember. — N e m t u d o d , f i a m , hegy n : szabad

"3pm ? — T u d o m , hogy a hetedik parancsolat

n N e lopj 4*, de jó l o p n i , mert szeretecr. az almát •meg a cukrot.

— Ezután is fogsz lopni ?

— Nem tudom. Majd megíátotr — Hová teszed a pér.zt. amit keressz ?

Ugy-e elci^arcttázod? - N e m. Odaadom az édesanyámnak. Az

vesz nekem cigarettát, mert most a gyerekeknek nem adnak a bo l tban .

— Miért vesz neked az anyád c igaret tá t? — Mert azt mondja , hogy megérdemlem

a keresetemért. M o z i b a is elküld. A jelenlevő urak elképedve ( a l t a t j á k a

kis déqentor szörnyű históriáját és tévedt lelkéről tanúskodó fele letet .

Végre egyhangúlag megállapítják : — Ez a gyerek a romlás utján van s ha

a lelencek m i n d i ly módon nevelkednek, szörnyű csődöt mondott a gyermekmentéé.

Odaát ellenség! zös megértés gondol átvenni a : . -helyett. Az orosa : mint forró láva tör f cár i e r ő még elnyom fényénéI mar me_; n vér tüze is fetlobog tábora annek a sere; kai , a béke szelíd harcterek felé.

A háború s/it gonosz vándorai járj a mindig Uj es ríkit zelcm felfrissített má igaz emberi lclküsim már zengőbbek az u felett, a dermesztő h jében, mint templom

léi inogni kezd a kö-ita és az idegek kezdik aijii szenvedés iemondása i megreszket és öléből,

i a feli ibbanást, de röpke ig a hatalom. A francia és mindennap nagyobb a ;uek, mely fehér zászlók­imád sálával közeledik a

isának és ébrentartásának ik országaik fővárosait és b i színekkel re^utt győ-norával altatják álomba az

• Mögöttük azonban hangok és a harcterek

deg fehér éjszakák csend-zsolozsma ^záll el a

íelhók a la t t a vágyakból szőtt szebb ígéret.

A ffüt ö t 1 1 6 mesebeli boldogsága elfqszlott, a téli esték régi regéi, a csatádi • 1 mesebéli királyokról álmád: zo gyerek, a mosollyal alvásra térő b o l d o g anya és a hosszú í elek csendes, nyugodt a lmai — hol vannak e télből a harmadikból, amely a véres megpróbáltatások ut jain hordozza a szenvedő embert.

Hol vaunak a régi téli kepék, ho l vannak az álmok, hova tünt a boldogság, a szeretet? Fáj v isszagondolni a letűnt időkre, szomorú

•p/elni, milyenek voltak derűs, kedves teli e 4 é i n k régen.

A háború a frontokon m i n d i g ujabb próba elé állítja szenvedő harcos testvéreinkéi és i t thon

m i n d i g több és nehezebb akadályt vet az élet útjába. Most kezdődnek az igazán nehéz idők, melyek tüzében edződni, keményedni kell a nemzeti erőnek. Az i t thoni kényelemből mindennap elvesz v ilamil A napokkal együtt

nek a gondok, es árnyékuk egyre tovább nyújtózkodik, m i n d i g kevesebb marad boldogító napfényéből a közeli örömök" reményeinek.

A lejtön, ahová az emberiség jutott számos

Mindennap nehezebb az élet, több a g o n d . Erőnk megedzett a ke­reszt elviselésében és mártírok mosolyával tö i - j tétünk előre a tövises ttton. Panasz nem b u g y -gyan k i az a jkakból . Színes remények n a r k o t i ­kuma m i n d e n fájdalmat e l n y o m , minden gondért vigasztal . A fáradság nem leit úrrá felettünk. I ' j harci jelszavak uj életet öntenek belénk. T u d j u k , hogy amiért harcolunk: a hazának elete.

A f i u k mennek, még m i n d i g mennek apákkal és ősz fürtű magyarokkal egy sorban, hogy töltsék a m o l o c h gyomrát, melynek szün­telen kannibál ! étvágyat nem lehet csillapítani. A népek, melyek véreiket harcolni bocsát ják és i t thon súlyos p o n d o k k a l tengetik az életet, türelmesek, mint az égi szemek és m e g n y u g -vók, mint a b ib l ia i bölcsek. A türelem húrjait feszíti a sok megpróbáltatás, de nem pattantja széjjel. U g y kell l e n n i , ezt a rettentő kálváriát végig kel l járni az embernek. A m i csodálatos ellentállásuíik és sok diadalunk forrása ka to­nai erőnk és az a bámulatos türelmesség, mellyel viseljük a nehéz keresztet. E forrásból táplálja magát a siker, míg egys/.er talán mégis kipattan gyümölcseiből a béke. Csendes b á ­nattal nézzük, hogy mennek el hosszú sorban legjobb testvéreink és a magunk sok n y o m o ­rúságát elrejtjük a türelem lemondása* mögé.

őrületében, nem akar megállást parancsolni «z elet. A vérontás nem pihen e l , az. indulatai fekete felhői ontják- a haragot és -vülölete* A termeszét beáll uj ellenségnek és mindentől meggyötör, aki fegyver! tart a kezében. Künn a frontokon a halál kaszál vérfagyasztó türel­metlenséggel, belő! a polgári m u n k a frontján a nyomor, a kétségbeesés , a keserűség t a r o t p le a' mezők legszebb reméayviragait.

Meddig bir ja még a konokság e/t a bor­zasztó küzdelmet emberekkel, j e n e k k e l és I legnagyobb ellenséggel: a természettel? Meddig üli meg a lelkeket a vernek gőze . melybea feloszlott a józanság Utolsó é r z é s e ? M e d d i g fogja megértetni az el lenségekkel , hogy meg kell állni a véres uton és nincs továbbja U utolsó nagy emberi kincsek eltecsiireléséneV. A megdermedt természet m i l y e n uj csapássa l togja újra józan eszére bírni 1 rettentő, b o t ­lásért f i z e t " emberiséget ?

HIRE1

Arany. Első i r o d a l m i ténykedésem az v o l t .

hogy én is abban a városban születtem amelyben Arany János . H o l t o m i g l a n büszke leszek rá. hogy még a kél utca is egymás mellett fekszik. Az A r a n y János utcáját má régen Arany János-utcának hívják, az e n y é ­met, ahol én születtem (hát érdemes u n g y a r írónak lenni ?) még most sem hívják Zi lahy La jos-utcának. Most is ígmaradt N a ^ \ -Csegöd-utvauak, amely a Tisza grófok CNe-gődl birtoka felé vezet Ennek valószínűleg több oka v a n . Negyedszer az. h o g y A r a n y J á n o s mégis csak más legény volt, mint mi mostani lantpengetök.

Bozontos szemöldöke alatt a magyar föld tekintete nézett a vi lágba, tempós moz­dulataiban a magyar föld m o z d u l t m e g , k i ­csit lefele lógó ba juszában va lami magyar egykedvűség és nyuga lom látszott, — a szive pedig olyan vol t . mint egy óriási pince, sötét é s komor falaiból láthatatlan csapok nyúltak ki, csak meg kellett nyitni neki egy-egy csapot, — honnan, honnan nem, — ön -lött. buzogott e ő a magyar mese nehéz, aranyi-') bora .

Sokszor találkoztam Arany J á n o s s a l Szalonta utcáin. Mikor én születtem, A r a n y J á n o s már régen a pesti temc. ben pihent, — én mégis soks/or találkoztam vele. m e g ­fogtam kérges, nehéz kezet, mélyen a szeme-be néztem és hallgattam a szavát, azt a furcsa kedves szalontai tájszólást, amely csupa kényelemböi kirisztust és karajcári m o n d , az ,.é" betűt pedig mindig hosszú „ i u - n e k e j t i .

1910-ben találkoztam először A r a n y Jánossal . E l m o n d o m , hogyan történt.

Valami dolgom akadt a szalontai taka­rékpénztárban ( jogász v o l t a m akkor , lehet hogy yalarai rossz váltói akartam elsütni) — hát ott ül előttem egy asztal mellett Arany J á n o s . Visszahökke item, — v a l a m i furcsa állom incselkedik velem, j o b b a n o d a n é z e k : nem, ez m m lehet tévedés, az asztal mellett Arany János ült. Pipázott az öreg es a helybeli újság aznapi számát olvasta.

Félrevontam az egyik bankfiul é s szinte sápadtan kérdeztem tök-;

— Kérem, k i az az e m b e r ? — N e m i s m e r i ? Jámbor Ferenc n e m ­

zetes ur. O máma a napi biztos. Csodálatom Odalépjem az asztalhoz es

mereven néztem a nemzetes urat . U g y isme­rem az Arany J á n o s fénykepeit, mint a tenye­remet, (hej de s.ikat merengtem r a j t u k ! ) — ez a szaj. ez a bajusz, ez a h o m l o k , ez szemöldök, ez a tekintet C2 a/ Aram J á n o s é !

A nemzetes ur rámtekinteti Ugyan kedves urambátyám,

mondtam elfogódva, — bocsáson meg, ¡10© megszólítom, nem tetszik valami atyafiságban lenni Arany J á n o s s a l ?

Az öreg kivette a pipát a szájából, és megigazította vele a bajuszt jobbra és balra.

— Dehogy nem ccsém. Nagybátyám volt nekem valahogy János bácsi.

Igy mondta .János bácsi*. A világiro-

• f a — i. \ i

191 \ .március 1. R o l l l i ' i K i H I l l'* Ü| ó. ©Idaí.

dalom igy szólítja meg ö t : „Arany" . Jámboi nemzetes ur azt mondta r ó l a : „ János b á c s i "

Ettől kezdve nagyon megbarátkoztam 1/ Arany J á n o s aitercgójával és egyszer meg

kockáztattam előtte egy régi óhajomat : — Szeretném lefényképeztetni a nem­

zete^ ina t . hogy olyan jó magyar képe van (A pesti képes újságoknak akartam be­

küldeni a képet, Aran\ János tökéletes hason­másat. •

— Régen vót az ecsém. a m i k o r én lakodalomba mentem. Akko való a fo togra­fálás.

Ezzel el volt intézve a kerdes, az én tervem örökre kútba esett

I Í > J T találkoztam én Arany J á n o s s a l . De találkoztam az igazival i^. Csöndes, holdfényes szalontai é j szaka-

kon a néma utcákon megfogta a kezemet, kivezetett a város határába, ahol a szikek és nádasok felett elterülő a magyar é j szaka, hozzám hajolt s az. alvó Földekre mutatva csendesen m o n d t a :

— F i a m , szeresd, ezt a földet. . . .

'/Haht/ Ijajon.

— K i t ü n t e t l e k . Torma iy Dezső ezi lest, a 29. gy.-e. pótkeretzászlóaljparancsnokát a hadügyminiszter kiváló szolgálatainak elisme­réséül d i cs * rő o k i r a t t a l tüntette k i .

A király Neumann Árpád 3 1 . honvéd-•jalog^zredbeli tar t . főhadnagynak az olionsée-•M szemben tanúsítóit vitéz magatartásáért a iMdidiszitményes III. oszt. ka tona i érdemkeresz­tel adománytzta. — Elrendelte továbbá, hogy '.,14 István népfölkelö főhadnagynak az ellen

\%z . öu tanasitott vitéz magatartásáért a leg< elsőbb d i c ^ r ő elismerés ojojag tudte ' eda

A király dr . Csendes Ferenc 2 9 . gy.*e*-beli tart. fóhaduagynak az ellen?!. ; előtt tanúsított vitéz m a g a t a r t á s i elismeréséül a I l i . oszt k a -onai érdemkeresztet adornányozla .

A király urhasi lovag Roho La josnak, a ?. 93L lovas'Ézéro/jztag s z á z a d o s i n a k a^ e l len-• • •;:.«»; .-/.»'mben vitéz és eredményes m i ' j a t a r -Isáéi s vaskoronarend 11*. osztályát a had; -

mennyel és a k a r d o k k a l díjmentesen a d ó ­alany ózta.

rCu:iai h i r u i c i n adományozás . A ki­rály dr. Gcrö Antal győn Ítélőtáblai bírónak a • • iai bir«»i eím l - [a leg • adományozta.

— ^i tünle te3 . A király Laping Miklós m. k i r . koronaöraégi számtanácsosnak kiváló szolgálatai el ismeréséül a Ferenc J ó z - e f rend

- x . k i -7t j f t adományozta.

— Címadományozás A király dr . Nddossy Imre igazságü fauniszteri osztálytanácsosnak, íöldmkiuk a miniszter i tanácsosi C tBWt adom . Dy ózta az igaz gttgyminisater e l ó t e r j e . - z i r ' i T e .

— Elöieptetes Baranyay Lajos 8, h. gy. e.-beli hadnagyot főhadnagygyá t e t e t t é k elő.

— Uj táblabíró . A király dr. [povitz Ká­rálj budapesti kir. törvényszéki birot. városnak í e . a budapesti kir. Ítélőtáblához biróvá ne­vezte ki.

E g y h i z m e g y e i hir. 5><alMd\ Béla Ta­tára áthelyezett káplánt a megyéspüspök visz-szahelyezte kisegitö-káp'nnnaK Tatabányára s helyébe tatai káplánná M ikk Béla eddigi ta ta­bányai kisegítő-káplán! nevezte ki,

K o m a r o m i s az u d v a r t a r t á s l i sz t j e . U u . . örömmel tok <•! berniünket, ha K o m a ­romról oiva.-hatunk \aiauii ö r v e n d e t t dolgot . A »Molnárok 1.apja* ban olva>tuk. a következő érdekes komáromi hirt amelybői kitűnik, hogy nem csak a k o m a r o m i halászlé, a komáromi • e h i r c ü " . . a kötés é8 a komáromi molnár CSUSZS

rszágos hir . hanem a komáromi liszt is híres. KAl< álljon itt maga a/, emiitett h i r :

A i k ir . udvartartás lisztje ezidu-szeriot Messmger IJúla (Gazdasági Gőzmalom) komáromi telepéről leSZ fedezve. A legutóbbi szállítmány j anuár 27 én ment »-i Wienbe a 094 B számú saállitáai igasolvánoyal] mely

M m . busának lisztjét t a r ta lmazta , még pedig ugyanolyan háromféle k i v o n a t i a r a n y ­ban, in . ! . * azt bárki kapja, a k i p l . l iszt jegyek ellenében vásárol . Megjegyezzük, hogy az üres zsákokat az udvartartás a legpontosab­ban e lk i ldöt te a m a l o m eziraére.

— Elő lépte tés . A király Sohár Ottó ee. él k i r . 8: i ík ezredbeli századost őrnaggyá lép­tette elő.

K rövid hir a bét elején a kova e l ju to t t ál a hol ismerik Soliár Ottót, a helyőrségi t isztikar eme rokonszenve- szeretetreméltó tag­ját, őszinte örömet keltett áa a vasdandár e kitűnő őrnagyát e lhalmozlak ü>zt»klői előléptetése a 1 kaimából gralulációkkal.

— Kinevezés . A poa t ás távírda vezér­igazgató Szóbél Zsigmond posta és távírda

'dosztet tisztnek nevezte k i .

— Házasság Micsky / rigai ind komáromi rendőr*égi hivata lnok kedden esküdött örök hűséget Schntidtt Rózsika nrhőlgynek.

-• Uj biro. A király dr. Bajcsy Imre sal-gótarjáni járásbirósági jegyzőt az újvidéki k i r . törvényszékhez albiróvá nevezte k i . dr . Bajcsy hosszabb ideig a komáromi k i r . {törvényszéknél is működött, mint gyakornok ÓS al jegyző.

— Áttnlyezes . Karcsay Gyala m . k i n gazdasági segédfelűnyelőt, ki eddig Komáromban teljesített szolgálatot, hasonló minőségben Győr­be helyezte at a földmivelésügyi miniszter .

Ki tüntetés . I lka \ J mő 19. t. \. «• -beli tartalékos hadnagyot, Lakatos Károly k o ­máromi igazgató-tanító készültsége mű­egyetemi hallgató fiát az ellensogze! szemben tauusitott vitéz magatartása elismeréséül, a k a ­tonai érdemkereszt 3. oszt ilyit a kid iki méay-nyel és * kardokkal adom in y ózta a király.

— Kinevozes. A király Berinkey Dmes miniszter i osztálytanácsos címmel és jelleggé, felruházott titkárt, lapunk jeles régi m u tkatársát miniszteri osztálytanácsossá nevezte k i .

— Katonai kitüntetések. A király meg­parancsolta, hogy ChegOVÍCI Milos 12. gy. ezred -beü századé aak az ellenséggel szemben telje* viteti kitűnő szolgalataién es X i i u m e r K a r o l y

gy. ezredben tart. főhadnagynak különleges alkaima/.a.-ban teljesített kitűnő szolgálataiért a legfelső dicserő el ismerés ujó ig tü . l u l adassék'

A király továbbá az e leuségget szemben tanúsított vitéi magatartásáért Czeudss Fereuc 29. gy. ezredbeli tar t . főhadnagynak és az

lenség e.ő:t »'J*s^tl T h u r n e r l 'erenc 12. ey. ezred • li ásása I il i \k » hadiékitményes 8. őszt katonai érdemkeresztet adományozta.

• m ts ír t I e-sz. Ssö -

N idasdv Aladár Mint • f . í jdiioai-m . i i . mély részvéu •!

értesd ü • örvenyszéküus volt elnöke, nádasdi Núii.tsuy Minhir kúriai biró, földbirtokos L hő |s a . röVtd tzenvedés U I j t i b b l e l r e z e n d T Ü t . Földi maradványail t no 21 én helyezték örök nyugalomra a i » a •: rszegi ev. temploosb^l az ottani osjládi strbol ban. Nddasdy Aladár hosz szabb ideig működött Komáromban, mint a tör-réaysséis elnöke ^ érdemes m u r u a s s a g i j u t i b mául nyugalomba rono a alkalmából akirál] a k u n j i bírói címmel Qntette k i . Legidősebb fa Andor a mozgósításkor bevooott s mint honvéd-huszár sa a harctéren esett el. Oroszláni bátorságáért a <^ elleoség eWtt taousitoU hősies magatartásáért halála után kapta meg az arany \ite • . érmet Pia halála rendkívül megren­dítette a derek férfiút, fekete félti >K m nehezedve lelkére. Kegyeletünk rtrrassf emiéke fölött

— Közös konyhák. Kiirtliy Lajos báró 9ai OrazágOS KöZéleim"/.e->i Hivata l »miok" ie.r.tloi intézeti a városokhoz a kösöakonyhák {elállítása tárgyában. A leirat részletesen ismerteti azokat az okokat , amelyek s - iKs -e teszik az uj ! ii aei k o n y h á k létesít ' i . Kürthy b . i ro k i fejti, hogy az ételoemüeknek a fogyaszt -k na­gyobb tom*gere n>zve együttesen való e őa:h-tása me l le i t egyrészt a besserzás költségei ke-veabedbetnek, másrésst aránytalanul kevesebb tüzelőanyag használtatik fel, mintha az előállí­tás egy< - háztartásokban külön külön történik. Ezen leirat szerint a közöikonyhák külömböz-nének . i már müki dó i i»i beváltnépk >nyhák-i o i . \. konyhák a középosztály s a hivatalnok k»-,|»ir•>> osztály res/.ére főtaák az ételt

— Adóügyi biztosok A pénzügyminiszter dr. Veöreös Jenő magántisstviselőt a győri, Néty l/iszlő o k i . jegyzői a k o m a r o m i adófel' ügytlöaégkei ideiglenes nriadlégfl adóügyi b i z -tosokká nevezte k i

— A menekültek köszönete K u r t l n István főispán, a varmegyében elhelyezett l iáromszék-megyei erdélyi menekültek visszaszállítása a l ­kalmával VtUek J á n o s ácsi adóügyi jegyzőnek elismerését és köszönetét fejezte ki a menekül ­tek ellátása és gondozása kórul k i fe j t e t t o d a ­adó buzgalmáért és g o n d o s s á g á é i . S miután a főispán meggyőződő t arról, hogy a m e n e ­kültek ügyét nevezett jegyző különös meleg sseretettel késeli, megbízta őt, va lamint nz Ác^ községben elhelyezett erdélyi menekült /. >d Gyula illyefalvai bírót, hogy az atrakelt 443 erdélyi menekültet a komáromi teherpálya­udvaron lévő üdítő állomáson élelemmel lássák el, amely élelmiszerek kiosztását a főispán és titkára személyesen ellenőrizték i m i v e l a meneküllek hossza útra mentek : üiveiknek egyes álloméi ikon való elintézésével, mint szállit-mányvezetőt Zöld Gyulát bizta meg, aki át­vette az összes elszállított menekültek részére Í I vármegyei Hadsegélyző-Bizottaág által k i u t a l t szalonnából ás kenyérből illó élelmiszereket Az. összes menekültek nevében Zöld Gyula mondott hálás köszönetet a főispánnak, va ­l a m i n t dr . Hepp Ernő főispáni titkárnak aaoa atyai gondoskodásukért, melynek köszönhették, hogy a megyében, de különösen Aes községbán semmiben szükséget n e m szenvedtek.

— Uj hadfiagy. Telke. Miksa tüsérsászlóat, a k o m a r o m i Lakola dscék taaitoját . a k i a há­ború kezdete óta hősiesen küdd a különböző harctereken, s akinek a kitüntetéséről cjak nemrég i r t u n k , hadnaggyá léptették e ő.

A ta ta iak az u j í á 3 ' r o ' í n i < . Az uj >i írók. a tol l harcosainak a megbecslését latjuk az alábbi , felelős szerkesztőnkhöz intézett l e -vélben :

Tata. 1917. H/24 Tekintetes Szerke«tő Br! Van szsreoesém becses

hozni, hogy a »Vidéki Hírlapírók vétsége* felhtvásáaak eleget téve — a Tatai"

ávárosi Jót ííőegytet már 1916 djcsaabsc havában küldte be a Kö'p. ir ) ld.»i tj í i i p e s t , l * ) l űay atca 70. sz. — a »Sajtószáüáa« be-readezésére a »Felhivás« ban Kert 60 K . -a t .

Kiváló t isztelettel Báró Ditfurth Móricnő,

T. éa T. jot. Nőegylet elnöke. K 9a jtóssáilis bateg aj sá \ i ro i cám i r a

I tesül. A tatai jótékony Nőegylet neoias sstvü c nők lőjenek indítványán szinten ssgí ott a hu mánus intézmény felépít íén. ilx is Köiaöaitet m o n d u n k ér te .

— Köszönet. A Komárom Városi Kép* konyha Bgyesütet ojvárosi maokásétkesöje ja-vára ujabban adakoaai izivesek i >ltak: Komi-rom Vidéki Takarékpénztár R. T. 800 k át , Delej Géza 2 darab malacot , Mészáros Mihály maJomtulajdoQOS a malacok részére szükaégss korpát 1 en nemesasivü adományokért ez utón b hálás köszönetet mond az etaő&aég.

— Katona; fedrek. A hadvezetőség rendel-kezese saertot a hadifoglyoknak jogakbsn raa mindazoknak a lapoknak az olvasása, amstyak l i igyarországon Ausztriában magjeieiaek. Az ellenőrzés a oseodőf járőrök és a fogotysaál-litó paraiK»ookok kötelessége, — Hívei a kór-h/,. legénységnek ^ y i k kórházból a másikba vtló áthelyezése körü. esetleg tévedések történ­hetnek, exento! as áthelyezések jogit a katoati p irancsnoksaj »k tar l j . iK íen.i m i g u v u k . A legénység áthelyezése a hozzátartozók kérésére vagy más okokból a katonai parancsnok vagy honvédkerületi parancsnok jóvah így t s t n Mkül

mai esete i sem következbetik be. — M i i?n-I kél légek eloszlai tsára a hadüjymiuiistárhi u részletesen szabályozta a katonai személyed portómentes levelezését Az egyik főtotézkedéa, hogy a portómentessóg a mögöttes területen hetenként és scemélyenaéot két lereiezőtap.

— A Tata Tóvárosi jutákon/ nöijylat főkonybájára adakozni szívesek róttak: Konkoly rbege Hiklóané 20 koronát, t o v á b b á : Qöuccöl

János, Tata 10 Uter babot, Faragó Ignacsné 10 uter babot,Trojka Györgyué í ."/. uter bűnit, «•irruly Joz^elne l(» l i ter babot , e» l i t t l e r S in-dorüé 1 kiló zsírt. A szíves adakoz )Knak ez u t o n is bálás köszönetül m o n d b i r o J U f a r t b Móriczoé a tata-tóvárosi nőegylet e lnöke.

«

Komáromi Uitàg 1 9 1 7 . marciti* i

— Elhunyt úrasszony. Részvéttel értesül-tosk -urtl, lttgy özv . Hukoviuszky S á n d o r n i •si l haJmady Korcsa, néhai Kukovinszky Sá -dórnak, Xaszvad k ö z s é g volt népszerű j e g y z ő ­j é n e k özvegye, Naszvailon f. év február 29 ikén meghalt. Az elhunyt üdvére volt a tavaly meg­halt költő Dalmady g y ő z ő n e k s a hatvanas evekben leány k o r á b a n maga is több szép k I-teményt irt, melyek közül Arany J á n o s kos/. -r u j á b a n is megjelent néhány nagy te I É l keltve. A c s a l á d i élet kivette kezéből a tolla -költő helyett m i n t a s z e r ű ház iasszony és család-á n y a lett. Az igazi magyar ú r i a s s z o n y ti OSI v o i t és maradt közt iszteletben eltöltött ögéfi; h o s s z ú éleién at. Halálát nagyszámú tUJkelü ro­konság g y á s z o l j a .

— Halálozás. A m i n t ősz inte rés • h a l l j u k , súlyos c s a p á s látogatta meg Mikes Ka rolj föídinketj volt komáromi, most győri pénz-ngvi írodatisíW n ő v é r e Ihbbe i t Imréi Mikes Juliska l_ évts kúrában Liptószentn •.-loson h o s s z a s szenvedés u t á n elhunyt.

— Uj szövetkezet Aranyoson V'iirao.s, csaJlókOzaranyosi á l l a m i elemi iskola igazgató-tanítója, az egész község és vidék ' s z i n t e háláját rifta k i magának, amikor agilis buzgólkodásával megalakította a csallób ra* n y o s i á r u s z ö f e t k e z e t e t , a m e l y n e k üzletrészei igen k a p ó s a k n a k b i z o n y u l t a k . Most, amikor a bol­tokban agyszólván nincs semmi ára, raft -á l d á s a kOzségre, ha o t t aruszövetke/.et létesül. Az aranyosi szövetkezet a »Hangya* fiókjakénl Wtee&It, s a Hangya látja el állandóan elsőm j.ősé^ü és jutányos áru élelmiszerrel és egyéb árucikkel. Az eddigi működése j ó v a l felülmúlta a beléje helyezett reményeket, ami első sor tn megint csak a kezdeményeződ a létesítői a a v e z e t V i z v á i y Vilmost du-sé i i

— Felmentig, hamis tanuzasi ügyben A kemároml tőrtényfz k eg] évi börtttore karnis lar.uzas L;';níett^ért Kerenci Maria n >ai»yt ? in t rí egy komáromi l t i éves fia el folyamatban lető lopási bűnperben tanúságot lett arra. hogy látta, mikor a tiu H o r v á t h l*t« vád vendéglős pincéjéből bust lopott á vád izermt Ferenci Mária a tárgyalás után több . tlutt elismerte, hogy valótlant mondott eskü •Jatt és kánt e tettét. Kz a l a p é n itéite el űt a törvényszék. Pekbbezés í oly tán került ügye a Lábiára, hol az ögyet dr. Feichtinger Ernő etó-adai-aban tárgyalták. Védelmében dr. Gjörgy Károly ügyvéd reámutatott, bog] nincs tárgyi adat, me.'y igazolná, hogy a lopással térbeli la; ast el nem kötette volna, illette ainca pozitív bizonyíték arra, bogy Ferenci Mai a bamis tanu-v^llomásl tett volna. A kir. tab;a is Így látta éz ügy állását, miért is megváltoztatta az 1. foka ítéletet és Ferenci Máriát felmentette a vad alól.

— A r r V ö r ö s Kareszt Egylet tata választmányához l í M T . j a n u á r hóban a követ­kező ké&zpé! 2 a d o m á i n ok é r k e z t e k : Dr. Mihályi Lajos \ \ i \ . havi adománya Wkorona, Lakács íózsef m. k. ny. főerdő-számtanácsos IX. havi adománya » K. Weisí rten&aoné Tata a Nap­közi Otthonnak 12 K. J>r. Weisz Jakabné Tata * Napközi Otthonuk 12 K. Beüha Györgyoé Kesznndy a Napközi Otthonnak 10 K, Lénnye l léssefbé Tata a Níapközi Otthonnak <> K. Tatai rózsafüzér társulat, főt. Klotz esperes ut ján 20 K. Blasekné Agostyánról a Napkőzi Otthon­nak l K. További szeretel adományok: Szedlák Jánosáé, Oroszlány: \ tojás, V > i. tej, l/i kf« u'iró. Hulvák Uári, Tatai 40 Üveg paradicsom, l'ete IVre ia/ne , S z o m ó d : S i l r b . tojás, A Nap* közi Otthon részére adakoztak továbbá j a n u á r hóban: Stezj^Ferencz: 20 tepsi tészta ingyen • ü t é s e . M i i i er ftánd* i : l kl. 62 deka kenyér és 1 K 20 fillér a bütés árából. Lengyel Józsefbe: 3 k.«r 20 deka zöldséj és 33 kilo 7."» deka bur­gonyát, a tatai hitb. uradalom 10 mm. vágott fát. Mindezen nagylelkű adományokért, melyeket Íárosunk közönsége a jelen Bulyos i d ő k b e n a segélyie szorultak helyzetének könnyebbitósére ke.-/..-, gesenés lankadatlan buzgalommal felajánl h a l a s köszönetét fejezi k i az elnökség.

— Uj főhadnagyok. Kineveztettek a t a r t a ­l é k b a n f ő h a d n a g y o k k á : Maly Norbert , Scbaal Ferenc e< Wagner Terem- a k o m á r o m i 12. gyalogezredben.

— flrosz fogságból SÍIM*- József ken esz, taros József bádogos és Varga János k ő m ű v e s letelezőlapel k ü l d t e k szerkesztőségünknek az

ro~ foK-e^b«»f. Azt u jak , hogy egészségesek j és hogy Wtft július |8-án estek fogságba.

Mes.-ze. i i ie j ienbúl , orosz f o g s á g b ó l megint érkezeti egy rokkantpzállitmány Leitmeritzbtf. Köztük vannak Zsákos Pál, Váradi A n d r á s és Fehér János a \ J . gy.-üzredből, .V ' .ark* h u n * és Faddi József a 29. gy.-e.-ből.

r fl u á r o s i g ő z - é s k á d f ü r d ő naponta reggel 7 órakor nyiltalik ki.

(Pénzfár esti 7 óráig.)

kaatak néhány hétig maradnak a/:a:i végleg h a z a j ö n n e k .

T á b o r i posta-változás tábori posta száma ezentúl n e m

A csererok-ftitmei itzben.

A 12 -iy.-e. ha íem i

esz. A változás február hóban állt i»e . — A s z e g é n y e k t ü z e l ő j e . A Komarom

Vidéki Takarékpénztár R. T- őtasáz k o r o n á t küldött e héten P. Ssabó G é n polgármester­nek azon célból, hogy ezen Összeget a szegé­nyek számára tüzelőanyag beszerzésére fordítsa.

— E l s z á m o l á s . A Leányegyesülel i . ti a katonák karácsonyi vacsorájához cukrol is küld-U m i k o r m a r az efyesölel a teához való cokrot beszerezte volt fgy megmaradt b i z o n y , a mennyiségű cokorkésslet, m e l y e t a napokban í : - / to l ' szét az csyesiü'-t e i ü n k . - - e : : e I n t e n i szegény beteges üreg asszony k ö z ö t t .

— 6yas>zrovat. Herczegh Gyula cs. éskir . ! i \ igalmazott huszárezredes, a Ferencz . lózsef

tulajdonosa töltötte, ~* i

rend a k a t o n a i érdemkereszt Budapesten, hol a nyugalom e v e i t

reg korában február 21-én csendesen elhunyt. A mecbokloij'nt m a i l é i é\! izedd"l e z e l n t j S o m á -i tnbaa v o l t térparancsnok ós a komáromi urítársaságoak kedve i t és sceieteti tagja vo l t Halálát leánya Fiala Fereneané sz. Herczegh Magda is két unokája syászolja. Február 83-án temettek <i a b u d a i f a r k a M v ü >'met<ii>en.

— Elmaradnak a szabadektatasi előadások. A fűtés és világítás tárgyában legutóbb kiadott kormányrendelet f o l y t á n a saabadoktatási elő­adások totábbi intézkedésig eii&aradnak.

— Nem jönnek levelek Oroszországból. A/, utóbbi a l ö b e n nagyon gyéren érkemek le-\»' lek az oro.-^z f.);4s;ig|jan ievi'í kat«máinktól. E a tünetet a d ó d t a Bgyaíik azok/ kiknek család-

c i o - / loe.ságban élnek, A letelek elmara* dásának o k a valószínűleg az, hogy Oroszország* ban, mint a jelek m u t a t j á k , belső zavarok van­nak s igy v i s s z a t a r t j á k a foglyok léteiéit, ne­hogy azok valamilyen titkos jetekkei hiti ad­hassanak arro i a haogti a t r t - ' , mely az oross társadalma] uralja. Aa aggódok legyenek csak türelemmel és reméljék a legjobbat

— Halálozás. Engtí Adolf őrmester 1*. hó 20«án rövid szenvedés után Wienber, az első számú helyőrségi Kórházban - myt, A me -boldogultál f. ho 22*én helyezték <»rök nyuga­lomra a VVieni központi temetőben. Temetésen a k í m i a i o i n i helyőrségi kórház négy kiküldöttel képviseltette magát.

A megboldogul! husz év óta a komáromi helyőrségi kórházban teljesített szolgálatot, hol fölöttesei mint bajtársai tiazteleténsk l»e<;.>ü-l é s é n e k o r v e n d e i t . K i h u n y t á r ó l bajtársai gyász­jelentési a d t a k k i . családja számára pedig gyűjtést r e n d e z t e k . m e i \ közöl másfélezer k o r o n á t e r e d m é n y e z e t t .

— Mpronylet. A oagymegyeri fogolytábor­ban \\ m k i e r szakasztiOM^ől M asztalos mű­helyben, amikor a munka befejeztével este 6 ó r a k o r a műhely kulcsát magaho/. akarta v e n ­ni, egyik fogoly szerb munkás éles csákánnyal a fején leütötte. A szakaszvezetői életveszélyes x-bevei ho-za l l i to t ták a katonai kórházba. A merénylő szerb az éj homályában elmenekült a tömeg k ö z ö t t . A hadbíróság kiszállott a oagy­megyeri fogolytáborban a vizsgálat lefolytatási végeit

Szinelöadás. A mocsai róm, kath. if­júság a kath. iskolában, febr. én Marschall József főtanitó vezetése melletl háboraa > z m -előadást rendezett. A szereplők .1 r e n d é / ' , ügyet vezeteti mellett kitűnően megálltak h e l y ü k e t , • •/ b:/oi i\u,a a/ is. hu^y a megjelent n a g y s z á m a h Izőnség miatt háromszor kelleti megismételni az e lőadást . A befnlvt OatZtgel K-t a l ia-diárták ja>^ra forditetták.

Ellrnyt hősök. A logutóbbi I t e í e k L ^ a helybel i k o r h á z a k b a n az a l á b b i katonák h u n y ­tak ei Ssentmáriaj Pülöp 2 1 . h. gy, e, Almás* íztmiháiy, Kolosam. Opriaov Samu »J. gy. ^ lacsium Serkany Pogarasm. Miros i V t o r

h. ^y. e , Litezén, Petrozsény, Elunyadm. J'r: ,j Vencel í v a n . zalj, Baschotitz, Kouzin, Ei men, Prekup Tamás 63, gy, e., Less, öratt . B.Naszodm. Kécsa Illés 29. '\. e., rorooMj Allmás, Pancsota, Torontálm. Vujcsicá í.áj ,

gy. e.. i>olova. Pancsota, forontálm. Ka K á l i m gy. e., Büdsztmihály, Dodai Alsé Szabocsm. Murauer Nándor 22 ¡1 tüzér e., \ : . dorf, Scharding Ob,-Öst. Hermann Imre ... h. gy. e., K i l i c a ' 1 !sáktoraya, Zalám. Nesin Súu • dor 29. gy. e, Számes, Torontálm. Valkovi Imre I í. h. gy. e . Bélád, A r a n y o s n i a r o t , l íar .^: Golopi András 6|38 m. oszt., Uezőzombor. Zem-plénm. Bulfa György 29. gy. e., Beregsió, l e -mestárm. Rostyák János 29. gy, e., K o v á i V a r a n n ó . / ^ m p l e m n . Tóth . lózsef őrt. 31. ta i . . tar, e, Törökszentmiklós, Tiszaközép, Szolnokm Krischaa Hilos gy e, Mokrin1 Nagykikinii Torontálm, Panachie íllia tüzér, X .őrzaU Nagr-megyer, l i oszt. Ponor, Poj, Ifonyadm. Kh rott J á n o s í'». gy. e, m. o.. Cfemeanebolczo, I

lanta, Kopra József 29. gy. e., Felsőimánd, Ar Mi-

megye, .Ukob Tamás gy. e., ü a r o s r sa Hária-Radno. Anicza Péter 5. gy. e., >/.ur.' s-Lelek, Szatmárm. Popadky Obírai 29. gy. Fe lső i t tebe, Párdány, l.ukin Aida •_*'.>. gy

Brefflstovácz, Pancsota. S íé l l János tüzér, 39« h. tar. e.. I 'a lmono-tor. Kiskun, Velean J á u 63. gy, e.. Lankafaiva, Bethlen. Goitfriedi Utnia 29. gy. e. Perenczhalom, Pancsfota, Skotrit • József 15 h. gy. e n Megyeshely, C^acsa, I! • váth Károly 11. busz. e.. fapolc:. / klam. I •. madia Uárton, Lókórház Tata, Koafalva, Szol l l o n t m . Gyergyel f o c z a 29. gy. e. i^zóka, B É -

lak, Torontálm. Az elhunyt hősöket katona pompával temették el. Aidotl legyen emiékeze* tükl

— A faqyott burgonya is élveihotl tél a szerkesztőhöz. A közérdek késztel art . h o g y a nagyközönség figyelmét a fagyos krum li ttasznositáaára felhívjam. - Tudtommal oa • nap után va._".;oniZamra ••rkezik t io\ar burgonya, mely B kegyet!-.; hde.:>.-n . 'u. megtagyotl és mini emberi táplálkozásra • n a v e h e t e t e n . s z e m é t r e kerül, vagy legjobb * ben olesó pénzon ss >rzlk meg ipari célokra, vagy a l l a t o k etetésére. Tétes az az általán Int. hogy a fagyos krumplit nem lébet újra éitezhetővé tenáí. A z eljárás tgon sgyszei k, A fagytól megcsípett, vagy akár kőkeményre I • gyott krumplit hideg helyen kell tartani, hí í j semmi körülmények között tel ne engedjen, hlasználat előtt hideg vízbe tesszük és a fagyáé fokáhez képesl 10—12 óráig enne hagyjak, h vizet I —szer meg lehet újítani Aztán kites -szük a burgonyái és hámozás uélkQl h é j á b a n

megfőzzük, A fagyos krumpli elveszti a tízben édeskés izét és sem izre, sem táplálóértókre nézve nem különbözik a j«» krumplitól. Székel] l . - j jos . igazgató.

— Műkedvelői eiuadas. A me yei apácazárdában ;i főnöknő és az esperesplébá­nos vezetése és felügyelete ra Ueti elemi i .-ko-lás leányok szépen sikerült apróbb színdarabo­kat adtak elő nagy Ügyes < február 1 7 - é n este S ó r a k o r , A termet a közönség zsúfolásig megtöltötte, a tiszta jOtedeiem -i habomban rokkanttá \ . t i : katonák fatára fordíttatott.

m o z g ó s z i n h á z . Ferenc Jozsef-rakpart .

l e g k ö z e l e b b i e l ő a d á s v a s á r n a p

F é n y e s m ű s o r

M o z i után íncDjiiit az Otthon k á v é h á z b a

y ! : >t/S: : •

I S I T . m á r c i u s l K u m à r o m u LTjsàg 7 . oldaL

— Tisztán kell tartani a járdát Az i d ő ­j á r á s mostanában nagyon szeszélyes. Napköz** ken nagy Bárt okozva oltad a hó , mlg az esti orák 'sao és reggel ú j b ó l fagy Ci ip i pirosra az emberek arcai . Természetesen ugy az olvadás, m i n t a fagyáé naegkítánja, hogy a járdákat a lehetőség szerint tisztántartsák, ezért a r e n d ő r ­sé* fokozott m é r t e k b e n e l l e n ő r z i , hogy a h a / -talajdonoeok házak előtt tisztán tartassak, se-•érteeeék a járdát, m e r t ellenkező esetben a j á r ó k é h o z kellemetlenségeknek, eset ié . ; balese­teknek vannak kítéte

— T é z e s e t . A nagymegyeri 2-ik sz. fo­golytáborba a mosókonyhában tűz ütött ki. A barak ; - n í égett. A szerelőgépei a ••• ban meg-mentették. Emberéletben kar n e m esett.

minden takarékos háziasszoiy a vegyvizs--ál l és orvosilag kitűnő l á p s z e r n e k ajánlott

GHER-F iSLE

TANÜG\ 3ezart iskola. A csallóközaranyosi a l i . S^j

ilemi iskolát fűtőanyag h i á a y a nnatt a n ie ie- | tebb iJ">k beálltáig bezárták.

SPORT.

ő e z á r u l l a j é g p á l y a . A tár mellett bnsz napon at a tárparancsnokság engedélyével és Wéjtowlcz Karoly főfegytermester bozgéiágá-fciM kprcsolya*pálya állt a Halifax hiteinek •éndelkezésére. A jégpálya az időjárás miatt mont beaáraU és VVbjtowicz K á r o l y , ki a hadi* fótékonyság terén mindig dicséretes bozgóságol {f\\e\\. ki. elkészítette a j gszezon mérlegét t £ 6 3 K 31 t betéte lel izemb »n 5? K 93 f volt a kiadás ás igy 1404 E 7^ i'. Úszta 1 rte isimet eredményezett, melyet! a következő ata •okra fordítottak : altiszti özvegy és ár tl í#>0 K, a hősök sírjára i\. á 29-ik gy. ezred rokkaat alapjára 1004 K 78 f.

Itt emlitjfik fel me;. ho^r Wojtowici 8 >-fuly nagy fáradsággal e hí> 15 én szépen stke« r i i t jégüoaepélyt rendezett, moly 42 K 7«) f t i ö v e d c j i i t - z - í t t a j )tékonycélra és fc8 K I ; • -Isetés Í s Löt me!y.»:i e/utui 111 >:Ki a 1 .':•'!•• -

'( ) l y é k o n y ] )ótkávétr M G E T i

Még soha seni ivott olyan jő kávét, iuml aniilyea Fischer-féle pótkávéval k é s z ü l t

A Fischér-féle pótkávéból csak feleannyi fcell, mini H cikória pótkávéivj l .

Ha a F í ^ h o r - f é l e pótkávéi h a s £ & i $ a , csak if'lannyi pörkőltkávéra és az édesíté^hez csak feleannyi cukorra van szüksége mini.

bogyba más pótkávéi h a s z n á l n a .

A Fischer-féle f o l y é k o n y pótkávéval készül i kávé egészségesebb, jobb izú' és a i:t;ÍÍ'> i i n a i . i k á v é i a feleaftliyiba L'eriÜ.

KriPHflió mmoen DOBB TüszcRüZüetBen. Fischer-féle fo v é k o n y p ó t k á v é g y á r budapesti Plókgyártelepe v iszontelá-

Budmpestf l<t Átlés-ut 28. sziv< ndelkezésre.

•a ••

II,

I I

K Ö Z G A Z D A S Á G .

)( Az uj isanliiásl feíögyein progfammja. i •* tegye líözig^zjjatasi^ bizottságában az uj

a a z d a - i 2 » felügyelő, Miskolczy István rokou-BZeQVe-) f0 4 a d t a L ; i $ r a t n . i 11 nr^.;: a m i n j Í V a . ia • - > a gazda közönséggel valé szoros kapcsolatban a termelés . ! '•>{ . és fokozását th.i ki felada tu! maga elé* á gazdák \z *•. - > v^na ezi i • r a f f f a n i c-s t imosatást a felügyelőség r é í z é -r d l é s bizonyára támogatni ts fogja dicséretes

A szerkasstésert felelős: Baranyay József dr. K a? íit 1 »sok; Baranyay József dr.

Fülöp Zsigmond. K ' M d ' i i i i r a i a i : Spitzer Sándor könyvnyomdija

Komarom. Nador-u'ca 29.

IroffiatottSpitzjr Sándor k ö D y T n y o r a d a i á b a a [ a i n t

HIRDETÉSEK! 1 itt h& I P ' > ^ ö b o r g w -a i l l i M l V 5 l J s t e l e p e P é c s .

.. 11 * I I - .1 9

... ; i : 1. Í I D í

( A ^unkásliiztositf) Pénztár ép • • _ ? 3 4 ^ 4 *

i ta l ì 1 .1. Szenti

í r b a n 12 hold s zűntóföld old gyümölcsös (az Ó r s -n " . eg esetleg tdbb

K e c s k é s D e z s ő a bérleti

9 •

letételi )

mm ììu. HUÍÜ!U a u i r a . i >s t n , . . . ' , u m

özv H a m i k Istvánné. 1 1 OULYAi LM v é g z i , k i a h a b o r u e í ő i t á l l a n ­

d ó a n P á l ssfoan dolg^ ixott .

f ű s i e r - , cseroege-, Wor- és

Piraktir: Budapest. IV. ker. | Szép-utca 13. sz.

. b -a»

BÉ tt r. * á

9 I

s-l I -M S

^3

• :=3

X' 93 Ut

Ifi

Z2

•

Fiatal iníi &mim mWt iioíila. - Qi i U Í R É I

gy-tór. Telefon 150

•3 u. •

< 5 JS o >

f

vi

f i

« •

?• M M

KGinároiTivármBoy2i í Szövetkezete Enarro, itomákn.

I |

Bükköny, tttoheu én répatnagvok,

l.iirrrtDi < < In irmán.

I\<>ii>/íiii/,trti ét riiriftmat/iit/,.

j e g y i é i r e s z ö v e t k e x e l i ' rllog.Kltatik. S-iúIIitások rfvállaltatnnk.

L A D O H2 © Y f e h é r p o i t y e s k i tűnően belovagolt

h á t a s l ó S 2 ^ ' felszereléssel együtt. ~ w Egy é v i g harctéren volt. : Cim a k i a d ó h i v a t a l b a n :.

V

K « M a r ó m ű U i t & t t 191/. m á r c i u s I

* _ *

Dr. B a r a n y a y J ó z s e f m u n k á i :

A c s a l l ó k ö z i a r a n y m a s a s .

(Istiiertoi't ' ' itvay Tivadar a Századok tV12: február: számúban; K«r i * : d Mafyar Nyelvőr 1912. deeambari if iében; Belttlasaka Sándor ár,: KthnogTSpoia r»!3. raalléklttéban; Indrty Liviuoi. Földrajzi Eözleménytk 1912. I Bpatti Hu Lap l'.Ul dtcémbtf *24. Vasár. Újság májúi 5ts., i :áj. *i 11JI2. juaiufi izáms lÜft. Itfe. 2 r. I K

f j r é g i c s a ü ó k ö z .

I. jallóköz történttéhst Ismeitetta dr. Sikabonyi Antal Magyar V»- rái

19li.jan.-i námálMUl \ B\ esti Hírlap 1914. január 1-. i z á m á a f A * t n 2 K

F e j e d e l e m j á r á s K o m á r o m v á r m e g y é b e n .

í la/ai , külföldi éi txotikui UjeJelmek, uralko •lók. főharctftk, diplomáciai kovttak artóxko-tiá»a K - «i Komároi) vármagyásarj a rómaiak koritól e*és/. napjainkig. Ismertette a fása] **; 191 A. S6. iz.; a > Komárom < L91S, év:. I. liuete. Ára 3 K.

A k o m á r o m i n y o m d á s z a t é s a k o m á r o m i s a j t ó t ö r t é n e t e .

Ismertette s* izáma

!dok 15)1 március 7 lm 2 I

A k o m á r o m i s a j t ó t ö r t é n e t i

r e p e r t ó r i u m a ira I I

alatt K o m á r o m m e g y e i

r i t k a s á g o k .

i».«

i * v

sy.

•<5»

1

V_ m

ev»

tó

1 4 h t i ü . . . i i ; i > ;

•4

r. :>