JeremiasFalck(1619-1679):NicolausKopernikuszarcképe,(aVarsóiNemzetiMúzeumgyűjteményéből,foto:AnnaPietrzak)

KOPERNIKUSZÉSKORA

VÁLOGATTAÉSSZERKESZTETTE:

DR.BARBARABIENKOWSKA

GONDOLAT•BUDAPEST1973

TARTALOM

STANISLAWHERBST

NicolausKopernikuszhazájaéskörnyezete

I.Kopernikuszhazája

II.Kopernikuszkörnyezete

JERZYDOBRZYCKI

NicolausKopernikuszéleteéséletműve

Jegyzetek

JERZYDOBRZYCKI

NicolausKopernikuszéleténekésalkotómunkásságánakfőbbállomásai

ALEKSZANDERBIRKENMAJER

NicolausKopernikusz,akorfordulócsillagásza

Jegyzetek

WLODZIMIERZZONN

NicolausKopernikusz,azújcsillagászatmegteremtője

LEOPOLDINFELD

KopernikusztólEinsteinig

JohannesKepler

Néhányszóakepleridinamikáról

KopernikuszésKeplerkinematikája,anewtonidinamika

KopernikuszésEinsteinelmélete

WALDEMARVOISÉ

NicolausKopernikusz,areneszánsznagytudósa

Anagy1543-asév

Akopernikuszifelfedezésútja

Kopernikusz,aFöldájképénekmegalkotója

BOGDANSUCHODOLSKI

Kopernikuszjelentőségeatermészettudományokésazemberrelfoglalkozótudományfejlődésében

EDWARDLIPlNSKI

NicolausKopernikusz,aközgazdász

Jegyzetek

BARBARABIENKOWSKA

Aheliocentrikusrendszerkörülivitákazeurópaikultúrában

I.Aheliocentrikusrendszervitáinakkoraiidőszaka(1543—1616)

II.Aheliocentrikuselméletideológiaiéstudományosvitáinakfőidőszaka(1616—1687)

III.Aheliocentrikuselméletkörülivitákbefejezőszakasza(1687-tőlaXVIII.századvégéig)

Bibliográfia(JerzyDobrzyckiválogatása)

Szerzők

NICOLAUSCOPERNICUSTORUNIIINPRUSIANATUS,PATRENICOLAOCOPERNICO,MATREVEROQUAEERATGERMANASORORLUCAEAWATZELRODTORUNIENSIS,EPISCOPIVARMIENSIS,PRAECLAREDE

RESPUBLICAPOLONORUMMERITIINCAUSACRUCIFERORUM

NICOLAUSCOPERNICUSTorunban,Poroszországbanszületett.ApjaNicolausCopernicus,németszármazásúanyjanővérevoltatoruniLukaszWatzelrodewarmiaipüspöknek,akiakeresztesekügyébenkiválóérdemeketszerzettalengyelállamnak

(AzegyestanulmányokelőttállómottókazelsőrészleteslengyelKopernikuszéletrajzbólSzymonStarowolskiScriptorumPolonicoruraHecatontas[Velence,1627]címűművébőlszármaznak).

STANISLAWHERBST

NICOLAUSKOPERNIKUSZHAZÁJAÉSKÖRNYEZETE

KopernikuszTorunbanszületett.(KopernikuszlengyelneveMikolajKopernik.Akortudósaihozhasonlóanazonbanőisnevelatinosalakjáthasználta:NicolausCopernicus.Nálunkenévmagyarosírásmódjaannyiraelterjedt,hogyettőlmisemtérünkel.)

EleintevalószínűlegaszomszédosChelmnóbantanult,majdötévikrakkóiésnyolcéviolaszországitanulmányutánmárérettférfikéntawarmiaiegyházmegyekanonokjalettalidzbarkipüspökiudvarban.Azolsztynikáptalanibirtokokjószágigazgatóságánistevékenykedett,leghosszabbideigazonbanafromborkikatedrálisbanélt.Sokszorutazottinnenaporosztartománygyűlésekre,kétszerlátogatottclafővárosbaKrakkóbasegyalkalommalPoznanba.

Kopernikuszhazája:azegykorikirályiPoroszföldWarmiaföldjévelésacsillagászszülővárosával,Torunnal.Eterületek1454ótaKopernikusztágabbhazájához,alengyelállamhoztartoztak.Beszélhetünklegtágabbértelembenvetthazárólis:atudósokésaXV-XVI.századfordulóeurópaikultúrájánakegyetemesállamáról.

I.KOPERNIKUSZHAZÁJA

Alitvánnagyfejedelemséggel1386-banunióformájábanegyesültlengyelkirályságajagelló-dinasztiauralkodásaalattaXV.századmásodikfelébenEurópalegkiteijedtebbállamavolt.1453-banatörökökelfoglaltákKonstantinápolyt,ennekfolytánaföldközi-tengerikereskedelemlehanyatlott,sazeurópaigazdaságiéletsúlypontjaáttolódottaBaltikumra,ésegybenalengyel-litvánnyersanyaghátországra,amelyetátszeltekazorosznyersanyagokatszállítónagyszárazfölditranzitútvonalak.Nyugat-Európademográfiaiéstermelésifejlődésemegnövelteakeresletetagabona,arostnövényekésazerdőgazdaságitermékekimportjairánt.1480körülabalti-tengerikereskedelembenfordulatálltbe.Anyugat-európaikereskedőkmindenekelőttahollandokmegdöntöttékaBalti-tengernyugatirészénaHanza-városokaddigiegyeduralmát,ésközvetlenkereskedelmikapcsolatotteremtettekaBalti-tengerkeletikikötőivel,mindenekelőttalengyelkikötőkkel:Gdanskkal,ElblaggalésBraniewóval.Agabonaárakemelkedéseösztönzőleghatottanövénytermesztésfejlesztésére,főkéntakivitelifeleslegtermelésérealkalmasmezőgazdaságinagybirtokkialakulásátserkentette.AzElbátólkeletreanagybirtokok,azúrbérimajorságokkiépülésefolytánamezőgazdaságitermékekáraaránytalanulgyorsanmegnőttakézműiparitermékekáránakésabéreknekanövekedéséhezviszonyítva.AXVI.századhúszaséveitőlkezdveegyreszélesebbrenyíltazárolló,főlegazért,mertahagyományoskézműiparnemtudottlépésttartaniamanufaktúrábanszervezetttermelésfejlődésével,mivelazehhezszükségesanyagieszközöketcsakakereskedelmitőkeésa

nagybirtoktudtabiztosítani.

Anagyterületűlengyel-litvánállamagazdaságifejlődésszempontjábólcsaklassanösszeforródifferenciáltszervezetetjelentett,amelybensoknemzetiséghezésvalláshoztartozóemberekéltek.Lengyelekvoltakalegtöbben,mellettüksokpravoszlávruszin,litvánéltitt,kisebbcsoportokatalkottakazörmények,amuzulmántatárokésajudaizmushívei:azsidókésakaraiták.Anagyobbvárosokgazdagabbrétegeitalengyelekhezasszimilálódónémetekalkották.Akisebbvárosokatcsaknemkizárólaglengyeleklakták.

SajátosarculatúvoltaJagellóbirodalomszélénelterülőPoroszföld,amelyetanémetlovagrendaXIII.századbanhódítottmeg.Aszlávokkalésbaltiporoszokkalbenépesítettterületetanémetekrészbenkolonizálták.Aporoszokkétövezetbenlaktak:azáltalábanigentermékenybalti-tengeripartvidéken,ésamainapigiserdőkkelborítottmorénástóvidékdombjain.EztatermészetessáncotajellegzetesésajótermőföldjemiattrégótaműveltszélesVisztula-völgyszelteát.EhhezcsatlakozottaHollandiábankidolgozottmódszerekkelmegerősítettésállandóannöveltVisztula-delta.

AXIII.ésaXIV.századbanaleigázottőslakosságelégedetlenségetöbbszörtörtkifelkelésben.APoroszföldönvédekezésülsűrűerődrendszertépítettekki,amely120szerzetesiéspüspökivárból,valamintavédelmükalattkeletkezővárosokbólállt.Anagyvárosokfelkeléseidejénapolgárokleromboltákakeresztesekvárait,avárosierődítményeketpedigkorszerűsítették.

AXV.századbanismétkiélesedcttazellentétazújtelepesekésalovagrendközött.Akeresztesállamporoszországiföldjeineknemességeéspolgársága,nemzetiségrevalótekintetnélkül,1454-benfelkeléstszervezettalovagrendgazdaságielnyomásaészsarnokságaellen.Alovagrendiföldekhezgazdaságilagéskulturálisanszorosankapcsolódólengyelkirályságsegítségétkértéktervükhöz.

Aháborúnak,amelyetakirályiPoroszföldésalengyelkirálysághatalmasanyagierőfeszítésévelzsoldoskatonákvívtakmeg,fontosvilágnézetijelentőségevolt.Ahagyományosegyháziintézménnyel,ígyakereszteslovagrenddelésannakanémet-rómaicsászársághoztartozóállamávalszembenálltazalattvalóknakazajoga,hogyazigazságtalanhatalomellenfelkeljenek.Ejogkoncepciójátaporoszvárosokmegbízásábóllengyelteológusokdolgoztákki.AlengyelkirályságésakirályiPoroszföldlegyőzteakiátkozássalokozottválságot,alovagrendugyaniscsalárdmódonmegszerezteakiátkozásjogátamegvesztegethetőrómaiKúriától.Atizenháromévigtartóháborúután,1466-banmegkötöttbékevéglegesenmegpecsételtealovagrendkatasztrófájátezenaterületen.Arendnagymestere,eddigihatalmaegyrészénekmegtartásamellett,alengyelkirálysághűbéreselett.

Akirályközvetlenfennhatóságaalattállóterületekésahűbériföldekközöttmegállapítotthatáreléggémesterkéltvolt,mertawarmiaipüspökségcsaknemenklávétalkotott,amelyetakirályiPoroszfölddelmindösszekeskenytengerpartisávkötöttössze.Apüspökségetszinteteljesenkörülzártákalovagrendnekmeghagyottföldek.

Azországotgazdaságiromlásbasodortaatizenháromévigtartóháború(1454-1466),amelynekütközeteinagyterületen,többízbennagylétszámúkatonaiegységekközöttfolytakle.Alakosságemberveszteségemeghaladtaaz50%ot,éstöbbmintszázévbetelt,amígakorábbilélekszámotelérték.Anagyszerűgazdaságikonjunktúra,akorábbana

keresztesekkormányzásaalátartozóföldekegyesítéseanagy,gazdagbirodalommal,alengyelkirálytólkapotttöbbprivilégiumésaszéleskörűautonómiaazonbanmeggyorsítottaazújjáépítéstésatermelésistruktúraátalakulását.Azátköltözésihullámkezdetén,még1458előttérkezettmegKopernikuszapjaKrakkóbólToruiíbaésBarbaraWatzenrodéval(egyesforrásokszerintWatzelrodeaszerk.)LukaszWatzenrodekanonokkésőbbwarmiaipüspökhúgávalkötöttházasságarévénbejutottapatríciusoksorába.

Abalti-tengerikikötőkhözvezetőtranzitszállításokbólnégyVisztulamentinagyvároshúzotthasznot,minthogyezafolyóvoltalengyelföldekfőszállításiútvonala:Torun,Chelmno,továbbáaVisztulatorkolatánálGdanskésElblag.Evárosokpatríciusaiirányítottákagazdaságiéspolitikaiéletetatartományban,amelyegyébkéntaporoszkirályságlegvárosiasabbrészevolt.AkirályiPoroszföldautonómiája,aLengyelországgalkötöttszövetséggazdaságielőnyei,Lengyelországkulturálisvonzerejeéspolitikaivédelmearoskatagcsászárságésalovagrendállandóanmegismétlődőterületiköveteléseivelszemben,mindolyantényezőkvoltak,amelyekelősegítették,hogyaz1454-benkötöttésaközösháborúserőfeszítésekbenmegszilárdultszövetségmégszorosabbáésmaradandóváváljon.

AnémetbirodalomkeletiterületeinekmezőgazdaságipangásaésaHanzavárosokhanyatlásaidejénnemcsakagazdaságikapcsolatokszélesedtekki,hanemanémetalföldikultúraelemeiisbeáramlottak.AgazdagabbpolgárokkörébenelterjedtéskülönösennépszerűvéváltatanítássalisfoglalkozóKözösÉletTestvéreinek(FratresCommunisVitae)mozgalmaéseszervezetmodernvallásossága.Akereskedőitevékenységhezszükségesmérlegelőéskockázatotvállalómagatartáshozakomolyság,azegyszerűségésaszorgalomtiszteletejárult.Amagukatazírásnakésazoktatásnakszentelő,dekapcsolatukatavilággalfenntartótestvérekkörébenáltalánosvoltatisztalatinságravalótörekvésésazókoriirodalomirántiérdeklődés.Chelmnóiiskolájukszellememérsékletetésmeggondoltságotsugárzott,ellenkezővégletevoltadominikánusokésaferencesekélénkprédikátoritevékenységének.Anémetalföldifestészetistérthódított,sőtahelybeliművészekalkotómunkájátisserkentette.

Awarmiaiegyházmegye,amelybenKopernikuszrövidmegszakításokkalnegyvenévettöltött,akirályiPoroszföldkülönállórészevolt,vagyonilagpüspökiéskáptalanirészreoszlott.Kereskedővárosa,Braniewovoltegyedülnagyobb,néhánykisebbvárosgazdaságilagalárendeltszerepetjátszott.IdetartozottLidzbark,pompássamainapigismegmaradttágaskastélyával,amelynégyzetalakbanvettekörülazárkádosudvart,éspüspökirezidenciáulszolgált;továbbáFromborkbalti-tengerikikötő,amelyegyhegylábánálterülel.Ahegytetejénbástyákkalésfalakkalvédettkatedrálisemelkedikamagasba.Amainapigismegmaradtakatedrális-erődfalainkívülfekvőkanonokiudvarházakegyrésze,ahonnanazöbölbebenyúlókeskenyfélszigetsötéterdősávjazárjaleatengerfeléakilátást.Apüspökifejedelemségdélirészén,atengertől100km-re,azerdővelborítotttóhátságon,amorénákkavicsosdombvidékénaLynafolyómagas,szakadékosmartjánemelkedikOlsztynvárosa,várkastélyaakkoribanakáptalaniuradalmakjószágkormányzóinaktulajdonavolt,maavajdasággyorsanfejlődőszékhelye.

AmígWarmiánakatengerparti,földművelésrealkalmasrészénnémetekéselnémetesítettbalti-tengeriporoszoktelepedtekle,addigadéli,erdővelborítottrészt(Olsztyntéskörnyékét)aközeliLengyelországbóláthúzódótelepeseknépesítettékbe.Főkéntaz1454-

1466és1520-1521közöttiháborúkutántelepítettékbelengyelparasztokkalazelnéptelenedettföldeket.AzegyházibirtokokjószágigazgatójakéntéppenKopernikuszvégezteeztamunkát;beutaztaafalvakatésaletelepedettparasztokrólpontosjegyzéketvezetett.AlengyelfalusikörnyezetbenDél-Warmiavárosilakosságaisellengyelesedett.Arégilengyeltelepülésekenszámosgazdagkisnemesésparasztélt,ugyanakkorWarmiában,ebbenaszegényésújratelepítettországbansokkisparasztlakott,éskevésvoltanemesikatonaállításrakötelezettbirtok.

II.KOPERNIKUSZKÖRNYEZETE

KopernikuszkoraifjúságátTornában,akirályiPoroszföldegyiknagyvárosábantöltötte.Torunatizenháromévesháborúutándinamikusanfejlődött,aXV.századmásodikfelébenazonbanGdanskmegelőzte.

Kereskedelmiközpontvolt,amelyetakeresztesek1231-benalapítottakaVisztulamentén,alengyellaktachelmnóiterületen,aporoszhatárszélen.1280-banközvetlenkörnyékénépültkiafőlegkézműiparralfoglalkozóÚj-Torun,amelymeggyorsítottaidősebbszomszédjafejlődését.TorunaXIV.századbanalengyelhátországrévénvirágzásnakindult,fejlődésétazonbanaXV.századbanlefékeztékakeresztesekLengyelországellenviseltháborúi.Templomaival,azóvárosivárosházával,erődjeivel,monumentálistéglaépítményeivel,szobrászatávalsgazdagfestészetévelTorunmaiscsodálatotkelt.

1466utánnyugodtabbévekkövetkeznek.Agótikaújfejlődésiszakaszbalép,szakítanakavertikálisvázszerkezettel,ésáttérnekavízszintesmegosztású,simafalakkalkialakítottbelsőterekre.Agótikaekorszakánakegyiklegnagyszerűbbépületeaz1468-1472közöttépítettKeresztelőSzentJánosplébániatemplom,amelymaisuralkodikavároslátképefelett.Hatalmascsarnokábanállazabronzkeresztelőkút,amelynél1474-benazóvárosikereskedőfiátakereskedőkpatróliusánaktiszteletéreNicolaus(Mikolaj)névremegkeresztelték.Atehetségesfiú,akikoránárvaságrajutott,vállalkozószelleműnagybátyjatámogatásátélvezte.LukaszWatzmrodewarmiaikanonok(1489-tőlpüspök)volt.Unokaöccsétnemakereskedőgyermekekszokásosiskolájábaadta.Acsillagászolyankörnyezetbőlkerültki,aholmegismerteaszámolástudományát,apénzügyekintézését,ésmegtanultaacsillagászatinaptáradatainakalkalmazását.Azakkoriembereketsokatfoglalkoztattákacsillagászatijelenségek,valamintavárosokbelsőügyei.Nemzetközilátókörükszűkvolt.Kereskedőitevékenységükbenakalkulációtakockázatvállalássalésabecsületesmunkakultuszávalkapcsoltákössze.

Kopernikusztegyházipályára,magasabbtanulmányokraszánták.TorunbólbizonyáraChelmnóbaküldték,aholatoruniplébániaiiskolánálmagasabbszintű„studiumparticulare”működött.

Chelmnoanagyobbporoszvárosokközétartozott.AVisztulapartjánfeküdt,Toruntólészakra,tőleegynapijárásra.Aháborúutángazdaságilagnemfejlődött,ezzelszembenrégioktatásihagyományaivoltak:aXIV.századbanporoszegyetemetakartakittfelállítani.AKözösEletTestvéreitanítványaikelénemaszülővárosukrajellemző,mindenáronvalómeggazdagodásttűztékkicélul,hanemfigyelmüketmisfeléirányították,ésmáserkölcsifogalmakatadtak.

1491őszénatizennyolcévesKopernikuszbeiratkozottakrakkóiegyetemre,nohaaBalti-tengermellettirostockivagyagreifswaldiegyetemközelebblettvolnalakóhelyéhez.

Nemcsakacsaládihagyományokmiattdöntöttígy,hanemazértis,mertakkoribanKrakkóbanműködöttEurópaegyiklegkiválóbbegyeteme.

Krakkóvoltazországfővárosaésegyúttalakereskedelem,amezőgazdaságésabányaigazgatásközpontjais.LakosainakszámafelülmúltaakirályiPoroszföldvárosaiét,ésnemzetiségiösszetételeiskülönbözöttazokétól:azerőslengyelkörnyezetbenellengyelesedettnémetpatríciusokmellettotthonosanéreztékmagukatittazolaszokis.Apolgárságfelettbizonyosmértékigafőnemességuralkodott.

PolitikailehetőségeiketakereskedelmüknagyrészétazAdriai-ésaFekete-tengerenlebonyolítónégyállam,Lengyelország,Litvánia,CsehországésMagyarországhatáraiszabtákmeg.Abalti-tengeriproblémákháttérbeszorultakanövekedőtörökveszélymiatt.Afekete-tengerikikötőkelvesztéseután(KaffaFedoszjaaKrím-félszigeten1475-ben,KiliaésBelgorod-AtaJúliaaDunatorkolatánál,1484-ben)kerültsorabalsikerű1497-ésmoldvaihadjáratra.

KrakkóarculataeltértakirályiPoroszföldvárosainakképétől.Épületeifehérkőbőlkészültek,aporoszvárosokbanpedigcsaktéglaépítményeketemeltek.Kopernikuszodaérkezésekoragótikánakújszakaszakezdődött,amelyKözépEurópábólSzászországonésSzilézián,valamintFelső-Magyarországonátérkezettide,aspanyolplatereszkstílusmegfelelőjeként.

Azújépítészetistíluskialakulásátmegelőzteanagyméretűtáblaképfestészetésazoltárszobrászat.ATorunbólésChelmnóbólérkezőjövevényittmegismerhetteakésőgótikahatalmas,többalakoskompozícióitésestílusnagyszerűminiatúraművészetét.(TorunbanahíresKrisztuslevételeakeresztrőlcíműalkotáscsak1495-benkészültel.)

Atemplomokfalátszőnyegszerűenborítottákafalfestmények,ezenkívülaberendezésitárgyakközöttszámosszobor,ötvösmunka,drapériavolt.Ekorszellemiségenemveszifigyelembeatörténelmet.Aművészabibliábólésaszentekéletébőlvettjeleneteketsajátkorábanhelyeziel:aszentekmellettköznapiéskorabeliszemélyeketláthatunk.Ígyteljesképetkapunkazakkoriemberről,megjelenéséről,öltözködésimódjáról,ruházatáról,magatartásáról,jellemérőléstársadalmihovatartozásáról.Eművészetelterjedésételősegítikalengyelszellemiéletbenekkoribanvégbemenőváltozások,amelyekalapja„avilágésazemberfelfedezése”.Aszimbolikus,hagyományosszínekkelmegformálthieratikusalakokkezdenekegyéniarcotölteni,hogyanagyobbhatásérdekébenminéligazabbanmutassákbeafényjátékaitésenneksegítségévelmagátazéletet.Atechnikainehézségekésanyomasztómegkötöttségekgátoltákamonumentálistáblaképfestészetfejlődését.Azúj,akorszerűkönnyebbentalálthelyetasokkalelőkelőbb,választékosabbminiatúrafestészetben.AXVI.századelsőéveibeneművészetiágKrakkóbanvirágkorátélte.Sokértékesliturgikuskönyvésimakönyvlátottnapvilágot,illusztrációikegyrejobbantükröztékakifinomultemberszemélyes,individuálisélményeitésazőtkörülvevő,teljesvalóságot,bemutatvaazegésztájésarejtettrészletekmindenbáját.

TalánalegkülönlegesebbésmárteljesenvilágitémájúalkotásaBaltazarBehemkrakkóiírómegrendelésérekészültCodexpicturatus.Aműakrakkóicéhekalapszabályainakgyűjteménye,amelyethuszonnyolcminiatúradíszít.Ezek,mintvalamifestészetiszonettek,bemutatjákazegyeskézművesmesterségekjellegzetességeit.Aműhelyekbelseje,alengyeltájak,ahavastél,atikkasztónyárszimbólumgyűjteményeéslírai

költészeteavárosiéletnekamaganemébenpáratlanenciklopédiája,amelyetavalódiaranyragyogásával,demindenekelőttafehérésfekete,acitromsárgaésakékszínekfinomösszeállításávalkészítettekel;eztaszínskálát150évvelkésőbbVermeernélfedezzükfelújra.

Afestészetésaszobrászatazaranyragyogásával,aszínektisztaságával,azelbeszélésdrámaiságával,vallásostárgyávalinkábbazemberiérzelmekrehatott,deaszellemifejlődéstisösztönözte.

Ebbenazidőbenakrakkóiművészetetgótikusarchitektonikus,faragottoromzattaldíszítetttriptichonokéspoliptichonokisképviselték.Azistentiszteletalattkitártszárnyasoltárnakelkellettkápráztatniaanézőtgazdagságával,ugyanakkorazelőttevégbemenőegyháziszertartástisszolgálniakellett.Ezindokoljaazinkábbkonzervatív,hieratikusformát,ezértalkalmaztákazaranyatazalakok,abibliaijelenetekhátterekéntis.Atriptichonszárnyainakkülsejét(amelyaszárnyasoltárbecsukásautánlátható)afiatal,gyakranújutakatkeresőfestőkszerényebbmunkáidíszítették.Bárittamindennapiéletetábrázolták,azaranyozástugyanolyangazdagonalkalmazták.

Azelsőnagykrakkóitriptichonadominikánusoktemplomában1467-bőlszármazik.Ezaműazegyikelsőrealizmusratörekvőalkotás,avallásostémaittjelenikmegelőszöravalóditájnövény-ésállatvilágakeretében,nemegyszerjellegzetesKrakkó-vidékikolorittal.Atérbenésidőbentávolieseményeketszimbolikusanúgyábrázolják,minthamostésittmennénekvégbe,aszomszédossikátorokban,apásztorok,parasztok,akézművesekésakereskedőkjelenlétében.

AkrakkóioltárokközülkiemelkedikaMáriatemplomKopernikuszszemeelőttbefejezett,faragottpoliptichonja,amelyettizenkétévenátaranyozottésfestettWitStwosz(németnevénVeitStoss),anémetszármazásúlengyelszobrászművész.Azalkotásakoreurópaiművészeténekegyedülállódarabja.Apolgárokadományaibólgyűjtöttékösszeazelkészítéséhezszükségesösszeget.Csupánadíszítésheztöbbaranyathasználtakfel,mintazakkoriEurópabármelymásoltárához.Aműrendkívülnagyhatássalvanaszemlélőre.

KopernikuszszülőházaTorunban(Foto:MagdalenaRusinek)

AkrakkóiCollegiumMaiusudvara(aLengyelTudományosAkadémiaMűvészetiIntézeteengedélyével)

Azolsztynivár(foto:MagdalenaRusinek)

Alidzbarkivár(foto:StanislawMoroz)

Afromborkikatedrális(foto:MagdalenaRusinek)

Frombork,Kopernikusztornya(aLengyelTudományosAkadémiaMűvészetiIntézeteengedélyével)

„TheophilaetiScolasticiSimocatiEpistolae”Kopernikusz1509-benKrakkóbankiadottfordításacímlapjánakfacsimiléje(TheophilaktoszSzimokattész:Levelekcíműkönyvéből,ParístwoweWydawnictwoNaukowe,Varsó,1953)

AszekrényaszelídenlehanyatlóMáriahalálátábrázoljaafelindultapostolokkörében;errőltanúskodikfájdalmasarckifejezésük,kezüktördelése,rogyadozólábuk,sviharzilálta,nehéz,aranyruhájuk.Mindegyikükkülön-külön,mindegyikükmáskéntéliátMáriahalálát,skitudja,talánkorának,koraaddigirendjénekelmúlásátis.AszárnyaksokszínűdomborműveinemcsakazAnyaéletétésaFiúkínszenvedésétmondjákcl,hanembemutatjákahanyatlóközépkoremberét,életét,bűneitésfelemelkedésétis.

ApolgárokkörébenelértsikerekmegnyitottákaművészszámáraaWawelkirályiszékesegyházánakkapuitis.Ittalkottamegkiválóművét,az1492-benelhunytJagellóKázmérmauzóleumát.Agyászhagyományosszimbolikusalakjaivaldíszítettsíremlékenakirályvörösmárványbólkészültsahiteleshalottimaszkotidéző,görcsberándultreálisalakjamegragadóellentétetképezazegymástkeresztezőkésőgótikusívekpompásbaldachinjaáltalábrázoltéggel.

AnagyszobrászKrakkóbantöltötteéletelegboldogabbéslegtermékenyebbéveit(1477-1496).Későbbi,tragikus,nürnbergiéveibőlszármazikFilippoCalliniachusnak,azolasztörténésznek,humanistánakakrakkóikatedrálisbanelhelyezettbronztáblája.CallimachusaJagellókpolitikaitanácsadójavolt,TorunóvárosánakpiacterénépültkőházaaKopcrnikuszokcsaládiházánakszomszédságábanállt.

StwoszKrakkóbantöbbtanítványátéskövetőjéthagytahátra.Kezükalólszámosjelesműalkotáskerültki,amelyekenbemutattákaXVI.századelejiLengyelországotéslakóit.

Akrakkóifestészettovábbraisvirágkorátélte.AzalkotásokközülkiemelkedikMarcinCzarnyMáriahalálacíműműveabodzentinitriptichonon(1508),azalapítóJanKonarskipüspökportréjával.

Azegyetemtámogatásávalfelállítottákazelsőnyomdátis.

Akrakkóiegyetemnek,amelyenKopernikusznégyévigtanultaszabadművészetekfakultásán,máraXIV.századelsőfelébőlvoltakhagyományai.PezsgőéleteegészEurópából(defőlegKözép-Európából)vonzottaadiákokat.Tanulmányoztákarómaiirodalmatésazolaszhumanistákműveit.1492-benpéldáultízklasszikuselőadás-sorozatottartottakCicero,Ovidius,Vergiliusműveiből(Bucolica,Aeneis,Georgicon).AtermészettudományokterületénArisztotelészfizikájánakBuridan-féletolmácsolásátvizsgálták.Afranciaskolasztikusafizikaimozgástolyanmódontárgyalta,hogyazzallehetővétetteafizikaésacsillagászat

továbbfejlődését.Buridan(1300-1358)avilágmegfigyelésénekafontosságátishangoztatta.

Krakkóbanmagasszintűmatematika-éscsillagászatoktatásfolyt.Lehet,hogyapolitikusWatzenrodepüspökunokaöccséneklehetőségenyíltarra,hogyérintkezzékaszellemikultúraegyetemenkívüli„másodikköré”-vel,aholapüspökökön,politikusokonésdiplomatákonkívülaKrakkóbanvendégeskedőhumanistákismegjelentek.

KopernikuszKrakkóbannemszerzetttudományosfokozatot,dekétségtelenülalapostudásratettszert.Matematikaiismereteiéstudományosmegfigyeléseialapjánfelismerte,hogyavilágmindenséggeocentrikusfelépítéséthirdetőelméletbenellentmondásokrejlenek.Tanulmányaifolytatására1496-banOlaszországbautazott,deaziscéljavolt,hogygyötrőproblémájáraválasztkapjon.Kopernikuszott-tartózkodásaelőtt,1495-1496-banzajlottleItáliábanahaditechnikaiforradalom.Azállamszolgálatábanállótudósokésművészekújmérnökimegoldásokatkerestek,hogyazakkoribanfelfedezetttűzfegyvereknekazaddighasználtfegyverekétőljóvalnagyobbpusztítóhatásaellenvédenitudjákazerődítményeket.Aztisvizsgálták,hogyatüzérségmozgékonyságáthogyantudjákjobbankihasználniaharctereken.GonzaloFernándezdeCórdobahadvezérekkorkezdtealkalmazniaspanyolharcászatitapasztalatokatItáliatüzérségilőterein.Nemtudjuk,hogyalengyelkirályságbólérkezettdiákhogyanreagálterre,aztsemtudjuk,hogyanhatottakráazókorműemlékeiésazújstílusirányzatúképzőművészetialkotásokBolognában,Ferrarában,PadovábanésVI.SándorpápaRómájában.Azazonbanbizonyos,hogylelkesenszámoltaésegyregondosabbanellenőrizteaz„égiszférák”megfigyeléseinekeredményeit,utazásánaktulajdonképpenicélja,ajogiésazorvositanulmányokmellett.

Kopernikusz1503-banmegszerezteazegyházjogidoktorátust.EzutánvisszatértWarmiába,éséletetovábbirészétottistöltötte.1512-ig,nagybátyjahaláláigalidzbarkivárbanlakott.ApüspökötkétszerelkísérteKrakkóba,segyszervalószínűlegPoznanbais.LáttaaváltozásokatKrakkóépítészetiarculatában:aCollegiumMaius1497-benbefejezettkésőgótikuskristályboltozataitésalegtisztábbtoscanaireneszánsztképviselőolaszépítészekelsőalkotásait;láttaWitStwoszutolsóműveitéstanítványainakszobrait,valamintafirenzeiekelsőreneszánszalkotásait.Láttaazországésafővárosgazdaságiéstechnikaifejlődésétis.Felújíthattaarégiismeretségeketésbarátságokat.Jóbarátjavolt

BernardusWapowski,ahírestérképészéstörténész,akivelkésőbbislevelezett.Ittnyomattakielsőkönyvét,TheophiiaktoszSzimokattészbizáncitörténetírógörögnyelvenírtművének,aLevelekneklatinfordítását.

BizonyáranemismerhettemegaXVI.századfordulójakörülszületettkiválóhumanistákat(Hosiuskivételével,aki1538-tólwarmiaikanonok,majdbíborosvolt).Szoroskapcsolatbakerültviszontajagelló-államokbelpolitikaiproblémáival,mindenekelőttaköznemesiosztálymozgalmával.Aköznemességanyagijólétenövekedésévelegyidejűlegafőnemesekhatalmánakkorlátozásáraésgazdaságielőjogokmegszerzéséretörekedett.

Kopernikusztazonbanleginkábbaporoszkérdésérdekelte.Gyakranutazottnagybátyjávalaporosznemesitartománygyűlésekre,azúgynevezettkissejmikekre,amelyekreakáptalanmég1512utánisdelegálta.SokszormentGdanskba,Torunba,Grudziadzba,Elblagba,leggyakrabbanazonbanalovagrendegykorifővárosába,Malborkbautazott,amelyneklenyűgözőszépségűvára,anagymesterekhajdanirezidenciájamégmaisállaNogatfolyómentén.Atartománygyűléseken,aholafő-ésköznemesség,apapság,valamintavárosokképviselőivettekrészt,agazdaságiéspolitikaiügyekbenjártastudóselismertszaktekintélynekszámított.Erreakorszakramégérvényesvoltalovagirendjelszava:„cUevalerieetScience:quimoultbienconviennetitensemble.(Alovagirendésatudományjólmegférnekegymással.)Aztishirdették,hogyekétpillérnélkülavilágkáoszlenne.Adoktoricímmelalovagokatmegilletőjogokjártak.

Alegszűkebbhaza,akirályiPoroszföld,sajátosmódonváltoztattamegarculatát.Warmiábanisegyrejobbantérthódítottareneszánsz,egyregyakrabbanhasználtákfelakristályboltozatokfény-árnyékhatásait.AtéglaépületekcsúcsíveikerekkéváltakaBalti-tengervidékétbejárónémetalföldiépítészekkezenyomán,vagyaKözép-Európanagykereskedelmiközpontjából,Lipcsébőlkiindulóutakonvándorlószászépítészekalkotásaiban.Afromborkikáptalanbanösszegyűltszellemikiválóságokhozeljutottakaporosznemességgondjai,szószólójukLukaszWatzenrodepüspökutódaFahianLosainen(püspök1512-1523között)volt,akitanulmányaitOlaszországbanvégezte.Agdanskifőnemcsségérdekeitakésőbbipüspök,azerőszakoséskönyörtelenMauritiusFerber(püspök1523-1537között)képviselte.AkrakkóikirályiudvarszerteágazókülpolitikájánakképviselőjepedigJohannesDantiscusvolt,egyszemélybenköltőésudvariember,akihosszúidőnátValladolidban,V.Károlycsászárudvarábankövetkéntműködött.BarátikapcsolatbanállottRotterdamiErazmusszalés1537-benFerbertkövetteawarmiaipüspökiszékben.Eztatisztségét1548-igtöltöttebe.

Akáptalan,amelybeKopernikuszt1495-benmeghívták,csaknemkizárólagospolgáriösszetételévelkülönbözöttatöbbi,ilyenjellegűtestülettől.Atagoktúlnyomórészemagasabbtanulmányokatvégzett.Körükbenkiválóhumanistákattalálunk,ígyanevesköltőtésdiplomatát,Dantiscust,vagyKopernikuszközelibarátját,TiedetnannGiesét,akilevelezettRotterdamiErazmusszal,PhilippMelanchtonnal;ésaki1538-banChelmno,majd1549-benWarmiapüspökelett.Azegészországbanelszórtanfekvőegyházibirtokokellenőrzése,akirályiszolgálattaljárókötelezettségekésakülfölditanulmányutakmiattatizenhattagközülrendszerintcsakafeletartózkodottakáptalanszékhelyén.Fromborkbanelevenenéltekakanonokiközösélethagyományai.Akanonokokelsősorbanfromborkiurakésnempapokvoltak,akiksajátbirtokaikongazdálkodtakésakáptalanközös

vagyonánakügyeitintézték.Kopemikusznakvoltakbarátai(intrikusai,ellenségeiisakadtak),ennekellenéremagányosvolt.Politikaiésgazdaságikötelezettségemelletthódoltfőszenvedélyének,acsillagászatiszámításoknakésamegfigyeléseknek,amelyeketmégaháborúalattsemhagyottabba,hiszenazégitestekakkorisugyanúgyróttákpályájukat.EháttérbenrajzolódikkiTiedemannGiesebarátsága.Azerazmusigondolatokjegyébenfolyóbeszélgetéseikmindkettőjükreösztönzőleghatottak.KopernikuszrábeszélteGiesét,hosszúévekótaazegyetlenpapotakáptalanban,hogyszálljonvitábaalutheranizmussal.AcsillagászatirántérdeklődőGiesepedigmárchelmnóipüspökkorábanmegpróbáltarávenniKopernikuszt,hogyteljesművetírjonéspublikáljon,mivelbarátjakizárólagcsaktáblázatokközzétételérehajlott.

Akanonokokéleténekközéppontjaafurcsa,ridegtemplomerődvolt.Abástyákkalmegerősítettfalakötszögbenzártákkörülamesterségesenegyengetettmeredekdombot.Északkeletirészétaz1329-1388évekbenépültgótikusszentélyfoglaljael,amelyhosszúcsarnokotképez,sarkainkarcsúhuszártornyokkal.Asima,csakablakokkalmegbontottoldalfalaktólélesenelütadíszes,hosszúkásvakablakokkalésárkádokkaltagolthomlokzat.AGotlandszigetrőlszármazóhomokkőelemeketfaragványokborítják.Abelsőtérapresbitériummalegyütt86mhosszú,szépségétemeliatemplomhajókdíszesboltozata.Atemplombelsőtazanagyszárnyasokaturalta(maazészakihajóbanáll),amelyetWatzenrodepüspökadományozott1504-ben.FelállításánaktehátKopernikuszszemtanújavolt.AszekrényaranyozottbelsejébenatoruiíiszobrászaMadonnaagyermekJézussalalkotásáthelyezteel.

WarmiánakésakirályiPoroszföldneksokgondotokozottakeresztesekszomszédsága.AnémetlovagrendmégaXV.századelejénisEurópacsaknemmindenországábanszámíthatottaszerzetesekésakeresztesvitézektámogatására,akikhatalmasköltségeketvállaltakakereszténységvédelménekérdekében.Atizenháromévesháborúfolyamán(1454-1466)arendmárnagyrésztzsoldosfőleggyalogoskatonasággalharcolt.AzideológiájukéstevékenységükközöttiellentétkülönösenvilágossáváltaXVI.századelején,amikora„németlovagrendkórházá”-takartákmegtartaniidegenterületeken.Nemengedtékbesoraikbaalengyellovagokat,nohaezaz1466-osbékekötésfeltételeiközöttszerepelt;nemcsakahűbériviszonylerázásáratörekedtek,deateljeskirályiPoroszföldetisvisszakövetelték.Máskéntalakultaspanyolalcántarai,calatravaiéssantiagóilovagrendektörténete.Ezekelvesztettéklétjogosultságukatareconquistaután.AbirodalomleghatalmasabbhercegeiközülmeghívtáknagymesternekSzászFrigyest(1510-1517),majdHohenzollernAlbertet(1517-1525),abrandenburgiválasztófejedelemrokonát,ígynémetsegítségreszámíthattak.Sajáttörekvéseiketösszekapcsoltákahercegeknekabirodalomszétszakítására,ésahatalommegszerzéséreirányulótörekvéseivel.CéljaikígyellentétbenálltakakirályiPoroszföldlakosságánakérdekeivel.Veszélyeztettékszabadságukat,anyagijólétüket,amelynekalapjaalengyelekkelvalógazdaságiszövetségvolt.TámadtákLengyelországérdekeitis,mivelakadályozták,hogytengerhezjusson,ésanyugatipiacokkalfenntartsaakapcsolatát.

Súlyosproblémátjelentett,főlegakirályiPoroszföldszámára,alovagrendpénzrontása.Hitványpénzükkiszorítottaajólengyelpénzt.SürgetetttehátakirályiPoroszföldésalovagrendföldjeivelkörülvettWarmiabiztonságánakvédelme.

Kopernikusznagybátyjahalálaután,amikor1512-benvéglegafromborkikanonokságban

telepedettle,továbbraisbehatóanfoglalkozottWarmiapolitikaihelyzetével(ennekrészekéntalovagrenddelvalókonfliktussalis),védelméveléselsősorbanmezőgazdaságával.Akáptalanugyanisrábíztaajószágigazgatóitisztet.Orvosvolt,akigyógyítottabetegtársait;azegyházjogtudósavolt,akiazegyreromlópénzrendszerjavításárapénzügyireformotdolgozottki.Jószágigazgatóvolt,akibetelepítettealakatlanparasztiföldeket,ésműszakimatematikusvolt,akimegszervezteamoderntüzérségibástyáképítésétLidzbark,Reszel,OlsztynvárábanéstalánFromborkbanis.

1519-1521közöttzajlottlealovagrenddelazutolsóháború.AkanonokokelmenekültekanagymesteráltalmeghódítottFromborkból,azellenállásközpontjaapüspökiLidzbarkmellettaKopernikuszigazgatásaalattállóOlsztynlett.Kopernikuszranehezedettanagymesterrelfolytatottdiplomáciaitárgyalásoksúlya.Nekikellettgondoskodniaakáptalankincstáráról,avárésavárosfelfegyverzéséről.NekikellettfelfogadniaalengyelzsoldosokatisésvállalniaafelelősségetOlsztynértanagymestervakmerőportyáiidején.

Aháború,az1521-benkötöttnégyévesfegyverszünetután1525-benfejeződöttbeakrakkóiszerződéssel.HohenzollemAlberthűbériesküttettalengyeleknek,levetetteazegyháziruhát,áttértalutheránusvallásra,ésvilágifejedelemlett.Ezazidőszakareformációelterjedésének,valamintavilágiésazegyházihatalomellenirányulóvérestársadalmimegmozdulásoknakakora.Különösenkiéleződöttatársadalmifeszültségaporoszvárosoknemességeésazalsóbbrétegekközött.Ezazellentételősegítetteareformációelfogadását.Azújtanokanyomtatottkönyvekésaprédikációkrévéngyorsanterjedhettek,ésmegfelelőideológiaialapotnyújtottakavárosinépfelkeléséhez.Agdanski,elblagi,torunipolgárságlelkesenfogadtaaz„olcsóegyház”jelszavát.Amegmozdulásokakirályihatóságokmegtorlásávalvégződtek,deugyanakkormegpróbáltákapatríciusokhatalmátiscsökkenteniazzal,hogyapolgárságképviselőitismeghívtákavárosigazdálkodásellenőrzésébe.Azalsóbbosztályokésavárosiszegényrétegtársadalmielégedetlenségezavargásokban,sőtvéresfelkelésekbennyilvánultmeg.Ezek1525-benértékeltetőpontjukat,amikorElblag,GdanskésTorunvárosainkívüllázadástörtkiaFromborktól10km-refekvőBraniewóbanis.

Mégveszélyesebbneklátszottaparasztok1525-ösfelkeléseazegyrenövekvőelnyomásellenalovagrendállamábanfekvőSambiában,Warmiaszomszédságában.EzsajátságosmódonegybeesettHohenzollemAlbertnekalutheránusvallásravalóáttérésével.AprotestánsfejedelemmegszereztealengyelfőurakésaRómáhozhűFerberwarmiaipüspöksegítségétaparasztimegmozduláselfojtásához.

I.Zsigmondlengyelkirályhalálbüntetésterhemellettmegtiltottaazújhitterjesztését,deelismerteafejedelemésállamaszakításátapápasággal.

Kopernikuszrólcsakazttudjuk,hogymindvégigarégiegyházhívemaradt,ugyanúgy,mintanálahétévvelidősebbnagyhumanista,azegyháztúlkapásainakbírálója,RotterdamiErazmus.Mivoltennekazoka?Talánnemcsakakanonokságotakartamegtartani,amelyjólétetbiztosítottszámáraéslehetővétetteatudományosmunkát.Alegtöbbhumanistáhozhasonlóan,bizonyáraKopernikuszishivőembervolt.Ahibáktólmegtisztultrégiegyházbananemesirendvédelmezőjétlátta,amelybőlőmagaisszármazott,deugyanakkoraszellemivilágvédelmezőjétisláttabenne,amelyvilághozőistartozott.Utolsóéveibenerejemegfogyatkozott,ekkorcsaknemteljesfigyelmétéletművebefejezéséreirányította.

UTHERCULESATLANTELABORANTECAELUMSUSTINUIT,ITAILLE…MOTUUMCAELIDOCTRINAMDISCIPULISSUISRESTAURAVIT

MikéntHerculesAtlaszkéntfáradozvatartottaazeget,úgyő…azégimozgásoktanaittanítványainakfelépítette

JERZYDOBRZYCKI

NICOLAUSKOPERNIKUSZÉLETEÉSÉLETMŰVE

I.

AmatematikaicsillagászataXV.századbanolyanmagasszintetértel,legalábbisfőképviselőinekműveiben,hogylehetetlenvoltkétalapvetőfontosságúkérdéstmegválaszolatlanulhagyni.Azelsőproblémamégazókoritermészetfilozófiábólszármazik:acsillagászatielméletekvalóságtartalma.Ahagyományoselméletekkelkapcsolatosvitákebbenazidőbenisnapirendenvoltak,báranyagukmegváltozott.Amásodikproblémaaszaktekintélyekszavahihetőségérevonatkozottésarégielméletek,valamintajelenlegimegfigyelésiadatokközöttiellentmondásokbóleredt.

Azarisztotelészivilágképnekszervesrészevoltanagygörögtudóscsillagászatirendszere:avilágmindenségkoncentrikuskristálygömbökből,szférákbólépülfel,ezekfelületénhelyezkednekclazégitestek.AszférákavilágközéppontjábanmozdulatlanulállóFöldkörülállandóésegyenleteskörmozgássalkeringenek.Ezarendszer,amelyetmárazi.e.IV.századbanmatematikaiformábaöntöttek,évszázadokonkeresztüluralkodottatudománybanésmélyengyökerezettaközépkoriembertudatában.Helyességétalátámasztottákazakkoritermészetfilozófiaegyébállításaiésazégboltgömbalakúfelépítésétbizonyítóelemimegfigyelésekegyaránt.

Akoncentrikusszférákrendszereazonbannemtudtamegmagyarázniabolygókmozgásánakegyenetlenségeit,amelyabbólered,hogypályájuknemkör,hanemellipszis.Arrasemvoltalkalmas,hogyFöldtőlvalóváltozótávolságukatmegmagyarázza.Ezatényabolygókfényességénekváltozásaibannyilvánulmeg,éssemmiképpensemegyeztethetőösszeakoncentrikusszférákállandótávolságával.Acsillagászokötletesszerkezetekkelakartákageometriaimodelltamegfigyelttényekkelösszhangbahozni:Hipparkhosz(i.e.II.század)feltételezte,hogyaNappályájánakközéppontjaaFöldönkívülvan,továbbáAppollóniosz(i.e.260-200)geometriaimunkáitfelhasználvabevezetteazepiciklusfogalmát.Ezolyankör,amelynekkerületénabolygóegyenletessebességgelmozog;akörközéppontjapedigegyenletesengördülaFöldkörülipálya(abolygóún.deferensének)kerületén.AbolygómozgásaazepiciklusmenténaFöldvalóságosmozgásánakgeometriaitükörképevolt.Ptolemaiosz(i.e.II.század)Almagesztiében,(PtolemaioszfőműveaMegalészüntatxisz(Acsillagászatkézikönyve).AIX.századbanA1Mamumbagdadikalifalefordíttattaarabnyelvre;arabcíme;Tabriralmaghesthi,ennekelferdítéseazAlmageszt.)amelybenösszefoglaltaavilágmindenségaddigigeometriaileírásait,bevezetettmégegyújfogalmat,azún.ekvantumot.Amikorazepiciklusközéppontjaadeferensmenténmozog,aszögsebességnemadeferensközéppontjához,hanema„kiigazításpontjá”-hoz(ekvantumhoz)viszonyítvaegyenletes.Eznemesikegybeadeferensközéppontjával,illetveaFölddel.

Akörmozgásokrendszerétalkalmazócsillagászatigyakorlatésakoncentrikusszférákrendszerétalapulvevőtermészetfilozófiaközöttieltérésévszázadokonátacsillagászok

központiproblémájamaradt.MárPtolemaioszkorábanmegpróbáltákakétrendszertösszekapcsolni,deezekakezdeményezéseknemvezettekkielégítőeredményre.Ígyinkábbamatematikaicsillagászathagyományaitmegtartvaigyekeztekmegoldásttalálni.Ajelenségekmagyarázatánakplatónikövetelményéüla„jelenségekmegmentésének”elvétállították,valamintolyanegyszerűsítettmatematikaimodellekkidolgozásáratörekedtek,amelyekáltalánosérvényűszámításimódszerkéntszolgálhattak.Ennekanézetnekegyébkéntfontosszerepjutottaheliocentrikuselméletelfogadásánaktörténetében.

Amásodikproblémaakkorkerültelőtérbe,amikoratudósokérdeklődéseazantikszövegekfeléfordult.AzégitestekhelyzetétmeghatározószférikusvonatkoztatásirendszertazAlmagesztbenolyanpontatlanadatokkaljellemezték,hogyazokatnemlehetettösszeegyeztetniakésőbbiszázadokbanvégzettmegfigyelésekkel.Végülaközépkoricsillagászatnakagyakorlatbanmellőzniekelletta„nyolcadikszféramozgása”ptolemaioszielmélethibásszámításimódszereit,éssokkalbonyolultabbsémákkalkelletthelyettesítenie,illetvekiegészítenie.AXIII-XIV.századbólszármazócsillagászatimunkák(pl.Abolygókelmélete)

nemoldottákmegeztaproblémát,csupánutaltakPtolemaioszésazújabbszerzőkközöttiellentmondásokra.Mivelaprecessziósjelenségeketleíró„nyolcadikszféramozgása”elméletigennagyjelentőségűvoltazalapvetőcsillagászatiméréseknél,érthető,hogyamegfigyelhetőjelenségekszámánakésamegfigyeléspontosságánaknövekedésével,valamintaXV.ésXVI.századfolyamánanaptárreformidőszerűvéválásávalamatematikaicsillagászatközpontiproblémájalett.Akérdésújbólifelvetésételősegítette,hogyaXV.századbanacsillagászokmárkomolyszaktudásratettekszert.Jóllemérhetőezaszázadelsőfelébenműködőbécsicsillagászatiiskolaeredményein.Innenkerültekkiekorszaklegjelentősebbcsillagászatiműveinekszerzői:GeorgPeuerbach,valaminttanítványasegybenmunkatársa,aWürzburgmellettiKönigsbergbőlszármazóJohannMüller,latinnevénRegiomontanus.

Ekéttudós,sajnos,fiatalonhaltmeg,ésígynemtudtamegvalósítanitervét.Céljukazvolt,hogyazAlmagesztbenelőfordulóésazévszázadokfolyamánfelgyülemlettfordításihibákatkijavítsák.Észrevettékugyanis,hogyeműlatinváltozatanagyonhibás,ésennekokátabbanlátták,hogyafordítástnemazeredetigörög,hanemazarabnyelvűműbőlkészítették.Alábbiműveikazonbankorukcsillagászatitudományánakösszegezései:Peuerbach:Abolygókújelmélete;PeuerbachésRegioxnontanus:EpitomeinPtolemaeiAlmagestum(KivonatosptolemaiosziAlmageszt).Regiomontanusmatematikaiírásaibanamatematikaicsillagászatúj,magasabbszintetértel.

AszázadvégénakrakkóiAkadémialettalegaktívabbcsillagászatiközpont.Azintézetkétállandócsillagászatikatedrájakörülfejlődöttkia„krakkóicsillagászatiiskola”,amelyszámostudóstvonzottavárosba.KözülükmegkellemlíteniMarcinBylicát,akikülfölditanulmányútjaidejénRegiomontanusmunkatársavolt,valamintBrudzewskiAlbertét,akicsillagászatitáblázatokatkészített,ésPeuerbachművéhezírtelőszót.

AkrakkóicsillagászatiiskolakibontakozásaaXV.századmásodikfelébenazeurópaitudománytörténetfontoseseménye.Ezaziskolaolyanalapotnyújtott,amelyenkikristályosodhatottKopernikuszalkotóiérdeklődéseéskutatóicélja.

Amaicsillagászatmegteremtője1473.február19-énTorunbanszületett,avárospolitikaiésgazdaságiéletébenkomolyszerepetjátszópolgáricsaládból.AKopernikuszokasziléziaiSlaskOpolskibólszármaztak(jelenlegKopernik).Acsillagászapjának,MikolajnakazőseiKrakkóbantelepedtekle.Azidősebb

Kopernikuszrézkereskedővolt,sígyszoroskapcsolatottartottaporoszvárosokkal.Résztvettaporoszszövetség1454-ésfelkelésébenis.NéhányévvelkésőbbvéglegTorunbaköltözött,ésfeleségülvetteEukaszWatzenrodekereskedőleányát,Barbarát.AszinténsziléziaieredetűWatzenrodecsaládmárnéhánynemzedékótaTorunbanélt,ésavárosnemességéheztartozott.Barbaraapja,tehátNicolausKopernikusznagyapja,bíróságielsőülnökvoltatornuióvárosbanésaporoszszövetségegyikvezetőtisztviselője.Személyesenvettrésztalovagrendelleniharcokban.Kopernikuszanyjánakbátyja,ifjabbLitkaszWatzenrode(14471512)krakkói,kölniésbolognaitanulmányaiutántöbbegyháziméltóságotviselt,majd1489-benmegkaptaawarmiaipüspökiszéket.Akorvezetőpolitikusaiközétartozott,ésaJagellókbizalmátélvezve,együttműködöttvelükakeresztesekállamávalszembenilengyelpolitikakialakításában.Kopernikuszapjánakhalálaután(1483körül)Lukasznővérénekéscsaládjánakgyámjakéntgondosanegyengetteunokaöccseéletútját.

KopernikuszelsőéveitaSzentAnnautcai(jelenlegKopernikuszutca)szülőházbantöltötte,szülei1480-banazóvárosipiactérreköltöztek.Maisvitatott,hogyholkezdteiskolaitanulmányait,legvalószínűbb,hogyelőszöraSzentJánostemplomhoztartozóvárosiiskolábantanult,amelyetnéhányévenátLukaszWatzenrodevezetett.Ennekaziskolánakhagyományaivoltakacsillagászatoktatásában.TovábbitanulmányaitachehnnóiKözösÉletTestvéreinekegyházikollégiumábanfolytatta.

1491-benKopernikusz,bizonyáranagybátyjatanácsáraéspéldájára,akrakkóiegyetemreutazott.Négyéviga„szabadművészetekfakultásának”(facultasartium)hallgatójavolt.Nemszerzettakadémiaifokozatot,dejólmegalapoztamatematikaitudását.JanSacroboscoelőadásaithallgattaaszférákról„Akozmográfiaelemei”tantárgykeretében,valamintBrudzewskiAlbertelőadásátPeuerbach:Abolygókíjelméletecíműművéről„Azelméleticsillagászatismertetése”tantárgykeretében.Megtanultaacsillagászatitáblázatokhasználatát,megismerteaTalmlaeresohitaekrakkóiváltozatát,aPeuerbach-félenapésholdfogyatkozásitáblázatokat,Regiomontanusefemeridjét1.(Ephemerides:aNap,aHoldésabolygóknapiállásátfeltüntetőtáblázat.)Alegfontosabbnaktartottcsillagászatielőadásoktémájaacsillagjóslásvolt.EzekenazelőadásokonPtolemaioszQuadripartituinít,valamintHalaAbenragelasztrológiaiművéttanulmányozták.

KopernikusztanárainaknevetL.A.Birkenmajerkutatásaialapjánkisebb-nagyobbvalószínűséggelismerjük.BiskupieiBemardésaSzamotulyiAlbertKrypaaTabulaeeclipsiutnotésPtolemaioszQuadripartitumátadtaelő.ValószínűlegKopernikuszishallgattaPniewóiAlbert,SierpieciSzymon,WroclawiMichalcsillagászatiésJohannGlogauföldrajzielőadásait.1493-banBrudzcwskiAlbertArisztotelészhíresDeCaelo(Azégről)címűtermészetfilozófiáiművétmagyarázta.

Nemkellazonbantúlbecsülniazegyetemcsillagászatielőadásainakszínvonalát.Az„Újelméletek”tantárgykeretébenazégipályákmechanizmusátmagyaráztákleegyszerűsítettformában,különösebbmatematikaiapparátusnélkül,ahogyazPtolemaioszműveibentalálható.Amegfigyeléstőlageometriaiáltalánosításhozvezetőutakatmellőzték.A

csillagászatitáblázatoktanításakorgyorsanalkalmazható,készszámításirecepteketadtak,amelyeketfőlegcsillagjóslásnálhasználhattak,anélkül,hogymegmagyaráztákvolnaatáblázatalapjátképezőelméleteket.AzittelsajátítottmatematikaiismeretekazonbanKopernikusztudományosnézeteinekalapjaivoltak,ezeksegítségévelmártöbbellentmondásttártfelazuralkodócsillagászatitételekben.AzegyetemtudományoslégköreKopernikuszkésőbbitevékenységéreösztönzőenhatott.Akrakkóiegyetemmatematikaifakultásaeurópaihírnévnekörvendett.AkrakkóicsillagászokkaltartottközvetlenkapcsolatrévénKopernikuszkorszerűbbésmagasabbszintenismerhettemegageocentrikuscsillagászativilágképproblémáit.HiteltérdemlőforrásokszerintBrudzewskiAlbertegyetemenkívülielőadásainakishallgatójavolt.Bizonyáraönszorgalombóltettszertjártasságraacsillagászatimegfigyelésekvégrehajtásábanésértékelésében.

Ezzelmagyarázható,hogyKopernikuszkésőbbiműveszervesena„krakkóicsillagászatiiskola”eredményeihezkapcsolódik.Eztmagaacsillagászisfelismerte.Egy1542-bőlszármazóírásmegemlítiKopernikuszt,akimárírásbafoglalta„mindazt,amicsodálatraméltóamatematikaitárgyakban,ésamitmégközétenniszándékozik,mindaztamiEgyetemünkbőlmintforrásbólmerítette.Eztőnemcáfolja,sőtmagaiselismeri,hogymindazokérthálásamiAkadémiánknak”.

1495-benKopernikuszelhagytaKrakkót.Fromborkbament,mivelafromborkikatédrálisbanszékelőwarmiaikáptalankanonokáváneveztékki.LukaszWatzenrodepüspök,akinekaközbenjárásárakaptamegafiatalcsillagászakinevezést,ilymódonmegbízhatóésközelimunkatárshozjutottakáptalantestületében.Kopernikuszpedigakanonoksággalegyüttjáróprebenda(Egyházijövedelem.)révenmegszabadultazanyagigondoktól.

Kanonokokvilágiszemélyekislehettek,éssemmisemutalarra,hogyKopernikuszfelvettevolnaazegyházirendet.AcsillagászcsakrövidideigtartózkodottWarmiában,mertmár1496-banútrakelt,ismétLukasznagybátyjajavaslatáraéstámogatásával,hogyjogitanulmányokatvégezzenahíresbolognaiegyetemen.1500-igmaradtitt,deajogtudománynemkötötteleteljesenKopernikuszfigyelmét,életeszenvedélye,acsillagászat,továbbraisérdeklődéseközéppontjábanmaradt.MárbolognaitartózkodásánakkezdeténegyüttműködöttDomenicoMariadiNovaráva\,acsillagászatprofesszorával.

Kopernikusz1497.március9-énfontosmegfigyeléstvégzett,valószínűlegNovarávalközösen,akinek„nemannyiratanítványa,mintinkábbsegítőtársaésmegfigyeléseinektanújavolt”.AHoldezenanaponelfedteaBikacsillagképlegnagyobbcsillagát,azAldebarant.Ezajelenséglehetővétette,hogyellenőrizzékaholdmozgásptolemaioszielméletét,amelyalapvetőenhibásanadtamegaHold-Földtávolságváltozásait.Abolognaimegfigyelés,amelyetkésőbbKopernikuszfőművébenisfelhasznált,aztmutatta,hogyaHoldparallaxisa(ésígyaHoldFöldtőlvalótávolsága)azelsőésutolsónegyedbennemkülönbözikaholdtölteidejénmértparallaxistól,eltérőenPtolemaioszmodelljétől.Természetesenarégiholdelmélethibásvoltánakkimutatásanemjelentetteönmagábanageocentrikusvilágrendszermegdöntését.MégisóriásilépésvoltKopernikuszalkotóiútján;pályájaegyikszakaszánakbizonyítékavolt:elismertszaktekintélyekállításaittudatosankétségbevontaracionálisanéscélszerűenkiválasztottmegfigyelésiadatokalapján.Rheticusírásából1tudjuk,ebbenazidőszakbanKopernikusz

olyancsillagmegfigyeléseketisvégzett,amelyekelősegítettékazaddigmegmagyarázhatatlan„nyolcadikszféramozgásá”-ttisztázóelméletmegteremtését.

1500-banrövidideigRómábantartózkodott,ezalattvalószínűlegapápaiKúriánvégzettegyházjogigyakorlatot.AkövetkezőévbenvisszatértLengyelországba,hogyakáptalantólújabbengedélytszerezzentovábbi,ezúttalorvositanulmányaihoz.Padovahíresegyeteméreutazott.Kétévitanulásutánorvosidiplomátszerzett,seztahivatásátéleteutolsóévéiggyakoroltais.Alegfontosabbazonban,hogybekerültahumanistafilozófiánakésazantikkultúratanulmányozásánakrendkívülélénkpadovailégkörébe.Itttanultmeggörögül,ésbővítettekijártasságátazókoriirodalomban.Agörögnyelvismereterészevoltahumanistaműveltségeszményének,ésegyúttalelengedhetetlenfeltételétképezteazókoriírókműveifordítássalelnemferdítettmegismerésének.Kopernikuszkülönösensokattörődöttahelyesszövegrészekvisszaállításával,aminteztsajátkezűhelyesbítéseiisbizonyítjákatulajdonátképezőkönyvekben.

Talánmárkorábbanis,delegkésőbbPadovábankialakulta„kopernikuszirevolúció”alkotószakasza:olyangeometriaimegoldásokkeresése,amelyeketacsillagászatbanalkalmazva,teljesülnénekavilágmindenségharmóniájánakésegységénekkövetelményei2,ésmegszűnnénekazolyanfajtakövetkezetlenségekmintpéldáulazekvantum.Kopernikuszolaszországitanulmányait1503-banfejeztebe,miutánFerrarábanmegszerezteazegyházjogdoktorifokozatát.Márekkorkörvonalazódottbenneafentikövetelményeknekmegfelelőésazókoritudósokérvelésénalapulóújcsillagászatielmélet.Ennekrészletesleírásáhozhozzáiskezdhetett,legalábbiserreutalaz,hogynéhányévmúlvaKopernikuszkisszámú,bizalmasbarátikörévelmegismertethetteaheliocentrikuselmélettervezetét.

Olaszországbólvisszatérve,KopernikuszLidzbarkbanawarmiaipüspökszékhelyéntelepedettle.Akáptalanokmányaibólkitűnik,hogytekintettelorvosiképzettségéreapüspökháziorvosalett.ValójábanLidzbarkbanLukaszWatzenrodelegközelebbimunkatársaiközétartozott,mindazegyházkerületigazgatásában,mindanémetlovagrenddelfolytatottpolitikaitevékenységében.Elkísértenagybátyjáttöbbpolitikaitanácskozásra,valamintalengyelésporosztartománygyűlésekre,továbbákidolgoztaakirályiPoroszföldtérképét(1510körül)2.WatzenrodepolitikaielveitkövettekésőbbFromborkbanisakáptalanban.Itttelepedettlevégleg,valószínűleg1512-ben,röviddelLukaszWatzenrodehalálaelőtt.1510-tőlKopernikuszakáptalanbanadminisztrációsteendőketvégzett(kancellárésazegyházibirtokokjószágigazgatójavolt).

AWatzenrodemelletttöltöttévekalattKopernikuszszerzőkéntisbemutatkozott,felfedvevonzódásátafilológiához;lefordítottalatinraTheophilaktoszSzimokattészbizáncitörténetíróleveleit(Epistohemorales,ruralesctamatoriae),ésaztKrakkóban,1509-benJohannHallerralkiisnyomatta.AwarmiaipüspöknekdedikáltLeveleketmegelőzteaKopernikusszalbarátikapcsolatbanállóLaurentius

Corvinusverse,akiKopernikuszprofesszoravoltkrakkóitanulmányaiidején.

Kopernikuszéleténeklidzbarkiszakaszáhozmindenekelőttegykivételesjelentőségűtudománytörténetieseménykapcsolódik:ekkordolgoztakiacsillagászatújalapjainakvázlatát,egyrövidértekezéstírt,amelybenelőszörismertetteaheliocentrikuscsillagászatelveit.

Nemismerjükpontosanavázlatmegírásánakidejét,semakörülményeit,sőtannakeredeticímétsem.Akizárólagcsakkésőbbileírásokbanfennmaradtértekezés(nembiztosanhiteles)latincímeakövetkezővolt:NicolaiCoperhicidehypothesibusmotuumcoelestiumaseconstitutisCommcntariolus.(NicolausCopernicusKisKommentárjaazégimozgásokravonatkozó,sajátmagaáltalkidolgozotthipotézisekről.)

Azértekezésennincsdátum,deL.A.Birkenmajerkutatásairévénmegállapítottákkörülbelülikeltezésiidejét.MiechówiMátyáskönyvtárának1514-bőlszármazóleltárjegyzékeutalegyértekezésre,amely„állítja,hogyaFöldmozogésaNapnyugalombanvan”.ACommcntariolusszövegeemlítiPeuerbachésRegiomontanus1496-bankiadottEpitomeinPtolemaeiAlmagestum(KivonatosptolemaiosziAlmageszt)címűművét,továbbáhivatkozik1502-bőlszármazócsillagászatitáblázatokra.ACommentariolnsvAcélzásttalálunkegyébkéntLatirentiusCorvinusemlítettversébenis,akiúgybeszélKopernikuszról,mint„akicsodálatraméltóelvekalapjánmegtudjamagyarázniajelenségekrejtettokait”.CorvinusWroclawbanlakott,de1506-1508közöttTorunbantartózkodott.Elfogadhatótehát,hogyaConunentarioluskörülbelül1507-benkeletkezett.Kinyomtatásranemszánták,csakkispéldányszámban,elsősorban(hanemkizárólag)krakkóikörökbenterjesztették.

Aműaz„abszolútmozgásfőelvének”(azegyenleteskörmozgás)elemzésévelésazaddigicsillagászatirendszerekbírálatávalkezdődik:„KalipposzésEudoxoszkoncentrikusszféráiugyanistévútravezettekazégitestekFöldtőlvalótávolságaváltozásánakábrázolásában;Ptolemaioszepiciklusosrendszere,bármennyiségilegmegegyezettazégijelenségekkel,sokkétségettámasztott.Erendszermegteremtőicsakúgytudtákajelenségeketkielégítőenmegmagyarázni,hogybizonyosképzeltköröket,úgynevezettekvantumokatalkalmaztak.Ezeknekbevezetésévelsemabolygóasajátepiciklusán,semazepiciklusaközéppontjanemmozgottegyenletesmozgással.Azértazilyenelgondolásnemtekinthetőbiztonságosnak,ésazészpróbájátsembújaki.”ACommentariolusbanafőhelyetaptolemaioszi

csillagászateszemléleténekkritikájafoglaljael,ezacsillagászatátalakulásánakkiindulásipontja:„Havalamitészrevettem,gyakraneltűnődtem,vajonnemlehetne-eakörökrendszerénélmegfelelőbbetkigondolni,amelybenamozgásmindenlátszólagosegyenlőtlenségemegmagyarázhatólenneegyedülazegyenletesmozgással,amitazabszolútmozgásfőelvemegkíván.”1

Aszerzőtehátnagyjelentőségettulajdonítottannak,hogyazegyenleteskörmozgásapriorielvétposztulátumkéntvegyékfigyelembeacsillagászatielméletekmegalkotásánál.Afentiidézetigazoljaeztazállítást,amelyigenfontoselemakopernikuszifelfedezéskeletkezésénektanulmányozásában.

Aheliocentrikuselméletrészletesismertetéséthéttételelőzimeg,amelynekelfogadásávalKopernikuszakitűzöttfeladatot„sokkalcsekélyebbésmegfelelőbbapparátussal,mintamitvalahaiserreacélrakigondoltak”megoldotta:

1.„Azégitesteknekésazégiszféráknaknincsközösközéppontjuk.

2.AFöldközéppontjanemközéppontjaavilágmindenségnek,hanemcsakanehézkedésnek,valamintaHoldmozgásának.

3.MindenkörmozgásaNapkörültörténik,minthaezlenneavilágmindenségközéppontja,ezértisavilágmindenségközéppontjaaNapközelébenvan.

4.ANap-Földtávolságarányaacsillagoségbolttávolságáhozképestkisebb,mintaföldgömbrádiuszánakarányaaNaptávolságához,úgy,hogyezazarányacsillagoségbolthozképestelhanyagolható.

5.Mindaz,amitazállócsillagokégboltjánmintmozgástészlelünk,nemolyannakmutatkozik,mintamilyenténylegesen,hanemolyan,mintamilyennekaFöldrőllátszik.Földtehátarajtalevőtárgyakkalegyüttnapontamegfordulváltozatlanpólusakörül.Ezzelszembenazállócsillagokszférája,mintalegkülsőégbolt,mozdulatlan.

6.Mindaz,amitaNapmozgásábanmegfigyelhetünk,nemönmagátólállelő,hanemaFöldmozgásarévén,amelymozgáséppúgyaNapkörültörténik,mintatöbbibolygómozgása.MégmásmozgásokatisvégezezekenkívülaFöld.

7.Amipedigabolygókmozgásánálmintdirektésretrográdmozgáslátszik,nemönmagátólvanígy,hanemcsakaFöldrőlnézve.CsakaFöldmozgásarévénmagyarázhatóazégboltolyansokfélejelensége.”

Ezekazalapelvekazelsőpillanatbanönkényesnektűnnekfel.Könnyenmegmagyarázhatókazonbanaptolemaioszirendszerelőtticsillagászatielméletekhasonlóságával,pontosabbanPeuerbachésRegiomontanusEpitomeinPtolemaeiAlmagestumcíműművébentalálhatóhasonlómegállapításokkal.PeuerbachpéldáulmegerősítiPtolemaioszt,hogy„aFöldazégbolthozviszonyítvacsakpont”,Kopernikusz;eztatételt(anegyedikpontban)átvisziaFöldpályájáraésteljesenújfordulattalkijelenti,hogyazállócsillagokszférájaóriási,aFöld-Naptávolsággalnemhasonlíthatóössze.EbbőlazállításbólpedigtegyükhozzáazonnalaFöldmozgásánakelfogadásakövetkezik.AFöldhármasmozgásánakalapvetőfelfedezésétKopernikuszaCommentariolusbancélzatosan,mintegydidaktikaiszándékkal,természetessorrendbenadjamegaképzettolvasókszámára.Kezditehátageocentrikusrendszerelvetésével(amásodikpontban:„AFöldközéppontjanemközéppontjaavilágmindenségnek…”),szembenPtolemaiosztézisével,amelykimondja,hogy„aFöldazégboltközepénfoglalhelyet”.

ACommentariolusmagyarázataitnemtámasztjákaláolyanmatematikaibizonyítások,amelyekazalaposabbtárgyalástszolgálnák.Kopernikuszelőszörleírjaaheliocentrikusrendszert,éselsőkéntatudománytörténetben,felsorakoztatjaabolygókataNaptólvalótávolságuksorrendjében.EnnekalapjánminőségiösszefüggéstállapítmegakeringésisebességésabolygóknakaNaptólvalótávolságaközött:„egyikbolygókeringésisebességévelfelülmúljaamásikat,annakmegfelelően,hogykisebbvagynagyobbkörívetír-ele”.

ANaplátszólagos,tehátaFöldvalóságosmozgásánakmagyarázatáraKopernikuszugyanolyangeometriaimódszerthasználfel,mintamilyentaptolemaioszicsillagászatbanis(aNapra)alkalmaztak.AföldpályatehátexcentrikusköraNaphozviszonyítva.EpályajellemzőitKopernikuszállandónakfogadtael,megváltoztattaazonbanértékeitPtolemaioszadataihozképest.AFöldNapkörüliegyenleteskörmozgásaaCommentariolusterminológiájában:„aFöldelsőmozgása”.„AFöldmásodikmozgása”:atengelykörüliforgás„egyegésznapfolyamán,…nyugatrólkeletre,amelyforgásmiatt

úgytetszik,hogyazegészvilágmindenséggyorsmozgássalkering.IlyenmódonaFöld,arajtatalálhatóvizekkelésaveleszomszédoslevegővelegyüttforgómozgástvégez”.EzzelakijelentésévelKopernikuszmegelőzteaFöldmozgásaellenfelhozottszokásos,hagyományosérveket,amelyekszerintaFöldfelületévelmerevenösszenemkapcsolttesteketaFöldforgómozgásamiattkataklizmafenyegeti.

„AFöldharmadikmozgása”azelhajlás(deklináció).Kopemikusznakezafelismeréseacsillagászatfejlődésébenugyanolyanalapvetőjelentőségű,mintazelőzőekbentárgyaltkétmásikmozgás.Ezzelajelenséggelmagyarázhatómegegyebekközöttazis,hogyapályasíkjáhozkb.66,5°alatthajlóföldtengelymegtartjairányátatérbenaFöldNapkörülikeringésefolyamán.Kopernikuszittaszféránakahozzárögzítettégitesttelegyüttvégzettkörforgásánakhagyományosfogalmábólindulki.AzilyenrendszerbenaFöldtengelyeévenkéntváltoztatnáirányátatérben.Éppeneztaváltozástkompenzáljaaföldtengelymozgásávalellenkezőirányúkopernikuszi„harmadikmozgás”.Kopernikuszemozgásidejétacsillagászatiévnélvalamivelrövidebbidőszakbanhatároztameg,ésígyelsőkéntmagyaráztamega„nyolcadikszféramozgása”jelenségétavalóságnakmegfelelően:aföldtengelyprecessziósmozgásaként.Emozgásegyenetlenségébőlkiindulva,amelyetaközépkoricsillagászokisfelismertek,jutottKopernikuszarraamegállapításra,hogyazállócsillagokszférájamozdulatlan,ésezértalkalmasalapvetővonatkoztatásirendszeracsillagászatijelenségekleírására.

Acsillagászatújalapjai,aFöldhármasmozgásaésaheliocentrikusbolygórendszer,természetesennembefolyásoltákaHoldmozgáselméleténekrészleteit.Arégielméletnekazonbanmintláttuksokvitathatópontjavolt,amelyeketKopernikuszmárkoránészrevett.Ezekkritikájaazújcsillagászatmegteremtésénekegyikkiindulópontjalett.

ACommentariolusbanleírtholdpályalényegeseneltérPtolemaioszmodelljétől.Háromkörpályábólépültfel.Alegnagyobbkörnek,adeferensnekaközéppontjaegybeesikaFöldközéppontjával.Adeferensmenténfutakisebbkör,azepiciklus:egyhónapalattteszmegegykörülfordulást.AzepicikluskerületénmozogaHold,emozgásidejekéthét,ezokozzaaholdkorongméreténekváltozásátazelsőésharmadikholdnegyedben.EzazelképzelésmegmagyarázzatehátaHoldmozgásánakazokatazegyenetlenségeit,amelyeketmárPtolemaioszisismert,dekiküszöböliazekvantumfogalmát.3

ACommentariolusbolygóelméletébennincseneknagyepiciklusok,amelyekaföldpályáthelyettesítettékageocentrikuscsillagászatban.KopernikuszaHoldleírásáhozhasonlóanittisbevezetettkisepiciklust,amelyadeferensselegyüttazexcentrikuskörszerepéttöltibe.Amásodikepiciklusháromszorkisebbsugarú,éskétszerfutjabeabolygóNapkörüliegyszerikeringésiidejealatt.Ebbenaleírásbanabolygóvalóságospályájamegközelítiakepleriellipszist.

Ezarendszermatematikailagegyenértékűazekvantummal,ésamáridézett„abszolútmozgásfőelvé”-nekiselegettesz,mertabolygómozgáscsakegyenleteskörmozgásokbóltevődikössze.0AMerkúrpályájánakleírásáhozazonbanújabbelgondolásravoltszükség.

ACommentariolusbmazösszesbolygópályát,aMerkúrkivételével,azepiciklusállandóméretei,valamintazapszisvonalakállandóhelyzetejellemzi.Kopernikusznaknemsokáraelkellettvetnieezeketakorábbicsillagászatbólátvetttételeket.Rövidesenkitűntazis,hogyazújelméletrészleteselemzéséhezsokkalbonyolultabbapparátusszükséges,mint

ahogyaztacsillagászaCommentariolusírásakorgondolta.MűvebefejezőrészébenKopernikuszkifejtetteaztavéleményét,amelyszerintharmincnégykörelegendőahhoz,hogy„megvilágítsaavilágmindenségegészmechanizmusátésazösszesbolygókeringését”.

II.

FromborkbanKopernikusznak(kb.1512-bentelepedettleott)mégtöbbadminisztrációsmunkátkellettvégeznimindakáptalanban,mindannakakormányzásaalattállóbirtokokon,Pieniezno(Melzak)ésOlsztynkörzetében.AkáptalanibirtokokjószágigazgatójakéntKopernikuszebbenazidőszakbantöbbévettöltöttazolsztynivárban(1516-1519és1520-1521).Fontosközgazdaságikérdésekkelisfoglalkozott:pénzreformtervezetetdolgozottki.Lengyelországésanémetlovagrendiállamközöshatáránállandónyugtalanságuralkodott,amelynekeredményekéntakormányzásbelsőkérdéseipolitikaijelentőségűvéváltak,ígymegnövekedettafelelősségalátszólagjelentéktelenadminisztrációsügyekbenhozottdöntésekeseténis.1519-benWarmiaterületénkitörtalengyelkeresztesháború,amely1521-igtartott.Máraháborúelsőévében,1520januárjábanelpusztultKopernikuszfromborkiszékhelye,akatedrális-dombkőfalainkívülépültudvarház,ezértKopernikuszOlsztynbaköltözöttát.Ittmegszervezteavárosvédelmétanagymestervárhatótámadásaellen.1521-ben,afegyverszünetmegkötéseutánkormánybiztosvoltWarmiában.

Ilyenkedvezőtlenkörülményekközött,számoskötelességeteljesítésemellettfogotthozzáKopernikuszfőművéhez,aheliocentrikuscsillagászatirendszerrészletesismertetéséhez,egyidejűlegfolytattaanézeteitalátámasztómegfigyelésekösszegyűjtését.Megfigyeléseitarégigyakorlatnakmegfelelően,hagyományosműszerekkelvégezte.ADeRevolutionibus(Akörforgásokról)címűművébenháromműszertírtle:aszögmagasságméréséreszolgálónapkvadránst,afőkéntaHoldmegfigyelésénélalkalmazottparallaktikusműszertésazarmillárisgömböt.EzutóbbilehetővétetteaNapésaHold,valamintatöbbiégitestszögkoordinátáinakközvetlenösszekapcsolását.Eműszereketmárazókorbanisismerték,leírásukésrajzukPtolemaioszAlmagesztjébenismegtalálható.TeljesenújéseredetiszerkezetvoltviszontKopernikusznaptáblázata,amelyet1517körülazolsztynivárbankészített.Eműszerben,amelynekegyrészeamainapigmegmaradt,avízszintesenelhelyezetttükörrőlvisszavertfénysugárakerengőfaláraesett.ArárajzoltvonalaksegítségévelmeghatározhattákaNapnakazégiegyenlítőhözviszonyítotthelyzetét,valamintamegfigyeléspillanataésanapéjegyenlőségközöttiidőtartamot.

KopernikusznakaDeRevolutionibusbólismertmintegyszázmegfigyelése,illetveacsillagászránkmaradtszámosfeljegyzésenemkülönösebbenpontos.Jellemzőazonbanacélszerűenkiválasztottésalkalmazottmérésektervszerűségeésalapossága.Ilyenekaz1515-1516közöttvégzettmegfigyelései,amelyekkelaNaplátszólagosmozgásánakelméletétakartafinomítani.EjelenségtanulmányozásaalapjánKopernikuszarraamegállapításrajutott,hogyaföldpályaexcentrikusságaváltozikésazapszisvonalakelmozdulnak.Kitűnttehát,hogyaCommentariolusgeometriaimegoldásaithelyesbítenikell.Megmutatkozottezaföldpályamegváltoztatásábanis,amitKopernikuszaDeRevolutionibusbantettközzé:aFöldmozgásátepiciklusokkalellátottkoncentrikuskörhelyettexcentrikusköröksegítségévelábrázolta.Ígyegyszerűbbenbemutathattaazáltalafelfedezettpályaparaméter-változásokat.

IdőbennemvéletlenülestekegybeKopernikusznakaNaplátszólagosmozgásáravonatkozómegfigyeléseiéselméletimunkáianaptárreformmalkapcsolatosvitákújraéledésével.AXVI.századbanaJulián-naptárhibája,amelyazévhosszánakpontatlanmeghatározásábóladódott,márelértea10napot.Akiigazításkérdésévelaz1512-1516-oslateránizsinatonMiddelburgiPálpüspökkezdeményezéséreösszehívottésazővezetésealattműködőkülönbizottságfoglalkozott.Apüspök1513-banés1516-banértekezéstírtanaptárreformról,ezeketapápaibrévévelegyüttküldtékszét.Amásodikmegnevezteazokatatudósokat,akikelküldtékareformszükségességéreésvégrehajtásimódjáravonatkozóvéleményüket.KözöttükvoltKopernikuszis.Válaszatartalmátnemismerjük,aCommentariolusbantettkijelentéseialapjánazonbanfeltételezhetjük,hogyareformotkorainakítéltemeg,éstovábbivizsgálatokattartottszükségesnek.Úgyvélteugyanis,hogyatropikusév,„amelyreakülönbözőidőkbenvégzettmegfigyelésekkülönbözőhosszatadtakmeg”nemállandóhosszúságú.(Atropikusévanaptárreformalapvetőtényezőjelett.)1514utánpedigteljesfigyelmétaNapmegfigyeléséreösszpontosította.EztafeltevéstbizonyítjaaDeRevolutionibuselsőkiadásaeléírtajánláskövetkezőrészleteis:..miutánalateránizsinatonalaposanmegvitattákazegyházinaptárreformjánakkérdését,aztcsakazértnemoldottákmeg,mivelsemazévekrőlésahónapokról,semaNapésaHoldmozgásárólnemálltrendelkezésreelegendőpontosmérésiadat.

EzakövetelményösztönözteKopernikusztújrendszerénekrészleteskidolgozására:„ezidőtőlkezdveajelesPálpüspökÚr,Fossombronepüspökebuzdítására,akiekkoreztazügyetirányította,megfeszítettemelmémet,hogyezeketadolgokatalaposanmegvizsgáljam”.

1521-tőlkezdveKopernikuszcsaknemállandóanFromborkbantartózkodott.Akáptalanbankülönbözőtisztségeketviselt.1523-ban,amikorapüspökiszékbetöltetlenvolt,jószágigazgatókéntazegészegyházmegyétigazgatta.Működésénekjelentőségenemegyszertúlnőttahelyikereteken.1517-benKopernikuszelmésmódszerekettartalmazótanulmánytírtakirályiPoroszföldönforgalombanlevőpénzértékcsökkenésénekokairól,következményeiről.1522-benakáptalanküldöttjekéntaporosztartománygyűlésen,Grudziadzbanbenyújtottaakorátmegelőzőelgondolásokonalapulópénzreformtervezetét,céljaazvolt,hogyapénzmegjavításávalerősítseakirályiPoroszföldésakoronaegységet.

Kopernikuszelismertorvoslehetett,hiszenőkezelteawarmiaipüspököket,sőt1541-benakönigsbergiudvarbaismeghívták,hogyabennebízóAlbertnagyherceggyógyulásátelőmozdítsa.

Kopernikuszfontosközügyitevékenységeellentmondannakamegjelölésnek,amellyelőt„fromborkiremeté”-neknevezték.Igaz,kevésemberrelálltbizalmasbarátikapcsolatban,különösenwarmiaikanonoktársaiközött.EkevesekközétartozottmindenekelőttTiedemannGiese,1538-tólChelmnopüspöke,akiévtizedekenátKopernikuszbarátjaésszellemiérdeklődésébentársavolt.KopernikusztszorosbarátságfűzteBernardusWapowskihoz,amelyetcsakakrakkóitudóshalálaszakítottmeg1535-ben.Wapowskikéréséreírt1524-benkritikát

KopernikuszDeRcvolutionibuscíműművenürnbergikiadásánakcímlapja(aVarsóiEgyetemiKönyvtárgyűjteményéből)

KopernikuszDeRevolutionibuskéziratánakfacsimiléje(KopernikuszÖsszesMűvei,LengyelTudományosAkadémia,Varsó—London—Krakkó,1972)

Azuppsalainoteszegyikoldala(azuppsalaiegyetemgyűjteményéből)

JohannWernernürnbergicsillagászésmatematikustanulmányáról,Anyolcadikszféramozgásáról.Ezazértekezés,amelynekcímeLevélWapowskihoz,aDeRevolutionibusonésaCommentariolusonkívülKopernikuszegyetlenmainapigreánkmaradtcsillagászatiszövege.Amásikkétművelellentétbenazonbanaheliocentrikuscsillagászategyetlenelemétsemtartalmazza.KopernikuszszigorúanbíráltaWernertanulmányánakmódszertaniéstárgyitévedéseit,desajátelméletétnemközölte,csupánáltalánosságbanemlítetteaDeRevolutionibuskidolgozását:..végezetülmindarról,amiténanyolcadikszféramozgásárólgondolok…máshelyenkívánokszólni”.ÉppenebbenazidőbenírtaKopernikuszaDeRevolutionibusIV.Könyvét,amelyetaprecesszióelméleténekésaNaplátszólagosmozgásabemutatásánakszentelt.7ACommentariolushozképestKopernikuszaDeRevolutionibusbannemcsakanappályáravonatkozógeometriailevezetéseketmódosította,hanemmásrészleteketismegváltoztatott.Azapszisvonalakelmozdulásánakfelfedezése(erreazeredményreúgyjutott,hogyaz1523-banvégzettMarsmegfigyeléstőlkezdveösszehasonlítottasajátbolygómegfigyeléseitPtolemaioszmegfigyeléseivel)arraindítottaKopernikuszt,hogyelvesseaCommentariolusbanközöltnézetétabolygópályákváltozatlantérbeliorientációjáról.AműVI,abolygókmozgásávalfoglalkozókönyvébenabolygópályátepiciklussalellátottexcentrikuskörrelírtale,kétepiciklussalellátottkörhelyett.Azapszisvonalakelmozdulásátígyegyszerűenazexcentrikuskörközéppontjánakegyenleteskörmozgásakéntlehetettábrázolni.

1530körülaDeRevolutionibuskéziratalényegébenelkészült,Kopernikuszazonbanmégnemakartakinyomatniművét.Későbbsajátmagaiskijelentette,féltazilletéktelenkritikától:„…agúnytólvalófélelmem,amelytőltartanomkellettelméletemújszerűségeésnehezenérthetővoltamiatt,sokszorarrakésztetett,hogyteljesenlemondjakaművemmelkapcsolatosszándékaimról”.Hivatkozottapithagoreusokra,akiktanaikatnemközölték:„nehogyaleggyönyörűbbdolgokat,nagyemberekhosszúésfáradságos

munkájánakgyümölcseitlealacsonyításnakéslebecsmérlésnektegyékkiazokrészéről,akikvagysajnáljákabecsületesmunkátmindenolyantudományra,amelynemhoznekikhasznot,vagy…tompaértelműekéscsaksündörögnekazigazitudósokközött,mintaherékadolgozóméhekközött”(ajánlás).

BernardusWapowski1535-ösfromborkilátogatásaalkalmávalKopernikuszkizárólagolyanalmanachkinyomásáhozjárulthozzá,amelyközliazégitesteknekaDeRevolutionibustáblázataialapjánkiszámítotthelyzetétbizonyosidőszakokban.Atervkezdeményezőjénekmégugyanabbanazévbenbekövetkezetthalálaazonbanmeghiúsítottaaszándékmegvalósulását.Kopernikuszkézirataaszámításokkalegyüttelveszett.

KopernikusztartózkodómagatartásaellenéreafelfedezésérőlésakészülőművérőlszólóhírekLengyelországhatáraintúliselterjedtek.1533-banmártárgyaltákKopernikuszfelfedezésétapápaiudvarban.HáromévvelkésőbbSchönbergerMiklóskardinális,adomonkosrendfőprokurátoraleveletküldöttKopernikusznak,akimég1518-ból,lengyelországidiplomáciaiutazásaiidejérőlismerteőt.SchönbergerbiztattaKopernikuszt,hogyhozzanyilvánosságrafelfedezését,ésmegígérte,hogynépszerűsítenifogjaazt.Azújtanokmegismerésére1539tavaszánFromborkbaérkezettafiatalwittenbergimatematikaprofesszor,GeorgJoachimvonLauchen,akithumanistanevénRheticusmkismerünk8.A25évesmatematikuséscsillagász,Melanchtonpártfogoltja,Kopernikuszműködésénekhíréreérkezett.Csakhamarazújtanoklelkeshívelett.Ott-tartózkodásaalattKopernikuszújrakezdteamunkátaDeRevolutionibuskéziratán.NagysegítségérevoltakebbenRheticusmagávalhozottkönyvei,elsősorbanPtolemaioszművénekgörögkiadása(Basel,1538).Ezsokkalhibátlanabbvolt,mintazAhnagesztlatinfordítása(Velence,1515),amelyetaddigKopernikuszhasznált;RheticusmagávalhoztaRegiomontanusDetriangulisotnnimodis(Trigonometria,Nürnberg,1533)címűművétis.EmunkákhatásáraKopernikuszmegváltoztattaaDeRevolutionibuskönyveinekrendszerét(hatkönyvlettazeredetihéthelyett),többrésztkiegészített,kibővítetteatrigonometriaiésaszférikuscsillagászatiszövegeket,valamintabolygókNaptólvalótávolságánakmeghatározásáttárgyalórészleteket.Máreldöntötte,hogybeleegyezikművekiadásába.Felfedezésetitokbantartásáról,amintaztamáridézettajánlásbanírta,barátailebeszélték:„ezekközöttmindenekelőttSchönbergerMiklós,sokoldalútudásárólszéleskörbenjólismertcapuaikardinális,rajtakívülkedvesbarátom,TiedemannGiesechelmnóipüspök,akialegnagyobbrajongássalodaadóhívemindateológiai,mindazegyébmásnemestudományoknak.Őugyanisgyakranbuzdítottengemésnemegyszerkeserűszemrehányásokközepettesürgetett,hogyaművetkiadjam,amelynálamnemkilenc,denégyszerkilencévenkeresztülfeküdtrejtekhelyénmélyenelrejtve…Ugyaneztkívántatőlemegyébkéntnemegykiválótudós

Rheticus,miutánmegismerkedettKopernikuszelméletévelésaDeRevolucionibuskéziratával,elkészítetteakönyvterjedelmeskivonatát,ésGdanskban1540benakövetkező(rövidített)címalattkiisadta:Delibris…NicolaiCopernici…narratioprima(Elsőelbeszélés…NicolausCopemicus…könyveiről).AfelfedezéstlelkesentárgyalóNarratioPrimábánnagyonérdekesekaszerzősajáttapasztalatairól,ahallottvéleményekrőlírtrészek,példáulhogyanérveltGieseaDeRevolutionibuskiadásamellett.Különösenfontosazoknakatudományosérveknekafelsorakoztatása,amelyekarraindítottákKopernikuszt,hog;yelfogadjaaFöldmozgását:

„Előszörisanapéjegyenlőségipontokkétségtelenprecessziója…ésazekliptikainklinációjánakváltozásaialapjánfogadtaelbarátom(Kopernikusz)aztagondolatot,hogyaFöldmozgásaokozhatja,vagyalegkönnyebbenmagyarázhatjaazégboltonmegfigyeltszámosjelenséget.

Másodszor,anappályaexcentrikusságánakcsökkenésetükröződik…atöbbibolygóexcentrikuspályájában….

Harmadszor,abolygókdeferenseinekközéppontjaaNapban,mintegyavilágközéppontjábanhelyezkedikel.

Negyedszer,mesteremúgyfigyeltemeg,hogykizárólagilyenmódonvégezhetnekavilágköreikörmozgástasajátésnemvalamimásközéppontokkörül.”

Azötödikérvteológiaijellegű.„AFöldmozgásánakalkalmaselmélete”elégségesazégitestekrőlszólómegalapozotttudománymegteremtésére…

Azutolsóérvavilágharmóniájávalfoglalkozik.Arégimesterek„elméleteikbenésszabályaikbannemvettékelégkomolyanfigyelembeaztazelvet,hogyavilágelrendeződésénekésköreimozgásánakegyeznikellegyabszolútrendszerben

AlevélformájábanmegírtNarratioPrimaJohannSchönernürnbergicsillagászhoz,számoscsillagászatiéscsillagjóslásikönyvszerzőjéhezéskiadójáhozszólt.Rheticusméglengyelországiútjaelőtt,1538-banellátogatottNürnbergbe.ValószínűlegmegvitattaKopernikuszkéziratánakkiadásitervétismerőseikörében,közöttükSchönerenkívülJohannPetreiuskiadóvalésAndreasOsianderlutheránusteológussal.AmikorRheticus1541őszénelhagytaFromborkot,aDeRevolutionibusvégső,befejezettkéziratamégnemkészültel.EztbizonyítjákRheticusjavításaiéskiegészítéseiakéziraton.MiutánRheticusvisszatértWittenbergbe,hamarosankitűnt,hogyKopernikuszkönyvénekkiadásakésik.EgyrésztbefolyásoltaeztMelanchtonkritikája,akiLutherhezhasonlóanhatározottanelvetetteKopernikuszelméletét9,mintamelyellenkezikaszentírással,másrésztaz1541-1542-éstéliszemeszterbenRhcticustteljesenlekötöttedékánikötelességeinekteljesítése.EbbenazidőbencsakKopernikuszTrigonometriáját(Delateribusetangulitriangulorum…libellus),aDeRevolutionibusI.Könyvénekbefejezőrészétadtákki,amelykülönösebbvitátnemváltottki.

ATrigonometriaRegiomontanusésWernerhasonlóműveimellett(ezutóbbitanulmánykézirataszázadunkigfennmaradt)fontosrészeakormatematikatörténetének.BárKopernikuszazelőbbimunkátólfüggetlenülírtakönyvét,aháromműsokhasonlóságotmutategymással.Ezérthetőis,hiszenmindegyikugyanazokatazókorigörög(Ptolemaiosz)ésarab(DzsabiribnHajján,latinnevénGeber)forrásmunkákathasználtafel.ATrigonometriakinyomottszövegénkívülránkmaradtmégazeurópaimatematikábaújonnanbevezetettszekánsszögfüggvény,értékeitKopernikuszszámítottaki,ésafüggvénytáblázatotezekalapjánőállítottaösszekönyvtáránakegyikkönyvében.

1542tavaszánRheticusNürnbergbeérkezett.PetreiusműhelyébenekkorhozzáfogtakaDeRevolutionibuskinyomásához.Komolyszemrehányásilletiawittenbergiprofesszort,amiértamégnyers,sokszámhibát(hakisebbeketis)tartalmazókéziratotPetreiusnakátadta.Súlyosabbkövetkezményekkeljárt,hogykéthónapmúlvaelkelletthagyniaNürnberget,ésaműkiadásánakügyétAndreasOsianderrebízta.

Osiander,akitrégótaérdekeltaDeRevolutionibus,már1540-benlevelezettKopernikusszalésRheticusszal.MárakkorjavasoltaKopernikusznak,hogy„aperipatetikusokésateológusoklecsillapítására,kiknekellenvetéseitőltartasz”,azújelméletetcsupánszámításokelvégzéséhezjólalkalmazhatóformaihipotézisnekésneavilágmindenségvalóságosleírásánaktüntessefel.Kopernikuszhatározottanelvetetteajavaslatot,ésaz1542júniusábanírtésakiadónakmegküldöttajánlásbanszilárdankitartottálláspontjamellett.EzazonbannembefolyásoltaOsiandert,akivagyszámításból,vagysajátmeggyőződéséből(hiszenacsillagászatielméletekfenomenalistakezeléséneknagyhagyományaivoltak)akönyvbenönkényesenváltoztatásokathajtottvégre.NévtelenülírottAzolvasóhozeműtételeirőlcíműelőszavábanaDeRevolutionibustartalmátahipotézisfokárasüllyesztette:„…nemfontos,hogyvajonezekahipotézisekigazak-e,vagycsakvalószínűek,elégannyi,hogyabemutatottszámításokamegfigyelésekkelmegegyeznek…elégvilágosugyanis,hogyezatudományegyszerűennemismeriamozgásoklátszólagosegyenetlenségeinekokait…Senkisevárjontehátacsillagászattólsemmibizonyosatahipotézisekigazságáról,mivelazsemmibizonyosatabbannemadhat….”Ameghamisításkiterjedtegyébkéntakönyvcíméreis,amelyetakövetkezőképpenbővítettekki:DeRevolutionibusOrbiumCoelestium(Aműeredeticíme:DeRevolutionibus(Akörforgásokról).Akibővítettcím:Azégipályákkörforgásairól.)VégüleltávolítottákKopernikuszelsőkönyvéhezírtelőszavát,acsillagászatitudományokdicséretétis,amelyek„…avilágmindenségbenvégbemenőcsodálatoskeringésekkel,acsillagokpályáival…valamintazégboltösszesjelenségénekokaivalfoglalkoznakésmegmagyarázzákavilágegészrendszerét”.

Kopernikuszművéneknyomása1543márciusában,röviddela70évescsillagászhalálaelőttfejeződöttbe.Hosszasbetegségután1543.május24-énNicolausKopernikuszFromborkbanmeghalt.

NicolaiCoperniciThoruniensideRevolutionibusOrbiumCoelestiumlibriVI.(AtoruniNicolausKopernikuszhatkönyveazégipályákkörforgásairól).Ígyhangzikanürnbergikiadásteljescíme,abbananyomdaiváltozatban,amelyOsianderanonimelőszavávalésSchönbergerMiklóskardinálisnakKopernikuszhozintézettlevelévelkezdődik.AzezutánkövetkezőIII.Pálpápáhozírottajánlásbólmáridéztünkrészleteket.Ittaszerzőelmondjaaggályaitművenyilvánosságrahozatalávalkapcsolatban,továbbászólbarátaiösztönzéséről.AzajánlástovábbirészébenKopernikuszismertetiazokatatényeket,amelyekalapjánamatematikusokrégótakialakultvéleményeésatudományosvilágcsaknemáltalánosmeggyőződéseellenérevoltbátorsága„elképzelniaFöldvalamifélemozgását”.Ezafontosbekezdésígyhangzik:

„Ezértszeretném,haSzentségedtudná,semmimásnemindítottengemarraazelhatározásra,hogyavilágszféráinakmozgásátújelvalapjánszámítsam,csupánazazészrevétel,hogyamatematikusokezirányúkutatásaikbanönmagukkalellentmondásbanvannak.ElsősorbanaNapésaHoldmozgásávalkapcsolatbanannyikételyükvan,hogynemtudjákmeghatározniéskiszámítaniatropikusévállandóhosszátsem.Ezenkívülsemekétégitest,semazötbolygómozgásánakmegállapításánálnemugyanazokatazalapelveketésfeltételeketalkalmazzák,ésamegfigyeltkeringésekésmozgásokmagyarázatánálsemugyanazokatabizonyítékokatsorakoztatjákfel.

Egyesekugyaniscsakakoncentrikusköröketfogadjákel,másokviszontepiciklusokkal

ellátottexcentrikusköröket,deegyikmódszerrelsemtudjákakívánteredményeketteljesegészébenelérni.Akoncentrikuskörökbőlkiindulva,valóbankimutattakbizonyosegyenlőtlenmozgásokat,deennekalapjánamegfigyeltjelenségekrőlnemtudtaksemmitteljesbiztonsággalmegállapítani.Azexcentrikusköröksegítségévelamegfigyeltmozgásoktúlnyomórészérelátszatramegfelelőszámadatokatnyertek,deeközbensokolyantételtiselfogadtak,amelyeknyilvánvalóellentétbenállnakazegyenleteskörmozgásalapelveivel.Alegfontosabbdolgot,nevezetesenavilágmindenségrendszerétésrészeinekmegállapítottelrendeződésétnemtudtákfeltárni,illetvetételeikbőllevezetni.Ugyanaztörténtvelük,mintazzalazemberrel,akikülönbözőhelyekrőlszednéösszeakezeket,alábakat,afejetésegyébtestrészeket,ezutánegymáshozillesztenéazokatnemisrosszul,deúgy,hogysemegymáshoz,semmagáhozatesthezvalóarányuknemlennemegfelelő.Ekkorinkábbvalamiféleszörnyalak,mintsememberkeletkeznék.”

Ezazidézetfelsoroljaakopernikuszifelfedezéslegfontosabbkiindulásipontjait:a„tropikusévmeghatározása”,amelyaprecesszióhelyeséspontoselméletétkövetelimeg,samelyetRheticusaNarratioPrímábanelsőhelyentárgyal;„ellentmondásazegyenleteskörmozgásalapelvével”,amelyetaCommentariolusbanishangsúlyoz,ésamelytalánmárkrakkóitanulmányaifolyamántudatosultbenne;végül„avilágmindenségrendszereésrészeinekmegállapítottelrendeződése”bizonyárakésőbbiérv,amelyetalátámasztottaFöldmozgásaibantapasztaltrend.Feltételezhető,hogyKopernikuszhasonlócélzattalutalazókoritudósokkijelentéseireis:„…nemsajnáltamafáradságotésújbólelolvastamafilozófusokvalamennyiszámomrahozzáférhetőművét,hogymegállapítsam,vajonvéletlenülvalamelyikükavilágmindenségszféráinakmozgásárólnemvélekedett-emásként,mintamatematikusok.ÉsvalóbanlegelőszörCicerónáltaláltamutalástarra10,amelyszerintNiketaszúgyvéli,hogyaFöldforog.KésőbbhasonlónézetűszemélyrebukkantamPlutarkhosznális,akinekszavaitidézem,hogymindenkiszámárahozzáférhetőlegyen:»AzáltalánosvéleményszerintaFöldegyhelybenáll.«ApithagoreusPhilolaoszazonbanúgyvéli,hogyaFöldtűzkörülkering,dőltkörön,hasonlóan,mintaNapésaHold.

ApontusziHeraklidészésapithagoreusEkphantoszugyancsakelismeri,hogyaFöldmozgástvégez,denemhaladó,hanemforgómozgást,mintakerék,nyugatrólkeletfelé,sajátközéppontjakörül11.Ezekbőlösztönzéstmerítve,magamisgondolkoznikezdtemaFöldmozgásán.”

AzajánlásutolsóbekezdésébenKopernikuszigyekszikelejétvenniateológiaitermészetűkifogásoknak,amelyekazújtannakaszentírássalvalóösszeegyeztcthetctlcnségébőlszármazhatnak.„Akadhatnakmajdolyanok,akikszeretnekfecsegni,ésamatematikaitudományokteljesismeretenélküljogotformálnakmaguknakarra,hogyvéleménytmondjanakenézetekrőlaszentírásvalamelyhibásanfordítottéscéljaiknakmegfelelőenmagyarázottrészealapjánésújelméletemetmegbélyegzikésüldöznifogják.Énazonbannemtörődömezekkel,olymértékbennem,hogyítéletüketmintmeggondolatlantmegvetem.”Végülhangsúlyozza,hogymunkájahasznosanaptárreformhozis.

Mintismeretes,anürnbergikiadókelhagytákaDeRevolutionibusI.Könyvétmegnyitóbevezetést,valószínűlegazért,mertaszerzőabbanacsillagászatmegismerőijelentőségérőlvallottmegyőződésétjuttattakifejezésre.Ilymódon,akinyomottszövegbőlkimaradtazamegfogalmazásis,amelytanúsítjaKopernikuszviszonyátcsillagász

elődeihez:„…megvallomnyíltan,hogyittsokdolgotmáskéntadokmeg,mintelődeim,bárazőeredményeikbőlindulokki,hiszenelsőkéntőktörtekutatekérdésekvizsgálataiban”.

AzI.KönyvelsőfejezeteiacsillagászatalapjaittárgyaljákPtolemaioszművébőlismertsorrendben.AFöldmozgásánaktárgyalásaeléKopernikuszaztírja,hogyamozgásavilágóriásiméreteimellettamegfigyelésekkelösszeegyeztethető,„ugyanismindenészlelhetőváltozásvagyamegfigyelttárgymozgásavagyamegfigyelőmozgásaeredményekéntkeletkezik”.ElvetiArisztotelésznekésPtolemaiosznakaFöldmozdulatlanságáravonatkozóérveit,ésfelismeri,hogyaFöldakörülöttelevőatmoszférávalegyüttforog(arisztotelésziértelemben),ésezamozgáskülsőindítóokotnemigényel.Hivatkozikarraacsillagászatiérvre,amelyszerintrendkívülfontosabolygókkeringésiegyenetlenségeinektisztázása,ésennekalapjánfelismeri,hogyaFöldabolygókegyike.Módosítjaanehézségperipatetikusfogalmát,amelyetavilágmindenségközéppontjafeléirányulónehézkedésselazonosítottak.„Énmindenesetreúgyvélem,hogyanehézségnemegyébolyantermészetestörekvésnél,amelyetaVilágmindenségTeremtőjénekistenigondviseléseadományozottarészeknekazért,hogyegységbeésegésszékapcsolódjanak,együttesengömbalakotalkossanak.Hiteltérdemlődologazis,hogyugyanilyentörekvéslétezikaNapon,aHoldonésmindenfénylőbolygón..

AFöldmozgásánakelismeréseutánígyfolytatjaaszerző:„végezetülarraavéleményrejutunk,hogyavilágközéppontjaéppenaNapbanvan.Erretanítmegminketavilágharmóniájaésazelrendeződéstörvénye,amelyszerintatestekegymásutánkövetkeznek”.EzatörvényfontosérvPtolemaioszrendszereellen,amelymindenegyesbolygótarendszertőlkülönálló,elszigeteltrészkénttárgyal,samelybenmégabolygókNaptólvalótávolságánakésszerűfelsorolásaislehetetlen.Eztazérvetfejtikiahírestizedikfejezetaheliocentrikusrendszerleírásával.„Ebbenazelrendezésbentaláltukmegtehátavilágcsodálatosrendjét,valamintaszférákmozgásaésnagyságaközöttiharmonikuskapcsolatot,amelyetmásmódonfeltárninemlehet”.

„Azelsőésalegfontosabbazállócsillagokszférája,amelymagábanfoglaljaönmagátvalamintazegészvilágot,ésezértmozdulatlan,tehátolyanhelyeazegésznek,hogylehetségesrávonatkoztatniatöbbiégitestmozgásátéselhelyezkedését…AbolygókközöttelsőaSaturnus,amelynekkeringésiidejeharmincév,mögötteaJupiter,amelykeringéséttizenkétévalattteszimeg.EzutánaMarskövetkezik,amelykétévalattvégezegykeringést.EsorbanazegyéveskeringésiidejűszférafoglaljaelanegyedikhelyetmintmondottukitthelyezkedikelaFöldaHoldszférájával,mintegykisepiciklussal.AzötödikhelyenvanaVenus,amelymindenkilencedikhónapbantérvisszaeredetihelyzetébe.VégülahatodikhelyaMerkúrtilleti,amelykeringésétnyolcvannapalattvégziel.

ÉsmindezekközéppontjábanvanaNap…”(I.Könyv10.fejezet).

ADeRevoíutionibusleírórészét„aFöldháromfélemozgásánakmegindokolása”fejezibe(a11.fejezetben);emozgásokakövetkezők:ahuszonnégyórás,azévesésaCommentariolusmegvitatásábólmárismert,saföldtengelylehajlásával(inklinációjával)kapcsolatosmozgás.

Akönyvkétutolsófejezeteasíkésagömbtrigonometriaismertetésétfoglaljamagában.

EzekképeztékaRJheticusáltal1542-benkiadottkülöntanulmánytárgyátis.Mintmáremlítettük,Kopernikusztrigonometriájakidolgozásakorókoriésközépkoriművekre(Almageszt,Epitome,GeberElementaastronomicáp)támaszkodott.

ADeRevohitionibusII.KönyveKopernikuszalapvetőtételeiheznemkapcsolódószférikuscsillagászattalfoglalkozik.Ezatémaittacsillagászatteljesismertetésénekegyikeleme,azAlmagesztmegfelelőfejezeteihezhasonlóan.PtolemaioszművévelnemmutathasonlóságotaII.Könyvbefejezőfejezete,amelyazállócsillagokkatalógusáttartalmazza.AzAlmagesztbenittanapelmélctkövetkezik,amelyavonatkoztatásirendszermegállapításáhozvezetel:enneksegítségévelelvégezhetőaHoldésabolygókanalízise,valamintkijelölhetőkacsillagokkoordinátáiamozgó„nyolcadikszférán”.Kopernikuszszembehelyezkedikezzelamegállapítással,azegészmatematikaicsillagászatszámáraegyalapvonatkoztatásirendszertismerelazállócsillagokváltozatlan,mozdulatlanszféráján.AII.Könyvbenfelsoroltcsillagokkoordinátáit(ekliptikáihosszúságokat)tehátazegyikcsillagra(Arietis)vonatkoztatvaadtameg,ésnemacsillagászokáltalánosgyakorlatábanszokásosnapéjegyenlőségipontokatvettealapul.Ezekmozgásátazókoriésaközépkorimegfigyelésekalapjánakkoribanegyenlőtlennektartották.KopernikuszkatalógusábanacsillaghosszúságoktehátegyállandóértékkelkülönböznekPtolemaioszadataitól(azArietiscsillagkoordinátáinakmegfelelően).KopernikuszatöbbiadatotistulajdonképpenPtolemaiosztólvetteát,éppúgy,mintmagátakatalógusrendszertésazabbanösszegyűjtöttcsillagokatis.

AkövetkezőKönyvbenazállócsillagokszférájaáltalalkotottrendszerrevonatkoztatjaaNaplátszólagosmozgásávalkapcsolatosjelenségeket.AIII.Könyvelsőrészénektárgyatehátakopernikusziprecesszióelmélctésazoknakavizsgálódásoknakkritikaiáttekintése,amelyekkelKopernikusza„nyolcadikszféramozgásának”jelenségeitéskövetkezményeitmagyaráztameg:acsillagokekliptikáihosszúságánakváltozását,valamintatropikusévésasziderikusévközöttieltérést.„Ejelenségreegyesekkigondoltákakilencedik,másokatizedikszférátésúgyvélték,hogyazokrevénmennekvégbebizonyosjelenségek,demégsemtudtákbebizonyítaniazt,amitígértek.Sőtkezdettfeltűnnimáratizenegyedikszférais.ÉnaszférákefeleslegesmennyiségétkönnyenkimutatomaFöldmozgásaáltal.”

Kopernikuszújcsillagászatielméleténekegyiklegfontosabbfelfedezése,hogyajelenségekigaziokaiaföldtengelypreccssziósmozgásábankeresendők.A„Földharmadikmozgása”matematikailaggondosanalátámasztottelméletetöbbmint1800évmegfigyelésianyagáratámaszkodik,Timokháriszadataitól

4Kopernikuszéskora

aSzűzcsillagképlegfényesebbcsillagának,aSpicának1515-1525közöttvégzettsajátmegfigyeléseiig.Eztettelehetővéaprecessziósebességéneknagyonpontosmeghatározását.Tulajdonképpenasebességátlagértékétállapítottákmeg,mivelKopernikuszmegfigyelésiadataiajelenségekegyenetlenségéreutaltak,ésarrakésztettékacsillagászt,hogyaperiodikus„trcpidáció”-tvalódijelenségnekismerjeel.(Atrcpidációtúgymagyarázta,hogyaföldtengelydeklinációjátazekliptikainklinációsszögeképzeltváltozásaikéntfogadtael.)

Ajelenségekkizárólagegyenleteskörmozgássegítségévelvalóábrázolásielvemegmaradt

aharmonikuslineárismozgásnakkétkörmozgásravalófelbontásarévén.Aföldtengely„trepidációjá”-naktermészetesenzavartkellettokozniaanapéjegyenlőségipontokprecessziójában.Anapelmélctben(aDeRevolutionibusIII.Könyvénekmásodikrésze)Kopernikuszasziderikusévetválasztottaalapul(aNapnakugyanahhozacsillaghozvalókétvisszatéréseközöttelteltidő)azegyenetlenülegyikhelyrőlamásikraátkerülőnapéjegyenlőségipontokhozvalóvisszatérésekkelmérttropikusévhelyett.AnappályátKopernikuszexcentrikuskörsegítségévelábrázolta,azegyenletesenmozgóFöldkörpályájánakközéppontjanemesikegybetehátmagávalaNappal.AFöldpályájaazonbanmagyarázhatóaNappalkoncentrikuskörönis,amintaztalengyeltudósállítja,epiciklus,azazaCommentariolusbólmárismertrendszersegítségével.Akétmegoldásegyenértékű:„…akétlehetőségközöttnincssemmikülönbség,csakaközéppontokközöttitávolságlegyenegyenlőazepiciklussugarával”.Akitehátekétesetalapjánvizsgáljaazeget,nemleszkönnyűdöntenie.Miutánmegállapítottaaföldpályaapszisvonalainakmozgását(alátszólagosnappályaFöldhözlegközelebbipontjátperigeumátésFöldtőllegtávolabbipontjátapogeumát),Kopernikuszkiegészítetteafentiegyszerűrendszert,feltételezve,hogyadeferensközéppontjakiskörön,aközéphelyzetkörülmozog.

Ittmegengedteazalternatívmegoldáslehetőségét(koncentrikuskörkétepiciklussal).„ésamikorennyiútvezetugyanahhozazeredményhez,nemlennekönnyűmegmondanom,hogyközülükmelyikahelyénvaló…”

AIV.Könyvaholdmozgáselméletét,valamintaholdfogyatkozáskiszámításánakmódszereittartalmazza.Akönyvetbevezetőókori(ptolemaioszi)holdelméletekösszefoglalásábanKopernikuszkifejtiellenvetéseit,amelyeketaCommeutariolusbmcsakrövidenérintett.Beszéltermészetesenamozgásvalódiegyenetlenségéről,amelyetPtolemaioszhirdetettelméletében(ezfellépmmdazepiciklusmozgásábanadeferensmentén,mindaHoldkeringésében).Amásodikellenvetésaholdtávolságváltozásairavonatkozik.AzAlmagesztszerintugyanisaHoldamaximálistávolságfeléigmegközelíthetiaFöldet.ADeRevolutionibusbanKopernikuszeztatéveskijelentéstazzalakézenfekvőténnyelcáfolja,hogyaHoldláthatókorongjanagyobbátmérőváltozásokatnemmutat.ACommetitariolusbanleírtgondolatotfejlesztitovább.AFölddelkoncentrikusdeferenshordozzaanagyepiciklust,amelynekmenténkeringakisepiciklus.EzutóbbikerületénmozogaHoldanagyepiciklusétólkétszernagyobbsebességgel.Azepiciklusokokozzákaholdhelyzetekeltéréseit(deklinációit):apályavalóságoselliptikussága,valamint(akisebbepiciklus)aPtolemaioszáltalfelfedezettésevekciónaknevezettegyenlőtlenségidézielőazeltéréseket.AkétegyenlőtlenségreelfogadvaPtolemaioszértékét,Kopernikuszkijelölteaholdpályaparamétereit.EmunkájábanegyrésztazAlmagesztbőlvettmegfigyelésekre,másrésztaz1500-1523közöttvégzettsajátmegfigyeléseiretámaszkodott.Abolognaimegfigyelést(1497márciusábanaHoldelfedteazAldebarant)isfelhasználta,hogymegerősítseaparallaxisraésígyaHoldtávolságáravonatkozósajátszámításait.

Kopernikusz,éppúgymintanapelméletében,ittismegengedettmásegyenértékűgeometriaimegoldásokat:„amegfelelőarányokmegtartásamellettugyaneztmeglehetmagyarázniexcentrikusköröksegítségével,inintahogyaztaNappályájánálistettem”.

AholdpályafentebbleírtmagyarázatanemKopernikuszírásaibanbukkantfelelőször.A

XIV.századbanIbn-as-Shatir(1304-1376),damaszkuszicsillagászazonoseredményrejutott(koncentrikuskörkétepiciklussal).Semmijelsemmutatazonbanarra,hogyKopernikuszeztamegoldástátvettevolna.Valószínűlegakételképzelésazértegyezikmeg,mertmindkétkutatóugyanazokatakiindulásialapelveketfogadtael,főkéntaztismertékel,hogyazegyenleteskörmozgásazegyetlenmegengedhetőmozgásazégitestekkinematikájában.

Ugyanebbőlafeltevésbőlvezethetőle,hogyKopernikuszésarabelődei:Ibn-as-ShatirvalamintamaraghehiNaszireddinhírescsillagászatiiskolaXIII.századbelitudósai12bolygóelméletiikbenegyarántkisepiciklussalhelyettesítikaptolemaiosziekvantumot.

ADeRevolutionibuskétutolsókönyveabolygókattárgyalja.AzV.KönyvbenKopernikuszabolygóknakazekliptikasíkjábanvégzettmozgásátvizsgálja,elődeihezhasonlóan,eltekintveabolygópályákkülönbözőlehajlásából,inklinációjábólszármazóbolygómozgáselemzésétől.EkérdésekettartalmazzaaműVI.,befejezőkönyve.

AszerzősajátmegoldásaielőttrövidentárgyaljaPtolemaioszmodelljétésismétellenziazekvantumhasználatát.Akövetkezőfejezetabolygókmozgásábanmegfigyelt,aFöldmozgásábóleredőjelenségekettárgyalja.Aheliocentrikusbolygórendszerbennincsenekolyannagyepiciklusok,amelyeksegítségévelageocentrikuscsillagászatmegmagyaráztaabolygókáltalazégboltraírthurkokat.

Magyarázatravárnakmégabolygókegyenleteskörmozgástólvalóeltérései,amelyeketabolygóknakavalóságbanakörtőleltérő,elliptikuspályájaidézelő.Mintmáremlítettük,KopernikuszaCommentariolusbanmegadottgeometriaimegoldást(koncentrikuskörkétepiciklussal)aDeRevoltUionibusbmexcentrikuskörrel,deferenssel,éscsakegykisepiciklussalhelyettesítette.Haabolygónakazepiciklusonésazepiciklusnakadeferensenvalómozgásasoránaszögsebességekazonosak,valamintazexcentrikuskörésazepiciklussugaránaknagyságaésarányamegfelelő,akeletkezőpályaabolygómozgástéppenolyanpontosanábrázolja,mintaptolemaiosziekvantumotalkalmazópálya.

ÉrdekesKopernikuszrégiésújmodelljénekösszehasonlítása,amelyetazV.Könyvnegyedikfejezetetartalmaz.Aszerzőmegállapítjaazokegyenértékűségét,mégisazexcentrikusepiciklusosmodelltválasztja,tekintettelaplanetárisexcentrikusköröknekavalóságosNaphozviszonyítottmeghatározására.

Aplanetárispályákparamétereitazonbanazátlagnaphoz(illetveaföldpályaközéppontjához)viszonyítvaállapítjameg,amitermészetesenaplanetárisjelenségekgeocentrikusszemléleténekmaradványa.Másikilyenhagyatékabolygókláthatóhelyzeténekkiszámításáraszolgálószámtáblázatokrendszere.Kopernikuszittnemhasználtakiaztazegyszerűsítést,amelyetakoordinátákheliocentrikusrendszerenyújt,ésmegtartottaatáblázatokptolemaiosziformáját,amellyelabolygókgeocentrikushelyzetekevésbépontosanállapíthatómeg.

AzegyesbolygókataNaptólvalótávolságukcsökkenéséneksorrendjébentárgyalja,tehátaSaturnustólaMerkúrig.AzAlmagesztbőlátvettókorimegfigyelésekéssajátmegfigyeléseifelhasználásávalKopernikusznaksikerültmegállapítaniaapályákparamétereitésazapszisvonalakmozgásisebességét,ígyigazoltaaperihéliumokelmozdulását.

Ezzelabolygómodellelmegmagyarázhattaakülsőbolygók,aSaturnus,JupiterésaMarsmozgását.Abelsőbolygók(VenusésMerkúr)tárgyalásakormódosítanikelletteztazelképzelést,mivelaFöldmozgásamiattabolygómozgásátlagnaphozvalóvonatkoztatásazavartokozott.Ezfőkéntalegközelebbibolygónak,aVenusnakamozgásábantapasztalható.

AMerkúrpályájatovábbiműveleteketigényelt.Emlékezzünkarra,hogyepályanagyexcentrikusságamiattabolygótcsakbizonyosszakaszánlehetettmegfigyelni,éscsakebbenazidőszakbanlehetettközelítőlegábrázolniabolygómozgást.KopernikuszaMerkúrraésaVenusraisfélévesidőszakbanoszcillálódeferenssel,excentrikuspályátfogadottel.Ezidőalattabolygóavezérsugármenténharmonikusmozgássalelmozdul(KopernikuszeztamozgásfajtátaIII.Könyvbenvezettebe).ApályaparaméterekmeghatározásáraazókorimegfigyelésekenkívülfelhasználtaBemardtisWalter1491—bőiés1504-bőlszármazóészleléseitis.13AkétmegfigyelésicsoportösszehasonlításalehetővétetteaMerkúrperihélium-mozgásánakmegállapítását:63évalatt1°,„haamozgásegyenletes”.Pontosabban:KopernikuszaDeRei’olutiombusbmamerkurpályakétmodelljétadtameg.Azalternatívmegoldásaharmonikusmozgásnakabolygóróladeferensközéppontjábavalóáthelyezésénalapszik.

AzeddigelmondottakalapjánképetalkothatunkKopernikuszmatematikaicsillagászatielméleténekjellegéről.TeljesmeggyőződésselhirdetteaFöldháromfélemozgásánakalapvetőfelfedezését,aheliocentrikusrendszerújstruktúráját,mintamelyekavilágvalóságosképétadják.ArészletesgeometriaimodellekvonatkozásábanKopernikuszálláspontjaváltozóaDeRevolutionibusban.Láttuk,hogyaNap,aHoldésaMerkúresetébenegyarántalternatívmódszereketadottmeg,ésegyenértékűeknektartottaazokata„jelenségekábrázolására”.Alegfontosabbazonban,hogynemfoglaltállástegyikmodellrealitásamellettsem.Ígyezeketbizonyáranemtekintettevéglegesmegoldásoknak,csupánpróbálkozásoknakaheliocentrikusrendszerkereteinbelül.

AVI.KönyvbenabolygókmozgásáttárgyalóelméletébenvilágosanmegmaradtakageocentrikuscsillagászatnyomaiaFöldévesmozgásaáltalszabályozottbolygópályákperiodikusoszcillációjaformájában.Lényegesújításazonbanaheliocentrikusrendszerelfogadásánakkövetkezményeként,hogyateljesplanetárispályáknakazekliptikasíkjáhozvalólehajlásátinklinációjátveszifigyelembeaPtolemaioszcsillagászatábanhasználtepiciklusváltozólehajlása,inklinációjahelyett.AtémaismertetésébenegyébkéntKopernikuszpontosankövetiazAlmagesztet.

ADeRevolutionibussokhelyenmutathasonlóságotazAlmageszthez.HelytelenvolnaazonbannéhányszerzőpéldájanyománKopernikuszművénekjelentőségétlebecsülnünk.Alengyeltudósittinkábbcéltudatosanigazolnikívánta,hogyaheliocentrikustanokkeretébenacsillagászatmindenterületénmindenjelenségetlelehetírniésugyanolyanpontossággalmeglehetmagyarázni.Egyetlenjelenségsemmondellentetanoknak.ADeRevolutionibusnemazAlmagesztmechanikusismétlése.Ott,aholavonatkoztatásirendszerújkoncepciójaeztmegkívánta,Kopernikusztudatosanmegváltoztattaabemutatásfolyamatát(I.ésIII.Könyv).

Kopernikuszátfogóképetnyújtottkoracsillagászatáról,miközbenbemutattaaztafolyamatot,hogyanlehetamegfigyelésiadatoktólazelméletigeljutni.ADeRevolutionibusszerzőjétezértmárazelőttisáltalánosanacsillagászatmegújítójának

tekintették,mielőttaXVI-XVII.századfordulótudósaifelismertékvolnaalapvetőfelfedezéseinekigazijelentőségétéskövetkezményeit.

JEGYZETEK

1.RheticusNarratioPrímaművében(Gdansk,1540).

2.ADeRevolutionibuselőszavában,amunkamegírásánakindítóokaittárgyalvaKopernikuszbíráltaelődeit,akik„nemtudtáksemfelfedezni,semlevezetnialegfontosabbdolgot,nevezetesenavilágmindenségrendszerétésrészeinekmegállapítottelrendeződését”.

3.Atérképnemmaradtránk.Kopernikuszkartográfiaiérdeklődésétéleténekkésőbbiéveibőlszármazóközlésekigazolják.

4.ACommentariolusrészleteinekangolfordításából.E.Rosen:ThreeCopernicanTreatises-bö\átvéve(NewYork,1959).

5.Azekvantumotmárkorábbantöröltékaholdelméletből:aXIV.századidamaszkuszicsillagász,Ibn-as-ShatirművébenaholdpályageometriaileírásaaCommentariolusmodelljévelazonos.Aszámértékekbenkisebbeltérésekvannak.

6.AzekvantumotmárKopernikuszelőttkiküszöböltékacsillagászatbólakeleticsillagászok,ígyamáremlítettIbn-as-Shatir,valamintkorábbanNaszireddincsillagászatiiskolaMaraghehben(XIII.század).Lásd:E.S.Kennedy,V.RobertsThePlanetaryTheoryofIbn-as-ShatirIsiskötet:50;1959,227-235old.;E.S.KennedyLatéMedievalPlanetaryTheoryIsiskötet57;1966,365378.old.

7.Aműfelépítésébenvégrehajtottkésőbbiváltoztatásokcsökkentettekakönyvekszámát,ennekeredményekéntaprecesszióelméletét,valamintaFöldmozgásátaIII.Könyvtartalmazza.

8.RészletesmonográfiátírtGeorgRhcticusrólK.H.BurmeisterGeorgJoachimRheticus.EitteBiobibliographieWiesbaden,1967-1968,1-3kötet.

9.Kopernikuszbarátja,TiedemannGiese,hogynémiképpenmegelőzzeezeketavádakat,apologetikustanulmánytírtKopernikuszművéről;atanulmányelveszett.

10.CiceroAcademicaprioraII,123.

11.PlutarkhoszDeplacitispbilosophorumIII,13.

12.Lásd6.pont.Nemszükségeshozzátenni,hogyaziszlámcsillagászaimódosítottákabolygómozgáselméletétageocentrikusrendszerkereténbelül.

13.AnürnbergiBernardusWaltc.rRegioniontanústanítványaéstudományoshagyatékánakörökösevolt.KopernikusznaknemvoltelegendőmegfigyelésieredményeaMerkúrról.MintaDeRevolutionibusV.Könyvébenírta,etekintetbenazókoricsillagászokat„segítettederűsebbegük,aholaNílusmintmondjáknemlehelkiolyanködöket,mintnálunkaVisztula…ezenkívülaMerkúrisritkábbanláthatóaszférainklinációjamiatt”(Fromborknagyobbföldrajziszélességemiatt).

JERZYDOBRZYCKI

NICOLAUSKOPERNIKUSZÉLETÉNEKÉSALKOTÓMUNKÁSSÁGÁNAK

FŐBBÁLLOMÁSAIKOPERNIKUSZTÓLEINSTEINIG

AtörténelemfolyamánritkánkerülolyanmélyelleBIBLIOGRÁFIA

1

2

NICOLAUSKOPERNIKUSZÉLETÉNEKÉSALKOTÓMUNKÁSSÁGÁNAKFŐBBÁLLOMÁSAI

1473.II.19.TorunbanmegszületikNicolaus(Mikolaj)Kopernikusz,MikolajtorunikereskedőésLukaszWatzenrode(későbbiwarmiaipüspök)húgának,Barbaránakafia.1483körülKopernikuszapjameghal.

1491őszénKopernikusztbeírjákakrakkóiegyetemanyakönyvébe.

1495.Akrakkóiegyetemszabadművészetekkarán(facultasartium)végzettnégyévitanulásutánKopernikuszkétségtelenülLukaszWatzenrodepüspöktámogatásávalafromborkikáptalanbankanonokiállástkap,amelyetazonbanakáptalanegyrészénekellenkezésemiattcsak1497-benerősítettekmeg.

1496őszénbátyjával,AndreasszaltanulmányaifolytatásáraOlaszországbautazik.

1497.januárabolognaijogiegyetemenmegkezdiegyházjogitanulmányait.

1497.III.9-énDotnenicoMariadiNovarabolognaicsillagásszalegyüttmegfigyeléseketvégez;ekkorugyanisaHoldelfedteazAldebarancsillagot.EzKopernikuszlegkorábbiismertcsillagászatimegfigyelése.

1500.Rómábantartózkodik,valószínűlegjogigyakorlatotvégezarómaiKúrián.RheticuskésőbbiközléseszerintRómábanszakemberekkörébencsillagászatielőadásokattart.

1501.NéhányhónapravisszatérLengyelországba,ésakáptalantólengedélytszereztovábbiolaszországiezúttalorvositanulmányokra.

1501őszénPadovábanmegkezdiorvositanulmányait.

1503.május-júniusFerrarábantartózkodik,május31-énelnyeriazegyházjogdoktorifokozatát.

1503nyaránOlaszországbólvisszatérWarmiába.

1503-tól1512-igLidzbarkbanélLukaszWatzenrodewarmiaipüspökudvarában.

1504,1505,1507.Résztveszaporosztartománygyűléseken.

1507körülkidolgozzaaheliocentrikuselméletelsővázlatát(Commentariolus),amelyetkéziratbanteijeszt.

1509KrakkóbankiadjákTheophilaktoszSzimokattészVII.századibizáncitörténetíróLevelekcíműművétKopernikuszlatinfordításában(Epistolaemorales,ruralesetamatoriae).

1510-1513awarmiaikáptalankancellárja.

1512.márc.29-énTorunbanmeghalLukaszWatzenrodewarmiaipüspök.RöviddelelőtteKopernikuszFromborkbantelepedikle.

1513-1516résztveszanaptárreformvitájában,kidolgozzaválaszátalateránizsinatnaptárbizottságánakkörkérdésére.

1515körülhozzákezdfőművéhez,aDeRevolutionibushoz.

1516-1519akáptalanibirtokokjószágigazgatójakéntazolsztynivárbanél.

1517.augusztus15.elsőpénzügyiértekezéseírásánakidőpontja.

1519-1520Fromborkbantartózkodik.

1520-1521háborúanémetlovagrenddel.

1520.januárakeresztesektámadásaifolytánelpusztulnakakáptalangazdaságiépületeiafromborkivárkörül.KopernikuszOlsztynbaköltözik.

1520.augusztusvéglegvisszatérFromborkba.

1521-1522akáptalanibirtokokfelügyelője.

1522.márciusaporosztartománygyűlésenátadjaapénzreformrólírtértekezését.

1523.január-októberawarmiaipüspökségáltalánosfelügyelője,amígapüspökitisztségetnemtöltikbe.

1523-1525akáptalankancellárja.

1524.június3.BernardusWapowskinakelküldiJohannWernerAnyolcadikszféramozgásacíműtanulmányárólírtkritikáját.Azértekezés,amelynekcímeLevélBernardusWapowskihoz,számosXVI.századmásodikfelébőlszármazóleírásbanfennmaradt.

1528kidolgozzaapénzreformrólírtértekezésénekvégsőváltozatát(Monetaecudendaeratio),resztveszaporosztartománygyűléspénzreformnakszentelttanácskozásainMalborkbanésElbl?gban.

1528-29akáptalankancellárja.

1529.március12.aVenusmegfigyelése;ezKopernikuszutolsómegfigyelése,amelyetaDeRevolutionibuscíműművébenfelhasznált.

1530-32káptalanifelügyelő.

1531kenyér-árszabályozástdolgozkiOlsztynvárosrészére.

1533apápaititkárRómábanbeszámolVII.KelemenpápánakaFöldmozgásáravonatkozókopernikuszinézetekről.

1534-1537káptalanifelügyelő.

1535BernardusWapowskikezdeményezésérecsillagászatialmanachotdolgozki(elveszett).

1536SchönbergerMiklóskardinálisKopernikusztfelfedezésepublikálásárabuzdítjaRómából.SchönbergerlevelétaDeRevolutionibus1543-aselsőkiadásábanmegjelentették.

1539.májusvégeRheticus(GeorgJoachimvonLauchen)Fromborkbaérkezik.

1539-1540KopernikuszkiegészítiaDeRevolutionibusszövegét.

1539.júniusLutherWittenbergbenbíráljaanévszerintnememlített„újcsillagász”nézeteit,„akibeakarjabizonyítani,hogyaFöldmozog”.

1539.szeptemberRheticusmegírjaNarratioPrimacíműművét.

1540.márciusGdanskbannyomtatásbanmegjelenikaNarratioPrima.

1541.augusztus20.Kopernikuszmegfigyelianapfogyatkozást(Kopernikuszutolsóismertmegfigyelése).

1541.április-májusKönigsbergbenAlberthercegetgyógyítja.

1541.októberPhilippMelanchtonWittenbergbenmegbélyegziKopernikuszabszurdelméletét,amely„megmozdítjaaFöldetésmegállítjaaNapot”.

1541.BaselbenmegjelenikaNarratioPrimamásodikkiadása.RheticuselhagyjaWarmiát,magávalvisziKopernikusznyomtatásraszántművénekkéziratát.

1542.júniusKopernikuszmegírjaajánlásátIII.Pálpápának.NürnbergbenmegkezdikaDeRevolutionibusnyomását.

1542WittenbergbenmegjelenikKopernikuszTrigonometriája,Rheticus

kiadásában.EzaműaDeRevolutionibusI.Könyvénekbefejezőrésze(Delateribusetangulitriangulorum…libellus).

1542.decemberelsőhírKopernikuszbetegségéről.

1543.márciusbefejeződikaDeRevolutionibuscíműműnyomása.

1543.május24.KopernikuszFromborkbanmeghal.

DEMOTUTERRAEASSIDUO,SUAOPINIONE…PRAEDICAT,TŰMNOVAILLAVÉTERIBUSQUEINCOGNITASUPPUTATIOASTRORUM

AFöldforgásárólsajátvéleményéthirdette,mivelezazújkiszámításacsillagokrólarégiekelőttismeretlenvolt

ALEKSZANDERBIRKENMAJER

NICOLAUSKOPERNIKUSZ,AKORFORDULÓCSILLAGÁSZA1

MiKopernikusznagyságaésátütőjelentőségeacsillagászattörténetében?Azemberiségazőmunkásságarévénjutottelannakarejtélynekamegoldásához,amelymársokezerévvelazelőttfelkeltetteérdeklődését.Ősidőktőlfogva,amiótaaHomosapienstekintetetazégboltravetette,erősebbésgyengébbfényeketlátott,amelyekazégboltonszüntelenül,különösmódonvándoroltak.Pontosabbanmegfigyelveőket,arrólgyőződöttmeg,hogyazégitesteknagyrésze,azún.állócsillagok,egyetlenseregbenvándorolnak,mindigegyirányban,minthamindegyikükegyóriási,aFöldkörülállandósebességgelforgógömbhözvolnaszilárdanhozzárögzítve;másokellenben,nevezetesenaNap,aHoldésabolygók,bárszinténrésztvesznekebbenaforgómozgásban,valamifélesajátmozgásokatisvégeznek.Ennekkövetkeztébenazállócsillagokhozviszonyítotthelyzetükváltozik.Atovábbimegfigyelésekaztmutatták,hogyesajátosmozgásokrendkívülzavarosak:pályáikferdénfutnakazégbolton,abolygókolykorhurkokatírnakle,mozgásukegyszergyorsabb,másszorlassúbb,sazállócsillagokhozviszonyítvaegyszernyugatrólkeletre,másszorkeletrőlnyugatrairányul.Azemberbenfelvetődöttakérdés,hogyantudnákkibogozniésmegmagyarázniazégboltonlátottmozgásokösszevisszaságát.Arejtélymegoldásánsok-sokókoriésközépkoritudósdolgozott,babilóniaiak,görögök,arabok:sorraszülettekalegkülönbözőbb,egyrebonyolultabb„csillagászatirendszerek”,deegyik

semtudtamaradéknélkülmegmagyarázniazösszesmegfigyeltjelenséget.Végülszületettegygondolkodó,akiazámuldozóéshitetlenkedővilágkezébeAriadnéfonalatadott,amelyettőlazidőtőlfogva

csalhatatlanvezetőlettazégilabirintusban.EzazseniálisgondolkodóatoruniNicolausKopernikuszvolt.

MégmielőtttörténészhezillőteljespártatlansággalértékelnénkKopernikuszjelentőségétacsillagászatban,megadvaakellőtiszteletetszellemeerejének,denemhallgatvaelenagytudósesendővoltátsem,rövidenbekellszámolnunkaXV-XVI.századcsillagászatielméleteiről.Ezekkétnagycsoportraoszthatók,mindkettőgörögbölcselőktanaitveszialapul.AzegyikArisztotelészéskövetőimunkáihoz,amásikPtolemaioszésutódaimunkásságáhozkapcsolódik.Akétcsoportbizonyosalaptételekbenmegegyezett,ezekközülkülönösenkettőtkellkiemelni.Azelsőtéziskimondja,hogyaFöldmozdulatlanésavilágmindenségközéppontjábanhelyezkedikel,ahogyerrőlnapontameggyőznekbennünketérzékitapasztalataink;mindkétrendszertehátgeocentrikusvolt.Amásiktézisbizonyosapriorifizikai(vagyinkábbmetafizikai)elvekbőlkövetkezik,amelyeketPlatónfogalmazottmeg.Aplatómfilozófia,valamintazókoriésközépkorifizikakétalapvetőmozgásfajtátkülönböztetettmeg:azegyenesvonalúmozgásokat,amelyeketaFöldönésannaklegközelebbikörnyezetébenfigyelhetünkmeg,valamintakörmozgásokat,amelyekazégitestekacsillagokésabolygókjellemzői,deidesoroltáktermészetesenaNapotésaHoldatis.Úgygondolták,hogyazégitesteknek,mivelsokkaltökéletesebbek,mintaföldidolgok,alehetőlegtökéletesebbmozgásokatkellvégezniük:azazegyenletes,állandósebességűkörmozgást.Csakazilyenmozgások„megengedettek”azégitestekszámárahangoztattaPlatón.Eztamegállapítást,amelyetrövidenPlatónaxiómájánaknevezünk,akövetkezőképpeniskifejezhetjük:„azégitestekáltalunkmegfigyeltmozgásainak,bárgyakranigenbonyolultnaklátszanak,olyanoknakkelllenniük,hogyegyenleteskörmozgásokalkalmaskombinációjáravisszavezethessükazokat”.

Ilyenfeltételekalapjánépítettékfelagöröggondolkodókcsillagászatielméleteiket,amelyekazutánörökségkéntátmentekkésőbbamuzulmánkultúrterületreésaközépkorikeresztényEurópába.MagaPlatón,defőlegközvetlenutódai(Eudoxosz,Kalipposz,Arisztotelész)ilyenalapelvekenépítettékfel„homocentrikusszférákrendszere”,azazkoncentrikusgömbökrendszerenévenismertcsillagászatirendszerüket.Enneklényegesösszetevőiakövetkezők:amozdulatlanFöldavilágmindenségközéppontjábannyugszik.Körülöttegömbök,azazhomocentrikusszférákforognak,közösközéppontjukaFöldközéppontja.Alegnagyobb,tehátalegkülsőgömbváltozatlanszögsebességgelforoga„világtengelye”körül,keletrőlnyugatra;ezazérvelégségesvoltazegömbönelhelyezkedőállócsillagokmozgásánakmagyarázatához.Abolygókmozgásánakértelmezéséhezazonbansokkalösszetettebbmechanizmusokra,nevezetesensokkaltöbb,aFölddelkoncentrikusgömbrevoltszükség.Mindenegyesszféraegyenletessebességgelforog,demindegyikmástengelykörül,másszögsebességgel,sőtidőnkéntaszomszédosszférávalellenkezőirányban.Atengelyeknekmegfelelőlehajlást(inklinációt),asebességeknekmegfelelőszámértékeketadva,emechanizmussegítségévelnagyjábólábrázolnilehetettabolygókszabálytalanmozgásátazégbolton.

Arisztotelészműveibenvázlatosanismertetteeztacsillagászatirendszert.Máranagygörögtudósközvetlentanítványainakéletében,hanemkorábban,többgörögcsillagász

arraameggyőződésrejutottazonban,hogyerendszernemtudjamegvilágítaniazégenmegfigyeltösszesjelenséget,példáulazt,hogynéhányégitestegyszerközelebbvanaFöldhöz,máskortávolabb.Eztazakörülményisbizonyítja,hogyanapfogyatkozásokegyszerteljesek,máskorgyűrűsek.Ígyazégitestekmozgásáramás,amegfigyeltjelenségekkeljobbanmegegyezőmechanizmustkellettkigondolni.Ezazújrendszeratörténelembenaz„excentrikuskörökésepiciklusokrendszere”elnevezéstkapta.ÁltalánosanPtolemaioszrendszerekéntismerik,mivelKlaudioszPtolemaiosz,azAlmagesztszerzőjevoltecsillagászatirendszerleghíresebbképviselője.AzAlmagesztbentárgyaltcsillagászatimozgásokpályájakétfélekörből(vagyszférából)tevődikössze:excentrikuskörökből,amelyekközéppontjaikissékívülfekszenekazállócsillagokszférájaközéppontján,vagyisaFöldközéppontján(mivelaFöldmozdulatlanulnyugszikavilágmindenségközéppontjában);valamintepiciklusokból,tehátolyankörökből,amelyekközéppontjaiazelőbbi,deferensekneknevezett,excentrikuspályákonmozognak.AMarspéldáulepicikluskerületénkering,eztapályátegyszerabolygóún.szinodikuskeringésiidejealattfutjabe.Egyidejűlegazonbanazepiciklusközéppontjaazexcentrikuskörkerületénkering,egykörülfordulásiabolygózodiákuskeringésiidejealattteszmeg.AMarsFöldkörülimozgásatehátösszetett,mégpedigkétkörmozgáseredője(inkábbháromé,haazegészégboltnapiforgásátistekintetbevesszük).

Azexcentrikuskörökésepiciklusokrendszerévelsokkaljobbanmegmagyarázhattákazégboltonmegfigyeltjelenségeket,mintahomocentrikusszférák

rendszerével.Nemcsodatehát,hogyaPtolemaioszésKopernikuszközöttiidőszakcsaknemmindencsillagászaerendszertkövette.Acsillagászokarratörekedtek,hogyPtolemaioszelméletéttökéletesítsék,errealapoztáktáblázataikatésszámításaikatis.Ennekellenéresemszorultkiteljesenésmerültfeledésbeahomocentrikusszférákrendszere.EztafurcsatörténelmiparadoxontaperipatetikusfilozófiánakésArisztotelésznekóriásitekintélyemagyarázzameg.Nemszükségesleírniaztazállandóharcot,amelyekétegymássalellentéteselmélethíveiközöttlezajlott,elégannyitmegjegyezni,hogyezavita1200körülakeresztényEurópaterületéniselkezdődött.Ittiskétellenségestáborálltszembenegymással:acsillagászok,akikPtolemaiosztkövették,ésafilozófusok,akikArisztotelésznyomdokainhaladtak.Mindkéttábormegszerezteésszilárdantartottahelyétazegyetemioktatásban:ahomocentrikusszférákrendszerétArisztotelészműveinekismertetésemellettadtákelő,azexcentrikuskörökésepiciklusokrendszerepedigacsillagászatiszakelőadásokalapjátképezte.Ígytermészetesenellentmondásokkeletkeztekazelőadásokközött;nemhiábavoltakazonbanaközépkorszázadai(különösenaszámunkrafontosXV.század)atudományosszinkretizmusidőszakai,amelyekbencsodálatos,gyakranmesterkéltmódonnemegyellentmondástelnéztekéslátszólagmegmagyaráztak.

NemcsakArisztotelészésPtolemaioszmozgásmcchanizmusaközöttialapvetőkülönbségvoltazonbanazegyetlenlogikaiveszély,amelyreKopernikuszmárfiataléveibenrábukkant.Azakkoricsillagászat,miutánfelszívtamagábaagörög,indiai,arabésnyugatieredetűtanításokat,többilyen,egymássalösszenemhangoltelemetrejtettmagába.Alegérdekesebbazonban,hogyazókori„csillagászokfejedelme”,magaPtolemaioszsemegyezettmindenbenönmagával.ArisztotelészhezhasonlóanőishívevoltPlatónaxiómájának,amelykimondja,hogyazégboltonazegyedül„megengedhető”mozgásazegyenleteskörmozgás.AzAlmagesztIII.Könyvébenmegisadtaemozgásteljesen

szabályosdefinícióját:olyankörmozgás,amelynekfolyamánakörközéppontjábólkivezetőrádiuszvektoregyenlőidőkalattegyenlőszögetrajzolmeg.Amikorazonbanaszerzőaplanetárispályákrészletesleírásáratértát,ahelyzetkissémódosult.Azepiciklusközéppontjaugyanisúgymozdulelazexcentrikuskörkerületén,hogynemazexcentrikuskörközéppontjából,hanematéregybizonyosmásikpontjábólkivezetőrádiuszvektorrajzolleegyenlőszögeketegyenlőidőkalatt;eztapontotkésőbba„mozgástkiegyenlítőkör”középpontjánaknevezték.EzapontszabályozzaPtolemaiosználabolygómozgásátazepicikluskerületén.

APtolemaioszáltalfejtegetettkörmozgásoktehátvalójábannemegyenletesek,hanemcsak„látszólagegyenletes”mozgások.Platónaxiómája,amelyetazalexandriaicsillagászfenntartásnélkülelfogadott,ésennekazalapelvnekagyakorlatbanvalóalkalmazásaközöttkétségtelenellentmondásállfenn,amelyeketPtolemaioszkövetőivalószínűlegészrevették,deigyekeztekezeketlekicsinyíteniéskülönböződialektikaibűvészkedésekkelálcázni.

Kopernikuszújcsillagászatamegteremtésébenelsőlépéskéntelvetetteazösszesszofistaokoskodást,amelynekbizonyítaniakellettPtolemaioszrendszerébenazellentmondásoklátszólagosságát.Voltbátorságaszembefordulniazegyetementanítottnézetekkel,ésmegállapítani,hogyazellentmondásokvalóbanléteznek,ésezekarendszeralaposmegváltoztatását,hanemújelméletmegalkotásátkövetelikmeg.Elépéslényegetehátatagadásvolt,amelyeleintekizárólaglogikaipremisszákon,valamintannakészrevételénésfelismerésénalapult,hogyazégitestekmozgásáraabbanazidőbenigaznaktartottelméletkövetkezetlenséggelvádolható.

Nemezvoltazonbanazegyetlenlogikaiok,amelymiattKopernikuszkételkednikezdettavilágmindenségfelépítésérőlszólóakkoritanokban,ésamelyfelkeltettebenneaz„alkotóielégedetlenséget”.Haelistekintünkattól,hogysérthetteazamélydiszharmónia,amelyazigazhitűperipatetikusokésacsillagászatszakembereiközöttfennállterrőlmárelőzőlegbeszéltem-,hozzákelltennünkmégaztis,hogyazőidejébenmársenkielőttsemvolttitok,hogyazAlmagesztbenleírtésazégboltonmegfigyeltjelenségekcsakközelítőlegegyeznekmeg.I.sz.II.századában,amikorPtolemaioszélt,ezapontosságmégelegendővolt,deazévekmúlásávalegyrekevésbéfeleltmeg;világosankitűntezaténylegesenelvégzettmegfigyelésekből.Ezekbirtokábanmárazarabokhozzáfogtakazalexandriaicsillagászművénekhelyesbítéséhezéskiegészítéséhez;azőnyomdokainhaladtakalatincsillagászokis.Azelvégzetthelyesbítéseknéhány,nemkülönösebbenjelentősszámadatmegváltoztatásárakorlátozódtak(példáulatropikusévhossza,azekliptikainklinációjaazegyenlítőhözstb.);mígazexcentrikuskörökésepiciklusokrendszerénekkiegészítéseiújabbkisésnagykörökhozzáadásábólálltak.

Ígyazégitestekmozgásánakmechanizmusaegyrebonyolultabbésáttekinthetetlenebblett.Egyidejűlegnövekedettazegyescsillagászokközöttiellentétis,mertmígegyesekelfogadtákazadotthelyesbítéstvagyakiegészítést,addigmásokelvetettékazokat,vagyújatvezettekbehelyettük.Azelméleticsillagászatbanegyrenagyobblettazűrzavar,amegfigyelésekpedigújbólésújbólkimutattákacsillagászatitáblázatokösszeegyeztethetetlenségétazégbolttal.EzekatényekKopernikusztarraösztönözték,hogykiutatkeressenebbőlareménytelenneklátszóállapotból.Nemkisszerepetjátszottaknálaazonbanazesztétikaiszempontoksem.KitűnikezaDeRevolutionibusegyik

bekezdésébőlis,aholHoratiustmagyarázvaelődeirőlígybeszél:,,acciditeisperindeacsiquisediversislocismanus,pedes,caputaliaquetnembraoptimequidem,sédnonuniuscorporiscomparationedepictasumeret,nullatenusinvicemsibirespondentibus,utmonstrumpotiusquamhomoexilliscomponeretur”(ajánlás).(,,Ugyanaztörténtvelük,mintazzalazemberrel,akikülönbözőhelyekrőlszednéösszeakezeket,alábakat,afejetésegyébtestrészeket,ezutánegymáshozillesztenéazokatnemisrosszul,deúgy,hogysemegymáshoz,semmagáhozatesthezvalóarányuknemlennemegfelelő.Ekkorinkábbvalamiféleszörnyalak,mintsememberkeletkeznék.”)

IlyenlogikaiésérzelmiokokalapjánjutotteltehátafiatalKopernikuszahhozakövetkeztetéshez,hogyavilágmindenség,azazarendésazelrendeződés,másképpenépülfel,mintahogyaztaperipatctikus-skolasztikusfilozófianagyalakjánakhívei,vagyagyakorlaticsillagászatfejedelménekkövetőihirdetik.Ezzelakövetkeztetésselbeisfejeződöttmunkásságábanakritikaésatagadáskorszaka,smegkezdődöttakeresésidőszaka.Ekkormárazvoltacélja,hogyazeddigirendszerekromjainúj,igazi,következetes,harmonikusrendszertépítsenfel.BizonyosideigKopernikuszmagasemtudtabiztosan,milyeneszmékvezéreljékeztazújrendszert.Mintmagaelmondja,lelkesenhozzáfogottakülönbözőókorilatinésgörögírókműveinekolvasásához,hogymegtudja,nemvoltak-evalamikorrégenajelenlegitőleltérőelképzelésekavilágmindenségfelépítéséről.Ésvalóban,acsillagászattörténeténektanulmányozásasoránelőszörCicerónál,majdPlutarkhosználésmásoknálistalálthomályosutalásokat(legkorábban1498-ban)néhánygöröggondolkodóra,főkéntapithagoreusokra,akiknekazvoltavéleményük,hogyaFöldnemmozdulatlan.Éppenezekazutalásokvezettékelahhozagondolathoz,hogyazújrendszeregyikalapkövéülaFöldmozgásátválassza.

Ezenapontonálljunkmegegypillanatraéskérdezzükmeg:tulajdonképpenmilyenszerepetjátszottakapithagorcusokrataláltutalásokKopernikuszgondolkodásánakfejlődésében?Életrajzíróiközülugyanisnéhányantúlzottjelentőségettulajdonítanakezeknek,ésKopernikuszszavaibankutatjákaimakelismerését,hogytulajdonképpennemővoltaheliocentrikusrendszermegteremtője,csupánNiketasz,Philolaosz,Heraklidész,EkphantoszésfőlegaszámosziArisztarkhoszkozmológiaielképzeléseitkeltetteéletre.Ennekazálláspontnakahelytelenségétakésőbbiekbenfogomkifejteni.Ésmostszeretnékazokhozazéletrajzírókhozfordulni,akiképpenellenkezőlegmegakarják„menteni”Kopernikuszönállóságát,lekicsinyelveaCicerovagyPlutarkhoszolvasásaközbentaláltutalásokösztönzőhatását,amitpedigőmagahangoztatott.KétségbevonjáktehátKopernikuszsajátelbeszélésétezekrőlabuzdításokról,ésúgyvélik,hogyaszerzőaDeRevolutionibuselőszavában,műveforradalmivoltátkívántakisebbíteni,ezértmondanivalójátazonnalazókorigondolkodóktekintélyéveltámasztottaalá.Természetesenazilyenvéleményeketiselkellvetni,nemcsakazért,mertKopernikuszőszinteségétkétségbevonják,hanemfőkéntazért,mertszükségtelenülkételkednekbenne.HaugyanisvalakimélyebbenbeleélimagátKopernikuszszellemiségébe,okvetlenülarraaszilárdmeggyőződésrejut,hogykoratipikusképviselőjevolt:egyrésztbátorújító,akiúttörőatudományfejlesztésében,másrésztazonbanzsenialitásaellenéresemvoltképeskiszabadítanimagátahagyományokkötelékeiből,mégakkorsem,amikorezekahagyományokteljesentévesek,mivelapriorielvekretámaszkodnak.Azonnalláthatjukeztkonkrétpéldánis,haavilágmindenségkopernikuszimodelljénekkinematikaioldalátvizsgáljuk.Más,ehhezhasonlópéldákatmellőzök,deáltalánosságbanmegállapítom(és

ezkétségtelenültetszenifogazantikvilágkedvelőinek),hogyamaicsillagászatatyjaaklasszikusókor,sfőlegagörögmatematikusokéscsillagászokóriásieredményeinekbűvöletébenélt.Hiszenaműelsőlapjaiegyikenlovagitisztelettelhódolhogyúgymondjamfőellenfele,Ptolemaioszelőtt,,,admirandasollertiaetdiligentia”(Csodálatosleleményességűésszorgalmú.)hirdetiróla(DeRevolutionibusI.bevezető);ésmáshelyenpedig,,virillemathematicorumeminentissimus”-ként(Matematikusoklegkiválóbbférfia.)említi(DeRevolutionibusII,14);Hipparkhoszt„virmiraesagacitatis”-nak(Csodálatosanéleselméjűférfi.)nevezi(DeRevolutionibusIII,1).ŐszinténcsodáltaKopernikuszazókoriszerzőket,csodáltaőketnemcsakazért,mertkoránakahumanizmusnakésareneszánsznakméltófiavolt,hanemazértis,mertazókoribölcsekműveitápláltákszellemét,mertegészegyszerűentanítványuknakéreztemagát.Vajonennekfényébennemteljesentermészetes-e,hogya„ccrtiorratiomotuummachinaernundi”(Világmindenségmozgásmechanizmusánakbiztosabbértelmezése.)(ajánlás)keresésébenéppenhozzájukfordulttanácsért?Nemkelltehátsemmifélemellékgondolatutánkutatnielbeszélésében,úgykellelfogadni,ahogyanagycsillagászvalójábangondolta:tiszteletetérdemlőbeismerés,hogyaFöldmozdulatlanságáthirdetődogmaelvetéséneklehetőségétkeresve,figyelmétapithagorcusiplacitá(Pithagorcusivélemények)feléfordította,amelyekrőlCiceroésPlutarkhosztettemlítést.

Ezazonbankorántsemjelentiazt,hogy„ezanéhányáltalános,ezelőttmársokakáltalolvasottéstalánképtelen,értelmetlenkuriózumnaktekintettutalás”2egyszeribenmeggyőzteKopernikuszt,hogyaFöldetvalóbanvalamilyenmozgásokkalkellfelruháznia.Kopernikuszkezdetiálláspontjátvilágosanjellemziktovábbimondatai:ezekbenaztolvassuk,„quamvisabsurdaopiniovidebatur,”(Jóllehet,képtelenvéleményneklátszott.)elhatároztamagát,,,utexperiretur,anpositoterraealiquomotufirmioresdemonstrationes…inveniriinrevolutioneorbiumcaelestiumpossent”;(Hogymegkísérli,vajonaFöldnekvalamilyenfeltételezettmozgásávaltalálhatna-eerősebbbizonyítékotazégitestekkörmozgásaira.),,múltaetlongaobservatio”(Sokéshosszúmegfigyelés.)vezetteelőtahhozakövetkeztetéshez,hogyarégi,látszólagértelmetlenalapelvbőlnemcsakazégboltonmegfigyeltösszesjelenség,hanemezenkívülavilágmindenségbenolyanrendiskövetkezik,amelynek,,utinnullasuipartepossittransponialiquidsinereliquarumpartiumactotiusuniversitatisconfusione”(Egyetlenrészébensemlehetáthelyeznisemmitatöbbirészésazegészvilágmindenségösszezavarásanélkül.)(ajánlás).Ímeamoderntermészetbúvárhozméltóeljárás:előszörmunkahipotéziskéntfogadtaelaFöldmozgásánakelvét,éscsakakkortekintetteaztbebizonyítottnak,amikorannaksokoldalúfelhasználhatóságateljesenfeltárult.

KopernikusztehátelvetetteArisztotelészésPtolemaioszdogmájátaFöldmozdulatlanságáról,akozmoszközéppontjábaaNapothelyezte,ésmegállapította,hogykörülöttekeringaFöldésatöbbibolygó.Nemvetetteelazonbanacsillagászatmásiksarkalatosalapelvét,Platónaxiómáját,amelykimondta,hogyavilágegyetemegészkinematikájaegyenleteskörmozgásokbóláll.Kopernikuszmindkétheliocentrikusmodelljénekóramechanizmusttulajdonított,amelyegyenletesmozgássalforgókisebbésnagyobbkörökbőláll.Ittismegtaláljuktehátaptolemaioszirendszerbenelőfordulódeferenseketésepiciklusokat.PtolemaioszésKopernikuszközöttazonbannemcsakazakülönbség,hogyaheliocentrikusrendszerbenamozgásokmechanizmusaegyszerűbbésáttekinthetőbblett,demindenekelőttazis,hogyörökreeltűntekazekvantumokésvelük

együtta„látszólagegyenletes”mozgások,amelyeketazókorirendszermegteremtőicsendben,feltűnésnélkülbevezettek.

Aziméntaztmondottam,hogyabolygómozgásokmagyarázatáraKopernikuszkétrendszertiskidolgozott:mindkettőheliocentrikus,ésteljesenmegfelelPlatónaxiómájának.Azelsőrőlmindösszeegyetlenrövid,teljesenáltalánosjellegűvázlatmaradtránk,amelynekcíme:NicolaiCopernicidehypothesibusmotuumcoelestiumaseconstitutisCommentariolus.(NicolausCopernicusKisKommentárjaazégimozgásokravonatkozó,sajátmagaáltalkidolgozotthipotézisekről.)

KopernikuszaművetlegkésőbbaXVI.századtízeséveibenírta,denemnyomtattaki,csupánkisszámú,legbizalmasabbbarátainakszánta.

Nemállokittmeg,hogyfeltegyemakérdést,miakülönbségaheliocentrikusrendszerelsőfelvázolásaésaDeRevolutionibusbanrészletesenkifejtettelméletközött,amelyetfőleggeometriaiszempontokmiattarendszerújalakjánakkelltekinteni.Aztazonbanszeretnémmegkérdezni,hogyanítéljükmegKopernikuszdöntésétacélszerűségésahatékonyságszempontjából:ÍriszenaCommentariolusmegírásautáncsaknemazonnalhozzáfogottegyugyanolyantémájú,deösszehasonlíthatatlanulterjedelmesebbműmegírásához.

ADeRevolutionihustKopernikusztöbbminthúszévenátírtaéstökéletesítette.Elsősorbansajátmagánakszánta;mintismeretes,sokáighabozott,hogykinyomassaésközzétegye-e;demásokszámáraisírta,legalábbisugyanazoknakazolvasóknak,akiknekaCommentariolustisszánta.Számolniakellettazzalaténnyel,hogymindenóvatosságaellenére,forradalmicsillagászatielméleténekhíreelőbbvagyutóbbakortársaiközöttelterjed.Ezvalóbanbeiskövetkezett.Ígynemlehetettszámáraközömbös,,,quidaliideillisiudicaturisint”(Hogyezekrőlmásokmitgondolnak.)(ajánlás).Elsősorbanattólkelletttartania,hogyakiknemismerikfelaheliocentrikusrendszeregyszerűségétésbelsőlogikáját,vitanélkülelvetikaFöldmozgásáravonatkozótételét,ésgörcsösenragaszkodnakarégi,azévszázadoshagyományokáltalszentesített,saszemmelláthatóanhihetőt,„nyilvánvalóitbizonyítékkéntalapulvevőnézethez.Csakúgyharcolhatunkeredményesenazelőítéletekellen,éscsakúgy’találhatunkhitelrelegalábbazokközöttamatematikusokközött,akik,,ingeniosiatquedocti”(Tehetségesekéstudósok.)(ajánlás),harészletesenigazoljuk,hogyaheliocentrikusrendszervalóbanmegoldjaazégitestekmozgásánakrejtélyétamelyazemberiségettörténetehajnalaótanyugtalanította.EzértKopernikuszéleténekmásodikfelébenszámosmegfigyeléstésszámítástvégzett,valamintekkorírtamegművét,amellyelúj,azeredetinélsokkaltökéletesebbAlmagesztetakartalkotni.

AsokévimagányosanvégzettóriásimunkaeredményeitKopernikuszfőművébenavilágmechanizmusánakrészleteskidolgozásáhozhasználtafel.ADeRevolutionibusmegírásáhozsokkalnagyobberőfeszítésekrevoltszükség,mintaCommentariolushoz,bárnemkellettagondolkodásátésaképzelőerejétannyiramegfeszítenie,mintaheliocentrikusrendszermegalkotásakor.Kopernikuszéleténekmásodikfelesokcsillagász-történészbena„mélységesszánalomérzetét”keltiaz„eltékozoltmunkatragédiája”miatt.3„Eltékozoltnaktartottákazért,mertKopernikuszéletevégéighűségeshívemaradtPlatónaxiómájának.Kritikanélkülelfogadtatehátaztazapriorielvet,hogyazégitestekmozgásánakazegyenleteskörmozgásokkombinációjáravisszavezethetőnek

kelllennie.NéhányévtizeddelKopernikuszhalálautánJohannesKepler(1571-1630)meggyőződöttarról,hogyazégitestekmozgásánálemetafizikaiszabálynemalkalmazható.EzértelvetettePlatónaxiómáját,éshelyéreháromhírestörvényéthelyezte.Azelsőésalegfontosabb(1609-benközölte)kimondja,hogymindenbolygóolyanellipszispályánkering,amelynekfókuszábanaNaphelyezkedikel.Afinomművűóra,amelynekmegszerkesztéséreésbeszabályozásáraKopernikuszközelharmincévmegfeszítettmunkájátszentelte,mintegyhetvenévutánmegszűntjárni.

Vajonfelhatalmaz-eezbennünket,hogyKopernikuszéletenagyrészének„eltékozoltmunkájáról”beszéljünk?Semmiképpensem.HaugyanisKopernikuszmegelégedettvolnaheliocentrikuskoncepciójánakcommentariolusbelivázlatosismertetésével,kétségtelenülapithagoreusoksorsajutottvolnanekiosztályrészül.Ezekazókoritudósokmárközel2000évvelelőttelehetségesnektartottákaFöldmozgását,degondolataikatakortársakésazutódoküresábránd

nakminősítették,amelyérdekességkéntelőfordulhat,deelnemhihető.RendszerénekaXVI.ésaXVII.századbelihitelestörténetebizonyítja,hogyKopernikusztisugyanezasorsfenyegettevolna.Bekövetkezett,amitőlKopernikuszféltésamitmegakartelőzni,amikormegírtaIII.Pálpápáhozszólóhíresajánlását:gondolataitértelmetlenségnek,mitöbb,istenkáromlásnakkiáltottákki,scsakmaroknyitermészetbúvárnakvoltbátorságaahhoz,hogycsatlakozzékazelmélethez.Migyőztemegeztakisszámúcsoportot?Elsősorbanacsillagászatitáblázatok,amelyeketKopernikuszazújelméletalapjánállítottössze,ésamelyekjobbanegyeztekazégbolttal,mintelődeitáblázatai.

Egyáltalánnemveszetttehátkárbaazasokmegfigyelésésszámítás,amelykitöltötteKopernikuszéleténekmásodikfelét,samelynekgyümölcseaDeRevolutionibus.Azégitestekmozgásátmegmagyarázóművészigeometriairendszer,megkellvallani,nemtartottamagátsokáigatudományban.MagaKeplerhúztaeztkeresztül,akiazörökéletűkönyvbirtokábanlevőpéldányábasajátkezűlegbejegyezte,hogyaz,,innumerassapientiaeopes”-t(Abölcsességmegszámlálhatatlankincseit.)foglaljamagában.EfelbecsülhetetlenkincsenképeztemagátKeplerésalakultkicsillagászatitudása;amegírtéskinyomottDeRevolutionibusközvetítésévelafromborkiremeteközvetetttanítványalett.Atanítványpedigtovábbhaladtmintmestere,leegyszerűsítetteaheliocentrikusrendszert.Ezazonbanegyáltalánnemokarra,hogykezünkettördeljükamesterállítólagos„tragédiája”miatt,inkábbbizonyítja,hogyKopernikuszherkulesimunkájanemvolthiábavaló,márhetvenévvelkésőbbújgyümölcsöttermettatudományszámára.

Megszokottdologazemberigondolkodástörténetében,hogyahalhatatlanfelfedezéseketnemfogalmazzákmegazonnalvéglegesformájukban.Ennekokaatermészettudományfejlődéséneklényegébenrejlik.„AvilágkezdeteótafokozatosannövekedettaBölcsesség,ésnövekedéseamainapigsemfejeződöttbe”ezeketakissénaiv,deugyanakkorigazszavakatRogerBaconírtaaXIII.században.ManapságavilágmindenségfelépítésérőlalkotottelképzelésünkalaposankülönböziknemcsakKopernikusz,hanemKepler,Galilei,Newton,Laplacestb.elképzeléseitőlis.Mégsincsbefejezveésbizonyárasohanemisleszazanagy,újAlmageszt,amelyrőlKopernikuszálmodott,amikorhozzáfogottaDeRevolutionibusmegírásához.Ezazonbannemváltoztatazonatényen,hogyajelencsillagászatánakalapjaezamű.

JEGYZETEK

1.AMikolajKopernikcíműértekezésegyikrészlete;aLengyelFilológiaiTársaságközgyűlésénhangzottel,1952.VI.29-énTorunban.Publikálásraezideignemkerültsor.EtanulmánycímetésakiegészítéstAlekszaudraMariaBirkenmajeradtameg.

2.M.Ernst,idézetaMikolajKopernikcíműműből,Lvvów1924,1-3,4.old.

3.M.Ernst,uo.10,13.old.

OMNESSUAINDUSTRIAMATHEMATICOSIUVIT

Sajátszorgalmávalazösszesmatematikustsegítette

WLODZIMIERZZONN

NICOLAUSKOPERNIKUSZ,AZÚJCSILLAGÁSZATMEGTEREMTŐJE

Kopernikuszéleténekésmunkásságánakfőbbállomásaitmárismerjük.Atörténelemazonbannembecsukottkönyvésnemisvoltazsoha.Méginkábbvonatkozikezatudományosfelfedezésekre,amelyekértékeléseatudományfejlődésesoránkülönböző.Ezértisfordulunktöbbekközöttgondolatbanatudománytörténetébenolyanfontosszerepetjátszóreneszánszkorembereihez,akikközöttKopernikuszazegyikelsőhelyetfoglaljael.

Mégegyindokvan.Pszichológusok,szociológusokéstudománytörténészekkutatjákazemberértelmiképességeinekkialakulását,különösfigyelmetfordítvaanagygéniuszokra.Eztelsősorbannemhódolatbólteszik,hanemezenazútonjobbanmegismerhetikazemberértelmeésjelleme,valamintközelebbiéstávolabbikörnyezeteközöttirendkívülbonyolultkapcsolatokat.Ekutatásoknaknemcsaktisztánamegismerésbenvanjelentősége,hanemhamanemis,deajövőben,gyakorlatihasznaisvan.Éppenezértérdemesidőnkéntújramegújraáttanulmányoznikiválóemberektörténetét,mertutánukmélyebbéstartósabbanyom,mintarégikorokátlagembereiután.Ezzelagondolattalkezdjükeltanulmányunkat,amelynektárgyaKopernikuszmunkásságaésműködésénekterülete,azáltalaalapvetőenmegreformáltcsillagászat.

Acsillagászatalegrégibbtudományokegyike.Anappalokésazéjszakákegymásutánja,azévszakokritmusatudatosésöntudatlanéletünkegyikleglényegesebbelemevoltmindigésmaisaz.(Bizonyáraígyvanezazállatokéletébenis.)Ahhoz,hogykellőképpenfelismerjükésmegállapítsukeritmusokidőszakaitésmegértsük,miértkövetkezikazéjszakautánnappal,atavaszutánnyár,gondosanfigyelnünkkellazeget,amelyamainapigisazemberiségelsődlegesórájaésnaptára.Ittkapcsolódikszorosanösszeamegismerőitevékenységésagyakorlatiszükséglet,mertmindentervezésbenmégaszólegprimitívebbértelmébenvettjelentésébenistudnikellett,mikorjönelazéj,meddigtart,vagymikorkezdődikatavasziolvadás.Bizonyárailyenidőszak-számításokbólfejlődöttkiazősicsillagászat.

Anapszakokkijelölésesohasemokozottgondot,főkéntaföldközi-tengeriországokbannem,ahonnancivilizációnkisszármazik.Ezekbenazországokbananappalésazéjszakaidőtartamaévszakonkéntnemsokatváltozik,sígyeváltozásokatszámításonkívüllehetetthagyni.Felosztottáktehátanappalttizenkétrészre(függetlenülanappalidőtartamától).Afelosztáskiindulásipontjaadélvolt,amikoraNapnapiútjánaklegmagasabbpontjánáll,ésamikormindenárnyékalegrövidebb.Azórákat„szemre”állapítottákmeg:aNapvándorlásánakívétadelelőtőljobbraésbalrahat-hatrészreosztották,ésszemmértékkel

meghatározták,hogyeszektorokközülmelyikbentalálhatóaNapazadottpillanatban.Másikmódszernélazárnyékhosszúságátvettékalapul,éspéldáularraazidőpontrabeszéltekmegtalálkozót,amikorazárnyékkétszerhosszabbvoltazárnyékotvetőtárgynál.Azéjszakahosszátnemosztottákszakaszokra,hiszenmunkájukhoznemvoltrászükségük.

Lényegesennehezebbentudtákmeghatározniazévszakokhosszát;ezafeladatvoltazókoriésközépkoricsillagászatAchilles-sarka.

„Arómaihadvezérekmindiggyőztek,desohasemtudták,mikorarattákgyőzelmüket.”ígyjellemziazókoriRómábanuralkodóhelyzetetagúnyosságárólhíresVoltaire.Tegyükehhezhozzá,hogyaföldműveseknemtudták,mikorkellkezdeniükatavaszivetést,azadófizetőknemtudták,mikorkelladótfizetniükésazadósoksemtudták,mikorkellvisszafizetniükafelvettkölcsönt.

KülönösensokgondotokozottezaproblémaaNílusmentilakóknak.Bizonyosévszakokbanugyanisefolyóáradásaidöntőenbefolyásoltákazegészévimezőgazdaságitermelést.Azáradásokidőpontjainaknemismeréseelemicsapástjelenthetettszámukra.

Minttudjuk,azévszakokaNapnakaföldiegyenlítőhözviszonyítotthelyzetétőlfüggnek,anapszakokpedigadélkörhözviszonyítotthelyzetétől.Nappalnemlátjukacsillagokat,ezértaNapcsillagokhozviszonyítotthelyzetecsakközvetve,tehátvalamilyentöbbé-kevésbéötletesmódszerrelállapíthatómeg.Azilyenmódszerekkidolgozásáhozazonbanlegalábbnagyjábólismernikellazokatazáltalánostörvényeket,amelyekennekazégitestnekacsillagokhozviszonyítottmozgásátirányítják.

Bizonyáraígykeletkezettacsillagászattudománya,amelyavilágmindenségetválasztottatárgyául.

Rendkívüljellemző,hogyszinteakezdetkezdetétőlegészenajelenpillanatigetudománymódszereisokmindenbenváltozatlanok.Elsősorbanamodellalkotásragondolokitt;ezageometriai(általánosabbanmatematikai)alkotásokbólösszerakottmodellhelyettesítiszámunkraavalóságosalkotást,amiesetünkbenavilágmindenséget.Ígyjárunkelmais,mégpedignemcsakakozmológiai,hanemsokmástermészettudományosproblémaeseténis.

Mindenmodellbenazegyesgeometriaialkotásoknakbizonyosvalóságfelelmeg,deegyúttalszándékosanvagyakaratlanulmellőzünkbizonyostényeketvagyjelenségeket,amelyeketazegészmegértéseszempontjábólkevésbélényegesnektartunk.Avalósággazdagságaésváltozatosságamesszefelülmúljamindazt,amitazemberiagykigondolniképes.

Azilyenfajtamellőzésazonbannemmindigszerencsés.Ittazösszeselméletitudománylegnehezebbkérdésétérintjük:amegoldandófeladatbanmittartsunklényegesnek,ésmitvessünkelmint„nemfontosat”.Erretermészetesennincssemmielőírás,semútmutatás.Maradatudósintuíciójaésazalehetőség,hogyamodelltamegfigyelésselvagyakísérlettelegyeztessükössze.

Amodellalkotásegyikalapelve,hogyamodellműködésefeleljenmegatudományismert,általánostörvényeinek,acsillagászatesetébenafizikaitörvényeknek.Hagynunkkellazonbankisebb-nagyobbhibahatárt,hiszenafizikatörvényeitnemtekinthetjükabszolút

hibátlanoknak.Atermészetdolgaibanavégsőfórummégiscsakatermészetésnemafizikuslaboratóriuma,aholmeglehetősensajátságos,avilágegyetemévelnemazonoskörülményekuralkodnak.Valójábanafizikusokmindentmegtesznek,hogylaboratóriumukbanutánozzákvagymegteremtsékakozmoszbanuralkodóviszonyokat,deareprodukciónemmindigkielégítőenpontos.Ezenkívülafizikaitörvényekmegfogalmazásaishibáslehet.Ezértacsillagászokmeggondolásaiidőnkéntnemfelelnekmegafizikatörvényeinek,amiugyanérdemeikülnemszolgál,deteljesdiszkvalifikálásukhozsemvezet.

Gondoljunkpéldáularra,hogyegyáltalánostörvénymilyenvégzetesenrányomtabélyegétKopernikusztevékenységére.Ezatörvénykimondta,hogyazégitestekcsakegyenleteskörmozgássalmozoghatnak.Eztapéldátacsillagászokgyakranhasználjákfegyverkéntagáncsokéskifogásokellen,hakoncepciójuknemegyezikmegafizikatörvényeivel.

Akövetkezőlépésamegalkotottmodellkipróbálásaagyakorlatban,pontosabbanszólvamennyirefelelmegamodellmindarégi,mindazújonnanvégzettmegfigyeléseknek.Evizsgálateredményedöntamodellhelyességéről.Sajnosatudománymúltjasokkalszegényebbmegfigyelésekben,mintajelenkorésajövő.Ezenkívülarégimegfigyelésekrendszerintkevéssépontosak.Ezértamodelltritkánlehetazonnalegyeztetniaszükségesmegfigyelésiadatokkal.Rendszerintújmegfigyelésekrekellvárni,amelyeketazújmodellkényszerítki,vagysugalmaz.Gyakranteljesenújmegfigyelésekrevanszükség,amelyekamodellteszt-vizsgálataitólfüggetlenülsokújathozhatnakatudományba,ígyamodell,atéveséshibátlanegyaránt,elősegíthetiatudományfejlődését.Eztörténtazzalazókorimodellelis,amelyneksokhelyetszentelünkelőadásunkban.AzókoritudósokörökségülránkhagyottvilágmindenségmodelljeikétségtelenülsegítettékKopernikuszvizsgálataitésazegészcsillagászatfejlődését.

Amodellekegybizonyosidőpontbantévesséválhatnak,haegyújmegfigyelésellentmondfelállításukvagyműködésükalapelvének.Ezazértéküketiscsökkentheti,annakellenére,hogyszázmáselőzőmegfigyelésahelyességüketigazolta.Ígyegyesmodellekteljesenelveszítikjelentőségüket,használhatóságukat,másokbóltöbbelgondolástésmegállapítástmegőriznekakésőbbikoncepciók,végülolyanokisvannak,amelyekkisebb-nagyobbhelyesbítésselvagykiegészítésselnagyonsokáigélnek,bizonyosértelembentalánörökké.Tudományunkazonbantúlfiatalmégahhoz,hogyamalétezőmodellekreilyenértelműjóslásokattehessünk.

Eddigállandóana„modell”szóthasználtam.Megkelltehátmagyaráznom,mibenkülönbözikezakifejezésegymásik,hozzáközelálló.fogalomtól,az„elmélettől”.Úgyvélemazelméletértelmeátfogóbb,mintamodellé,mertalogikaielőzményekegészrendszeréttartalmazza,amelyekigazolják,hogymiérteztsnemvalamilyenmásikmodelltválasztottunk.Ezértiskerültemittennekaszónakahasználatát,miveltöbbfélejelentéselehet,mígamodellfogalmamindenkiszámáraeléggéegyértelmű.Ezenkívülasszociációtébresztatechnikaiértelembenfelfogottmodellel;asszociációt,amelyjogosésegészséges,báratechnikaiésacsillagászatimodelltermészetesennemazonos.

Térjünkazonbanvisszaarégiidőkcsillagászatához.Azelsőmodelleketolyantörvényszellemébenalkottákmeg,amelyetazókorbanalapvetőfizikaitörvénynektekintettek,deamelyrőlkésőbbkitűnt,hogyhamis;nevezetesen:azégitestekkizárólagegyenletes

körmozgássalmozognak.

Ezazalapelvbizonyáraalegegyszerűbbmegfigyelésekbőlszármazott.Acsillagokvalóbanegyenleteskörmozgássalmozognak(Földünkhözviszonyítva),amiazonbanaFöldegyenletesforgómozgásánakkövetkezménye.Későbbmegállapították,hogyabolygóknemígymozognak,ugyanakkorazonbannemvetettékelatörvényt.Lépésüknagymértékbenhátráltattaamechanizmushelyesmegértését,viszontagyakorlatiésaformáliscélokszempontjából,valamintacsillagászatmatematikaivizsgálatainálnagyonhasznosvolt.

Azókoricsillagászokugyanisfelhasználtakegymegállapítást,amelynekhelyességétcsakaXIX.századbanállapítottákmeg.EzFourierhírestétele,amelykisséegyszerűsítettformábankimondja,hogymindenperiodikusmozgásegyszerűkörmozgásokösszegekéntábrázolható.

Minttudjuk,abolygókmozgásamegközelítiazegyenleteskörmozgást.IlyenaFöldmozgásais,bárazókoriakúgyvélekedtek,hogyaFöldmozdulatlan.EbbenazesetbenFouriertörvényénekalkalmazásamégigazoltabbnaklátszik,függetlenülavonatkoztatásirendszermegválasztásától.Csodálnunkkellazókoricsillagászokmatematikaiintuícióit,akikígyaFourier-tételelőhírnökeivéváltak.

AFöldközéppontjábanelhelyezettvonatkoztatásirendszerben(nevezzükgeocentrikusnakazelfogadottszóhasználatnakmegfelelően)aNapésaHoldmozgásánakértelmezéselegalábbiskezdetben,nemokozotttúlnagynehézséget.MindkéttestaFöldkörülegyenleteskörmozgássalkeringett:aHoldkiskör,aNapnagykörmentén.Könnyentudtákbizonyítani,hogyanappályasugarasokkalnagyobb,mintaHoldé:egyrésztanapfogyatkozásoknálaHoldrendszerintaNapkorongjaelőtthelyezkedikel,másrésztaHoldaFöldetegyhónapalattfutjakörbe,mígaNaplényegesenhosszabbidőegyévalatt.Minélhosszabbvalamelytestkeringésiideje(minéllassabbanmozogazégenacsillagokhoz

képest),annáltávolabbvantőlünk;helyestehátezazalapelv,amelyetazókoriakszinténmegalapozottságnélkül,kizárólagintuícióikratámaszkodvafogadtakel.Azállócsillagoknemeszabályszerintmozognak.Kétségtelenülagörögcsillagászokegészségesvalóságérzetétmutatja,hogyezeketegyetlen,azösszesközöttalegnagyobbgömbönhelyeztékel,amelyhuszonnégyóraalattteszmegegyfordulatot.Mamártudjuk,hogyezamozgásaFöldforgómozgásánakeredménye;ebbenamozgásbanrésztkellvenniazégboltontalálhatóösszestestnek.ArégigörögökazonbanaFöldetmozdulatlannaktartották,azértazállócsillagokszférájárólésavilágmindenségbentalálhatómindenegyébtestrőlaztgondolták,hogymozog.Egyrejtélytazonbannemtártakfel:hogyanhatazállócsillagokforgómozgásaeszféránbelültalálhatóösszestöbbiégitestre?

Különbözőfeltevésekszülettek:Arisztotelészpéldáulazttanította,hogyazegészvilágmindenségetláthatatlanétertöltiki,amelymindentestnekátadjasajátmozgását.Akárígy,akárúgy,azállócsillagokszférájamagávalragadtaazegészvilágmindenséget.Ezértagörögökgyakranvizsgáltákazegészégbolttalegyüttforgó,mozgórendszerbenabolygómozgásokat.Eztarendszertvesszükátmostmiisabolygómozgáselemzéséhez.

Minttudjuk,abolygókaNapkörülakörkerületéhezhasonlózártgörbékenkeringenek,amelyekközéppontjaaNap.Azösszesbolygópályasíkjaegymásbafolyik.Ezérta

bolygómozgástmozgásukeközössíkjának(az1.ábrasíkja)vetületébenfogjukvizsgálni.

1.ábra.AzFFöldésaBbolygómozgásaaheliocentrikusrendszerben.

AzrsugarúFköraFöldpályáját,azRsugarúBkörpedigvalamelyikbolygópályájátábrázolja.

Mamártudjuk,haavonatkoztatásirendszertegymásikhelyrevisszükát,a„régi”rendszerbenvizsgáltösszesmozgáshozhozzákelladnunkaz„új”rendszerrégihezviszonyítottmozgását.HaavonatkoztatásirendszertaNaprólaFöldrehelyezzük(ezáltaltehátvisszatérünkagörögökgeocentrikusrendszeréhez),aNaphozviszonyítottmindenmozgáshozhozzákelladnunkaFöldNapkörülimozgását,vagyisazrsugarúkört(2.ábra).Azókoriterminológiánakmegfelelőenazrsugarúkiskörtepiciklusnak,azRsugarúnagykörtdeferensneknevezzük.

2.ábra.AzFFöldésaBbolygómozgásaageocentrikusrendszerben.

Haazókoritudósokmegfelelőenválasztottákmegakétkörméretét,abolygókeringésiidejétazepicikluson,ésazepiciklusközéppontjátadeferensen,akkoramegfigyelésektökéletesenmegegyeztekazelmélettel(abbólazalapelvbőlkiindulva,hogycsakkörpályákvannak).

Azalapelvésmegfigyelésekkismértékűeltéréseeseténistudtakmagukonsegítemagörögök,ezazonbankissébonyolultabbátetteageocentrikusmodellt.

Nemakaroktúlságosanmélyenbelemerülniazakkoriidőkcsillagászainakbonyolultgeometriaimagyarázataiba,példakéntazonbanbemutatom,hogyanmódosítottákmodelljüketelliptikushozközelállópályátvévetekintetbe.Azellipszisfókuszábólfigyelve,abolygómozgásahasonlónaklátszik,minthakörkerületénmozogna,deazészlelőnemakörközéppontjában,hanemkisséközéppontonkívül,excentrikusánelhelyezkedvekövetnéamozgást.EzértazókoriaknéhánykörtaFöldközéppontjáhozviszonyítvaexcentrikusánhelyeztekel.

Másötletesgeometriaimegoldástiskigondoltak:aKkörhöz(3.ábra)hozzávettékaK1

epiciklust,ennekakerületénmozgottabolygóazepiciklusközéppontjánakaKkörmenténvégzettkeringésévelellenkezőirányban.ÍgyaK1azO-hozképestexcentrikuskörtírtle.

3.ábra.Azexcentrikuskörmentimozgásábrázolásakétkörsegítségével.

MivelaFöldésatöbbibolygópályájatulajdonképpenkisséösszelapítottellipszis,amegfigyelésekszámánakéspontosságánaknövekedésévelpárhuzamosanegyretöbbepiciklussalkellettkiegészíteniazeddigieket,mertcsakígylehetett„megmenteni”azősi,egyszerűgeocentrikusmodellt.AzállandótökéletesítéskövetkezményekéntKopernikuszidejébenavilágmindenségmintegynyolcvannagyobbéskisebbkörbőlállt.

Ageocentrikusmodellkeletkezésekorkétségtelenülalkotójellegűvolt,felhasználásávalugyaniskülönbözőmódszereketdolgoztakkiazidőkiszámításáraésazévszakokhosszánakmeghatározására;ezenkívülmintmindentudományoselmélet,ezisújmegfigyeléseketésakorábbiadatokfelülvizsgálásátvontamagaután.Emellett,mintmármondottuk,nagyonszellemes,ötletes,mondhatjukzseniálismatematikaikoncepciónalapult.

Hibáztathatnánkeztamodellt,hogy„hamisan”aFöldethelyezteavilágközepébe.Ezazonbancsakanewtonimechanikaszerinthelytelen,amaifizikaértelmezésébennemhibás.Atermészetegyetlenvonatkoztatásirendszertsemkülönböztetmeg,avilágegyetembennincsegyetlenolyanpontsem,amelybenarendszertökéletes,vagy„igazi”volna,kiválasztásatisztánemberidolog.

Ezekalapjánalegtermészetesebbéslegkézenfekvőbbazlenne,haavonatkoztatásirendszerorigójátazészlelőszemébenhelyeznénkel;egyébkéntígyjárunkelmindamainapig,amikorkezdőcsillagászoknakaszférikuscsillagászatelemeittanítjuk.Ezaválasztásazonbanegybizonyospillanatbanigennehézkesséválik;előszörazért,mertabolygókellipszisésnemkörmenténmozognak,azelliptikusmozgásleírásapedigellipszispályánmozgóvonatkoztatásirendszerbenigenbonyolultmatematikaifeladat.Másodszorrendkívülbonyolultlenneamozgásdinamikájánaktárgyalásaageocentrikusrendszerben.Bonyolultlenne,denemhamis.Tudjuk,hogyamaidinamikábannincsenekatermészetáltalmegkülönböztetettrendszerek.VálaszthatjukmaisaFöldetarendszerkezdőpontjául,ésmegalkothatjukadinamikátebbenarendszerbenNewtonmegállapításaiellenére.Egyáltalánnemlennehelytelen,csaktöbbmatematikainehézségetokozna,minthaaNapotválasztanánkvonatkoztatásirendszerül.

Anewtonimechanikamegvilágításábanageocentrikusrendszerazértishelytelenvolt,mertnemvoltinerciarendszer.EbbenazidőbenaNap-közepűrendszerközelítettemeg

legjobbananewtoniideált,amelybenszigorúanérvényesekvoltakaklasszikusmechanikaNewtonáltalalkototttörvényei.Sajnosvagyszerencsére,azinerciarendszerfogalmamamáranakronizmus,viszontegymeglehetősenszűkterületenkényelmesenalkalmazhatómódszer.

Avonatkoztatásirendszermegválasztásánakilyenfajtatárgyalásatermészetesennemjelentiageocentrikusrendszervédclmezését,semrehabilitálását,amirekülönbensincssemmiszükség.Csupánarrólvanszó,hogyekérdésrőlmodernésnemXVIII.századbelinézetetvallunk,amelysokáiguralkodottéssajnosmaisnagyonelterjedtaszélesközvéleményben.

Ageocentrikusmodellmegnehezítetteazelmélettökéletesítését,nemcsakmódszertaniszempontbólkényelmetlenvonatkoztatásirendszeremiatt,hanemazértis,mertcsakazegyenleteskörmozgásoklétezésébőlindultki.Mindenesetben,haabolygókmozgásanemegyezettmegazelméletmegállapításaival,megkellett„menteni”afelfedezést,ezpedigújabbkörökhozzáadásátjelentetteavilágfennállógépezetéhez.

Azégbolttalvalahogyúgyvagyunk,mintazórával.Mechanizmusánakpontatlanságaicsakazóraelindításautánderülnekki.Csaknapokéshetekutántudjukfeltárnihibáitésgyengepontjait.Ageocentrikusmodellnagyonjól„dolgozott”beindításaután.Aközépkorbanésazújkorkezdeténazonbanavilággépezeteelavult.

AXI.századbanasevillaiGeberfőkéntageocentrikusmodellbenelőfordulószámadatokatbírálta.Nemcsoda,hogyezzelnemkeltettnagyobbvisszhangotacsillagászatban.

Lényegesentöbbetértelkritikájávalaz„arabArisztotelész”,ahírescordovaiAverroes.MindPtolemaiosz,mindArisztotelészgeocentrikusmodelljételemezte,ésbáreznemvoltforradalmilépés,mégisóriásifellendüléstidézettelőacsillagászatban.

AXIII.századbanX.Alfonz,Kasztíliakirályakollégiumothívottösszealegkiválóbbhatvanarabészsidócsillagászrészvételével,sjavasoltaazaddigismertösszescsillagászatiadatújbólifeldolgozását.MunkájukeredményeiahíresAlfonz-féletáblázatok;ezeksokadatottartalmaznak,denemadnakmagyarázatotarra,hogyegyesrégiértékeketmiérthelyettesítettekmásokkal.Atáblázatokkészítőielőttinkábbazaszándéklebegett,hogypéldásanelegettegyenekazuralkodóáltalrájukróttkötelességeknek,minthogyavalóságotmegismerjék.

Ebbenakorszakbanazarabcsillagászathaladóbbvolt,mintazeurópaitudomány;ittugyaniscsaknemkizárólagcsillagjóslássalfoglalkoztak.Ígylegalábbnemhagytákabbaapontoscsillagászatimegfigyeléseket,desemmitöbbetnemtettek.

Nemcsakacsillagászat,hanemmindentudománytörténetébenkétségtelenülfordulópontotjelentettakopernikuszireform,amelynekbölcsőjeareneszánszkora.Azelsőpillanatbanérthetetlennektűnhet,hogyazókoritudományokújjászületésénekkorszakábanhogyanvetődhetettfelolyangondolat,amelymeglehetősenalapjaibanváltoztattamegavilágókorielméletét.

Areneszánszmindenekelőttazemberiségvisszafordulásavoltazantikidőkeszményeihez,légköréhez,továbbáaközépkorhosszúéveifolyamánatudományokbanelburjánzottelőítéletektőléskorlátozásoktólmentesvilágszemlélethez.Ezafolyamatnem

jelentetteazókoritudományokvakutánzását.Ellenkezőleg,hiszenazókoricsillagászokközöttisvoltakbizonyosellentétek,példáulPtolemaioszvitáiArisztotelésszel,amelyekalkalmasalapotteremtettekavilágmindenségreformjához.Nefelejtsükel,hogybármelyeszmevagykoncepciómegdöntéséhezmáralaposanismernikellatémát.Ezpedigcsakareneszánszkorábanváltlehetővé.

Kopernikuszelőfutárjakétnémettudósvolt;GeorgPeuerbachéstanítványa,aKönigsbergbőlszármazóJohannMiiller,akitRegiomontanusnévenismerünk.MindkettenaXV.században,ahumanizmuskorábanéltekésműködtek.MunkásságuksoránPtolemaioszmerev,dogmatikustanaittudományoselmélettéalakítottákát.Nemfogadtákelműveinekrégifordítását,keresnikezdtékazeredetiszöveget,ésmiutánmegtalálták,újbóllefordították.EzzelpárhuzamosanhozzáfogtakPtolemaioszelméleténekmagyarázatáhoziséssokúj,frissanyaggalgazdagították.

Ennekellenéreageocentrikusrendszeravilágelavultkoncepciójamaradt.Acsillagászatbantovábbraisteljeszűrzavarvolt,amelyegyrenagyobbnehézségeketokozott,mivelatengerentúliországokkalfolytatottkereskedelemnövekedéseésahajózásfejlődéseacsillagászokeléúj,késedelmetnemtűrőfeladatokatállított.Ageocentrikuscsillagászatezekneképpúgynemtudottelegettenni,mintahogyanacsillagászokkövetelményeitsemtudtakielégíteni.

KopernikuszkorábanfedeztefelAmerikátKolumbuszKristófháromrosszulfelszerelthajóval.AzÚjVilág,amelynemrégmégcsakalegendákésmesékbirodalmábanlétezett,mintörökkémérgezőköddelborítotttáj,aholegyszeműküklopszoklaknak,egyszeribenföldrajzifogalommávált.Ígyarejtélyes,misztikuséslegendáslényekkelbenépesítettFöldteljesenreálisképződménylett.Demégnembolygó,minthogyavilágmindenségbenelfoglaltközéppontihelyzetelehetetlennétesziennekafeltevésétis.

Azújvilágmindenségetmégnemfedeztékfel.Továbbraisazókoricsillagászatikutatások,valamintaközépkoridogmákéselőítéletekkeverékeibőlkialakultkülönöstörvényekazigazésahamiskeverékeialapjánpróbáltákjelenségeitmegmagyarázni.Efelfedezésheznagyobbelmélyedésreésbátorságra(bármásfélebátorságra)voltszükség,mintKolumbuszújkorszakotnyitóutazásához.Aszerényfromborkikanonok,akimagát„toruniNicolausKopernikusz”-naknevezte,jellemezhetőezekkelatulajdonságokkal.

Márnagyjábóltudjuk,hogyKopernikuszfelfedezésénekmiacsillagászatijelentősége:„megállítottaaNapotésmegmozdítottaaFöldet”,vagyeztamaifizikanyelvérelefordítva,megpróbáltaazegészcsillagászatotazeddigitőleltérővonatkoztatásirendszerbenleírni,aNapotválasztvaannakkezdőpontjául.Ezalépéselehetővétette,hogysoknehézéshomályoskérdésttisztázzon,ésavilágegészmechanizmusátleegyszerűsítse.Egyúttalazonbanautomatikusanlekellettmondaniamindenről,amigeometriaiszemszögbőlageocentrikusrendszerkvintesszenciájátalkotta,ésegybenlegnagyobberényevolt:Fouriertételénekcsillagászatialkalmazásáról.KiválómatematikuslétéreKopernikusznemtudtafelmérnieztaveszteséget.Azigazságésvalóságérvényesülésétazókoritudományerényeiföléhelyezte.

Ennekellenéremégsemtudottegészenszakítaniezzelatannal.Szilárdanhittabban,hogyazégitestekmozgásacsakegyenleteskörmozgáslehet.Rendszerébeneztkifejezésreisjuttatta,ígybizonyosértelembenelferdítetteazt.Mindenesetbenugyanis,amikorapálya

elliptikusságátészlelte(acsillagászatimegfigyelésekpontosságánakmegfelelően),Kopernikusznakepiciklustkellettalkalmaznia,vagyapályákközéppontjátaNapbólegyszomszédoshelyrekellettáttennie.EnnekeredményekéntKopernikuszrendszereegyáltalánnemvoltolyanegyszerű,mintahogyanaztminéhaelképzeljük,körülbelülnegyvenkülönbözőnagyságúkörttartalmazott…!Ahhoz,hogyaheliocentrikusrendszererégimaradványoktólmegszabaduljon,JohannesKeplersokévifáradságosésháládatlanmunkájáravoltszükség,akiaMarsmozgásátvizsgáltamesterének,TychoBrahénak(1546-1601)sokévesmegfigyelésealapján.

Kopernikuszrendszeréneklegfontosabbújvonásaazvolt,hogyaFöldelvesztetteközéppontihelyzetétésbolygólett.AFölde„trónfosztása”filozófiailagisóriásijelentőségűvééshatásúvávált.Alapjaibanmegváltozottugyanisazemberszerepe,amelyetazókoricsillagászatannyirakiemelt.EttőlkezdveaFöldmegszűntNagyRemetelenni.Abolygókegyikéneklakójamárnemtarthatottigénytarra,hogyavilágmindenségbenmegkülönböztetettszerepetjátsszék.Ajózanészaztagondolatotsugallta,hogymásbolygókonisélhetnekhozzátöbbé-kevésbéhasonlólények.Ilyenmódonatermészetbenbetöltöttkisebb-nagyobbjelentőségénekfogalmaértelmétvesztette.Atermészetbenmindenegyazontörvénynekvanalávetve.AFöldmozgásátugyanazafizikaitörvényirányítja,mintakőmozgását,amelyetegykomiszgyerekazablakbahajít.JóllehetaFöldésazablaküvegetbezúzókőmozgásamás,ennekakörülménynekittsemmijelentőségesincs.

Nehézvolnamegállapítani,hogyKopernikuszmegmozdítvaaFöldetláthatta-eelőreműveóriásivilágnézetváltoztatóhatását.Írásaibanugyannemutalilyesmire,deeznembizonyítjameg,hogyerrenemgondolt.

Astrolabiumafromborkimúzeumból.HáttérbenMatejko:KopernikuszFromborkbancíműképe(foto:MagdalainRusinek)

KopernikuszleveleJohannesDantiscushozFromborkból,1539.március3-án(VarsóiNemzetiKönyvtár)

Torunifillérelő-éshátlapjaaXV.századból(aVarsóiNemzetiMúzeumgyűjteményéből,foto:AnnaPietrzak)

Gdanskihatgaraselőéshátlapja1535-ből(aVarsóiNemzetiMúzeumgyűjteményéből,foto:AnnaPietrzak)

GalileoGalileiDialogosopraiduemassimisistemidelmondocíműművénekcímlapja.

Kopernikuszrendkívülszűkszavúésóvatosvoltmindenkijelentésében.Méginkábbérvényesezafilozófiára,amelynemvoltsemközvetlenszakterülete,semműködésiterülete.Ezértezakérdésbizonyáraörökremegoldatlanmarad.

AfromborkikanonokelméletébenaNapnakkülönlegesszerepjutott:bolygórendszerünkközéppontitestelett.Hamarosanaztismegértették,hogyaNapközpontihelyzeterendszerünkbenegyáltalánnemjelentmegkülönböztetetthelyzetetakozmoszbanis.EztsejtettemegmárnéhányévtizeddelKopernikuszhalálautánahíresGiordanoBruno(1548-1600).Mamártudjuk,hogyaNapbolygórendszerünkbencsupánazértközpontitest,mertatöbbibolygóhozképestóriásitömegű.

Valószínűlegsohasemértjükmegteljesen,milyenútonjutnakelazseniálisemberekcsodálatosfelfedezéseikhez,mégkevésbéértjükmegeztKopernikuszesetében,aki,mintmondottuk,rendkívülszűkszavúvolt,elsősorbansajátszemélyétilletően.EbbőlaszempontbólaDeRevolutionibuscíműműbenkülönösfigyelmetérdemelegyrész.Kopernikuszittaztfejtegeti,miérttartjasajátrendszeréthelyesebbnek,mintageocentrikusrendszert.Véleményeszerintugyanisazókoricsillagászok…„fontolgatásuksorán,amelyetmódszernekneveznek,vagybeiktattak,vagymellőztekvalamiidegenésatárggyalnemkapcsolatosdolgot,amirenemlettvolnaszükség,haszigorúanmegtartjákazalapelveket;shaazáltalukalkalmazottliipotéziscknemlettekvolnatévesek,mindennek,amiezekbőlkövetkezik,megkellettvolnavalósulnia….”

Kopernikusztanítványa,GeorgJoachimRheticus(1514-1576)mintegyfolytatvamestere

gondolatát,eztállítja:„Arisztotelészaztmondotta,aza»felsőbb«igazság,amelynekkövetkezményeiisigazak.EnnekszellemébenMesteremolyanhipotéziseketalkalmazott,amelyekigazolnitudtákazelmúltszázadokmegfigyeléseitésamelyek,reméljük,ajövőbenazösszescsillagászatijelenségekbőllevonthipotézisekvalódiságánakalapjailesznek..

Atudományoselméletekigazságánaknemkritériuma,hogyállításaiafennállófilozófiainézetekkel,ésazún.józanésszelmegegyezzenek.Egyezzenekmegamegfigyelésekkeléslehessenhelytállóhipotéziseketfelállítani:ezvalamennyitudományoselméletigazságánakfőkritériuma.

Aheliocentrikuselméletkétségtelenülelegettettennekakritériumnak,deennéltöbbetisadott:acsillagászatotésközvetveatöbbitudománytisafejlődéshelyesútjárairányította,kiszabadítvaazokatateljesenidegenfilozófiaiésvallásikötelékekből.Megfeleltehátazarisztotelészi„felsőbb”igazságnak,amelykifejezéstegyébkéntKopernikuszsohanemhasználta.Nemazért,minthanemlettvolnatisztábansajátmegfontolásaiigazságávalvagyazokjelentőségével,bizonyáracsakazértnem,mertehheztúlszerényvolt.

Térjünkazonbanvisszaacsillagászathoz.Kopernikuszművébenkinemmondottanbennefoglaltatikegy,atudománybanamainapigrendkívüljelentősalapelv,mégpedigazabszolútfogalmánaktagadásaafizikábanésacsillagászatban.ArelativitáselvéregondolokittamelyetamozgásravonatkoztatvaGalileifogalmazottmeg,százévvelKopernikuszhalálaután.EztazelvetafizikaegyébterületeincsakaXX.századbanfogadtákel,devalójábanazegészfizika„relativizálása”mégmasemfejeződöttbe.

AtudománytörténetébentehátelsőkéntKopernikuszhelyezteátavonatkoztatásirendszertazegyikpontbólamásikba.Kiválószellemiképességeirejellemző,hogyközbenlépésemindenkinematikaikövetkezményételőrelátta.Afizikábankevésbéjáratosolvasókszámáramegpróbálomszemléletessétennieztazelvetegyátlátszófalúvasútikocsibanutazóslabdátfeldobóutasegyszerűpéldájával.Azutasúgylátja,hogyalabdaegyenesvonalúmozgástvégez.Másképpenlátjaaztazállomásfőnök,amikoraszerelvényelhagyjaazállomást:számáraamozgásgörbevonalú,ahogyezta4.ábránábrázoltuk.Egyharmadikszemélypedig,akialabdamozgásátpéldáulaHoldfelszínérőlszemléli,egészmásleírástadróla.Alegfontosabbazonban,hogymindenegyesleírástökéletesenhelyesésvalós!

Valakimostaztmondhatná,hogyazutasleírásaa„legjobb”,mivelazőrendszerébenírhatólelegegyszerűbbenamozgás.Ebbenarendszerbenamozgásegyenesvonalú,mígmindenmásrendszerbengörbevonalmenténmegyvégbe.Ezaleírásleszalegjobb,decsakamipartikuláris,emberiszemszögünkbőlnézve.

4.ábra.Amozgásrelativitásánakábrázolása.

Atermészetazonbannemazemberigondolkodásképéreéshasonlatosságáraépültfel,ésezértamozgásmindegyikleírásateljesenegyenértékű.

Ebbőlkövetkezik,hogyamozgásrelatívfogalom,amelyamegfigyelőnekamozgótárgyhozviszonyítotthelyzetétőlfügg.

ValójábanKopernikusznemfedeztefelamozgásmaiértelembenvettrelativitásánakelvét,dekétségtelen,hogyakoordináta-rendszeráthelyezésévelefelfedezéselőfutáránaktekinthető.

“…Mindenmegfigyeltmozgásvagyamegfigyelttest,vagyamegfigyelő,vagyekéttestkülönbözőmozgásánakeredménye”írjaaDeRevolutionibuskxa,ésmindjártidézVergiliuskölteményéből:„…Kifutottunkakikötőből,avárosokésmezőkhátramaradtak”(DeRevolutionibusI,8).

Majdígyfolytatja:„…egynyugodtanhaladóhajórólmindenhajónkívülállótárgyúgytűnikfel,minthogyhaazmozognasajátmozgásával,úgyhogyahajósokakáraztisgondolhatnák,hogyőkmagukésavelüklevőtárgyaknyugosznak…”

„…AFöldazahely,amelyrőlazégboltotmegfigyeljükésahonnanazhozzáférhetőtekintetünkszámára.Haelfogadjuk,hogyaFöldvalamifélemozgástvégez,eztszükségszerűenfelisfedezzükakozmoszkülsőrészeibenegyellentétesirányú,mintegyaFöldetkikerülőmozgásként.Mindenekelőttilyenazégboltnapiforgása.Úgytűnik,hogyemozgásaFöldsarajtatalálhatótárgyakkivételévelelragadjaazegészvilágmindenséget.Haazonbanmégisúgygondoljuk,hogynemazégboltmozogígy,hanemaFöldforognyugatrólkeletre,akkormindenki,akikomolyanelgondolkodikaNap,aHoldésacsillagokfelkeltérőléslenyugvásáról,meggyőződikarról,hogyezéppenígyisvanavalóságban.”

Újbólidéz,ezúttalCicerót:„…midőnaFölddelegyüttelmozdulunk,aNapésaHoldelhagynakbennünketésacsillagokváltakozvafelkelnekéslenyugszanak..

Ezutánsajátgondolatátírjale.„...mindenmozgás,amelyetazállócsillagokégboltjánészlelünk,nemmagátólazállócsillagokégboltjátólszármazik,hanemaFöldmozgásából.AFöldtehát,legközelebbielemeivelegyütt(valószínűlegaFöldlégköréregondolaszerző)napontamegfordulváltozatlanpólusaikörül;azállócsillagokégboltjaalegmagasabbégbolttalegyüttmozdulatlanmarad.”

„Hozzáteszemmég,hogymeglehetősenképtelenségvolnamozgásttulajdonítaniatartálynakatartalomhelyett,amilyenaFöldis”

HavalóbanaFöldforogtengelyekörülésnemazégbolt,akkoracsillagokáltalunkmegfigyeltnapimozgásarelatívmozgás,amelyaFöldforgásábólered.Ígyhátacsillagoknakazonosankellmozogniuk,függetlenülattól,hogyhogyanhelyezzükelazokatatérben:gömbfelületénvagytetszésszerint.MindkétesetbenaFöldrőlugyanazamozgásfigyelhetőmeg:egykörülfordulásidejehuszonnégyóra.Ennekazegyszerűmegfontolásnakazalapjánazállócsillagokszférájateljesenfiktívalkotás.

Nemtudjuk,vajonígyokoskodott-eKopernikuszis.Rendszerébenviszontmegmaradtazállócsillagokszférája:mégegyörökségazantikcsillagászatból,mégegybizonyíték,milyenmesszemenőenkövetteKopernikuszmesterét,Ptolemaioszt,annakellenére,hogymegdöntötterendszerét.Mégisúgytűnik,acsillagászittnagyonközelvoltahhoz,hogymegszüntesseazállócsillagokszféráját.ADeRevohitionibusban(I,8)idéziArisztotelészmeglehetősenelcsépeltmondását,amelyittazonbanspeciálisértelmetnyer:„…amivégtelen,nemkerülhetkibennünket,éssemmiképpensemmozdulhatmeg”.

Óvatosságbólésmivelközvetlenbizonyítékanemvolt,hozzátesziakövetkezőt:„Bízzuk

akérdéstatermészetfilozófusokdöntésére,hogyavilágvéges-e,vagyvégtelen.

Kopernikuszelméleteazonbanegyenesútonvezetettelazállócsillagokszférájánakkiküszöböléséhez.Ezafogalomvalóbanrövidesenelistűnikacsillagászatifejtegetésekből.

Haelfogadtuk,hogyarelativitáselveérvényesaFöldreésazállócsillagokra,természetesenugyaneztazelvetfelkelletthasználniabolygómozgásmagyarázatárais.Elkelletttehátvégezniaz1.és2.ábránbemutatottműveletet,defordítottsorrendben:ageocentrikusrendszerrőlátkelletttérniaheliocentrikusrendszerre.

Kopernikusztehátarraameggyőződésrejutott,hogyaFöldnekanapimozgásánkívülmégegymozgásavan:ezazévesmozgás,körtőlnemsokbankülönbözőpályán.(Ezakijelentésakortársakelőttbizonyáramerészebbnekhatott,mintaFöldforgómozgása.)AFöld,azösszesbolygóaNapkörülkering,különbözősugarúkörökkerületén,különbözőkeringésiidőkkel.

Adolgokilyenértelmezéseegyszerretöbbérthetetlenéshomályosjelenségetmegmagyaráz:abolygókközülaMerkúrésaVenusazegészégboltonállandóanaNapközelébentartózkodik,mígatöbbiektetszőlegeseneltávolodnaktőle;hárombolygónak,aMarsnak,JupiternekésaSaturnusnakazepiciklusonvalómozgásafurcsa,érthetetlenhasonlóságotmutat:abolygókatepiciklusaikközéppontjávalösszekötősugarakmindigpárhuzamosakegymássalésaFöld-Napiránnyalis;aHoldnakugyanolyanszögátmérőjevanelsőésutolsónegyedidején,mintholdtölteésújholdidején,amiellentmondageocentrikusszemléletnek.

Aheliocentrikuselméletbenszükségtelennéválikazepiciklusokbonyolultrendszere.Valóban,haaFöldegyévalattkörkerületetrajzolmeg,mozgásánaktükröződniekellmindenégitestnek,ígyabolygóknakisazégboltonészleltmozgásában.AbolygóNapkörülimozgásáhozhozzákelladnitehátazészlelőnek,azazaFöldnekamozgását.Azégboltonmegfigyeltbolygómozgásígykétmozgásösszege,apályákpedigazokahurkok,amelyeketazókoricsillagászokisismertek,samelyekmagyarázatárakidolgoztáksajátepiciklusrendszerüket.

„Ebbenazelrendezésbentaláltukmegtehátavilágcsodálatosrendjét,valamintaszférákmozgásaésnagyságaközöttfennállóharmonikuskapcsolatot,amelyetmásmódonfeltárninemlehet…”(DeRevolutioiiibusI,10).

AbolygókNapkörülipályáirólKopernikuszaztgondolta,hogykörök,avalóságbanazonbanakörtőlkisséeltérnek.

ANaphozlegközelebbvan,ésezértaleggyorsabbankeringaMerkúr;azókoriakvalószínűleggyorsmozgásamiattneveztékígy.TávolabbkeringaszépfehérfénnyelvilágítóVenus.

EkétbolygósohanemtávolodikelnagyonaNaptól(aminteztaz5.ábraisfeltünteti).Alegnagyobbeltávolodásszögea,aVenusnál45°,aMerkúrnál15°.Mindkétbolygótehátcsakestevagyreggelfelélátható,éjfélkorsoha,mivelaNapmélyenahorizontalattvan.EzértaVenusthajnal-,illetveesthajnalcsillagnaknevezik.AMerkúrcsakritkánlátható,miveligenközelvanaNaphoz.

AlegendaszerintKopernikusznaknemnyíltalkalmaaMerkúrmegfigyelésére.Eza

feltevésvalószínűtlenneklátszik,tekintettelarra,hogysokévettöltöttOlaszországban,aholazéghajlativiszonyoksokkalkedvezőbbek,mintaVisztula-öbölben,későbbiéveimegfigyeléseinekszínhelyén.

Másképpenviselkednekazégboltonaföldpályánkívülibolygók:aMars,aJupiterésaSaturnus.Akopernikuszielméletbenabolygókilyenfajtacsoportosításamegalapozottésérthető,mivelaföldpályavalóbankétcsoportraosztjaazokat.5.ábra.AbelsőbolygóNaptólvalólegnagyobbeltávolodásanemléphetitúlazαszöget.

AkülsőbolygókaMars,JupiterésaSaturnus,amagukhurokvonalátazégboltrarajzolva,mindiglassabbanmozognak,mintaNap,mígabelsőbolygókageocentrikuselméletszámáraérthetetlenülegyszermegelőzikaNapot,másszorhátramaradnak.

EgyedülaHoldmozgásátírtalecsaknemváltozatlanulazújrendszer:ezazégitesttovábbraiskörbefutjaaFöldet„mintegyakisepiciklusmentén”,ahogyaneztKopernikuszkifejezte.AFölddelegyüttazonbankörülfutjaaNapotis.Ezakijelentésaheliocentrikuselméletújmegállapítása.AFöldésaHoldsajátosminiatűrnaprendszert,mintegyalrendszertképeznek.

NagyvonalakbaneztehátKopernikuszállócsillagokszférájávallezárt,heliocentrikusfelépítésűvilágánakgondolata.Vajonegondolatnaknemvoltak-eelőhírnökei?VajonegyedülKopernikuszérdeme-eazújvilágképfelfedezése?

ArkhimédészésPhtarkhoszműveikbentöbbszörhivatkoztakegygörögcsillagászra,aszámosziArisztarkhoszra,szerintenemaFöld,hanemaNapavilágmindenségközéppontja.

Ezekazutalásokmindentekintetbenhiteltérdemlőek,főkéntArkhimédészmegjegyzései,akiArisztarkhoszkortársaésbizonyosértelembenfiatalabbkollégájavolt.Egyikhelyenaztírja:aszámosziArisztarkhosz“…feltételezte,

hogyazállócsillagokésaNapmozdulatlanok,mígaFöldkörpályánkörbefutjaaNapot”.

Egyebüttseholsincsnyomaaheliocentrikusgondolatnak,mégmagánakArisztarkhosznakaműveibensem,akipedigterjedelmescsillagászatiművethagyottmagautánaNapésaHoldméreteirőléstávolságairól.

Arrakövetkeztethetünk,hogyKopernikuszrövidutalásoknáltöbbetnemolvashatotterrőlatémáról.Mégvalószínűbb,hogyezeketazutalásokatnemisolvasta,különbenmegemlítettevolnaaDeRevolutionibusban,aholazesetlegestámadásokellenivédekezésülminden(egyébkéntnemsok)ókoricsillagásztmegemlített,akikműveikbenkételyüketfejeztékkiaFöldnekavilágmindenségbenelfoglaltcentrálishelyzetétilletően:

Plülolaosz,Heraklidész,Niketasz,Ekphantosz.Arisztarkhosztnememlítette.

NemsokatváltoztatKopernikuszjelentőségénazsem,haolvastaisArkhimédésznekaszámosziArisztarkhoszravonatkozóutalásait.Néhánymondatelolvasásátólnemválikazegyszerűemberlángésszé.Csakatudománytóligentávolállóemberekgondolhatjákazt,hogyanagygondolatokatkilehetragadnialkalmiolvasmányokbólvagyfélfüllelhallottmondatokból.Azújgondolatokkeletkezésimechanizmusasokkalbonyolultabbéssokkalkevésbékézzelfogható,mégazokszámárais,akikannakmegteremtői.Egybiztos:mindenkülsőhatásnak,ingernekatudósbanjólelőkészítetttalajrakelltalálnia.Másképpenmindenki,akialeesőalmátfigyeli,Newtonlenne.

AzókoritudománykétségtelenülilyentalajvoltKopernikuszszámára,függetlenülattól,hogyazegyiptomivagygörögtudósokmilyentanokathirdettek.

TeljesenmásdologaszámosziArisztarkhoszgondolatainaksikertelenségesajátkorában.Nemismerjükazokatazérveket,amelyekkelahírestudósfeltételezésétalátámasztotta,deazbiztos,hogyezekazérvekegyáltalánnemlehettekjelentéktelenek.Ennekellenéremégsemgyőztékmegazókoritudósokat,éssejtjükis,hogymiért.

Azókoricsillagászatszorosanösszekapcsolódottamatematikával.Acsillagászatimodellekettehátfőképpenmatematikaielőnyeikszerintértékelték.Azepiciklusokatalkalmazógeocentrikuselméletabbanazidőbenformailagannyiratökéletesésideológiailagannyiraáttekinthetővolt,hogycsakakkorlehetettvolnaelvetni,haattólmatematikailagsokkaltökéletesebbmodelltállítottakvolnafel.IlyentpedigaszámosziArisztarkhosznemtudottjavasolni.

Kopernikuszsemtudottilyentjavasolni,azonbanazőidejébenmármásokvoltakakörülményekésmásideológiauralkodott.Azelméletigazságánakfőkritériumaazazelvlett,hogyazelméletésamegfigyeléseknemondjanakegymásnakellent.EzakritériumparancsoltakésőbbKeplernek,hogyamatematikaiszempontbólkényelmeskörpályákróllemondjon.EzparancsoltaGalileinek,hogyolyansokkísérletetvégezzen,valaminttávcsővelolyangyakranfigyeljemegacsillagokatésaNapot,aminekakövetkeztébenrészbenelvesztettelátásátis.Ebbenalégkörbenalengyelcsillagászóriásimennyiségűbizonyítóanyaggalalátámasztottgondolataivalóbanfordulópontotjelentettek.(EztermészetesenegyáltalánnemcsökkentiaszámosziArisztarkhoszötletességétéséleslátását.)

Következetesenalkalmazvaamozgásrelativitáselméletét,amelyetmintmármondottukKopernikuszsohanemfogalmazottmeg,csillagászunkmégegykétségtelenülforradalmilépésttett.Errőlazonbankevesentudnak,acsillagászokkiscsoportjátkivéve.AmárHipparkhoszidejeótaismertprecessziójelenségénekértelmezésérőlvanszó,amelyetazállócsillagokszférájánakmozgásakéntmagyaráztak.Későbbmégtávolabbiszférákmozgásánakgondolták,sbevezettékacsillagászatbaakilencedik,sőtatizedikszférát.Kopernikusz,igentalálóan,emozgástaFöldnektulajdonította;elkövetettazonbanegyhibát,amelyetkövetői,GalileiésKeplerkönnyenkimutattak.Számunkraazonbanmagaazelgondolásérdekes:azállócsillagokmozgásátátvitteaFöldmozgására.Ezújabbérvvoltazállócsillagokszférájánakmegszüntetésére.

Ennekafelismerésnekmégegy,nemcsakacsillagászatszempontjábóljelentőskövetkezményevolt.Azókoriak,akikazállócsillagokszférájátaprecessziójelensége

miattmozgóobjektumnaktekintették,nemtudtákerrevonatkoztatnimegfigyeléseiket,azaznemtudtákaztvonatkoztatásirendszerkénthasználni.Ezakörülménymégjobbanmegerősítetteőketabbanameggyőződésükben,hogyavilágonazegyetlenvonatkoztatásirendszeraFöld.Azegyiktengelyirányáulanapéjegyenlőségipontotésnemcsillagotválasztották.Eponthelyzetepedig,minttudjuk,aFöldésnemacsillagokhelyzetévelkapcsolatos.

Kopernikuszismerveanapéjegyenlőségipontmozgását(mintaprecessziókövetkezményét),újkoordináta-rendszertjavasolt,amelysokcsillagátlaghelyzeténalapszik.“…Nemacsillagokhelyzetétkellanapéjegyenlőségipontravonatkoztatni,amelyazidőmúlásávalmegváltozik,hanemellenkezőleg,

anapéjegyenlőségiponthelyzetétkellacsillagokszférájáravonatkoztatni…”(DeRevolutionibusI,11).

Kopernikuszmunkásságaalapjánacsillagászokalkalmaznikezdtékaztavonatkoztatásirendszert,amelyetkésőbbGalilei-félevonatkoztatásirendszernekneveztekel.Szerepeafizikábanóriásivolt.Teljesenáltalános,ésbolygórendszerünketteljesenkikapcsoljaavilágmindenségegészérőlalkotottmegfontolásokból.Ezthasználjukmais,bárbizonyosmódosításokatmegpróbálunkvégrehajtanirajta,példáulacsillagokatatávoligalaktikákkalhelyettesíteni.

AheliocentrikuselméletszerintaFöldegyévalattvégezegykeringéstaNapkörülolyanpályán,amelyrőlKopernikuszaztgondolta,hogykör,deamelyavalóságbanakörtőlkevésséeltér.EnnekamozgásnakArisztotelészésKopernikuszfeltevéseivelegybevágóan„tükröződnie”kellazösszeségitesten,tehátacsillagokonis.Mindencsillagnakegyévalattkisebbvagynagyobbellipszistkellleírniaazégen,aNaptólvalótávolságátólfüggően.

Azókorimegfigyelésekezeketamozgásokatnemtártákfel.Ezazoka,hogyArisztotelésztávolálltmindenheliocentrikushipotézistől.Kopernikuszeztasikertelenségetmásképpen,deavalóságnakteljesenmegfelelőenmagyarázta.

„…Hapedigsemmiilyentnemészlelünkazállócsillagoknál,azaztbizonyítja,hogyecsillagokmérhetetlentávolságravannaktőlünk.Ezaztidézielő,hogyévimozgásukpályája,helyesebbeninkábbannakképe,számunkraláthatatlan.Mindenláthatótárgyraugyanisbizonyostávolságértékjellemző,amelynekkezdeténélatárgymárnemlátható.Maegyszerűenaztmondhatnánk,hogykisszögméreteknélmindentárgypontlesz.Azállócsillagokvillogófényemeggyőzbennünketarról,hogymégalegkülsőbolygótól,aSaturnustólismilyenmérhetetlenültávolvanazokszférája.Ezzelatulajdonságukkalkülönbözneklegjobbanabolygóktól,ésezalegnagyobbkülönbségamozgóésanemmozgótestekközött.ValóbanigenóriásiaLegnagyobbésLegjobbLényisteniműve!”(DeRevolutionibus1,10).

Haddfűzzünknéhányszótehhezapatetiktishangúrészlethez.Aföldiatmoszférántúliobjektumokvillogásavagynyugodtfényekorántsemközvetlenülatőlünkvalótávolságuktólfügg,hanemkizárólagaszögátmérőjüktől.HaaMarsnakvagyaVenusnakigenkicsiklennénekalineárisméreteiésezáltalaszögátmérőiis,képeikacsillagokéhozhasonlóanvillognának.Anagyobb

bolygókszögátmérőiegytizedszögpercnagyságrendűek,aminemelégahhoz,hogya

bolygót(szabadszemmel)korongkéntlássuk,dearraelég,hogylényegesencsökkentsefényénekvillogását.Acsillagokszögátmérőilényegesenkisebbek,aszázadmásodperctörtrészei,ezértfényükerősenvillog,főkéntakkor,haaföldiatmoszféranemnyugodt.

Térjünkazonbanvisszaacsillagoknakazégboltonvalóévesmozgásához,amelyaFöldnekaNapkörülimozgásábólered,samelyetacsillagászokparallaxisjelenségnekneveznek.

MiutánacsillagászokmegismertékKopernikuszújelméletét,megpróbáltákaparallaxisjelenségetmegmagyarázni,mertezlehetettvolnaakopernikuszielméletlegmeggyőzőbbéslegkézenfekvőbbigazolása.Azelsőévtizedekazonbansemmieredménytnemhoztak.Eztasikertelenségetkétféleképpenlehetettmagyarázni:vagyaheliocentrikusrendszertagadásávalígytettahíresTychoBrahe,akiújkoncepciótdolgozottki,ezkompromisszumvoltKopernikuszelméleteésageocentrikusrendszerközöttvagyKopernikusznyománelismerni,hogyacsillagokigentávolvannaktőlünk,lényegesentávolabb,mintahogyaztazókorbangondolták.EztamásodikmagyarázatotfogadtaelaKopernikuszutánicsillagászoktöbbsége,akikegyebekközöttezértistörekedtekacsillagászatimegfigyelésekpontosságánaknövelésére.Asikertelenségekazonbanmegismétlődtekmindenalkalommal,mivelacsillagoktávolságamegnagyobb,mintaztkorábbanfeltételezték.Ígyavilágegyetemméreteimindenegyessikertelenkísérletnélnövekedtek.

Emegfigyelésekalkalmávalújéscsodálatosjelenségeket,törvényeketfedeztekfel,amelyekacsillagászatbannagyobbjelentőségűek,mintamilyenamegfigyeléscéljavolt.JamesBradky(1693-1762)felfedezteacsillagokaberrációjánakjelenségét,amivilágosanbizonyítjaafényterjedésvégessebességét,ésamisokkaljobbanigazoljaaheliocentrikuselmélethelyességét,mintacsillagokparallaxisa.AcsillagokaberrációjánakmegfigyeléseilehetővétettékaFöldforgásisebességénekmeghatározásátésaFöld-Naptávolságmegállapítását.

KésőbbWilliamHerschel(1792-1871)ugyancsakaparallaxisvizsgálataközbenfelfedezteakettőscsillagokmozgását,ésegyúttalkiterjesztetteatömegvonzástörvényénekérvényességikörétaNaptólésaFöldtőlnagytávolságralevőégitestekreis.Felfedezésénekóriásijelentőségevoltatermészetitörvényekáltalánosérvényességéthirdetőtanokmegalapozásában.

CsakaXIX.századelején,teháttöbbmint250évvelaheliocentrikuselméletszerzőjénekhalálautánsikerültvégreacsillagászoknaknéhánylegközelebbicsillagparallaxisátmegmérni.EkkorazonbanmársenkisemkételkedettaKepler,GalileiésNewtonáltaltovábbfejlesztettéstökéletesítettkopernikuszigondolathelyességében.Aparallaxismérésévelazonbanacsillagászokjómódszerhezjutottak,amelysegítségévelmeghatározhatóacsillagoktávolsága.Ezamódszeramainapigismindentávolságmérésalapjaaközelebbiéstávolabbikörnyezetünkbenegyaránt.

Azelteltévszázadokalattsokmindenmegváltozottacsillagászatban,desokmindenmegismaradt.Maisérvényesalapelv,hogyegyelmélethelyességénekpróbaköveamegfigyelésésazelméletösszhangja,ahogyeztamagakorábanafromborkitoronyremetéjeistanította.

ADeRevolutionibusszerzőjehalálakorjelentmeg.BefejeződöttKopernikuszhosszúés

nyugtalanélete;megkezdődöttdrámája,amelybizonyáraamainapigistart.Aheliocentrikusgondolatmamáráltalánosanelfogadottközhelylett,amelyrőlnehézizgalmasanbeszélni.Adrámaalapjaazonban,szüntelenharcavilágegyreújabbszemléletéértéséletünkszebbétételéért,továbbraismegmaradt.Éppenezértérdemesidőnkéntgondolatbanvisszatérniarégikorokhozésazelfelejtettszemélyekhez,hogyfelidézveőket,megpillantsukarcvonásaikbanahozzánkközelállótörekvésekésszenvedélyeknyomait,hogyleolvassukrólukatörténeteket,amelyeksohamegnemismétlődnek.

SUMMOERAT1NGENIONONINREBUSTANTUMMATHEMATICLS,VERUMINPHYSICISALIISQUEOMNIBUS.,..

Alegnagyobbtehetségűvoltnemcsakamatematikában,deafizikábanisésmindenmásban…

LEOPOLDINFELD

KOPERNIKUSZTÓLEINSTEINIG

NicolausKopernikuszművenemcsakamaicsillagászatnak,hanemamaitermészettudománynak,ezenbelülavilágmindenséggelfoglalkozótudománynakiskezdetétjelenti.Azégbolt,aNap,acsillagokésbolygóktanulmányozásasorán,mivelaszabályszerűségekittalegszembeötlőbbek,ébredtekannaktudatára,hogyatermészetbentörvényekuralkodnak.

Afelfedezésektörténetébőltudjuk,hogyazelsőlépésmegtételealegnehezebb.Kopernikuszmegtetteazelső,alegnehezebbéslegjelentősebblépést:áttetteavonatkoztatásirendszertaFöldrőlaNapra.Tudtáraadtaavilágnak,hogyabolygóknemaFöld,hanemaNapkörülkeringenek.Manapságmesszetudunkvándorolniavilágmindenségben,gondolatbanafényévekmillióitjárjukbe.NemcsakaFöldrőlaNapbajuthatunkel,deaNapbólatávolabbicsillagokra,acsillagokrólgalaktikánkcentrumába,sgalaktikánkrólatávolicsillagrendszerekre.Világmindenségbelivándorlásunkbanisazelső,legnehezebblépéstKopernikusztettemeg.

AXVI.században,amikoravilágfelébredtasötétségből,ésOlaszországbanareneszánszfénykorátélte,atudományosgondolkozásramégránehezkedtekazókorivilágelavulthagyományaiésaközépkorelőítéletei.Nagytudományosfantázia,tudományosmerészségésmintkésőbbkitűntnagyszemélyesbátorságkellettahhozakijelentéshez,hogyaFöldésatöbbibolygóaNapkörülkering.

Célomaz,hogyismertessem,milyenhatássalvoltKopernikuszatudománykésőbbifejlődésére,mindenekelőttamechanikaésagravitációselméletkibontakozására.Szeretnemkimutatni,hogyakövetkezőszázadokgondolataiKopernikuszeszmeibengyökereznek,sokszormesszeeltávolodnakazoktól,sokszorújbólvisszatérnekazokhoz.Természetesencélomcsakannyilehet,hogyefejlődésútjánnéhányalapvetőpontotkijelölök,azokat,amelyeketalegfontosabbaknaktartom.AzegyesállomásokatKepler,Galilei,NewtonésEinsteinnevejelzi.Íme,ezekafejlődésalapvetőpontjai,amelyekelvezetnekKopernikusztólamainapgravitációselméletéhez.

Azókorkétalapelvetadottátavilágnak,amelyeketmégKopernikuszkorábanisvallottak.Azelső:aFöldnyugalombanvanésazösszesbolygókörülöttekering;amásodik:alegtökéletesebbmozgásazegyenleteskörmozgás.Érdekes,hogyKopernikuszforradalmigondolatamegszabadítjaatudománytazelsőelőítélettől,deamásodiktólnem.

VajonKopernikuszvalóbanbebizonyította,hogyaFöldmozogésnemaNap?HelyezkedjünkaXIX.századbanélőfizikusálláspontjára,ésfontoljukmegazőszempontjából,hogymilehetneilyenbizonyíték?Ígyokoskodhatnánk:„tudjuk,hogyaFöldkétmozgástvégez.Azegyikmozgásatengelyekörüli,ezhuszonnégyóráigtart.Szeretnénkkimutatni,hogyanappalokésazéjszakákegymásutánjátezamozgásésnemaNapmozgásaokozza.ANapkeletenkelfelésnyugatonnyugszik.TehátaFöldnyugatrólkeletremozog.Dobjunkleegykövetfüggőlegesenegymagastoronyból.AkőrésztveszaFöldforgásában.Sebességetehátnyugatkeletiiránybannagyobb,mintsebességeaFöldhözviszonyítva.Atehetetlenségitörvényalapjánakőcsökkentisebességét.Ezértaföldreesvekeletretérel,tehátpályájanemfüggőleges,hanemenyhénkeletfeléhajlóvonallesz.”

Elemezzükeztafejtegetést.Tudjuk,hogyatehetetlenségtörvényénalapul,amelyetaz

1500-asévekelejénmégnemismertek,báraszázadmásodikfelébenLeonardodaVinci(1452-1519)mársejtette.HaKopernikusznaksikerültvolnailyenkísérletetvégeznie,bebizonyíthattavolnaveleatehetetlenségitörvényt,aztatényt,hogyaFöldforogaNapkörül.Azilyenbizonyítékazonbancsakadinamikakeretébennyerneértelmet,amelyetaXIX.századfizikusaGalileiésNewtonmunkásságarévénmárért.

Hogyanlehetnekísérletilegmegmagyarázniazévimozgást?Aválaszegyszerű.Képzeljünkelkétcsillagot,egyiketaFöldünkközelében,amásikattőletávol.Júniuselsejénmérjükmegaszögetakétcsillagközött.Ismételjükmegaméréstdecemberelsején.AszögnekmegkellváltozniaaFöldnekazekliptikánvalómozgásakövetkeztében.Ezaztbizonyítaná,hogyaFöldmozogésnemaNap.Kopernikuszkeresteeztajelenséget,deeredménytelenül.OlyanszilárdanhittazonbanaFöldmozgásában,hogylevontaakövetkeztetést:acsillagoktúltávolvannakahhoz,hogyeztaténytkilehessenmutatni.Valóban,aszerénykanonokkezdetlegesműszereiveleztaténytnemisvehetteészre.

EgyérvemaradtKopernikusznak:aFöldforgásánakhipotéziseegyszerűbb,mintageocentrikushipotézis.Különösenkétbolygó,aMerkúrésaVenusmozgásánakleírásábanegyszerűbb.

Atudománybangyakrantalálkozunkkétellentétes,egymássalversengőfelfogással.EnnekklasszikuspéldájaHuygensésNewtonfényelmélete.Huygensszerintafényhullámkéntterjedazéterben,Newtonszerintkönnyű,világítókorpuszkulákalakjában.Kételmélet,amelyekazonosmódonírtákleazakkorismertfényjelenségeket.KezdetbenNewtonelméletegyőzöttmegalkotójanagytudományostekintélyemiatt,bárazismertjelenségeketbonyolultabbanmagyaráztameg,mintHuygenselmélete.Későbbazonbanfelfedeztékafényinterferenciát,amelyetcsakahullámelmélettellehetettmegmagyarázni.ÍgyhátaXIX.századfizikusaelvetiNewtonelméletétésHuygensétfogadjael.Nembonyolítjuktovábbeztazegyszerűéstanulságostörténetetazzal,hogyfolytatjukaszázadunkbantörténtekkel.

HasonlósorsérteKopernikuszelméletét.Ebbenazesetbendöntőszerepetjátszottazegyháztekintélye.Apapságugyanisageocentrikusrendszerbenláttaateológiatámaszát.Ittisállandóannövekedettazonbanazoknakajelenségeknekaszáma,amelyeketcsakKopernikuszelméletemagyarázottmeg,mígageocentrikusrendszernemtudtaazokattisztázni.EzvégülisaXVIII.századcsillagászaitKopernikuszelméleténekáltalánoselfogadásárakényszerítette.

AXVI.századbanazonbanmégmindakétfelfogáselfogadhatóvolt.Nekünkmosttermészetesenabszurdumnaktűnikageocentrikuselmélet,mégazoknakis,akikmitsemtudnakacsillagokparallaxisárólésamagasbólleesőkőkeletrevalóeltéréséről.Egyszerűenazért,mertaheliocentrikusrendszerlégkörébennevelődtünk,úgy,ahogyanőseinkageocentrikusrendszerszellemében.Amiálinkábbcsodálnunkkellazokatazembereket,akikáttudtáktörniarégielőítéleteket.

ADeRevolutionibusOsiandernévtelenelőszavávalkezdődik.EgyesszerzőkezértátkokatszórnakOsianderfejére.Eddighelyesis.Ellentétbenazonbanazetémárólkifejtettszámtalanvéleménnyel,ezazelőszóteljesenmegfontoltnaklátszik.Avitaazértkeletkezett,mertOsianderKopernikuszelméletétúgymutattabe,mintazegyiklehetséges

hipotézist,amelynekelőnye,hogyegyszerűbbatöbbinél.Kopernikuszellenbenmegvoltgyőződvearról,hogyaFöldvalóbanmozog.AXVI.századbanezavitacsakszavakjátékavolt.Mindentudós,akiújhipotézistállítfel,hiszi,hogyabennünketkörülvevővalóságotfejeziki.Afeltevéshelyességeazonbancsakatudománytovábbifejlődésébenderülki.Nemtudjukösszeegyeztetniageocentrikuselmélettelacsillagokparallaxisátésafüggőlegesenledobottkőelhajlásátkeletre.

EzazonbanKopernikuszelméleténekmártovábbisorsa.Kopernikuszúgygondolta,hogyabolygókaNapkörülegyenleteskörmozgássalkeringenek.Maiszemmelnézveúgyképzeljük,könnyebblennemegszabadulniattólazelőítélettől,hogyabolygókkörkerületénkeringenek,mintattól,hogyaFöldavilágmindenségközéppontja.Ezértacsillagásznak,hogyamegfigyelésekkelnekerüljönellentmondásba,elméletételkellettcsúfítaniaazepiciklusokonvalómozgásokkal.Hetven-nyolcvanévteltelmég,amígatudománymegszabadultamásodikelőítélettől,elvetveabolygókegyenleteskörmozgásátaNapkörülikeringéssorán.JohannesKeplersemmisítettemegeztarégialapelvet.

JOHANNESKEPLER

1571-benszületettWürttembergben.1589-tőlatübingeniegyetementanult,ittismerkedettmegKopernikuszelméletével.Kezdetbenlutheránusteológiávalkívántfoglalkozni,deacsillagászatfejlődésénekszerencséjére1594-benStíriában(Stájerországban)tartományimatematikusiállástvállalt,ésezzelegészéletétatudománynakszentelte.Életrajzávalittnemfoglalkozhatunkrészletesen,deaztokvetlenülmegkellemlíteni,hogyéletetragikusvolt,teleküzdelemmel,szegénységgel,sőtnyomorral,családibajokkal,amelyekértcsakagazdagtudományosmunkakártalanította.Tragikussorsúembervolt,debőkezűésnemes,írásaibólnemafélreismertnagycsillagászkeserűségeárad.

1596-banjelentmeghíresműve,címe:ProdrotnusDissertationumCosmographicarumcontinetisMysteriumCosmographicum.(AkortársakrövidenMysteriumCosmographicum(Kozmikusrejtély)címenemlítik.)

Azonkisszámúcsillagászokegyike,akikhatározottanvédelmeztékKopernikuszelméletét.Sokszempontottudottfelhozniannakbizonyítására,miértigazabb(azazegyszerűbb)Kopernikuszelmélete,mintPtolemaioszé.

Egésztudományosmunkásságafolyamánlegfőképpenakövetkezőproblémaérdekelte:számértékilegismerjükabolygókNaptólvalótávolságát.MivelKeplerhittIstenben,foglalkoztattaazagondolat,miértválasztottaIstenéppenezeketaszámokat,ésnemmásokat.Vallásosérzelmeitőlvezérelvetévelygett,amaifizikaszempontjábólképtelendolgokatállítva,hogyazutánéletevégéremegtaláljaahelyestörvényt.

AzelőbbemlítettproblémávalfoglalkozikaMysteriumCosmographicumcíműművében(1596).Hittfelfedezésenagyságában,abolygóktávolságaitfanatikusanszabályostérbeliidomokkalkapcsoltaössze.Mégishuszonkétévteltel,amígKeplermegtaláltaazetávolságokatmegszabóhelyestörvényt.

Amásodikproblémaabolygópályákalakja.Azakkorimérésekazonbannemvoltakpontosak.Anehéztermészetű,ellentmondástnemtűrőtudós,TychoBrahevégeztealegpontosabbméréseket.Adáncsillagász1600-banhagytaelhazáját,ésköltözöttPrágába.IdejöttKepleris,éselőszörasszisztensként,későbbTychoBrahehelyetteseként,a„birodalommatematikusa”-kéntdolgozott.

KeplerapályákalakjárólTychoBrahemegfigyeléseialapjánaProgymnasala,valamintaDemotibusstellaeMartiscíműműveibenírt.Ezekbenasokcsacskaságközöttigazigyöngyszemistalálható,abolygómozgásmásodiktörvénye:aNapotésabolygótösszekötővezérsugáregyenlőidőkalattegyenlőterületeketsúrol.AtörvényneknemezazismertmegfogalmazásaésKeplerokoskodásábankéthibátiselkövetett,amelyekegymástkölcsönösenkiegyenlítik.Acsillagászhosszúvizsgálatokutánjutottelehhezatörvényhezésígyírt:„IstenjóságaszorgalmaséspontosmegfigyelőtadottnekemTychoBraheszemélyében,helyénvalótehát,hogyhálateltszívvelennekalapjánmegtaláljamazégitestekvalódimozgásait”.

Keplerekkormegnemismerteelsőtörvényét,ésőisaztállította,hogyazegyedüllehetségesmozgásakörmozgásésazepiciklusokontörténőmozgás.Eztazelvetazonbansokszornemtudtaösszeegyeztetniamegfigyelésekkel,ígyarraakövetkeztetésrejutott,hogyapályaalakjánakoválisnakkelllennie.Ezazelméletsemvoltkielégítő.Ígyírt:„Minthaálombólébredtemvolnaésfénytláttam…”.IlymódonkeletkezettKeplerelsőtörvénye:abolygókellipszispályánkeringenek,amelynekegyikfókuszábanvanaNap.Érdekes,hogyamásodiktörvénytörténetilegmegelőziazelsőt.Ezzelatörvénnyelmegtörtaközépkorbefolyása,Arisztotelésztekintélye,amelynekKopernikuszisalárendeltenézeteit.

Végülaharmadikgyöngyszem:1619-benaHarmonicesMundicíműművébenfejtikiaztaproblémát,amelyenazelmúlthúszévalatttöprengett,samelyamaimegfogalmazásábanígyhangzik:abolygókNaptólvalóátlagtávolságánakköbeosztvaakeringésiidőnégyzetével,mindenbolygóraazonosérték.

Mennyipróbálkozást,mennyiszámítástkellettKeplernekvégeznie,mígvégremegtaláltaatörvényt!

Anagytudósnyomorbanhaltmég1630-ban.Őszabadítottamegvégülisacsillagászatotaközépkorihamisnézetektől.

Mindenki,akifizikáttanultelemi,középvagyfelsőfokon,ismeriKeplerháromtörvényét.Sőtatanulókezeketunalmasnak,dogmatikusnaktartják.Valóbanígyisvan,sennekazazoka,hogyrosszultanítunk,mertmegfosztjukatanulótalegfontosabbtól,attólaképességétől,hogyegyszemélyt,felfedezést,jelenségetcsodálnitudjon.Mindentudományosfelfedezésolyan,mintafa,amelygyökereivelamúltbanyúl,dekoronájávalajövőbetör;vagymáshasonlattal:láncszem.Nemlehetmegérteniszerepét,haeszemetnemkapcsoljukösszeazelőzővelamúlttalésazelkövetkezővelajövővel.EháromtörvénytKeplerfriss,lendületesstílusbanközölte,nemabbanadogmatikusformában,ahogymaaziskolábantanuljuk.Figyeljükmeg,milyenbüszkeséggelésfantáziávalírsajátfelfedezéséről,teljesenátélveannaknagyságátésfontosságát:„Amű,amelyenéletemjavátdolgoztamTychoBrahéval,megpillantjavégreanapvilágot.Semmisemtartvissza…Aleaiactaest.Akönyvetmegírtamésteljesenmindegynekem,hogymostfogják-eolvasni,vagycsakazutókor.Talánszászévetisvárazolvasóra,most,midőnazÚristenhatezerévetvártamegfigyelőre.”

KopernikuszésKepleréletműveafejlődésnekegyiklezártszakasza.EbbenazidőszakbanKopernikuszis,KeplerisabolygókNapkörülimozgásánakleírásávalfoglalkozott.Amegismerésifolyamattörténetébenamozgásokleírásaazelsőlépés.Ezutána

mozgástörvényekmegfogalmazásakövetkezik.Atudományfejlődésénekelsőidőszakábantehátmintegyleírjukamozgást,majdamásodikszakaszbanafizikatörvényeibőlfeltárjukemozgásjellegét.Amozgásleírásaáltalábannemelegendőahhoz,hogyazadottrendszerjövőjételőrelássuk,vagymegtaláljukamúltját.Csakatörvényekismeretébenjósolhatjukmegarendszerjövőjét.Amechanikát,amozgástudományát,azösszestermészettudományalapját,rendszerintakövetkezőrészekreosztjukfel:kinematikára,mintamechanikabevezetőfejezetéreésdinamikára,amozgásokatmegszabótörvényektudományára.Nyugodtanállíthatjuk,hogyKopernikuszésKepleridejénatudománycsupánakinematikára,azazamozgásokleírásárakorlátozódott.Acsillagászatbaniscsakakinematikaifogalmakfordultakelő.Acsillagászatbanezakinematikaiértelmezés,azazamozgásleírásacsakazértelegendőajelenségekmegjósolására,mertaleírtmozgásokperiodikusak,ismétlődnek:ezértamegfigyelésekésamúltleírásalehetővétesziszámunkra,hogyelőrelássukajövőt.

Azókorban,azarisztotelészifizikábanúgygondolták,hogyasebességazerővelkapcsolatos,hogyatestannálgyorsabbanmozog,minélnagyobbaráhatóerő.Anégylóvontattakocsikétszersebesebbenmozog,mintazakocsi,amelyetkétlóhúz.

EttőlatévedéstőlKeplersemtudottmegszabadulni.Keresteaztazerőt,amelyasebességirányában,azazapályáraérintőlegesiránybanhat.Feltételezte,hogyezazerőfordítottanarányosatávolsággalésvanvalamiközeahhoz,hogyaFöld,ésígymindenbolygómágneses.Eredetibenközlöm,amiterrőlír,mertmásképpnehézlennevisszaadnistílusánakzamatát:

„FürmeinPerson,sageich,dassdie‘SternkugelndicseArthabén,dasssieanennemjedenŐrtdessHmmels,dasiejcdesmalsangetrojfenwerden,stillstehenwiirden,iveimsienichtgetriebenwerdensollten.SiewerdenabergetriebenperspéciéinimmateriatamSolis,ingyrumrapidissimecircumactam.ItemwerdensiegetriebenvonIhrerselbsteygenenMagnetischenKrafft,durchwelchesieeinhalbdérSonnenzuschiffen,andertheilsvondérSonneshinwegziehlen.DieSonneaberalléinhatinIhrselbsteinvirtutein

cmimalem,durchwelchesieinformiert,liechtgemachtundwiceinKugelamDrahstockbestandiglichumbgetriebenwird,durchwelchemTriebsieauchIhrespeciemimmateriatamadextremitatesusqucmundidiffusainingleicherZeitherumbgehetimacht,undalsósuccessivealléPlanetenmitherumbztiecht.MehrerescientiaanimaliswirdzudenhimmlischenBewegtmgettnichterfordert.”

(„Amiengemillet,aztmondom,hogyacsillaggömbökolyantulajdonságúak,hogyazégboltbármelyhelyén—aholéppentalálhatók—megállnának,havalaminemhajtanáőket.HajtjaőketazonbanaNapanyagtalanereje,ígyaleggyorsabbmozgásbankörpályánkeringenek.Dehajtjaőketsajátmágneseserejükis,amelyáltalegyfelőlaNapfeléhaladnak,másrésztaNaptólelhúzódnak.ANapnakönmagában—éscsakegyedülneki—éltetőerejevan,amelyirányítja,megvilágítjaésmintegygolyótaforgóbotonállandóanhajtjaőket,ésemeghajtásáltalanyagtalanerejeérvényesülaviláglegtávolabbihatáráigis,ésszukcesszíveazösszesbolygótmagakörévonzza.Többilyenéltetőerőazégimozgásokhoznemszükséges.”)

KOPERNIKUSZÉSKEPLERKINEMATIKÁJA,ANEWTONIDINAMIKA

AzégitestekmozgásánakdinamikaiértelmezéseGalileivelésNewtonnalkezdődik.Miaz

aprobléma,amelyGalileimunkájarévénrészbenmegoldódott,teljesmegoldásrapedigNewtonmunkásságábantalált?Képzeljükelabolygókat:aMerkúrt,aMarsotésaFöldet,amelyekaNapkörülkeringenek.MilyenerőkkényszerítikebolygókataNapkörüliforgásra?Magaakérdésfeltevéseésmegválaszolásaakkorváltlehetségessé,amikortisztáztákagyorsulásfogalmát,ésfelismerték,hogyazerőagyorsulássalkapcsolatos.

Csakkétezerévmúltán,GalileiésNewtonkísérleteirévénszabadultmegatudományattólatévedéstől,hogynemasebesség,hanemagyorsulásarányosazerővel.Ezamechanikailletveafizikakezdete.TérjünkvisszaegypillanatraKopernikuszhozésazegyszerűsítéskedvéértfeledkezzünkmegKeplerfelfedezéséről.Képzeljükelúgy,ahogyanKopernikuszvallotta:abolygómondjukaFöldegyenletesmozgássalkeringaNapkörül.Arégifelfogásszerintazerőnekazérintőirányában,azazasebességirányábankellhatnia.Haamozgásellipsziskerületéntörténik,azerőnekakkorisazérintőirányában,tehátasebességirányábankellhatnia.Tudjukazonban,hogyazegyenleteskörmozgásnálazerőakörközéppontjafeléhat.Ebbenazesetbena„gyorsulás”szónemnagyonszerencsés.Asebességugyanisvektorjellegű,ésazegyenleteskörmozgásnálcsakazirányaváltozikmeg,mígnagyságaváltozatlanmarad.Egyenesvonalú,egyenletesmozgásnálvagynincserő,vagyazösszeserőeredőjenulla.Hanincsgyorsulás,nincserő,mivelazanewtonitörvényértelmébenagyorsulássalarányos.Haazonbannemegyenes,hanemgörbevonalmenténmegyvégbeamozgásállandósebességgel,akkorgyorsuláslépfel,ésvanerő,mertasebességváltoztatjairányát,bárabszolútértékétnem.

CsakaXVII.században,140évvelKopernikuszhalálautánkezdtékmegérteni,hogyazerőirányánakmegkellegyeznieagyorsulásirányával,éshogyalegegyszerűbb,akörpályántörténőbolygómozgásesetébenisazerőnemakörérintőjénekirányában,hanemabolygótaNappalösszekötősugárirányábanhat.Azellipszispályájúmozgáseseténagyorsulás,ígytehátazerőis,aNapfeléirányul,abolygótaNappalösszekötővektorirányában.Tehát,amintavízszintesenelhajítottkőnemegyenes,hanemparabolapályátírle,ésafüggőlegesenledobottkőhözhasonlóansebességeirányanemesikegybeazerőirányával,úgyabolygósebességénekirányasemegyezikmegazerőirányával.Tudjuk,haarakétátmegfelelőennagysebességgelindítjuk,mesterségesbolygótképezhetünkbelőle;nemaFöldvonzásaellenére,hanemaFöldvonzásaésanagykezdősebességmiatt:másirányban,mintaFöldvonzásánakiránya.

Nemmindennapitudományosfantáziakellettannakmegértéséhez,hogyaFöldreleesőkőmozgását,aHoldmozgásátaFöldkörül,abolygókmozgásátaNapkörül,avilágegyetembentehátmindenmozgástegyetlenegytörvényirányít:azáltalánostömegvonzástörvénye.Avilágmindenségbenbármelykéttestolyanerővelvonzzaegymást,amelyegyenesenarányostömegükszorzatávalésfordítottanarányostávolságuknégyzetével.Aleesőalmárólszólóanekdota,amelyállítólagazáltalánostömegvonzásötletétadtaNewtonnak,természetesencsakmese.AvalóságbanNewtontizenötéviggondolkozottezenaproblémán,amígelméletétigazolnitudtaaHoldnakaFöldkörülikörmozgásával.Gyakranmegtörténik,hogyhirtelenmegértünkvalamit,decsakakkor,haazthónapokig,sőtévekigtartószüntelengondolkodáselőztemeg.

AnewtonimechanikaújfénytvetabolygókNapkörülimozgásánakkopernikusziéskeplerifelfogására.Megszületetttehátadinamika,afizikánakazazága,amelymegfogalmazzaazemozgásokatmegszabótörvényeket.Adedukcióamozgásleírásának

helyébelép,ezpedigúj,lényegeshaladástjelentmegismerésünktörténetében.

Anewtonidinamikaalapelvei,közöttükagravitációstörvényszellemébenmegfogalmazzukaNapkörülkeringőbolygókmozgásegyenleteit.Ezekmásodfokúdifferenciálegyenletek.Megoldásukkaltisztánmatematikaiútonmegkapjukaztakövetkeztetést,hogyabolygókaNapkörülellipszispályánkeringenek.Keplerhíreselsőtörvényetehátanewtonialapelvekbőllevontkövetkeztetéssévált.Nemcsakezokozzaazonbanazelméletóriásisikerét.Kitűntugyanis,hogyamásodikésaharmadikKepler-törvényisaNewton-törvénykövetkezménye.Azangoltudóssokkalmélyebbösszefüggéstfedezettfel,mintKepler,merttörvényébőllevezethetőkabolygómozgástörvényei.Avalóságszámunkrahirtelenleegyszerűsödik,annakellenére,hogymegértéséhezelkellsajátítanunkadifferenciálegyenletekelméletébenmegfogalmazottdedukcióművészetét.Mindentudománnyalfoglalkozóemberszámáraavalóságérthetővéválik,haazegyszerűalapelvekbőlkitudjakövetkeztetniazúj,gyakranbonyolulttényeket.Efolyamategyszerűneklátszik,nohaadedukcióláncahosszú.Afizikafejlődésévelpárhuzamosanadedukcióláncaszüntelenülhosszabbodik.Etényelfogadásaigenlényegesatudományszelleménekmegértéséhez.Világosanérvényesülezakéttudóstörvényeinekösszefüggésében.Keplertörvényeimesterkéltnek,érthetetlennektűnnek,nehezenmegjegyezhetők,Newtonelméletébőlazonbanközvetlenüllevezethetők.Sőt!Kitűnt,hogyatörvényekcsupánelsőmegközelítések.Anewtonifizikábólmélyebb,avalóságotjobbanleírótörvényekkövetkeznek,mintKeplerösszefüggései.Egyébkéntezadologmégmagyarázatraszorul.

Newtonamechanikatörvényeitháromalaptételbenfogalmaztameg,amelyekteljesebbmegértéseegyáltalánnemkönnyű,bármindenkitudjaszószerintemlékezetből,mégaközépiskolából.Newtonezenkívülmegfogalmaztaagravitációstörvénytis.

Anewtonimechanikaegyikalapvetőnehézségearendszerfogalma.Eztakijelentéstkissérészletesebbenkelltárgyalnunk,mivelefogalomegyrésztakopernikuszielmélethez,másrésztpedigatudományfejlődéséhezkapcsolódik.Amechanikaalaptételeitelemezveazonnalfelvetődikakérdés:milyenrendszerrevonatkoznakezekatörvények?Azelmondottakatszemléltessükegyszerűpéldával:nagyonsimapadlójúszobábankönnyedénelgurítunkegygolyót.Tudjuk,hogyagolyómozgásaannáljobbanmegközelítiazegyenletesmozgást,minélkisebbasúrlódás.Newtonkövetkeztetése,hogyagolyóegyenletesenmozogna,hasemmiféleerőnemhatnará,lényegébenavalóságidealizálása.Ismételjükmeggondolatbanugyaneztakísérletetegynagyongyorsanforgókörhintán.Akísérleteredményemáslesz.Agolyóalehetőlegtávolabbraigyekszikkerülniamozdulatlanforgástengelytől.Látjuktehát,Newtonelsőtétele,atehetetlenségtörvényeazelsőpéldáratöbbé-kevésbéérvényes,denemvonatkozikakörhintára.KopernikuszszerintaFöldkörhinta,amelyhuszonnégyóraalattfordulmegtengelyekörül,egyévalattpedigaNapotismegkerüli.Feltesszüktehátakérdést:milyenrendszerrevonatkoznakNewtondinamikájánaktörvényei?Bizonyos,hogynemakörhinta,denemisaszobaleszezarendszer,mertaFöld,Kopernikuszmegállapításaszerintszinténforog.Valamilyenújnehézségfeltűnésekormegjelenikvalamilyenújfogalomis:ezazújszóaz„inerciarendszer”.Ígyhívjukaztarendszert,amelyreadinamikatörvényeivonatkoznak.NevezzükkopernikuszirendszernekaNaphozrögzítettrendszert,teháteztakkorhasználjuk,haamozgástaNapravonatkoztatvaírjukle,elfogadva,hogyaNapmozdulatlanésaFöldaNapkörülforog.NevezzükaFöldhöz

rögzítettrendszertptolemaioszirendszernek;ennekalkalmazásakorfeltételezzük,hogyaFöldnyugalombanvan,aNapésatöbbibolygópedigkörülöttekering.Akopernikuszitettnagyságaabbanismegnyilvánul,hogymegalkotójánakazegésztudományosésnemtudományosvilágvéleményévelszembenvoltbátorságakimondaniésbebizonyítani,hogyrendszerehelyesebbenírjaleavalóságot,mintaptolemaioszirendszer,éselfogadásalényegeshaladásavilágmegismerésénektörténetében.HalálautánmégsokévenátszembenálltKopernikusszalazegészhivatalostudományosvilág,akatolikusésalutheránusegyház.EzértKopernikusznagyságátnemislehetértékelniazakkoruralkodótudományoslégkörismeretenélkül.

AnewtonimechanikaGalileiésNewtonéletműveújfénytvetKopernikuszfelfedezésénekjelentőségére.NewtonutánésamunkásságarévénkialakultterminológiáthasználvaKopernikuszfelfedezéséneknagyságáttöbbekközöttakövetkezőképpenjellemezhetjük:kimutatta,hogyaNapinkábbinerciarendszer,mintaFöld,mivelamechanikatörvényeikönnyebbenleírhatókaNapravonatkoztatva,mintaFöldre.Valóban,haabolygókmozgásátaNapravonatkoztatjuk,haamechanikaalapelveitaNaphozrögzítettrendszerre

alkalmazzuk,éshaebbenarendszerbenvizsgáljukazáltalánostömegvonzástörvényét,akkorKeplertörvényeitvonhatjuklekövetkeztetésként.TermészetesensokesetbenaFöldetisinerciarendszernektekinthetjük,nevezetesenolyanjelenségeknél,amelyektanulmányozásábanaFöldforgásátelhanyagolhatjuk,példáulazelektromosáramvagyazelektronokkeringésénekvizsgálatakor.Természetesenagravitációsjelenségekben,aholéppenaFöldmozgásátkutatjuk,kitűnik,hogyaNaphozésnemaFöldhözrögzítettrendszertekinthetőinkábbinerciarendszernek.

Néhányszoraz„inkább”kifejezésthasználtamitt.Vajonakopernikuszirendszernemszigorúaninerciarendszer?Erreakérdésretagadólagfelelhetünk.Akopernikuszirendszernemszigorúaninerciarendszer,nemvonatkoznakrászigorúanamechanikatörvényei.

Azthihetnénktehát,hogyNewtonelméletemegdöntiakopernikuszifelfogást.Ilyenkövetkeztetéskoraiéselhamarkodottlenne.Mindenelméletnekmegvanamagaalkalmazhatóságihatára,satudományfejlődésesoráncsakközelítőérvényűeknekbizonyulnak,néhaevolúciós,néharevolúciósváltoztatásokatigényelnek.Kopernikuszelméleténeknagyságaabbanrejlik,hogyelfogadásautánmárnemlehetvisszatérniaptolemaioszirendszerhez.Akopernikuszieszmék,amintaztatörténelmifejlődésismutatta,alapvetőváltozástidéztekelőafizikában,éskijelöltéketudományfejlődésénekirányátis.

ANaphozrögzítettrendszernélazonbanjobbésméginkábbinerciarendszernektekinthetőacsillagrendszerünktömegközpontjáhozrögzítettrendszer.Képzeljünkelavilágegyetembenkéttestet,amelyektömegeazonos.Akkoretestekközéppontjaatömegeketösszekötőegyenesközéppontjábanfekszik.Haazonbanazegyiktömegezerszernagyobb,mintamásik,akkoratömegekközéppontjaezerszerközelebbfekszikanagyobbtömeghez.Ugyanígyegésznaprendszerünknekisvantömegközéppontja.EzatömegközéppontaNapbanfekszik(bárnemaNapközéppontjában),mivelaNaptömegeigennagyabolygóktömegéhezképest.Nos,Newtonmechanikájábólkövetkezik,hogyezatömegközéppontinkábbtekinthetőinerciarendszernek,mintaNapközéppontja,vagymásszóval:atömegközépponthozrögzítettrendszerinkábbinerciarendszer,mintaNap

középpontjáhozkötöttrendszer.Korábbanmárkifejtettük,hogyKeplertörvényeielsőközelítésbenNewtonaxiómáibólkövetkeznek,mintelsőmegközelítések.AvalóságbanKeplertörvényeiszigorúanvévénemhelytállóak.Naprendszerünkrecsakigennagymegközelítésbenérvényesek,mivelaNaptömegeigennagyabolygóktömegéhezképest.

Vessünkegypillantástekérdésrekissémásszemszögbőlis.HaaNaptömegeigennagyabolygóktömegéhezképest(ésharendszerünkbencsakaNapésbolygókléteznének),akkorabolygómozgástegytestproblémakéntkezelhetnénk.Aztállítjuk,hogyaNapnyugalombanvan,ésabolygókellipszispályánkeringenekkörülötte.Kijelentésünkhelyes,mivelatömegközéppontgyakorlatilagaNapközéppontjábanfekszik.Képzeljükelazonban,hogyaNaptömegecsaknéhányszornagyobb,mintabolygóktömege.EkkorNewtonelméleténekértelmébenamozgástatömegközépponthozrögzítettrendszerrekellvonatkoztatnunk.EbbenazesetbenmindaNap,mindabolygókolyanellipszispályákonmozognának,amelyekegyikfókuszábanlenneatömegközéppont.Látjuktehát,hogyKeplerelsőtörvényéhezhasonlóanakétkövetkezőisváltozástszenved.ANapközéppontjáhozrögzítettrendszertatömegközépponthozrögzítettrendszerrelkellhelyettesíteni.Arövidségkedvéértezutóbbitkopernikuszirendszerneknevezzük(haelfogadjuk,hogyaNaptömegeigennagyabolygóktömegéhezképest,azelőbbirendszertisígyhívjuk).

Akopernikuszirendszermindenbizonnyalinkábbmegfelelazinerciarendszerfogalmának,mintaptolemaioszirendszer.Afizikafejlődésétáttekintvelátjuk,hogymárNewtonidejébensem,későbbpedigmégkevésbévoltideálisinerciarendszer.Valóban,haaztmondjuk,hogyazegésznaprendszerforog,hogyegészgalaktikánkforog,akkoréppenarragondolunk,hogyakopernikuszirendszernemszigorúaninerciarendszer,mivelegyetlenforgórendszersemteljesítipontosanannakfeltételeit.

Márezarövidfejtegetésismegmutatjaaklasszikusmechanikaalapvetőgyengeségeit.Felmerülugyanisakérdés,holvanháttökéletesinerciarendszer?Mifelelmegatermészetben,amiobjektívvalóságunkban„azinerciarendszer”-nek?Erreakérdésreaklasszikusmechanikasemtudválaszolni.Aztmondjaugyanis,hogyinkábbazArendszer,mintaB;inkábbakopernikuszi,mintaptolemaioszifelelmegazinerciarendszerfogalmának,deaztnemmondja,hogyezarendszerinerciarendszer.

Tegyükfel,hogyvanvalamilyenrendszerünk,amelyetinerciarendszernektartunk.Aklasszikusmechanikaszerintebbenazesetbenmindenmás,ehhezképestegyenletesenmozgórendszerszinténinerciarendszer.Aklasszikusmechanikábantehátnemegyetleninerciarendszertismerünk,hanemazinerciarendszerekegészcsoportját.Lehet,hogytúlsokszakkifejezésseléstúlmesterkéltenfejeztükkiaztazegészenegyszerűtényt,hogyugyanazokatörvényekkötelezőekavonaton,mintaFöldön,haavonategyenesvonalú,tökéletesenegyenletesmozgássalhalad.Amechanikánakugyanazokatörvényeikötelezőekmindenrendszerben,haazokegymáshozviszonyítvaegyenletesmozgássalmozognak.Hogyanállahelyzet,haarendszerekegymáshozképestnemegyenletesenmozognak?Térjünkvisszamégegyszerakörhintához,amelyreatehetetlenségtörvényenemkötelező.Milyentörvényekérvényesülnekitt?Errerövidenfelelünk:Newtontörvényeicsakazinerciarendszerbenköteleznek,akörhintánmástörvényekérvényesek.Ezekszinténmegfogalmazhatók,csupánaztkelltudnunk,hogyazadottrendszerhogyanmozogazinerciarendszerhezképest.Ilyenkorugyanisújabberőklépnekfel,azún.

D’Alembert-féleerők.IdőnkéntbeszélnekaD’Alembert-félelátszólagoserőkről,bárnemvagyokbennebiztos,hogya„látszólagos”szóhelyes-e?

Foglaljukösszeröviden,amirőleddigbeszéltünk.Kopernikusznagytetteamaitudománykezdetétjelenti.Keplernagyszerűfelfedezéseabolygókkörmozgásátellipszisenvalómozgássáváltoztatta.

Afizikaésezenbelülamechanikanemcsakamozgásleírását,deelőrelátásátislehetővétesziszámukra.AgravitációstörvénybőlkövetkeznekKeplertörvényei.Agravitációserőagyorsulásésnemasebességirányábanhat.Aklasszikusmechanikábólkövetkezik,hogyakopernikuszirendszerabolygómozgásleírásánálinerciarendszerkéntviselkedik,atudománykésőbbifejlődéseazonbankimutatta,hogyegészáltalánosannemtekinthetőannak.Akopernikuszirendszereninkábbolyanrendszertkellérteni,amelyaplanetárisrendszertömegközpontjávalkapcsolatos,bárakülönbségnemlényeges,tekintettelarra,hogyabolygóktömegeiigenkicsikaNaptömegéhezviszonyítva.

KOPERNIKUSZÉSEINSTEINELMÉLETE

Kopernikusz,KeplerésNewtonműveitállandóanaXIX.századifizikusszemévelnéztük.MiértaXIX.ésmiértnemaXX.századotválasztottuk?Aválaszegyszerű:aXX.századcsillagásza(vagyfizikusa)ismeriarelativitáselméletet,sígyszemléletealapvetőenkülönbözikaXIX.századfizikusáétól.AmúltszázadbanmárazegyházismegbékültKopernikuszelméletével,ésatiltottkönyveklistájáról1822-bentörölte.

Megismertükakopernikuszitételekhatásátakinematikaésadinamikaterületén.Áttérünkmostaharmadikazutolsószintre,akopernikuszifelfogásésarelativitáselméletközöttikapcsolatleírására.

Einsteinfelfedezésénekkétterületevan:azún.speciálisésáltalánosrelativitáselmélet.Azutóbbilényegesennehezebbenérthető,mintazelőbbi,deakopernikuszielmélettelkapcsolatosgravitációselméletetelsősorbanazáltalánosrelativitáselméletalapjántárgyaljuk,amelyetAlbertEinstein(1879-1955)fogalmazottmeg1911-1916között.Ezazelméletanewtoniidőkótaelőszörvállalkozikagravitációkérdésénekfelülvizsgálására.Mintmindenfizikaielméletnek,ennekisazaforrása,hogyaminketkörülvevővalóságotjobbanmegértsük:ebbenazesetbenjobbanmegértsükagravitációésazégitestekmozgásánakjelenségét.

Azeddigiekbenmegismertükanewtonielméletigenfontosfogalmát,nevezetesenazinerciarendszert.Akopernikuszirendszerjobbanmegfelelennekafogalomnak,mintaFöldhözrögzítettrendszer;inerciarendszeravalóságbannemlétezik,eztafogalmatatudománybóltörölnikellene.Kiküszöbölésévelegyszerűbbrendszerhezjutnánk,hiszenennekafogalomnakavalóságbansemmisemfelelmeg.Ahhozazonban,hogymegszabaduljunktőle,újelméletetkellteremtenünk.Arelativitáselméletlogikailagvalóbanegyszerűbb,deavalóságosvilágmegfigyeléséhez,leírásáhozelvezetőgondolkodásláncalényegesenhoszszabb.Mintmindig,mostiskevesebbőlkiindulvatöbbetkellkikövetkeztetnünk.ÍgyvoltezrégenisaXVII.században,amikorNewtonazelméletébőllevezetteKeplertörvényeitmintközelítőtörvényeket.

Természetesen,nemazalapelvekegyszerűségeazegyetlenszempont,amelyegyelméletjelentőségételdönti.Atudományfejlődéseszüntelenülaztmutatja,hogymindenelméletcsakkorlátozottterületenalkalmazható.Avalóságegyrenehezebbenleírhatónaktűnika

kutatószemében.Atudományhaladásafelfediarégielméletekalkalmazhatóságihatárait.Ezekérvényesekmaradnak,decsakafizikafejlődéseáltalmeghatározottkeretekközött.Helyettükújakatkeresünk,amelyekújtapasztalatitényeketölelnekfel,amelyekhívebbenírjákleavalóságot.Ésismétmegállapíthatjuk,hogyezeknekazújelképzeléseknekismeg

vannakazalkalmazhatóságihatárai,ésismétfelkellkapaszkodnunkamagasbaújabbelméletekhezésaminketkörülvevővilágújabbleírásához.Ilyenmódonazújfelfedezéseken,tévedéseken,csalódásokonésismétújfelfedezésekenátszakadatlanulkeressükazabszolútigazságot,anyagivilágunkvéglegesleírását,bártudjuk,hogyezcsakbizonyoshatáronbelülelérhetődélibáb.Amegismeréssoránazonbanavalóságotegyrejobbanmegközelítjük.Azemberiségelőttakövetkezőcéláll:anyagivilágunkésazaztirányítótörvényekmegismerése.Vanazonbanegymásikcéljais,amelyugyanolyanfontos:etörvényekfelhasználásaazemberiségjaváraésboldogulására.Térjünkazonbanvisszaarelativitáselmélethez.Mintmindenelméletnek,ennekisútmutatónakkelllennieazonaterületen,amelyenarégi,anewtonikoncepciófélrevezető.Későbbmégvisszatérünkarra,vajonarelativitáselméletteljesíti-eésmilyenmértékbeneztafeladatot.

Mostnemakarjukarelativitáselméletetmegmagyarázni,hanemszeretnénkmegvilágítaniKopernikuszésNewtonelméletéhezvalóviszonyát.Ezértcsakazelméletegyesjellemzőinektöredékesmegtárgyalásáraszorítkozunk.

Egypillanatraazonbantegyükfélrearelativitáselméletkérdését,ésvegyünkfontolóraegyszámunkranagyonfontosgondolatsort,amelyazelméletifizikafelépítésérevonatkozik.Eztakitérőtaztesziszükségessé,hogyegyesafizikusszámáratermészeteskérdésekgyakrannagyonnehezenérthetőekafilozófusszámára.Afizikaésafilozófiaközöttiegyüttműködéshezazonbanszükségvanekérdéseknyugodtésőszintemegtárgyalására.Tisztáznunkkellegy,azirodalombangyakranelőfordulófélreértést.

Megkellkülönböztetnünkafizikaitörvénymatematikaimegfogalmazásátannaktartalmától.Sokfélreértésreadalkalmat,hogynemkülönböztetikmegekétfontos,dekülönbözőfogalmat.Vegyünkegypéldát.Vanegyegyszerűmatematikaiegyenletünk,amelyleírjaakiskilengésűingamozgását.Ugyanilyenalakúmatematikaiegyenletírjaleazonbanahangvillarezgését.Természetesenesztelenségvolnaaztmondani,hogyazingaésahangvillaugyanaz.Azegyenletmatematikaialakjasemmitsemárulelabennerejlővalóság-részletrőlmindaddig,amígazegyenletbenelőfordulómatematikaijeleketösszenemkapcsoljukavalósággal.Amatematikaiképletekbenelőfordulójelekvalóságosvilágunkbanbizonyosnagyságokatképviselnek.Mindaddig,amígmegnemállapítjukjelentésüket,csupánabsztraktelméletünklesz,amelynekmeghatározottmatematikaiszerkezetevan,desemmifélefizikaitartalmanincs.Eznemjelentiazt,hogyamatematikaimegfogalmazásnemérdekelbennünket,sőtéppenellenkezőleg!Haugyanisjólismerjükazelméletmatematikaiszerkezetét(példáulismerjükvalamilyendifferenciálegyenletmegoldását),hatudjuk,miavalóságekiragadottrésze,gyorsanletudjukvonnielméletünkbőlakövetkeztetéstdedukcióalapján,ésletudjukfordítaniazösszefüggéseketolyannyelvre,amelyleírjaavalóságekiragadottrészét.Amatematikaiegyenletekésösszekapcsolásukavalósággalegyüttesenadjákafizikaielméletet.

Azelméletakkorírjalehelyesenavalóságot,haamatematikaisíkonlevont,majdfizikailaginterpretáltkövetkeztetésekmegegyeznekatapasztalattal.Haatovábbivizsgálatoksoránatapasztalattalellentétbekerülnek,megkellváltoztatniazelméletet,

mivelmárnemhelyes.Ígytehátmindenfizikaielméletetnemcsakmatematikaiszerkezetejellemez,hanemazazösszefüggésis,amelyematematikaiszerkezetésazanyagivilágekiragadottrészeközöttvan.Világítsukmegkonkrétpéldávalazelmondottakat:anewtonimechanikaalapelveimegfogalmazhatókegybizonyosrendszerrevonatkozóegyenletekalakjában.Ezekamatematikaiösszefüggésekazonbanfizikaielmélettéválnak,hatudjuk,hogymatömegetjelenti,fpedigazerőt.Arendszermatematikaimegfogalmazása:háromegymásramerőlegestengely.Mifelelmegfizikaivilágunkbanennekaháromegymásramerőlegesegyenesnek?Aválasz:azinerciarendszer,vagyisolyananyagirendszer,amelyvalamilyenanyagitesthezkapcsolódik.Deholvanezazanyagitest?Holvanazinerciarendszer,amelyetmatematikailagtengelyrendszerírle?Ismétarégifeleletetadhatjuk:abolygómozgáseseténilyenakopernikuszirendszer.Haazonbanazegészcsillagrendszermozgásátfigyelembevesszük,akkorazinerciarendszertaNapontúlrakellhelyeznünk.Látjuktehát,hogyamatematikairendszerelvontfogalmaésazinerciarendszerfogalmaköztikapcsolatcsakközelítőlegállapíthatómeg.

Vajonugyanezanehézséglépfelarelativitáselméletbenis,amelyagravitációproblémájávalfoglalkozik?Nem,mivelarelativitáselméletmatematikaiszerkezetébennincsmegamatematikairendszerfogalma.Arelativitáselméletmatematikaiegyenleteiszempontjából(figyeljünkamatematikaiszóra)közömbösamatematikairendszerfogalma.Aptolemaiosziésakopernikuszirendszerközöttióriásikülönbségnek,amelynekfeltárásaKopernikuszérdeme,samelynekmegértéseavilágrólszólótudományunkkezdete,egyáltalánsemmisemfelelmegarelativitáselméletmatematikaileírásában.ÉppenezazegyikkülönbségNewtonésEinsteinelméleteközött:láttuk,azelőbbibenarendszerfogalmánakatermészetbennemlétezőinerciarendszerfelelmeg,mígarelativitáselméletben,illetveannakmatematikaimegfogalmazásábanarendszerfogalmanemfordulelő.Előzőlegaztismondtuk,nemcsakmatematikaiszerkezetbőlállazelmélet,hanemannakavalósággalvalóösszekapcsolásábólis.Ezértnemhelytállóazabírálat,hogyarelativitáselméletmatematikaiszerkezetébensemmisemfelelmegaptolemaiosziésakopernikuszirendszerközöttikülönbségnek.Egyelméletcsakakkorkapfizikaitartalmat,hamatematikaimegfogalmazásaavalósághozkapcsolódik.Arelativitáselméletmatematikaiszerkezetétazonbancsakúgykapcsolhatjukavalósághoz,haválasztunkvalamilyenvonatkoztatásirendszertafizikaivilágban.Abolygómozgásleírásáraakopernikusziésnemaptolemaioszirendszerfelelmeg.

Ajobbmegértéskedvéértgondolkozzunkelegykicsit,mitiskérdezzünkarelativitáselmélettől.Egypéldáthozokfel,talánalegfontosabbat.NewtonelméleteszerintaMerkúrbolygóellipszispályánkeringaNapkörül,azellipszisegyikfókuszábanhelyezkedikelaNap.Vajonarelativitáselméletbőlisugyanezkövetkezik,vagyvalamimás?Mindenekelőtttudjuk,hogyNewtonelméletétőlcsaknagyonkiseltérésekengedhetőkmeg,másképpeneztmárrégenelvetettékvolna.Havannakilyeneltérések,ezekelsősorbanaMerkúrraérvényesek,mertazvanlegközelebbaNaphoz.Detérjünkvisszaamikérdésünkhöz.Keressükakülönbségetanewtonimechanikafeltevéseésarelativitáselméletközött.Eztakülönbségetazonbancsakakkorvehetjükészre,haamozgástugyanabbanarendszerbenírjukle.Avizsgáltmozgástugyanabbanarendszerbenkellleírnunk,előszörNewtonelmélete,másodszorarelativitáselméletszerint.Ezutánmegkellnéznünk,van-ekülönbségésmegkellállapítanunk,vajonamegfigyelésekmegerősítik-evagyellentmondanakazáltalánosrelativitáselméletbőlszármazó

következtetéseknek.Síme,arelativitáselméletelőrelátjaanewtonimozgást,tehátaMerkúrmozgásátazellipsziskerületén,deegyidejűlegaztismegmondja,hogyazegészellipszisnagyonlassanforog.Ezazún.perihéliummozgás(aperihéliumazellipszispályánakazapontja,amelyenabolygólegközelebbvanaNaphoz).Mivelazegészbolygóforog,eperihéliumpontigenlassanelfordulakörkerületén.SzázévalattaperihéliumpontotaNappalösszekötőegyenes42ívmásodpercetfordulel.Eztakövetkeztetéstamegfigyeléskitűnőenigazolta.Aperihéliumésabolygóellipszismentimozgásaegyirányú.Arelativitáselméletfeltevéseésamegfigyelésekeredményeigenjólmegegyezik.Demintelőzőlegmondottam,ahhoz,hogyeztafeltevéstösszehasonlíthassukamegfigyeléssel,amozgástakopernikuszirendszerrekellvonatkoztatnunk.

Nemigaztehát,hogyarelativitáselméletugyanolyanjólhasználhatjaaptolemaioszirendszertis;aMerkúrellipszispályánvégzettNapkörülikeringésénektárgyalásábanpéldáulaFöldegyáltalánnemfordulelő.Azegész,egyébkéntelégbonyolultszámításakövetkezőproblémáravonatkozik:hogyanmozogegyigenkistest(Merkúr)anagy,nehézésnyugvótest(Nap)terében.Ezaproblémaazún.egytestmozgásanehéztestterében,tipikuskopernikusziprobléma.Tárgyalásábanszósemesikatömegközéppontmozgásáról,mivelkimondjuk,hogyaNapvégtelenülnehezebb,mintabolygó.Eleírásteljesenobjektív,mertazatény,hogyamegfigyelőaFöldönvan,nemtűnikkisemaképletekben,semaszámításokban.Azegytestproblémájaarelativitáselméletbenviszonylagegyszerű,denéhánynehézségisfelmerül,haösszehasonlítjukanewtoniszámításokkal.

Newtonelméletébenakéttest,példáulakettőscsillagokproblémájanemnehezebb,mintanagytömegűtestterébenmozgókistömegűtest(Nap-bolygó)problémája.Gyakorlatilagugyanaztaszámítástjelenti,csakamozgástakéttesttömegközéppontjáhozrögzítettrendszerrekellvonatkoztatni.

Hogyanállekérdésazáltalánosrelativitáselméletben?NehéztestterébenmozgókönnyűtestproblémájátmármegvilágítottukaMerkúrésaNappéldáján.Haazonbankétolyantestrőlvanszó,amelyeknektömegeiösszehasonlíthatók,aszámítássokkalnehezebb.Hosszúidőnátkerestékefeladatmegoldását,deelőszörcsak1938-banjutottakelhozzá.Aproblémamégmaissokmunkaforrása.Ésmostújbólfeltesszükakérdést:mibenkülönbözikarelativitáselméletáltalelőrelátottkéttestmozgásaanewtonielméletáltalelőrelátottmozgástól?Válasz:haakérdéstarelativitáselméletszerintoldjukmeg,akkorakéttesttömegközéppontjáhozrögzítettrendszertfogadjukel,amelyetakopernikuszielméletbenalkalmaztunk.Ekkorújbólmegtaláljukazeltéréstanewtonimozgáshozképest,nevezetesenazigenlassúperihéliummozgást.

Végülemlítsünkmegegymásikpéldát,mégpedigafénysugarakhíreselhajlását.EgycsillagrólérkezőfénysugárelhajlikaNapgravitációsterében.

AzelhajlástismétaNapraésnemaptolemaioszirendszerrevonatkoztatjuk.Etapasztalatitényekelméletianalízisébenaptolemaioszirendszersemmiszerepetnemjátszik,atényekleírásateljesenobjektív,amegfigyelőtőlfüggetlen.IgazolnunktermészetesenaFöldönkellőket.Ehhezbizonyosműszerekrevanszükségünk:távcsövekre,teodolitokrastb.Bizonyostörvényeketisismernünkkell,hogyajelenségetobjektívenmegítélhessük.Ismernünkkellaműszerekműködésénektörvényeitésalátásunkatirányítótörvényt.

Nézzünkegykonkrétpéldát,amelymegvilágítjaazelmondottakat.Tegyükfel,hogyacsillagokróljövőfényaNapközelébenhaladát.Arelativitáselméletszerintafénysugárelhajlik,eltéréstételezzükfel,hogyszemünkbejut.Ismernünkkellaztafiziológiaitörvényt,hogyacsillagotaszemünkbejutófénysugárérintőjénekmeghosszabbításábanlátjuk.Ugyanígyműködikafényképezőgépis.Ezaztjelenti,hogynapfogyatkozásalattésnapközeibenmásfényképetkészíthetünkegycsillagcsoportról,mintderültéjszakán.Ennekazazoka,hogyelsőesetbenacsillagoksugaraitclhajlítottaaNap,amásodikesetbenviszontnem.Közismert,hogyarelativitáselméletetezahíresbizonyítástettevilághíressé.

Aleírtmérésbőlkövetkezik,hogyaméréselméleteisnélkülözhetetlenkellékarelativitáselmélethez,ismeretébenmegállapítható,hogyavalóságleírásateljes-evagysem.Améréselméletemindenesetbenakövetkezőalapelvennyugszik:amegfigyeléseketaNaptóltávolvégezzük.Abbólindulhatunkki,hogyamegfigyeléshelyénagravitációstérgyenge,ésazeuklideszigeometriamárérvényes,vagyismárnemazáltalános,hanemaspeciálisrelativitáselmélettörvényeikötelezőek.Ezazalapelvmásjelenségbenisérvényesül,ezkísérletilegbizonyítható:aNapbólkibocsátottatomszínképeavörösfelékisséeltolódottazatomföldiszínképéhezképest.AzeltolódásokaaNapigenerősgravitációstere.AzatomaFöldönviszontannyiragyengegravitációstérbenivan,hogyaszínképregyakorolthatásafigyelmenkívülhagyható.AFöldittcsakaNaptóltávolipont.Vagy:haasugárzástkibocsátóatomamásodikemeleten(illetvekisebbgravitációstérben)van,ésasugárzásmegfigyelőjeaföldszinten(nagyobbgravitációstérben),akkoraszínképazibolyairányábantolódikel.Legutóbbazún.Mössbauer-effektusrévénsikerülteztazeltolódástmegtalálniésigazolni,hogymértékeismegfelelazáltalánosrelativitáselméletnek.

Tehátarelativitáselméletmatematikaimegfogalmazásábanvalójábanaváltozatlanságfejeziki,hogyarendszerfogalmanemszükséges,éshogynincskülönbség(ismétlemazelméletmatematikaiszemszögébőlnézve)PtolemaioszésKopernikuszrendszereközött.Egészmásahelyzetazonban,haafizikaitartalomrólvanszó.

Avalóságkonkrétkiragadottrészének,példáulabolygómozgásnak,akéttest:problémának,afénysugarakelhajlásánakmatematikaileírásateljesenobjektívésvagyaNapra,vagyatömegközéppontravonatkoztatottrendszerhez,vagyisakopernikuszirendszerhezkapcsolódik.Arelativitáselmélet,amelyatermészetmegismerésénekegyikeszköze,akopernikuszirendszertugyanolyanmértékbenhasználja,mintanewtonielmélet.Előnye,hogyazinerciarendszerfogalmáranincsszüksége,továbbákövetkeztetéseijobbanegyeznekamegfigyeléssel,mintaNewton-elméletbőllevontkövetkeztetések.Mindenelmélethezhozzákelladniaméréselméletétis.Ittabbólindulunkki,hogyamegfigyelőaméréseketaNaptóltávolvégzi,éscsakigengyengegravitációstérhatrá.AFöldésamegfigyelőcsakamérésekelméleténátlépnekközbe.Valamilyenelméletünknekmindigkelllenni,hogyaméréseredményeibőlkövetkeztetnilehessenazobjektívvilágsajátosságairaéstörvényeire.Kétségtelennektartom,hogyarelativitáselméletóriásifejlődésavilágmegismerésénekfolyamatában,shogyfizikaitartalmamegegyezikatapasztalattal.Viszonylagnehézelmélet,megértésesokévigondolkodástésamatematikaieszközökszéleskörűismeretétigényli.Idejétmúltaazarégimondás,hogycsaktizenkétemberérti;1962-benalengyelországiGravitációsKongresszusonszázötvenenvettekrészt,akiknemcsakértikarelativitáselméletet,de

alkotóandolgoznakisrajta.Nemtudom,hányembervanavilágon,akiismeriésértiarelativitáselméletmatematikaiszerkezetét,deakongresszusrésztvevőiszámánakbiztostöbbszázszorosa.Egyiküksemgondoljaazt,hogyezazelméletkicsitiscsökkentiKopernikuszérdemeit.Einsteinkoncepciójaisakopernikuszigondolatotfejeziki,csakmásképpen,sokkalújszerűbben:ajelenségeketolyanrendszerbenkellleírnunk,amelybenagravitációstéreltűnikavégtelenben.

LagrangeaztmondtaNewtonról,hogynemcsakalegnagyobb,dealegszerencsésebbisvoltatudósokközött,mivelavilágegyetemtudományátcsakegyszerlehetmegalkotni,saztőtettemeg.Mamártudjuk,hogyatudománybannagyongyorsevolúciósésrevolúciósváltozásokzajlanakle.Ígyteljesenegyértelműenmondhatjuk,hogyatudománymegváltoztatható,átdolgozhatóéstöbbszörújraalkotható.1543óta,Kopernikusznagyművénekmegjelenéseésezzelavilágegyetemtudományánakmegszületéseóta420évteltel.Azemberiségelőttmérhetetlenülsokidőáll.E420évfolyamánisóriásiváltozásokkövetkeztekbefizikaivilágnézetünkben.Amaifizikusavilágegyetemetteljesenmáskéntlátja,teljesenmástörvényeketfedezfelbenne,mintamilyeneketanewtoniidőkfizikusaitartottakérvényesnek.MégaXIX.századbanisúgygondolhattákafizikusok,hogyavilágegyetemmelfoglalkozótudománytcsakegyszerlehetmegteremteni,hogyavilágmechanikaiképeegyszersmindenkorraadott,ésakövetkezőnemzedékekeztaképetcsakrészletekkelfogjákkiegészíteni,amiazonbannemváltoztatjamegalapvetőenjellegét.Mamártudjuk,hogyeznemígyvan.EzértLagrangevéleményeNewtonrólnemegészenhelyes.Helyesebblenneaztmondani,hogyKopernikusznemcsakalegnagyobb,dealegszerencsésebbisvoltacsillagászokközött,mertavilágegyetemtudományátcsakegyszerlehetelkezdeni.ÉsezaszerencseKopernikusznakjutottosztályrészül.

…ADQUAEINGENIIORNAMENTAPRAECLARASIBIPARAVERATSUBSIDIAEXLINQUARUMLATÍNAEETGRAECAEPERFECTACOGNITATIONE.

INMEDICINAVELUTALTÉRAESCULAPIUSCELEBRATUSACSíANIMOPRORSUSPHILOSOPHICOOSTENTATIONEMAPUDVULGUMNUNQUAMAFFECTARET.

…mindezekhezkiválósegítségetszerzettagörögésalatinnyelvtökéletesismeretével.AzorvostudományokbanmásodikAesculapiuskéntünnepelték,jóllehetfilozófusleikévelennekkimutatásáraanépelőttsohasemtörekedett

WALDEMARVOISÉ

NICOLAUSKOPERNIKUSZ,ARENESZÁNSZNAGYTUDÓSA

ANAGY1543-ASÉV

Talántiltakozhatunkazellen,hogyatudományoktörténetében,vagyáltalábanatörténelembenegy-egydátumotforradalminaktekintsünk-e,avagynem.Nehézazonbanellenállniakísértésnek,hogyafontosabbkultúrtörténetieseményeketnemeghatározottdátumokhozkapcsolvatárgyaljuk.Edátumokegyébkéntcsaktámpontok,amelyekrévénjobbanmegérthetjükatörténelemszakadatlanfolyását.

Ilyenidőpontaz1543-asesztendő,amelyhezsokfontoskultúr-éstudománytörténeti

eseménykapcsolódikLengyelországbanésEurópatöbbiországábanegyaránt.Ezekközétartozikkétkönyvmegjelenése:AndreasVesalius:DeHuniamCorporisFabrica*(Azemberitestfelépítéséről.)ésNicolausKopernikusz:DeRevolutionibusOrbiumCoelestium.(Azégipályákkörforgásairól.)Mindkétmunkajelentőségétmárelégrégenfelismerték.Tudták,hogyKopernikuszművefordulatotidézettelőazegészgalaktikánkatfelölelőmakrokozmoszmagyarázatában,Vesaliusművétpedigazemberszervezetétmagábafoglalómikrokozmoszrólszólótudományátértékelésénektekintették.

Mindjártabevezetőbenelkellmondanunkaztarégimegállapítást,hogyAndreasVesalius(1514-1564)munkájadöntővoltazorvostudománytovábbifejlődésében:azaddigismertösszesorvositanulmányokalapjátképezőgalenusianatómiahelyéreújanatómiátvezetettbe.Ezamegállapításazonbannemadjavisszaaztalégkört,amelybenazemberitestfelépítésérőlszólóműkeletkezett:„Vesaliusügye”pedigmeglehetősenbonyolult.

BárVesaliusaboncolásokatGalenus(i.sz.129-199)programjánakmegfelelőenvégezteésbáregészébenmegtartottaagalenusimagyarázatrendjét,kiindulásipontjaikközöttigenlényegeseltérésekvoltak.Galenusnememberi,hanemmajom-éssertéstetemeketboncolt,ígyazemberiésállatitestközöttfeltételezettanalógiaalapjángyakranhamiskövetkeztetéstvontleazemberanatómiájáravonatkozóan.Abbólagondolatbólindultki,hogyazemberiszervezetazállatiszervezettökéletesebbformája,sezértnemkülönítetteelazállatokvilágátazemberekvilágától.Vesaliusellenbenazembertatermészetbenkiváltságoshelyzetetelfoglalólénynektekintette.Éppenezértmélységesenmegvoltgyőződvearról,hogyazemberianatómiatanulmányozásánakkizárólagazember(éscsakisazember)vizsgálatánkellalapulnia,továbbáazemberiésállatitestmindenféleösszehasonlításahaszontalan,sőtelhomályosítjaadolgokat.Ezazálláspontazonban,amelynekVesaliuskiválóeredményeitköszönhette,ugyancsakhagyományoséstévesalapelvekennyugodott,éshakövetőielfogadják,azorvostudománythamisutakravezettékvolna.Galenusnézeteitazegésztermészetetvédőésoltalmazóisteneklététhangsúlyozópogányanimizmusjellemezte;Vesaliuselfogadtaakereszténydogmákat,amelyekazthirdették,hogyazegészvilágot(azállatokkalésanövényekkelegyütt)azember,„azösszesteremtményekkirálya”javáraéshasznárateremtették.Azembertermészetbenelfoglalthelyénekkülönfélemagyarázataviszálytszült,amelyaXVI.századbankiéleződött,akésőbbiszázadokbanpedigvilágnézetijellegűelvivitákkáalakult.Akövetkezőkérdésrekellettválaszolni:vajonazemberésazállatközöttcsakmennyiségikülönbségvan-e,vagyminőségiis;másmegfogalmazásban:azemberésazállatkétkülönállóvilághoztartozik-e,vagyazemberkizárólagbonyolultabbfizikaifelépítésévelésmagasabbfokúintelligenciájávalkülönbözik-eazállattól?Azzal,hogyVesaliusazembertmikrokozmosznaknevezte,központihelyzetettulajdonítottnekiatermészetben,ésemeggyőződésealapjánelvetetteazemberésazállatanatómiaifelépítéseközöttianalógialehetőségét.Haérdeklődöttisakutyavagyamajomanatómiájairánt,csakazérttette,hogykimutassaakétvilág:azemberésazállatvilágaközöttialapvetőkülönbségeket.ADeHumaniCorporisFabricacíműműbenaFöld„embercentrikus”ésennekkiegészítőjekéntavilágmindenség„földcentrikus”képéttártaolvasóielé.

Vesaliusugyanistöbbekköztaztírta,hogyaFöldmozdulatlanésavilágmindenségközéppontjábanfoglalhelyet.

Areneszánszidejébenazilyennézeteknemvoltakritkák,ellenkezőleg,jellemzőekvoltakazakkoriidőkre;akorleghaladóbbéslegkiválóbbtudósaiisezthirdették.Nemvoltkönnyűésegyszerűdologavilágszerkezetérőlésbenneazemberhelyzetérőlkialakult,mélyengyökerezőmeggyőződésmegdöntése.TudtaeztKopernikuszis,sezértévekenáthabozott,hogyközölje-eavilággalakeserűigazságot,amelyetamárrégenbefejezettműve,aDeRevolutionibustartalmazott.Ilyenmegvilágításbankülönösensokatmondazatény,hogyaműmegjelenésénekéveegyidejűlegaszerzőhalálánakéveisvolt.

AKOPERNIKUSZIFELFEDEZÉSÚTJA

Azút,amelyetKopernikuszválasztott,hogyeljussonazigazsághoz,szorosanösszekapcsoljaőtareneszánszkorával,amelynekegyiklegjellegzetesebbképviselőjevolt.ÉsbárcsakekorszakalkonyánfogalmaztamegFraticisBacon(1561-1626)azigazságfogalmát,mintagondolatésatárgykapcsolatát,márelőtteissokgondolkodóindultkiabbólazalapelvből,hogykétalkotóelemképeziazemberimegismerésalapját:azértelemésatárgy,illetveamegismerőalanyésamegismerendőtárgy.

Sokkérdésbenbizonytalanokvoltak,sokranemistudtakválaszolni,mégismagátalényegetmegértették:felismerték,hogyazérzékitapasztalatésazértelemegyüttműködéseamegismerésfolyamatábannélkülözhetetlen.Atapasztalatésazértelem,mintközösenkezeltvizsgálóműszer(hiszenebbenazidőbenmégnemismertékazújtudományoseszközöket,példáulatávcsövet,mikroszkópotstb.)jelentettecsaknemmindigakritikaibeállítottságotadogmatikusbeállítottsággalszemben.Másemberekvalóságotelemzőgondolatainakvizsgálatalassanháttérbeszorult,ésacélmagánakavalóságnakavizsgálatalett.IlyenelőzményekmelletthatározottankirajzolódikKopernikusztudományoselképzelésénekjelentősége.Anagytudósalátottjelenségeketésagondoltmagyarázatokategésszétudtaösszekapcsolni.AsokszormárcsakamegszokottságerejéveluralkodónézetekkelszembenKopernikusznagyfelfedezésétnemazégboltonvégzettszámtalanmegfigyelésnekköszönhette.Gondolkodásánakútjamásvolt:Ptolemaioszhagyományosrendszerébenrejlőellentmondásokbólindultki,majdamindennapijelenségeketjobbanmegmagyarázóújelméletetkeresett.Sajátkijelentéseiszerintismunkájáhozazókoripithagoreusokolvasásábólmerítettihletet,akikmárfelvetettékaföldgolyómozgásánaklehetőségét.

Kopernikusznakazonbannemmindigkellettanagyontávolimúltbavisszanyúlniaahhoz,hogysajátgondolataivalrokonelképzelésekettaláljon,mivelnéhánykiválótudósésfilozófushozzálényegesenközelebbiidőbenkétségbevontamáraptolemaioszigeocentrikusrendszeralapelveit.Mindenekelőttanagyfranciafilozófus,NicoleOresme(1330-1382)1377-benazégboltrólésavilágrólírttanulmányábanfelállítottaaFöldnapimozgásánakhipotézisét;százévvelkésőbbNicolausCusanus(1401-1461)németfilozófusmegteremtettesajátelképzelését,amelynekértelmébenmozdulatlanFöldünkTeremtőtőlvalótávolságanemállandó.OresmeésCusanusfontosközvetítőszerepettöltöttbeatermészetfilozófiaközépkoriésújabbirányzataiközött,amelyekerősenbíráltákArisztotelészésPtolemaiosztudományosnézeteit.Egyretöbbtiltakozástváltottakkiarégifizikaalapelvci,amelyeknekértelmébenmásmozgástörvényekérvényesülnekaFöldön,mintaFöldönkívül.JeanBuridan(1300-1358),Oresmekortársa,apárizsiegyetemrektora,megkísérelteazarisztoteleszifizikamegdöntését,ésaztazelvethirdette,hogymindaFöldön,mindabolygóközitérbenugyanazokatörvényekszabjákmega

testekmozgását.

HasonlóanjártelkésőbbKopernikuszis;bárteljestiszteletbentartottaazókoriakat,műveikolvasásakortámadtcsalódásátnemtudtatitkolni.Tudjukpéldául,hogymennyirezavarbajött,amikorfelfedezte,hogynéhányrégicsillagászcéljaiérdekébentudatosaneltorzítottaamegfigyelésekbőllevontkövetkeztetéseket,hogylegalábbelméletükhelyességéneklátszatátmentsék.MárKrakkóbanhallottatanárától,BrudzewskiAlberttól,hogyPtolemaioszsokkövetőjének,köztükazakkorkötelezőcsillagászatikézikönyvszerzőjének,Peuerbachnakakövetkeztetésesemhibátlan,ésnemlehetelevekizárniaztazelméletet,amelykimondja,hogynemaFöld,hanemaNapavilágmindenségközéppontja.KésőbbBolognábanNovaraelőadásaithallgatta,akiegyebekközöttazégitestektávolságméréséreújmódszertjavasolt.Végülferraraitartózkodásaalattvalószínűlegszemélyesenistalálkozottaferraraiszületésűhumanistával,CelioCalcagninivel(1479-1541)AzégmozdulatlanaFöldpedigforogcíműtanulmányszerzőjével.AKopernikusztulajdonátképezőkönyvekbenamainapigmegtalálhatósajátkezűbejegyzésekannaklehetőségétbizonyítják,hogyacsillagászkoraiötleteihatássalvoltakazolaszhumanistánakaheliocentrikuselmélethezközelállóeszméire.

Hangsúlyoznunkkellazonban,hogyazösszesfentemlítettelképzelésjobbrosszabbhipotézisvoltcsupánavilágmindenségfelépítéséről,éscsaknagyonáltalánosösztönzéstnyújthatottKopernikusznaksajátelgondolásaikifejlesztésére.HiszenmégmindighiányoztakaFöldmozgásátbizonyítótudományoselőfeltételek,aFöldnekaNaphozvalóviszonyamégmindignemléptetúlatárgyiérveketnélkülözőokoskodásokhatárait.Ehiányzóláncszemeketcsakaztudtabeilleszteniasorba,akielégbátorvoltahhoz,hogynecsakahagyományoktóleltérőhipotézistfogadjael,hanemigazátisbebizonyítsa,elegettévealehetőlegpontosabbmegfigyelésekenalapulószabályszerűértelmezéskövetelményeinek.

Ezazonbannemvoltkönnyűfeladatésnemcsaknagytudományosfantáziára,denagytudományosfelkészültségreisszükségvoltahhoz,hogyatudósforradalmielméletétavilágelétálja,ésmeggyőzzeazembereketannakhelyességéről.Magaazelméletősicsaládfájaellenére,annyiraújszerűvolt,hogyazemberiszellemiségtökéletesedésesoránalegforradalmibbtanokközészámítható.AXVIII.századvégénanagynémetfilozófus,ImmánuelKant(1724-1804)egyikművébenmegjegyezte,hogyművefelépítésénélhasonlóanjártelmintKopernikusz,„akiamikorazégitestekmozgásátnemtudtamegmagyarázniannakazalapelvnekalapján,hogyacsillagoklégiójaaNapkörülkering,megpróbálta,nemlenne-ejobb,hamegállítanáacsillagokat,ésanézőtkényszerítenékeringésre”.Eszavakkalvilágosanrámutatottazeredetigondolatszerepére,amelyazegészkopernikuszirendszertengelyelett.

Mahasználatoskifejezéssel„munka-hipotézis”-neknevezzükKopernikuszkezdetielképzeléseit.Acsillagászmunkáséleteösszeskésőbbimegfigyelésétennekaparadox,„józaneszünknekellentmondó”tézisnekszentelte.Ésbármindenújmegfigyelésmegerősítetteőtazelőzőlegszerzettmeggyőződésében,mégisszüntelenülaztkutatta,vajonavizsgáltesetekközöttnincs-eolyan,amelyellentmondanahipotézisének.Ebbőlarrakövetkeztethetünk,hogyazigazságvégsőéslegfontosabbkritériumánakazérzékitapasztalatottekintette,amelymegerősítigondolkodásunkatvagyellentmondannak.Azégitestekkeringésétmegszabótörvényeketindukciósúton,tehát„azegészetarészekből”

felépítveállapítottameg,téziseigazánakbizonyításáraviszontegészenmásmódszertválasztott.

ADeRevolutionibustKopernikuszakkorírta,amikorafelfedezésénérzettelsőlelkesedéselecsillapodott,ésamikormárlebontottaazsenialitásávalemeltépületállványzatát.Talánsohanemtudtukvolnameg,mirejtőzikazegyszerű,világoséslogikusanáttekinthetőábrákésaszámokmögött,haRheticusnemugyanolyanpontos,mintnagytanítómestere(Kopernikusztugyanismindig„dominuspraeceptor”-nak(TanítómesterÚr)nevezte).Rheticusrévénenagypithagoreuskövetőzeneifantáziájánakpoézisetúléltealkotóját.1540-ben,agdanskikönyvkiadónálmegjelentRheticusnak,aszabadművészetekfakultásamagiszterének,awittenbergiegyetemmatematikaprofesszoránakakönyve.Címe:Ahíresférfinak,JohannSchönerÚrnak;azigennagytudásúéskiválómatematikus,warmiaikanonok,TisztelendőtornáiNicolausKopernikuszdoktorÚrnakakörforgásokrólszólókönyveirőlegybizonyosmatematikátkedvelőifjúáltalírtelsőelbeszélés.ANarratioPrmábán(Elsőelbeszélés)felsoroljaaFöldmozgásátbizonyítóérveket,köztükahatodikatarégicsillagászokhozintézettszemrehányássalkezdi,mivelelméletüket„…nemeléggészigorúantartjákahhozaszabályhoz,amelyarrafigyelmeztet,hogyazégikörökelrendeződéseésmozgásaialegtökéletesebbrendszerenalapulnak.Bármegadjuknekikalegmélyebbtiszteletet(ahogyanezillik),mégiselkellvárnunktőlükazt,hogyamozgásokharmóniájánakfelállításánálkövessékamuzsikusokat,akikazegyikhúrtmegfeszítve,amásikatmegeresztve,alegnagyobbgondossággalésszorgalommalmindaddigformáljákahangokat,amígakívántharmóniátelnemérik,ésmársemmiféledisszonanciasemvehetőészre.”Apithagoreusokkövetőjeeztazérvetnemhagyhattafigyelmenkívül,mertefilozófusokmegértésébenezvoltazegyiklegfontosabbláncszem.Akorábbivagykésőbbikorbanrajtukkívülaligakadtvalakiis,akiahelyesgondolkodásnyerskövetelményeitgazdagköltőifantáziávaltudtavolnaösszekapcsolni.EkevesekközétartozottKopernikusz,amikoranagyéjszakákegyikén„csillagásztornyában”megállapította,hogyabolygókmozgásátmásrendirányítja,mintamelyrőlszázadokkalazelőttPtolemaioszírt.Felcsendültakkorképzeletébenazősipithagoreusiszférákzenéje,avilágmindenségszimfóniája,amelyresüketazemberifül,mivelszületésünk

pillanatátólkezdveegészéletünkbenhallja,shozzászokikéletünknekehhezazállandókísérőjéhez.Hasonlóképpennemérezzükalegerősebbillatotsem,haállandóanbeszívjuk.

ElsőkénttalánJeremiWasiutyinskifordítottfigyelmetKopernikuszinakerrea„zenei”érvelésére.Könyvében,amelynagyonnépszerűvoltamásodikvilágháborúelőtt,sőtmégmaisszenvedélyesvitákatváltki,ígyírerrőlatémáról:„Kopernikuszvalóbanhangolóimódszertalkalmazottabolygópályákkijelölésére.EztnemtudtamegtennisemPtolemaiosz,semkövetőinektábora,mertismeretlenvoltszámukraazahangvilla,amelyetKopernikuszfedezettfel:aFöldpályája.Megfigyelteabolygókretrográdmozgásánakíveit(eztamozgástaFöldforgásaidézielő),ésennekalapjánahangolószerepéttöltöttebe,akihallgatjaabolygóhúrjánakösszecsendülésétaFöldhúrjával.MajdszámítássalmeghatároztaaMars,Venus,JupitervagyMerkúrpályaméreténekaföldipályáhozvalóviszonyátúgy,ahogyanmegállapítottákarezgésekfrekvenciaviszonyát,vagyahúrhosszátatercben,akvintbenvagyazoktávban…Kopernikuszmegtaláltaazégilantkulcsát,felfedezésénérzettnagyörömétfejezikiazOrbisMagnus(NagyKör)elnevezés,amelyreaFöldpályájátkeresztelte.”

ÉppeneztazeneikövetelményttartottaKopernikuszmintpithagoreuskövetőalegfontosabbnak.HiszenelőszörPitagorasznevezteavilágotrendnek(görögül:„kozmosz”),ésazőhetesszámáthétmagánhangzó,hétzeneihúr,aPlejádokhétcsillagaszentkénttisztelték.Kopernikuszhalálautánszázévvelanagycsillagász,aheliocentrikusrendszertökéletesítője,JohannesKepler(1571—1630)isengedettakísértésnek,ésolyanhasonlóságotkeresettacsillagokpályaméreteiközött,mintamilyenazeneihangközökközöttvan.Legnagyobbdiadalánaktekintetteaztafelfedezést,hogyzeneiszabályszerűségvanapályákrendszerében.Vanvalamielbűvölőazősipithagoreusikoncepcióban,aszázadunkbanélőJamesJeans(1877-1946)például,akimindenkiszámárahozzáférhetővéakartatenniafizikaújvívmányait,aztírja,hogyavilágmindenségbenuralkodótörvények„nemannyiraelvekreemlékeztetnek,amelyekagépekmozgásátirányítják,haneminkábbszabályokra,amelyeketafúgátkomponálózeneszerzőtartszemelőtt.”

Kopernikuszidejébenazonbantulajdonképpennemismertékfel,hogymitisjelentaszférákzenéjénekpithagoreusikoncepciója,sokfilozófuscsakközhelykéntismételgette.Rhetictisfentebbemlítettbeszámolójaazonbananagycsillagászközvetlenzeneivagyinkábbtalánzenetudományiérdeklődésérőltanúskodik(példáulaCommentariolusbanacsillagokbalettjérőlír).Kopernikuszrendkívülszemléletesenhasonlítottaösszeavilágújarculatánakmagavégzettmodellezésétahangszeréthangolómuzsikustevékenységével.

Arégipithagoreusigondolatfelelevenítőjének,Kopernikusznakezvoltazegyiklegeredetibbérve.Atöbbiérvmásfélevolt,mivelamatematikaigondolkodásbólkövetkezett,vagyisolyanemberszámításainakeredményevolt,akiazégitestekhelyzetekiszámításánakszenteltemagát.Nemcsoda,hogyKopernikusztkortársaielsősorbanmatematikusnaktekintették.Rheticus,akiawittenbergiegyetemenamatematikaprofesszoravolt,aNarratioPrímábanKopernikusztkiválómatematikusnaknevezte,magátpedig„matematikátkedvelőifjú”-kéntmutattabe.Másokhasonlóképpenolyantudósnaktekintették,akiazáltalamegfigyeltégijelenségeknekalehetőlegtökéletesebbformát,amatematikaiformáttudtaadni.Kopernikusztehátittisapithagoreusigondolatnyománhaladt,ugyanisefilozófiaképviselőiamatematikátésacsillagászatotszorosanösszekapcsolták.Arisztotelészakövetkezőszavakkaljellemezteőket:„áthatvaamatematikától,kezdtékaztvallani,hogyennekalapelveimindenlétalapelvei…,aszámokatatermészetbenalegelsődolognaktekintették,aszámokelemeitalételemeinek,azegészégboltotharmóniánakésszámnak”.Emlékezzünkarrais,hogyévszázadokótaazösszestudományközülcsakamatematikáttartottákazösszestudományosdiszciplínákfelülmúlhatatlanideáljának.DenemenjünkvisszaegészenPlatónig(alegendaszerinttávoltartottmagátólmindenkit,akinemismerteamatematikát),elégmegemlítenünkRogerBacont(1214-1294),őaXIII.századbanaztírta,hogy„mindentudománymegköveteliamatematikaalkalmazását”.300évvelkésőbb,márKopernikuszéletébenLeonardodaVinciParagonecíműművébenígyírt:„egyetlenemberigondolkodássemmegbízható,hanemálltakiamatematikaigondolkodáspróbáját”.Sokkorabeli,demégkésőbbitudósszemébenis,kizárólagcsakamatematikaszámítottigazitudománynak,csakamatematikaiútonlevontkövetkeztetésekhelyességébennemkételkedtek,azösszestöbbitudománypedigállandóanmegsemmisítőkritikánakvoltkitéve.Amatematikátamaifelfogásszerintolyantudománynaktartjuk,amelynekfeladataajelenségekszámszerintielrendezése;igaz,ezafelfogássemvoltidegenarégiidőktudósaielőtt.

Rendszerintmegfeledkezünkarról,hogyaXVI.ésXVII.századbanamatematikaazegyetemestudományt(mathesisuniversalis)jelentette,amelyleggyakrabbanmagábafoglaltaakülönbözőtudományokalapelveinekösszességétésazáltalánosanértelmezettmódszereket.Hazeneiműveketírtak,ezekmatematikaiértekezésekvoltak,mivela„matematika”fogalmábatartozottazeneis,aszámtan,amértan,amechanika,azoptikaésahidraulikamellett.Azígyértelmezettmatematikaéléreazeuklideszigeometrialogikaiszabályaikerültek.Nemcsaktudósok,filozófusok,atársadalomtudományokképviselői,hanemaműveltemberekigenszélesrétegeisrendszerintazonosítottaamatematikátazáltalánosanértelmezetttudományosmódszerekkel.Ennekkövetkeztébensokanigenkomolyeredményeketértekelatudománymindenterületén.

Azígymeghatározottmatematikaigondolkodásnéhányalapvetőaxiómaelfogadásátköveteltemeg,amelyeklehetővétettékalogikailagmegszerkesztettkövetkeztetéseklevonását.EzértválasztottaKopernikuszaDeRevolutionibuscíműműbenagondolkodásközpontitézisét.Szükségvoltennekelfogadására,haaműszerzőjenemakartelsüllyedniamindennaposmegfigyelésekbőllevont,lavinaszerűennövekvőanyagtengerében.

Elkellismerniennekagondolkodásistílusnakazújszerűségét,amelyakövetkezőelvenalapszik:nemszabadragaszkodnibizonyoskövetkeztetésekhez,haavizsgálatfolyamánkiderül,hogyhamis,ellenbenösszekellgyűjteniazokatabizonyítékokat,amelyekbizonyos,egyelőremégnemellenőrzötttézishelyességétmegerősítik.Ígyazutánmegállapíthatjuk,valóbankiérdemli-eazatézisazújelméletmegjelölést,ésmintilyen,helyettesíteniekell-eazelőzőelméletet,amelymostmárelvethető.Így,éscsakisígyfejlődhetatudomány.

Kopernikusztudományosgondolkodásimódszerérőlnemmaradtfennsemmiféleértekezés,főművébenazonbanéppeneztazeljárásimódotválasztotta.Gondolataiútjátközelebbrőlmegvizsgálvabebizonyosodik,hogyaDeRevolutionibusazemberiértelemfejlődésénektörténetébenazértfoglalhatelolyanelőkelőhelyet,mertalkotójaaszédítővíziókatösszetudtaegyeztetniatudományosgondolkodásszigorúszabályaival,amelyekazutánvéglegesenkijelölikegyműrangjátakoregyébműveisorában.

Anagyművészekalkotásaivalellentétbenmégalegnagyobbtudósokműveiishamarelavulnak.MinekköszönhetiaDeRevolutionibusmégszázadokmúltánisrendkívüliéleterejét?Azokbanazidőkben,amikoratudományosfelfedezésekösszehasonlíthatatlanulgyakrabbankapcsolódtaknagyintellektuálisélményekhez,mintma,Kopernikuszfelfedezéseazemberigondolkodáshatalmáthirdette.Aztsemszabadelfelejtenünk,hogyacsillagászat,amelyazösszestudományközöttalegpoétikusabbésabeavatottakatalegnagyszerűbblátvánnyalajándékozzameg:lehetővéteszi,hogyagondolkodásszigorúszabályaitaképzelőerővégtelengazdagságávalkapcsoljákössze.Etudományágsajátosjellegeegymagaazonbannemtudtavolnabiztosítaniakopernikuszifelfedezésmaradandóságát,hanemarendkívülritka,fegyelmezetttalálékonyságlenneaműfőcrőssége.JobbanjellemezzükKopernikuszszellemiségét,hagondolkodónaktekintjük,minthahagyományosancsillagásznakvalljuk.Mindamellettnemazáltalánosanismertuniverzálisérdeklődésérőlvanszó,hanemarról,hogyaNapot,aHoldatésacsillagokatmegfigyelveműveolvasóinakagondolkodásújhorizontjátmutattameg.HateháthelyesenKopernikusztaz„újégboltmegteremtőjé”-neknevezzük,egyszersmindarraisgondolunk,hogymegalkottaaFöldújképétis,pontosabbanszólvakijelölteaFöld

újhelyétavilágmindenségbenésezzelegyüttazemberújhelyétazáltalalakottbolygón.

AmikorKopernikusztizenháromévesvolt,azolaszhumanistaPicodellaMirandola(1463-1494)Azemberméltóságáról(Dehominisdignitata)címűhíresművébenakövetkezőketírta:aTeremtőígyszólazelsőemberhez:„Tevagyavilágközepe,hogykényelmesebbenkörültekinthessmindazon,amiavilágonvan”(ford.KardosTibor).AmikorMirandolaeszavakatírta,nemsejtette,hogyegy-kétévtizedmúlvaazAlpoktólészakramegszületikagondolat,amelymegváltoztatjaazemberekévszázadokótavallottmeggyőződését,hogyavilágmindenségközéppontjábanélhetikleéletüket.Amikormaaztmondjuk,hogyaNap„csillagagalaktikaelővárosában”ésaFöld„kozmikushajó”,amelyavégtelentérbenvitorlázik,csaknemmindigKopernikuszzseniálisötleteaforrásunk.Felfedezésekövetkeztében„azemberbolygója”lényegesenszerényebbszerepetkapott,mintaddig.Megváltozottazösszehasonlítómérce,amelyetazemberalkalmazott,amikormagárólésazáltalalakottFöldrőlgondolkodott.

HelyesenírjaHerbertButterfieldAmaitudományszármazástana(1300-1800)címűkönyvében:„Amikoradolgokatamegfelelőarányukbanmeglátták,azegészistenierőfeszítéstúlnagynakkezdettlátszani,Istenfáradozásánaktárgyapedigtúljelentéktelennek.”Ezértnevezikkopernikuszialapelvnekavilágmindenségegységéthirdetőésmamáráltalánosanelfogadottalapelvet,amelykimondja,hogyaFöldnekavilágegyetembenelfoglalthelyzetesemmivelsemkülönbözikvégtelensokmáségitesthelyzetétől.

Kopernikusztóleltérőenmamárnembefejezett,harmonikusváltozatlanságbadermedtalkotáskéntképzeljükelavilágmindenséget.Tudjuk,hogyállandóanváltozik,ésinkábbazállandóanhömpölygőfolyamhozhasonlít,mintörökremegszerkesztettórához.Hogyígyvan-evalóban,nemtudjuk,hiszenatudománytörténeteéppeneztmutatja,hogyalegfrissebbtudományosfelfedezéssemmindigigaz.AvilágmindenségfelépítésérőlfolyómaivitákbanKopernikuszneveugyanolyangyakranfelmerül,mintaXVI.ésXVII.században,amikorrendszerekörüllángoltfelatudósokszenvedélyesvitája.

AlbertEinsteinLeopoldInfelddelközösenkiadottAfizikaforradalmacíműkönyvébenaztírta,hogyKopernikuszharcaPtolemaiosznézeteiellennemvoltjelentős,mivelarelativitáselméletmegvilágításábanakétrendszercsupánakülönbözőkoordináta-rendszerekmegválasztásábankülönbözikegymástól.Megállapításátmástudósokazzalcáfolták,hogyanaprendszerbencsaknemazösszesanyagaNapbankoncentrálódik,amelynektömege330000-szernagyobb,mintaFöldtömegeés750-szernagyobb,mintazösszesbolygótömegeegyüttvéve.Ezenkívülnemmindigtudjuktetszésszerintmegválasztaniavonatkoztatásirendszereket,különösenakkornem,hanemcsakmagátamozgást,hanemazaztjellemzőtörvényeketisvizsgálniakarjuk.Hapéldáulfénysugárútjábantáncolóporszemekmozgásátfigyeljükmeg,tetszésszerintiporszemettekinthetünkvonatkoztatásirendszernek,dehaamozgástirányítótörvényeketakarjukmegérteni,bizonyoskitüntetettrendszertkellválasztanunk.AvilágmindenségbenéppenaNapezakitüntetettvonatkoztatásirendszer,aholéppúgyérvényesülnekagravitációstértörvényei,mintaspeciálisrelativitáselmélettörvényei.Ilymódonakopernikusziheliocentrikusrendszertnemcsakhogynemszorítjakiazeinsteinirelativitáselmélet,hanemfelishasználja,mintolyankoncepciót,amelymeghatározzaamegfelelővonatkoztatásirendszert.

Ezisbizonyítja,hogyakopernikuszielméletmaisjelentősacsillagászatban

ésafilozófiábanegyaránt.Emlékezzünkarra,hogyKopernikuszakövetkezőgenerációnakmégegyörökségethagyott:ismerjükmegaminketkörülvevővalóságot,ésezzelösszefüggésbenalkossukmegavilágmindenségésaFöldminéltökéletesebbképét.JohannWolfgangGoethe,akinemcsaknagyköltő,hanemkiválótudósisvolt,megfigyelte,hogyamikoratermészetijelenségekbenvalamilyengondolathelyességétakarjukellenőrizni,agondolatigengyakranellentmondérzékeinknek.MegfigyelésétGoethenagyonszembetűnőpéldávaltámasztottaalá:„Akopernikuszirendszernehezenérthetőgondolatonalapszik,ésállandóanellentmondérzékeinknek.”EkijelentésalapjánkiegészíthetjükaKopernikuszrólalkotottmeglehetősenegyoldalúképet.Atudósméltatóiugyanisáltalábanacsillagásznakahagyományostekintélyekkelvívottharcáthangsúlyozzák,viszontnememlítenekegymásiktényezőt,amelyavilágmindenségtudományosképénekkialakulásaszempontjábólrendkívülfontos:elméleteszögesellentétbenálltavalóságérzékeinknyújtottaképével.TudotterrőlmagaKopernikuszis,könyveelőszavábanaztírta,hogyművétbizonyára„értelmetlen”-nekfogjáktalálni.ADeRevolutionibusI.Könyvéneknyolcadikfejezetébenszóltarról,hogyaFöldrőlazégboltratekintveúgylátszik,minthaazegészvilágaFöldkörülforogna.Ezcsakérzékicsalódás,jegyeztemeg,amitazisbizonyít,hogyamikorahajóelhagyjaakikötőt,úgytűnikfel,minthaamezőkésavárosokhátramaradnánakésahajósokmindenhajónkívüllevőtárgyatúgylátnak,minthaazokhátrafelémozognának,őkmagukpedigmozdulatlanokahajóntalálhatómindentárggyalegyütt.

Kopernikuszareneszánszlegnagyobbtudósaiközétartozott.Etudósokhelyesenragadtákmegazemberimegismeréslényegesproblémáját:azérzékitapasztalatotésagondolkodástkétolyantényezőnekfogadtákel,amelyekkölcsönhatásaavalóságmegismerésefolyamatábannélkülözhetetlen.Tudták,hogyazemberiagyazérzékekközvetítésévelszerzettbenyomásokatnempasszívanraktározzael,hanemfeldolgozzaőket.A„tapasztalat”-otésaz„értelmet”néhányszorugyanazzalakifejezésseljelölték.Aközöselnevezésgyakrankülönbözőtartalmatrejtett,mígakülönbözőelnevezésközöstartalmatistakart.Együttesalkalmazásukateológiaellenirányulóhumanistaszemléletetjelentette,másszóval:adogmatikusnézetekkelszembehelyezkedőkritikaimagatartást.Ahagyományosdogmatikatekintélyeellenatapasztalatésazértelemérveitegyarántfelhasználták.

Atávcsőésamikroszkópfeltalálásaelőtt(tehátmielőttatudósokérzékszerveikettökéletesítenitudtákvolna),azemberigondolkodásvoltazegyetlenműszer,amelylehetővétetteamindennapimegfigyelésekkritikaifelülvizsgálását.Kopernikuszugyanolyancsillagászatiműszerekethasznált,mintazókoricsillagászok.Ezekkétségtelenülfélreisvezethettékőt,mintahogyanfélrevezettekannyielőtteésutánaélőcsillagászt.Nemcsodatehát,hogyannyienergiátfordítottaszabályosgondolkodáselvénektökéletesítésére.Tisztábanvoltazzal,hogybárafogalmakatapasztalatokbólszületnek,azérzékibenyomásokatnemtarthatjuktökéletesenhűnek.AXIV.századipadovaiMarsigliolaszírómeghatározásaszerintazokmindig„átgondolttapasztalat”-ok(sensataexperientia).Azemberiagyugyanisanagyonsokbenyomásközülcsakazokatválogatjaki,amelyekamegismerésifolyamatbanavizsgálatcéljáttekintvefontosak.Egyészlelősemmentesatudatábanmárelrendezetttapasztalatelőbbieredményeitől.Ígytehátmindenmegismerésifolyamat„érzékszervi”és„értelmi”elemekbőláll.Kantéskövetői

mégazthirdették,hogytudatunkazérzékszervekáltalnyújtottanyagotcsakszintetizálja,későbbazonbankitűnt,hogyezazanyagértelmielemeketismagábafoglal.Ezarrakésztetteamaifilozófusokat,hogyújólagmaghatározzákaz„empirizmust”ésa„racionalizmust”elválasztóhatárokfogalmát.

HaKopernikuszrajobbanillikagondolkodó,mintacsillagásznév,akkortalálóbblenneőtaheliocentrikuselméletmegalkotójánakmintfelfedezőjéneknevezni.A„felfedezni”szóavalósághozvalópasszívviszonytfejeziki,az„alkotni”szópedigaztjelenti,hogyavilággalszembenaktívmagatartásttanúsítunk,ésígygazdagítjuktudásunkat.Akopernikuszifelfedezéslényegeakárhogyanisnevezzük,változatlan:függetlenattól,hogyazégitestekmilliárdjaiközülmelyikalakhelyünk,azemberamegfigyelésekbőlkiindulvaazértelemésaképzeleterejévelolyanművekettudalkotni,amelyekvezérfonalatadnakagondolkodóknemzedékeiszámára,akikközöserőfeszítésselalakítjákkiaFöldegyretökéletesebb,újképét.Azazintellektuálisélmény,amelyKopernikusznakmegadatott,káprázatvolt,ilyenatudományoktörténetébentöbbszázévbenhaegyszermegtörténik.Ezértcsodálatotkellkelteniemais,amikoregyetlennemzedékéletébenolyansokésnagyfelfedezésnekvagyunktanúi.

ERATADOMNIAQUAENONESSENTPHILOSOPHIA

MINUSATTENTUS

Mindarra,aminemvoltfilozófia,kevésbévoltfigyelmes

BOGDANSUCHODOLSKI

KOPERNIKUSZJELENTŐSÉGEATERMÉSZETTUDOMÁNYOKÉSAZEMBERRELFOGLALKOZÓTUDOMÁNYFEJLŐDÉSÉBEN

Taláncsodálkozástkeltafenticím.EtanulmánybanismertetjükKopernikuszjelentőségétnemcsakatermészettudományok,hanemazemberrelfoglalkozótudományfejlődésébenis.CsaknemmindannyianaXIX.századneveltjeivagyunk,amelybenatermészettudományoséshumánműveltségűembereksorsaelkülönült.Amúltszázadneveltjeivagyunkabbanazértelembenis,hogymégemlékezünkazokraapróbálkozásokra,amelyekkelkülönmódszertanialapelveketakartakmegállapítaniatudományekétterületén.AXX.századbanélünk,amelybenatermészettudománynakésahumántudománynakfőkéntakultúraésatechnikaellentétébenkifejezésrejutókonfliktusaelháríthatatlannaklátszottéslátsziksokemberszámára.Aháborúmegsemmisítésselfenyegetikultúránkalapvetőértékeit,életünknéhányterületétpedigatechnikatársadalmilagnemellenőrzöttfejlődéseveszélyezteti.Ezértkönnyenazthihetjük,hogyatermészettudományésahumántudományokközöttegyremélyebbaszakadék.

Etapasztalatnakellentmond,haelgondolkodunkKopernikuszéletművénésegyúttaltulajdonképpenatermészettudományoselméleteknekahumántudományokbanbetöltöttszerepén.Kopernikuszelfogadásánaktörténetébenéppenazalegfontosabb,hogyatermészettudományalapvető,mélyvilágnézetiellentmondásokkiindulópontjalett.HaelgondolkozunkKopernikuszéletművén,nemcsakacsillagoktudományánaktörténetéről,hanemacsillagokkalismerkedőembertörténetérőliselmélkedünk.EzakétszempontelválaszthatatlanulösszekapcsolódikKopernikusztevékenységébenésrendszerénekhalálautánisorsában.

AXVI.századelsőfelébenavilágmindenségújelméletecsakacsillagászokszűkkörétérdekelte.AXVI.századvégénésaXVII.századbanazonbanigenfontoslettezatudománymindazokszámára,akikmegakartákismerniésmegakartákérteniazemberhelyzetétatermészetnagyvilágánbelül.Kopernikusztanánakhíveitazegyháznemazértüldözte,mertacsillagokról,aNaprólésaFöldrőlújnézetekethirdettek,hanemazért,mertecsillagászatitézisekbőlújemberszemléletfakadt.AzegyházatközvetlenülnemérintetteaFöld,aNapésacsillagoktudománya,deazérdekelte,hogyazemberekmitgondolnakavilágmindenségbenelfoglalthelyükről.EbbennyilvánulmegatermészettudományéshumántudománysorsánakelválaszthatatlanságaKopernikuszéletművébenéshalálautánitörténetében.

Milyentapasztalatokbanrejlikazemberrőlésatermészetrőlszólóigazság?VajonaXIX.századtapasztalataiban,amelyekahumánésatermészettudományellentétérőlgyőztekmegbennünket,vagyakopernikuszi,történelmitapasztalatokban,amelyekkimutattákazokkapcsolatát?

Úgygondoljuk,hogyehhezazigazsághozésegybenazeurópaitörténelemnagyigazságáhozisakopernikuszieszméknyománhaladvajutunkel.HatovábbgondolkodunkKopernikuszéletművén,arrólgyőződünkmeg,hogyatermészetreésakultúráravonatkozófogalmakközöttiszoroskapcsolatazókorigörögcivilizációidejébőlszármazik,amikoravilágésazemberképeelválaszthatatlanulösszeforrt.Nemcsakagörögfilozófia,deagörögművészet,főlegagörögdrámabizonyítjaazemberésavilágkapcsolatát.Alogoszésazethoszfogalma,amelyetagörögfilozófiaésagörögdrámafejlesztettki,azembertalétóriásihatalmánakalávetett,deugyanakkoracsillagokbanmegírtsorsaellenlázadólénynekmutatta.Agöröghagyományavégzethagyományavolt,amelyegyformánuralkodottazistenekésazemberekvilágában,deugyanakkorazembersorsellenilázadásánakishagyományavolt,amelyetPrométheuszlángolófáklyájaszimbolizált.Ezalángolófáklyajelképezteaztalelkesedéstis,amelylehetővétetteazembereknekatechnikafejlesztését.Atudásvilágosságávalésatechnikahatalmávalazembermegszerezteazuralmatavilágfelett,amelyheztartozottésamelybárellenségevoltegyidejűlegengedelmeskedettisneki.

Azeurópaikultúrábanatársadalmiélet,ametafizikuselképzelésekésaművészetekmásiránybanfejlődtek,mintGörögországban.Mégisagörögdrámaésagörögmitológiamaradtfennazeurópaitudatban,mivelazembernekavilágmindenségbenelfoglalthelyeugyanolyanfontosproblémamaradt,amígatermészettudományésazemberrelfoglalkozótudományfejlődésekölcsönösenfüggöttegymástól.

Areneszánszkorábaneproblémákatújterületekenisfelfedezték.Avilágésazemberközépkorifelfogásaelleniharcbanareneszánsznagyművészei,költői,nagyutazóiéstudósai,nagypolitikusaiéshadvezéreiavilágújarculatáttártákfel,újmódonolvastakamúltromjaibólésemlékeiből,máskéntszerveztékazállamokatésavárosokatmintrégen,másképpenfogtákfelazemberboldogságát.

Azanyagiésszellemivilágújalakjátfeltáró,nagyfelfedezésekkoraabátortettekésmerészvállalkozások,atudatlanságésazengedelmességfölöttaratottgyőzelembőlfakadóörömkoravolt.

Vanvalamiszimbolikusabbanazelragadtatásban,amellyelakoraireneszánszművészei

Dávidalakjátmegformálják.Fiatalosbátorságéserősugárzikaművekből,amellyelDávidlegyőzianálasokkalhatalmasabbellenséget.AragyogófirenzeiszobrászművészetbenaXV.századderekánDonatelloasajáttetténeltűnődőgyőztesfiatalalakjátmintáztameg.AndreadélCastagnougyanebbenazidőbenDávidotszinténagyőzelmeutánábrázolta,amintadrámaiszínekkelmegfestettégháttereelőttáll,telelelkesedésseléselragadtatással,magasbaemeltkézzel,szétnyitottujjakkalhirdetveanagyságdiadalátésagyőzelemörömét.

AgyőztesemberjelképeaXV.ésaXVI.századfordulójánmásalakbanjelentmegGiorgioneháromfilozófustábrázoló,elgondolkoztatóképén.Mígakétöregebbszomorúsággalésharaggaltekintavilágba,afiatalharmadikkezébenkörzőtésszögmérőt,azújtudományszimbólumaittartva,reménnyeléselragadtatássalnéziazelétárulótájat,azégboltotésaNapot,amelyetvizsgálnifog.

Talánsohasemfogjukmegtudni,hogyezafiatalfilozófusKopernikuszvolt-e,ahogyanalegendatartja.Dehaezazarcképnemisőtábrázolja,akkorisszimbólum,amelyneksegítségévelGiorgioneavilágmegismerésénekúj,kopernikuszimódszerétmutatjabe,szembeállítvaarégi,elvont,verbálisreflexiókkal.

Avalóságnakeztazújvizsgálatimódszerét,amelyetaFöldbátoréskitartómegismerésébenalkalmaztakelőször,felhasználtákanagyutazókis,Kolumbuszszalazélen.EzamódszertettelehetővéMachiavellinek,hogyleleplezzeapolitikaiharcokmechanizmusátésazállamirányításszervezetét.LeonardodaVinciésDürertökéletesítetteamódszert,majdátlépveafestészethatárainazemberitestésatermészetanyagiformáimegismerésénekteoretikusaikéntlépettfel.

AmódszerdiadalaKopernikusznakavilágtelepítésérőlírottnagyművevolt,amelyegyévbenjelentmegVesaliushasonlóankiválóésmerészDehumanicorporisfabrica(Azemberitestfelépítéséről)címűtanulmányával.

Sokfélekonkrétkutatásimódszertismertek.Azújmódszeralapvetőtartalma,szellemeazembereketmélyebbgondolkodásraésmerészebbcselekedetekreösztönözte,ésazembernekasajáttudatábavetettbizalmátfejezteki,amatematikáthívasegítőtársul.

Ebbenazidőbenamatematikafontosságátmégtöbbreértékelték.Kopernikuszislelkeshirdetőiközétartozottésnyíltanvallotta,hogyelméletételsősorbanazalkalmazottmatematikaiszámításokegyszerűségedicséri.„Azavéleményem,hogykönnyebbelfogadni,minttörniafejünketakörökcsaknemvégtelenmennyiségén,ahogyanazoknakkelltenni,akikmegtartottákaFöldetavilágközepén.Ittinkábbatermészetbölcsességétkellkövetni,amelyszigorúantartózkodottafeleslegesvagyhaszontalanmegteremtésétől,inkábbegydolgotlátottelsokfélekövetkezménnyel”.

IlyenmódonKopernikuszamodernismeretelméletfőproblémáját,azemberitudatésatermészetitörvényekösszefüggésétfogalmaztameg.Miazoka,hogyamiatudatszámáraigazság,azegyszersmindavalóságtörvényeis?Vajonazemberitudatműködikúgy,ahogyanaztatermészetbölcsességekívánja,vagyatermészetbölcsességeműködikúgy,ahogyanaztatudatdiktálja?

EbbenazértelembenmondtaKopernikuszavilágmatematikaiképétfelvázolóelméletrőlezeketajellemzőszavakat:„…ebbenazelrendezésbentaláltukmegtehátavilágcsodálatosrendjét,…amelyetmásmódonfeltárninemlehet”.

HaebbőlaszempontbólelemezzükKopernikuszéletművét,ésfigyeljükmegatudóshalálautánaműtovábbisorsát,akkormegállapíthatjuk,hogymindkettőszorosanatermészettudományokfejlődéséhezésazemberöntudatánakfejlődéséhezkapcsolódott.

KopernikuszEurópatörténelménekabbanakorszakábantűntfel,amikorazemberbizalmaelőszörrendültmegamegismerésaddigiformáiban.

MibennembíztaktöbbéEurópábanazemberek?Egyreinkábbelvetettékaközépkoriskolasztikaelméletét.Askolasztikusfilozófiaifelfogáslényegébenaddigbízottazembersajátértelménekerejében,amígazmeghatározottmódonkapcsolódottahittételeihez,alétmetafizikusfelfogásához.Askolasztikaugyanisazemberitudatésazistenikinyilatkoztatásrokonságábavetetthitretámaszkodott,amelynekértelmébenazembermegismerőtörekvéseinekéstevékenységénekeredményességétaföldiléttökéletesítésénekmetafizikuselvebiztosította.

Areneszánszkétségbevontaeztazelvet,rámutatott,hogyezalapjábanvéveavalósággalnemszámolódogmatizmus.Areneszánszegyedülazembermegismerőképességébevetettebizalmátésezzelteljesenújmódszerlehetőségéttártafel,nevezetesenazempirikusvalóságérzékifelismerésénekmódszerét.Arrólvoltszó,hogyahitbéklyóitólmegszabadulvasajátszemszögébőllássamindatermészetet,mindatörténelmet.Areneszánszakonkrétdolgokraésakonkréteseményekrevonatkozóérzékimegismerésfejlődésénekkorszaka;mindatermészeti,aföldrajzikörnyezet,mindpedigamúlt,ahagyományok,aműemlékek,szobrokközvetlen,érzékimódonvalómegismerésénekkorszaka.

Kopernikuszabbanazidőbenalkottamegújismeretelméletét,amikoradogmatikusésskolasztikusracionalizmustfelváltottaakonkrétvalóságérzékimegismerésénekelve.Acsillagászmindakétfelfogástelvetette,ezzelnagymértékbenelősegítetteazúj,tudományosmegismeréskidolgozását,amelyegyarántszembenállazintellektuális,dogmatikusspekulációvalésazérzékitapasztalatközvetlenadatainakelfogadásával.Kopernikusznagyságátnemegyszerazzaljellemzik,hogyvoltbátorságaszembehelyezkedniazakkorelismerttekintélyekkelésadogmákkal.Nagyságátazonbantalánmégjobbanbizonyítja,hogyfenntartássalfogadtaelazérzékitapasztalatközvetlenadataitis,aztállítva,hogyaNapnemkelfel,ésnemnyugszikle.Kopernikuszelméletenemcsakazértvoltbátor,mertelvetetteazantik,abibliaiésaskolasztikushagyományokat,hanemazértiséstalánfőlegazért,mertazáltalaalkototttudományszembehelyezkedettazáltalánosemberitapasztalatközvetlenérzékiadataivalis.

Kopernikusszalindultfejlődésnekamegismerésnekezazújmódszere,amelyazújtudománybanolyansikeresenbevált.Avilágmatematikaimegismerésénekezamódjaazonbanösszeütközésbekerültazemberekközvetlentapasztalatokalapjánkialakítottvilágképével.Mígatudományavilágotegyreelvontabbformábanmutattabe,aXVII.századművészete,főkéntaflamandművészet,avilágotaközvetlenérzékitapasztalatokvilágakéntábrázolta.Azemberkörnyezeteaművészetszemszögébőlnézveérzékivilágnakésnemamatematikaisémákvilágánaklátszott.

JohnLocke(1632-1704),akiolyanbehatóantanulmányoztaazismeretelméletet,különösfigyelemmelhatároltaelegymástólavilágkétféleelfogadását.Aztál!ította,hogybenyomásaink,elképzeléseinkvalójábanazemberszubjektívállapotai,autentikus

valósága.Vajonakékségszínevalóbanlétezik?kérdezte.Vajonvalóbanlétezikazégboltkéksége,avirágokkéksége?Lockevéleményeszerintnincsértelmeakérdésfeltevésének.Akékség,mintbelső,emberitapasztalatlétezik,akékségkétségtelenüllétezik,tekintetnélkülarra,hogymitmondatermészettudományannakreális,emberenkívülilétezéséről.Nincsértelmemegkérdezni,hogyakékségvalódi-e,vagyhamis,egyszerűenvan.AművészetnekLockevéleményeszerintfoglalkozniakellettezzelaszubjektívvalósággal,amelyrőlnincsjogunkmegmondani,hogyvalamilyenmódonmegfelel-eazobjektívvalóságnak,deamelyrőlmindenkétségetkizáróantudhatjuk,hogyamiemberivalóságunk.Atudományviszontnemtapasztalatainkszubjektívállapotának,hanemlétigazságnaktartjaavalóságot,amelyarróltájékoztat,milyenisalétvalójában.

ÍgyaXVII.századbanmegerősödöttazemberönbizalma.Ennekafolyamatnakkétokavolt:egyrésztmegnőttazemberbizalmaakonkrétéletevalóságbólszármazósajátérzékitapasztalataiban,eztavalóságotaművészetábrázolta;másrésztmegnőttazemberbizalmaavalóságnemérzékiésnemelképzelhetőmegismerésében,amatematikaiésabsztraktmegismerésben,avalósághozhűen,deazemberélményeihezéstapasztalataihoznemhűen.

Korunkproblémáitvizsgálvafeltehetjükakérdést:vajonamegismerésnekezakétformájamegkülönböztethető-emais?Ésajövőben?Vajonahogyannéhánymaitudósésfilozófusmondjaelkell-evalóbanfogadniazemberkétkultúrájánaktézisét:atudományos,matematikai,absztrakt,sajátszemmelnemlátott,azemberelképzeléseivelésérzéseivel,konkréttapasztalataivalnemösszefüggőkultúrárólésaszemléletes,plasztikus,konkrét,élő,azirodalomésaművészetközvetítésévelazembertapasztalataivalösszefüggőkultúráról?

Ekétlehetőségetmérlegelveúgygondolom,inkábbatermészettudományokésahumántudományokintegrációjátvárhatjuk.Úgygondolom,hogyekétkultúraintegrációjátazteszilehetővé,hogyamoderntermészettudományésamodernhumanisztikamamáskéntvetifelakérdéseit,mintaXIX.században,amelyekmiattösszeütközésbekerültekegymással.

Atermészettudományokésahumántudományokemásfajtakérdésfeltevéseazzalameggyőződésselfüggössze,hogyazemberazigazságotnemannyiraavalóságegyszerűutánzásával,haneminkábbannakmegteremtésévelérhetiel.

Atermészettudományokmamárarrólaszintrőlindulnakfejlődésnek,aholazegyetlenproblémaalétezővalóságmegfigyelésevolt,ésafejlődésnekarraafokárajutnakel,aholalétezővalóságmegfigyelésénekkapcsolódniakellavalóságmegteremtésénekfolyamatával.Amegteremtettvalóságképeziazutánamegfigyeléstárgyát.Atermészetbenrejtőzőatomenergiátafizikusoknakelőszörfelkellszabadítaniuk,hogyvizsgálataikésmegfigyeléseiktárgyalehessen.Ugyanígyvanatársadalomtudományokbanis.Magánakazembernekamegismeréséhezsemelegendőcsakatörténelemfolyamatátmegfigyelni,amelybenazembervalamilyenmódonfelhívtamagáraafigyelmet.Újtársadalmivalóságotkellteremtenünk,amelybenazutánfényderülarra,miisazembervalójábanésmilehet.

Maatudománynak,atechnikánakésaművészetnekközöselveazameggyőződés,hogyavalóságotújvalóságmegteremtésévelismerjükmeg.Akétkultúra,atudományosésa

művészetikultúraújésnagyintegrációjahajthatóvégre,haarraameggyőződésretámaszkodunk,hogyazigazságavalóságújalakjaitmegteremtőemberialkotóerőkifejezése.Természetesenlehetpesszimistaésbaljóslatúnézetethangoztatni,amelyszerintatudományésatechnikavégülismegsemmisítiatermészetetésazemberéletétis,desokkalmegalapozottabbnaklátszikazafelfogás,amelyszerintavilágmegismerésénekfejlődéseazemberitudásttáplálóforráslesz,ésazemberavalóságotvágyainakmegfelelőenalakíthatjamajd.

EzekutántérjünkvisszaismétKopernikuszéletművéhez.Láthatjuk,hogymilyensokszálkötösszevelebennünket.Havisszaemlékezünktudományosvizsgálataira,amelyeketteljesmagányábanafromborkitoronybanvégzett,csaknemmindenműszernélkül,shaezzelszembeállítjukamaihelyzetet,amikorazembereljutacsillagokig,smostmárnemcsakrendkívülpontosésóriásiteleszkópjaivalfigyeliazégboltot,deűrrepülésekkelisegyrejobbanmegismeri,látjuk,hogymilyentávolvagyunkettőlazegyszerűésbátorkorszaktól.Ugyanakkorazonbanaztislátjuk,hogyKopernikuszproblémáiszakadatlanulamiproblémáinkis.

Kopernikuszmeggyőzöttarról,hogyavilágmindenségetújmódonmegismerőemberszellemiéleténekmáskéntkellettalakulnia,mintamikorazemberekengedelmesenelfogadtákavalósághagyományosképét.Meggyőzöttarrólis,hogyazújszellemikultúraújemberilétetésemberitudatotigényel.Ma,amikorazatomkorbanatermészetmegismerésénekmagasabbfokárahágtunk,azemberéletenehezebbésfelelősségteljesebblesz.Ésismétugyanazokakérdésekvetődnekfel,mintKopernikuszkorában:azégboltmegismerésénekszükségessége,azembernagyságánakmodellje,aFöldhelyeavilágmindenségbenésazemberhelyeaFöldön,tehátatermészettudósokésahumántudományokművelőineknagyszövetsége.

Azembermegismerőképességébevetettbizalommegerősödése,amelyareneszánszkoremberérejellemző,rendkívüliésdrámaimódonegyrenövekvőnyugtalansággalpárosult,amelyavilágésazemberhagyományosképénekleleplezéseésmegsemmisítésesoránkeletkezett.Azembergondolkodásaéscselekedeteinekbátorságamegingattaaközépkorvilágképét,amelykijelölteazemberhelyétavilágban,feladatait,felelősségét,életecélját.

Vajonezabátorságmegmutatta-eazembernekazigazésboldogutat?ezvoltazanyugtalanítókérdés,amelyetegyregyakrabbantettekfelakésőreneszánszkorában.

OlaszországbanaquattrocentoalkonyánlépettfelSavonarola,akielítélteaMediciekFirenzéjét,életükpompáját,avároskultúrájánakcsillogását.HatásáraFicinotűzbevetette„pogány”műveit;Botticellielégette„pogány”képeit.Mitehátazéletigaziértelme?Miazembertevékenységénekcélja?Vajonagazdagságboldogít-e?AvelenceiCivico-CorrermúzeumbanCarpaccioszokatlanfestményekétgazdagvelenceinőtábrázol,akikaházteraszánülnektörpével,pávávalésfurcsakutyákkal;azasszonyokmesszitávolbaelrévedő,tompa,bambatekintetevalamifélecsodavárástfejezki,amelytalánmegszabadítjaőketazunalomtólésazürességtől.

UgyanakkorazAlpoktóldélreatársadalmiésvallásiösszeütközésekisnövekedtek.Azegyháziésavilágihatalomelvesztettetekintélyét.Aparasztháborúk,főkéntThomasMünzerfelkelése,annakellenére,hogyvérbefojtották,csapástmértafennállórendre.Luther,bárvédelmezteatársadalmirendetésköveteltealázadóparasztokmegbüntetését,

csapástmértavallásra,arómaiegyházra.

Mindenbizonytalannávált;akegyetlenségéspusztításvetteátahatalmat.DürerApokalipsziscíműtizenötnagyfametszeténmutattabeakort,sajátmagátszenvedőemberkéntábrázolva.Boschképeibemutatjákazéletmérhetetlenkegyetlenségétagyönyörökcsalfaigézetében,aFöldretelepültpoklot.EbbenaszörnyűvilágbanazigaziembernekKrisztuskéntkellhordozniakeresztjétazokoskodókésacsőcselékgúnyolódásaközepette.EvilágellentiltakozikaművészAbolondokhajójacíműképén;anagyhumanista,RotterdamiErazmusmegmutatjaavilágőrültségétabalgaságrólszólótragikummalésiróniávaltciielmélkedéseiben.Barátja,MorusTamásAngliábanfejévelfizetetársadalmirendleleplezéséért,amelybena„juhokfelfaljákazembereket”.

Azélethagyományosrendjetehátfelborultésareneszánszkorreményeiiskialudtak.Ebbenazidőbenalengyelcsillagászmagányábabezárkózvamégegycsapástmértazembervágyaira,elképzeléseire.AzaFöld,amelyenazemberekkirályságaannyiraembertelenvolt,nemmaradhatottmozdulatlan,nemmaradhatottavilágmindenségközéppontja.Szürkecsillagként,magánosai),kijelöltpályánkellettkeringenie.

Ilyenmódonamegismeréshatalma,amelyeddigazemberbensajátnagyságánakérzésétkeltette,mostavilágolyanfelépítéséttártafel,amelyazemberfélelménekforrásalett,mivelmegmutattanekimagánosságátéskicsinységét.Avilágmindenségmegszűntkozmoszlenni,amelyeddigazembernekistenteremtettelakóházavolt;avilágmindenségrendjematematikairendlett,azemberiérzésbenésgondolatbannagyobb,deazemberiléttapasztalataibanidegenéshűvös.

CsakkevésmatematikustudtaKopernikuszelméletétavilágmatematikaiharmóniájávalrokonemberigondolkodásdiadalakéntértékelni.Atársadalomszélesebbköreiben,mégatudósokközöttis,azelméletfelháborodástéshosszúszázadokonátfélelmetkeltett.Úgyérezték,hogymegsemmisítiazembernagyságát,ésleromboljaavilágbanelfoglalthelyénekjelentőségétésméltóságát.EztpedignemtudtákKopernikusznakmegbocsátanimégolyankiválóembereksem,mintMelanchton,Bacon,Comenius.Detalánsenkisemélteátmélyebbeneztadrámaiellentmondástazembernagyságaéscsekélységeközött,mintPascal,akiistenítetteamatematikát,ésugyanakkornagyonmélyenérezteazemberilétszükségességétis.Pascalértettemeg,hogyettőlkezdveazújvilágmindenségbenazembernagyságaéscsekélysége,hatalmaésértéktelenségeelkerülhetetlensorsalesz.

Vajonfelismerte-eKopernikuszezeketadrámaiellentmondásokat,amelyeketaFöldrőlésacsillagrólszólóelméletekiváltott?Sokmindenutalarra,hogyKopernikusztökéletesentisztábanvoltjavasoltelméletenagyságával.Ezatudatazonbaninkábbfélelemmelpárosult,hogyrendszerétmintfurcsaságotkigúnyoljákéstalánmégistenkáromlásnakistekintik.Tudjuk,milyensokáighabozott,mígvizsgálatainakeredményétközétette.

Semmisemutalarra,hogyKopernikuszgondoltazokraakövetkezményekre,amelyeketaFöldhagyományoselképzelésétmegsemmisítőbírálatakeltettmindáltalánosabban,minéltöbbenismertékmegEurópában.

Kopernikuszírásaibanésbizonyáraszerzőjüktudatábanisabékeésaharmónia,akomolyságésazörömlégköreuralkodik.Nincsbennüksemmitragikumvagyviharelőérzete,amelyetavilágbanfelkavartak.

Kopernikusztermészetesennemláthattaelőre,hogyfélévszázaddalkésőbbtanainak

megszállottkövetőjét,GiordanoBrúnótmáglyánelégetikRómában,aCampodiFiorin,ésnemsokkalkésőbbmásikhíve,Galileiazinkvizíciókarmaiközékerül.Elgondolkoztatóviszont,hogyneméreztemeg:elméletemegrázóésnemazembereketmegnyugtatóigazság.

Miértvoltezígy?Vajonazért,mertKopernikusz,akinekelméletelegalábbkétévszázadonátfelzaklattaazembereket,hatalmasvitákatváltottki,éskegyetlenüldözéseketidézettelőhahihetünkareneszánsztörténelmibizonyítékoknak-,azegyetemes,avilágnagyharmóniájávalegyütthangzó,belsőharmóniaemberevolt?

Erreakérdésreakkortudunkfelelni,hafigyelembevesszük,hogyKopernikuszelméletétatársadalmitudategyoldalúanszemlélte.Aheliocentrikusrendszertolyanelméletkéntfogadtákel,amelyelmozdítottaaFöldetkiváltságoshelyzetébőlésmozgásbahoztaazt.KopernikuszazonbannemcsakmegmozdítottaaFöldet,hanemmindenekelőttmegállítottaaNapot.Tanaavilágmindenségnagykoncepciója,amelynekközéppontjaéséltetőerejeaNap.Éppenezértharmóniaésörömsugárzikbelőle.

MindennekközéppontjábanírtaKopernikuszacsillagokrólvanaNapszékhelye.Vajonebbenalegnagyszerűbbszentélybentudnánk-ejobbhelyettalálniennekafáklyának,mintahonnanmindentegyszerremegtudvilágítani?Méltánnevezikegyesekaviláglámpásának,„lucernamundi”-nak,másokavilágeszének,vagyaviláguralkodójának.HermészTriszmegisztoszláthatóistennek,SzophoklészElektrájamindentlátónaknevezi.ÍgytehátaNapminthakirályitrónjánülne,irányítjaakörülöttekeringőbolygókcsaládját.AHoldszolgáljaaFöldet,báraHoldaFöldlegközelebbirokona;aNapmegtermékenyítiaFöldet,amelyterheslesz,hogyévenkéntgyümölcsöthozzon.

Kopernikuszheliocentrikusnézeteivelnemálltegyedül.AreneszánszkoralelkesedettaNapért.Különbözőideológiaiszálakfutottakösszeebbeanagyrajongásba:aneoplatonizmusésapithagoreusihagyományok,sztoikusfilozófia,valamintavallásosmisztikaésafranciskanizmusnéhányirányzata,középkorioptikaitanulmányok,amelyekfilozófiaiszempontbólfontosmegkülönböztetésttettekalumenésaluxközött.(Alumenafényáram,aluxamegvilágításerősségénekegysége.)GondoljunkFicinoszámosírására,főkéntazOrphicaComparatioSolisadDenm(1480),valamintaDeSole(1492)címűműveire,amelyekbenmegmutattaaNapéltetőerejét,éskozmikus„tabernaculum”-naknevezteazt.ÍrásaibanazelképzeltésaláthatóteremtőerőaNap,amelymintkirály,trónjánülabolygókközött,hogyazokatkormányozza.Gondoljunkarra,hogymennyireelbűvölteKolumbusztisaNap.

VagygondoljunkLeonardodaVincifeljegyzéseire,amelyekbenaztolvassuk,hogyaNapmozdulatlanavilágmindenségbenésfényemegvilágítjaavilágmindenségösszeségitestét;mindenlélektőleszármazik,mivelameleg,amelyazélőteremtményektulajdonsága,alélekbőlered,ésmásmelegvagyfényegyáltalánnincsavilágmindenségben.ÍgygondolkodvaaNapról,Leonardofelháborodássalszólazokról,akikinkábbazemberekdicséretétzengik,mintaNapét,mertnemlátják,hogyaználuksokkalnagyszerűbbéskiválóbbavilágmindenségben.

ANapereneszánszfelfogásakifejezésrejutKopernikusztanaibanis.Szerinteavilágmindenségzárt,amelybenaNap,avilágnagylámpása,azistenigondviselésragyogótabernaculumauralkodik.ANapéltetősugaraibanforog,keringaFöldnyugodtan,

biztosanésboldogan,miközbenaNapfényébenésmelegébenfürdik.

Említésreméltó,hogyakopernikuszirendszeráltalánosvallásosfelfogásávalellentétbendeBérullekardináliséppenennekabizalomnakésazörömnekakifejezésétláttamegazelméletben.Abbanazidőben,amikorazinkvizíciómárperbefogtaGalileit,megállapította,hogy:„unexcellentespritdecesiécleavoulumaintenirqiteleSoleilestausuivieenlaSciencedesAstres,estutileetdóitestresuivieenlaSciencedesalut,CárJesusestleSoleilimmobiléensagrandeur,etmouvanttouteschoses”(Discoursdel’EstatetdesGrandeursdeJesusseconddiscour1622.(„Ennekaszázadnakkiválóembere,akiaztállította,hogyaNapazégitestekmegismeréséreszolgál,saztazörökboldogságmegismerésénekkellkövetnie,mertJézus—amaganagyságábanmagaamozdulatlanNap,akimegmozdítmindent”.(BeszélgetésekJézusmibenlétérőlésnagyságáról—másodikbeszélgetés).

MígdeBérullekardinálisvéleményeKopernikuszelméleténekmetafizikusésvallásijelentőségérőlmeglehetősenelszigeteltvolt,addiga„naposvilág”eszméjétareneszánszOlaszországbansokkaláltalánosabbanelfogadták.Errőltanúskodnakazújvárosoképítészetimegoldásaiéstársadalmielgondolásai.AzeszmevégülisCampanellaalkotásábanjutottkifejezésre.

AkopernikusziheliocentrikuscsillagászatielméletnekfelelmegCampanellatársadalmirendésszépségideálja,amelyetagazdagantikésolaszhagyományokjegyébenaNapvároscíműművébenmutatbe.

Denefeledkezzünkmegarról,hogyanapvárosutópia,álomkép,talánreményvolt,denemvoltvalóság.Talánaztakartajelenteni,hogyazembermégsemtartozikehhezanaposvilághoz,hanemaFöldhidegévelvanösszekötve?

Térjünkvisszaegypillanatraakorareneszánszheliocentrikuselméletéhez.Ficinonaprajongásábannemmindenkiosztozott.Azörömésaszerelemfranciaköltője,Ronsardacsillagokrólszólóhimnuszaibancsaknemazonazútonhaladt,amelyetFicinokijelölt,deaztisészrevette,hogySaturnusszembehelyezkedikApollóval,ésazabánata,hogyaNappal,a„világlángolóésizzólelké”-velszembehelyezkedneka„csillagok,azéjszakaleányai”.

HasonlóanLeonardoisbáristenítetteaNapottudta,hogyazembernemérhetfelnagyságáigmégegyetlentekintettelsem.Ilyenértelembenmondta:,,ösplendoredélcorposolarenelqualenonsipuofermarel’occhioumatio”.(Oh,Napragyogása,amellyelnemtudmegtelniazemberiszem.)

EztakettősségetMichelangelovetteészrealegdrámaibban.ASixtuskápolnafreskósorozatánaktagja,azUtolsóítélet,amelyetéppenabbanazévbenfestett,amikorKopernikuszaCommentariolnstírta,megmutattaavilágosságésasötétségellentétét.MichelangeloKrisztusaegyesítimagábanJupiterésApollójellemzőit,mertéltetőNap,amelyugyanakkoreliségetmindent,amiél.

Afényésasötétségkettőssége,amelyetolyancsodálatosanfejezkiaMedicieksíremlékeallegorikusalakjaibanis,anagyművésztöbbversénektárgyavolt.

Azokagondolatok,amelyeketMichelangeloafestészet,szobrászatésköltészetnyelvénfejezettki,GiordanoBrunoésBernardinoTelesioműveibensokkaltudományosabb

elmélkedésektárgyátképezték.GiordanoBrunofőkéntaDegl’Heroicifwori(Hősihevületek.)címűműötödikdialógusában,amelybenDianaésAkteonmítoszát,valamintApollóharagjátírjale,felhívjaafigyelmetaNapmélyellentmondásosságára,éltetőerejére,amelyugyanakkormegissemmisítiazéletet.Bárazember„helitrop”eztanevetviseliaDellacausa,prinápioetUnó(Azok,azelvésazEgy)címűművedialógusainakegyikalakjamégsemnézhetaNapba.Csaksötétségetlát,akiaNapbanéz.

BemardinoTelesioaDereminnatura(Atermészetről)címűművébenaNapothasonlóanéletadókéntjellemzi.Alétmegfogalmazásábanazonbankétellentmondótételtveszfel:afény,avilágosság,ameleg,amozgásmellettlétezika„földielem”asötétség,amozdulatlanság,ahideg.

ANapésaFöldedrámaiságátCampanellaéleteésmunkásságaiskifejezi.AbörtönbenaviseltszenvedéseiellenéreújamegAlSole(ANaphoz)címűhimnuszát.ANapatermészetésazégitestekatyja.Kériistent,hogyvilágosítsamegőt,bárazemberekelraboltáktőleaNapvilágosságát.Úgyálmodikazemberekjövendőállamáról,mintaNapvárosról.

DemilyenvonatkozásbanésmilyenértelembentartozikazemberaNapvároshoz,ésaFöldárnyaimilyenvonatkozásbanésmilyenértelembenalkotjákazemberkirályságát?

Azemberisorsdialektikájátareneszánszíróiéppenabbanlátták,hogyanaposlétazemberteljesíthetetlenvágya.AsötétségbenésahidegbenvágyakozikaNapután,dehaaNapbanéz,sötétségetlátéshaközeljuthatnahozzá,elégnetüzétől.MertazembernemFőnix,ahogyaztMichelangeloisészrevette,akielpusztultaNapban,deaNapsegítségévelújjáisszületett.

Haelfogadjukaztanézetet,hogyKopernikuszinkábbaNapotállítottameg,mintaFöldetmozgásbahozta,akkormegértjükelméletekülönössorsátatörténelemsorán.Azemberiségtörténetébenugyaniselsősorbanazanézetváltóriásijelentőségűvé,hogykimozdítottaaFöldetkiváltságoshelyzetébőlésmintacsillagokegyikét,keringésrekényszerítetteavilágmindenségben.Hiszenmindenviszályéppenazokbólakijelentésekbőlszármazott,amelyeketKopernikuszaFöldrőlésnemaNaprólmondott.

Miérttörténtezígy?Valószínűlegnemcsakazért,mertakopernikuszielméletszigorúmatematikaimegfontolásokáradatafölöttvégighúzódófilozófiaiésköltőilátomásvolt.Bizonyáraazértis,mertezazelméletzártviláglétezéséthirdette,amelybenaNapuralkodik.Éppenezértezazantikésközépkorihagyományokhozkapcsolódófelfogásnemmaradhatottfennsokáig.

Atörténelemfolyamánritkánkerülolyanmélyellentmondásbaazembernagyságaésműve,valamintannaktörténelmijelentősége,mintKopernikuszesetében.Századokonátegészenamainapigazemberektudatábanúgyélt,mintakimegmozdítottaaFöldet.Éppenezértegyesekharcoltakellene,másokpedigdicsőítették.Őmagamegvoltarrólgyőződve,hogyrendszeremegállítottaésavilágközéppontjávátetteaNapot.EzazeszmeazonbanKopernikuszhalálautánhamarosanletűnt.Híveiugyanisamegkezdettvizsgálatoknyománhaladva,arraakövetkeztetésrejutottakmintGiordanoBrunoishogyavilágvégtelen.EbbenavégtelenvilágbanaNapmegszűntavilágközéppontjalenni;mindenszétáradtavégtelenkozmikustérben.

Éppenezértakopernikuszieszmeatovábbifejlődéssoráninkábbavilágvégtelenségéhezkapcsolódik,mintavilágközéppontjábanelhelyezettNapmozdulatlanságánakfeltevéséhez.AFöldettehátkimozdítottaanyugalmiállapotábóléskiváltságoshelyzetéből,deaNapnemletta„világlámpása”,amelyavilágegyetemközéppontjábanvilágít.

Négyévszázadválasztelbennünketattólazidőtől,amikoralengyelcsillagászafromborkitoronybóltekintetétacsillagoségrevetette.Műszereiprimitívekvoltak,atekintélyekéshagyományokpediggátoltákamegfigyelésekmagyarázatát.Rendkívülnehézkörülményekközöttjutottelazigazsághoz,amelyazemberekközöttaggodalmatésnyugtalanságotkeltett.Nehézvoltmintmagaisvallottaéscsaknemhihetetlen,mivelszembehelyezkedettazáltalánosanelfogadottnézetekkel.

Ma,atökéletesteleszkópokésazűrrepülésekkorábanmármélyenbehatoltunkavégtelenéstitokzatosvilágmindenségbe!Gyökeresenmegváltozottazemberektársadalmiélete,azemberiségnagyrészefáradozikahajdaniNapvároseszméjéveljelképezettboldogéletmegteremtésénittaFöldön!

Mamárnagyonmesszejutottunkattólazembertől,akimegmozdítottaaFöldetmégisállandóanaztkérdezzüknyugtalansággalésreménnyeltelvemintakkor,mivalójábanazemberiéletnapja?Továbbrasemtudjuk,hogyazemberolyanlény-e,akiaNapbanszületettésaNapfeléfordul,vagykirályságaazéjszakaárnyaiéshidege,amelylátniengediacsillagokat?

URATADMINISTRATOREPISCOPÍAE.

VJTAINCOLUMJ…

Apüspökségjószágkormányzójavolt.Feddhetetlenéletű.

EDWARDLIPINSKI

NICOLAUSKOPERNIKUSZ,AKÖZGAZDÁSZ

AXVI.századkezdeténEurópábanafeudálistermeléskereteiközöttegyrejobbanmegerősödtekazújkapitalistaviszonyok.Fejlődtekatermelőerők,kialakultatermelőeszközökkapitalistatulajdonviszonyaésakisárutermelőkavárosban,sőtmégafalunis,részbenproletárráalakultakát.Egyrejobbanfelbomlottanaturálisgazdálkodás,atermékárulett,általánossáváltapénzgazdálkodás,megnőttabelsőpiacjelentősége,eltűntekavárosok,kerületek,körzetekrégigazdaságielszigeteltségénekmaradványai.Abel-éskülkereskedelemnövekedéseösszefüggöttatermelőerőkfejlődésévelésatársadalmimunkamegosztásnövekedésével,aziparitermelésfeudálisformáinak

felbomlásával,továbbáamezőgazdaságiárutermelésmegnövekedésével.Áttértekazárutermelésre,vagyisnemcsaksajátszükségleteikretermeltek,hanemattóltöbbet,ésafeleslegetpiaconeladták.

Erősödöttéskiszélesedettavilágpiac.Akapitalistatermeléskifejlődésemegváltoztattaanemzetközikereskedelemterületét.Avilágpiaconmárnemcsakfényűzésicikkeket,példáulkeletifűszereket,posztót,bőrt,szőrméthoztakforgalomba,hanemmindtöbbgabonát,fátésvasatis.Akereskedőkáltalfelhalmozottpénztőkelett.Abelsőpiacfejlődéseellenéreazakkorikereskedelemelsősorbankülföldreirányult.Ezmagyarázza,hogyazakkoriidőkközgazdaságigondolkodásamiérthelyezettolyannagysúlytapénzreésakülkereskedelemre.Megszületettabullionizmus,vagyisazazirányzat,amelyetMarxmonetárrendszemeknevezett.Megjelentekazelsőelképzeléseka„nemzetigazdálkodás”-ról,ezafogalomaközépkorigondolkodásbanismeretlenvolt.Kialakultakazelsőfogalmakazországgazdagságáról,anemzetigazdálkodásrólésanemzetközgazdaságipolitikáról;deugyanakkoraközépkoriskolasztikusgondolkodásuralkodotttovább.Azországgazdagságánakalapjaazvallották-,hasokaranyaésezüstjevan,aranyatésezüstötpedigakülföldrevittáruértlehetkapni.Azaranyésazezüstagazdagság,mivelállandó,változatlanulegyetemesformábanfejezikiabőséget,afelesleget,atöbbletet,amitnemfogyasztottakel.Azaranyésazezüstanyagikifejezőjelettegymindjelentősebbéválófogalomnak:afelhalmozásnak,atakarékoskodásnak.

Anemzetközikereskedelemfejlődésemegteremtettea„jópénz”követelményétésezmostdöntőfontosságúvávált.Afeudáliskincstáripénzgyakorlatakadályoztaatermelőerőkfejlődését.Ebbőlazösszeütközésbőlújközgazdaságielméletekszülettek.

Nemcsoda,hogyajópénzelméleténekmegfogalmazójaKopernikuszlett;azatudós,akimegbirkózottapénzkincstárifeudálisértelmezésével,akiakérdésttisztánközgazdaságiszempontból,tehátobjektívtörvénynekalávetvemérlegelte.AXVI.századbanEurópábanabalti-tengerikereskedelemjelentősebbvolt,mintazújgyarmatokkalfolytatottkereskedelem,abaltiútvonalpediganemzetközikereskedelemrendkívülfontosútvonalavolt.Gdanskkereskedelmiközpontvolt,odaszállítottákelsősorbanLengyelországonkeresztülavilágpiacraszántnyersanyagokat.Ezmagyarázzameg,hogymiértéppenLengyelországbanszületettmegamodernpénzelmélet.Kétségtelen,hogyKopernikusztanulmányaazelsőolyanértekezés,amelyazújidőkkezdetétjelzi,éstúllépaközépkorifeudálisgondolkodáshatárain.

Kopernikuszjópénztajánlott,éshangsúlyozta,hogybevezetésévelnőazállamgazdagsága,mégakkoris,hanéhányannyilvánvalóátmenetiveszteségetszenvednekareformokkövetkeztében.Kopernikusztanulmányávalhadatüzentarégi,megszokott,túlhaladott,máskorszakgazdagságátkifejezőnézeteknek.Apénzreformrólhirdetettelképzeléseinemvoltaknépszerűekésnemtaláltakelismerésre,mivelkategorikusanellenezteazérmeverésijogtúlzottmértékű,kincstáriésmagáncélokravalófelhasználását.Néhányévszázadóta,bármárismertékaztazelvet,hogyapénzvásárlóerejénekváltozatlannakkelllennie,ésazérmeveréstnemszabadazuralkodójövedelmiforrásakéntkezelni,afennállógyakorlatteljesenmásvolt.Alegtöbbállamugyanisrontottaapénzt.Amindennaposgyakorlathoztartozott,hogycsökkentettékazezüsttartalmátazérmébenanévlegesértékmegtartásamellett.Akereskedelemésacsereszükségleteitazuralkodóakincstáriszükségletekalárendelte.

Apénzverésbőlszármazónyereségekkülönbözőeklehettek.Mindenekelőttazonalapultak,hogyazérmenévlegesértéketöbbvolt,mintfémértéke.AXV.századbanpéldáulabécsipénzverdébenanyereségafémérték13,1%-áttetteki,ebből7,7%esettaverésténylegesköltségeire,körülbelül5%-otértelapénzverdévelösszeköttetésbenállószemélyeknyeresége,scsak0,4%-otkapottazuralkodó.1

Alegnagyobbnyereségetapénzverésbőlapénzverdékhaszonbérlőiéstisztviselőihúzták.Aprimitívtechnikalehetetlennétetteahatékonyellenőrzést.Az1526-bólszármazólengyelintézkedésekelőírták,hogyazérmebeolvasztásánálésazezüsttisztításánálkeletkezőveszteségeketmegkelltéríteniapénzverőmesternek.Különösennagyveszteségekkeletkeztekazúgynevezettpagamentek,arégiérmék,ezüsttárgyak,hulladékokbeolvasztásakor(azezüstötmegkelletttisztítaniazidegenanyagoktól).Akincstárfedezteaszerszámokköltségeit.Ezenkívülakincstárnokothetente10egységillettemeg;apénzverőmester8egységfizetéstéshaszonvételcímén2aranyat,avertérmékmunkadíjakéntmindenegységután2-2garastkapott;kétírnokhetente1-1aranyatés12garast,agnieznóipüspökésakrakkóivajdapénzpróbarészesedésként25egységetkapottnegyedévenként.Akincstárnok,apénzverőmesterésakiváltságosszemélyekazérmeverésenmeggazdagodtak.Sombartleírjaazérmeverésbőlszármazóprivátvagyonokat.2

Azérmekészítésabbanazidőbenigendrágavolt.Mármagaazezüstfinomításaisnagyonköltségesvolt,tekintveazamalgámozáshozfelhasználtanyagokmagasárátésameglehetősennagyfémveszteségetokozóbeolvasztásjelentősköltségeit.Apecsétetegyenkéntütöttékkimindenegyesérmén.3

Averéstisztaköltségeit(„munkáértésegyébköltségekért”)Decjusz(LudwikJostJodocusDecjuszlengyelhumanistatörténetíró.)10aranyonként24garasra,azaz8%-rabecsüli;azérmefémértékeésnévlegesértékeközöttikülönbség30%-igterjedt.Alegnagyobbnyereségekazonbanarégiérmékforgalombólvalókivonásábólésalacsonyabbárfolyamonvalófelvásárlásábólszármaztak.Eztulajdonképpenazállampolgárokpénzbelivagyonánakrészlegeselkobzásátjelentette.IsmeretesekafranciakirályokIV.vagy

SzépFülöppelkezdődőfondorlatospénzrontásai.Franciaországbanelfogadtákaztazelvet,hogyalivre-tváltozatlanértékegységnektekintik,függetlenülténylegesfémértékétől.Pénzrendeletekbenbetiltották,hogysúlyegységekbenkössenekszerződéseketmondván,hogyapénzerőésnemanyag(pecuniavisestnonestmatéria),ésazállamtólvesziakötelezettségekalólifelmentéserejét.

Apénzrontásvagypénzjavításcéljaazvolt,hogybiztosítsaapénzcsere„jogá”-bólvagyazérmeverésfejedelmijogábólhasznothúzóuralkodóvagyfeudáliscsoportokjövedelmét.Apénz-nominalizmus(Olyanközgazdaságielmélet,amelyszerintapénznekcsaknévlegesértékevan.)aszüntelenpénzmanipulációkkalegyüttacserefejlődésénekmértékébenegyrenagyobbakadálytjelentettatermelőerőkfejlődéseszámára.Ezértmindapénzügyidominializmus(amelyapénzveréstkincstárijövedelemforrásnaktekintette),mindanominalizmuselleniharchaladóvolt,amelyelősegítetteatermelőerőkfejlődéséhezkedvezőfeltételekmegteremtését.

Kopernikuszpénztanulmányábanfelülmúltaazetárgyrólíróösszeskortársátrendkívüllogikusésreálisgondolatmenetével.Azelsőközgazdásznakkelltekintenünk,aki

szabatosanmegfogalmaztaapénzforgalomGresham-tétel(SirThomasGresham(1519-1579)angolkereskedőésbankár,alondonitőzsdemegalapítója.)névenismerttörvényét.Etörvénykimondja,haaforgalombanazonoselnevezésű,tehátazonosnévlegesértékű,denemazonostisztafém(példáulezüst-)tartalmúérmékvannak,akkorajobb,anehezebb,anagyobbtisztafémtartalmúérmékeltűnnekaforgalomból,mertbeolvasztják,külföldreviszikvagytezauráljákazokat.Úgytartják,hogyKopernikuszteremtettemegamennyiségipénzelméletetis,amelyszerintapénzvásárlóerejétaforgópénzmennyiségénekésaforgalombanlevőárumennyiségénekviszonyaadjameg.Kétségtelen,hogyelsőkéntKopernikuszfigyeltfelatúlnagyszámúérmenegatívhatására,deenneknemvoltsemmikapcsolataaszigorúanértelmezettmennyiségielmélettel.

Ebbenazidőbenazérmemennyiségemégnemképeztevitatárgyát,hiszennemmerültekfelolyanproblémák,hogypéldáulapénzmennyiségnövelésévelfellehet-eélénkíteniagazdaságiéletet.Azárakinflációsemelkedésénekforrásaazérmerontásvolt.AXV.századbanésaXVI.századelejéncsupánegyetlenkérdéssel,azérmefémtartalmávalfoglalkoztak.Ezjellemezteapénzbelső,valósértékét(valorintrinsecus),megkülönböztetésülazérménkiütött,feliratbaniskifejezettnévlegesértékétől(valorimpositus).

Aközépkorbanapénzdominiáliselméletétfogadtákel.Azuralkodónakkizárólagosjogavoltazérmeverésre,úgyahogyanamértékekszabályozásáraisjogavolt.Ebbenazidőbenazállamhatáskörekorlátozottvolt,afeudálisuraknagyterületenazállamszerepéttöltöttékbe.Kifejlettadórendszernemvolt,azazelvérvényesült,hogyazuralkodónakcsakkivételesesetekben,példáulháborúidejénvanjogaazállampolgárokraadótkivetni.Azadókteljessúlyaaparasztokraésavárosokranehezedett,mígazegyházésavilágifeudálisurakadómentességetélveztek.Azuralkodófőjövedelmiforrásai:sajátföldbirtoka,avámok,azérmeverés(ésérmerontás).

Akereskedelemkülönösenanemzetközikereskedelemfejlődése,valamintazárutermelésnövekedéseaXIII.ésaXIV.századbanfelfediazellentmondásokatazuralkodókincstáriérdekeiésakereskedelemszükségleteiközött.Akereskedőknek,akikárukatvettekéseladtakkülföldön,érdekükvolt,hogyjópénzlegyen,mivelanemzetköziforgalombananagyvásárokoncsakaztfogadtákel,jóságátpedigtisztafémtartalmaszerintállapítottákmeg.

Ezekalapjánmostmármindkevésbéhelyeseltékakincstáricélokatszolgálópénzverésfeudálisjogátésapénzrontásakkoráltalánosgyakorlatát.Aközépkoralkonyánapénzproblémaalegfontosabbközgazdaságikérdéslett.

Azárucserenövekvőszerepeelőtérbehelyezteazoknakatársadalmicsoportoknakazérdekeit,amelyekebbenacserébenaktívanrésztvettek,ebbőlacserébőléltekéshúztakhasznot.Anagykereskedőkgyakranuzsorásokisvoltak.Apénzértékcsökkenéseegyidejűlegminthitelezőketisérintetteőket.Akereskedőkérdekeitehátellentétbenálltakazuralkodókincstáriérdekeivel.

Nemcsakapénzrontásokozottazonbanpénzügyiproblémát.Azérméksúlyánakcsökkentése,hamisítása,spekulációskivonásaaforgalomból,beolvasztása,külföldrevitele,mindbonyolítottákapénzviszonyokat,ésígyakadályoztákakereskedelemfejlődését,növeltékakockázatotésbizonytalanságot.Denemcsakaleértékeltérmék

feleslegeokozottzavartagazdaságiéletben,hanemazérmehiányvagyfémhiányis.Szerepetjátszottakazaranyésazezüsttermelésénekingadozásábólszármazóváltozásokis;azaktívkereskedelmimérlegnagyobbmennyiségűércethozottéselegendőpénzanyagálltrendelkezésre.Passzívkereskedelmimérlegeseténviszontérmehiánykeletkezett,semiattpénzhiányrapanaszkodtak.Hasonlóvoltahelyzet,amikornagymennyiségűleértékeltpénzthoztakforgalomba,ekkorarégijobbésazúj,rosszabbérméketegyütthasználták.Aszokásosfolyamatjátszódottle:ajobbpénzt„kihalászták”aforgalomból,beolvasztották,ésezutánkizárólagcsakarosszpénzmaradtbent.Akereskedőkismétpanaszkodtak,hogynemjóapénzakereskedelmivállalkozásaikhoz.

Emiattnemegyszermegtiltottákazércéspénzkivitelét,megtiltottákakereskedőkkülföldreutazását,akülföldikereskedőkbeutazásátellenbenelősegítették;tehátabullionisztikuspolitikaalapjátképezőtilalmakathoztak.

Olykorakülföldrevalókifizetésmegnövelteazezüstkeresletet.Nőttazezüstpiaciára;fokozódottajobbérmék„kihalászása”éskiviteleazországból.Haapénzverőiezüstáraváltozatlanésalacsonyabbvolt,mintapiaciára,akkorakereskedőknemszállítottakezüstötapénzverdéknek,emiattazokgyakranhosszúideignemműködtek.Ilyenkormegerősítettékazérckivitelitilalmát,etilalmakazonbantermészetesennemlehettekhatásosak.

Ilyenesetekbenkisebbtömegűvagypróbájú,rosszabbérméketverhettekcsak.Eztapénzrontásttehátnemkizárólagkincstáriszempontokidéztékelő.Ezafolyamatokvetlenüldevalvációhoz,ahazaiérmékárfolyamánakcsökkenéséhezisvezetett,ezvisszatartottaazérmékkülföldreáramlását,ennekkövetkeztébenazidegenérmékárfolyamanőtt,ésakülföldiárukáraemelkedett.

Úgylátszik,hogyarégiLengyelországbanaXVI.századelejénakülkereskedelemaktívmérlegetmutatott.Néhányárut,példáulMoldvábólszarvasmarhát,Magyarországrólrezetkizárólagcsakazérthoztakbe,hogyazutánújraexportálják.Lengyelországaktívkereskedelmimérlegérekövetkeztetnilehetabbólis,hogyAngliánakésNémetalföldnekabalti-tengeriországokkalfolytatottkereskedelmeazelőbbiországokszámáraigendeficitesvolt.4Lengyelországbólfőleggabonát,fát,szarvasmarhát,kátránytexportáltak,éselsősorbanposztótimportáltak.Érdekes,hogyakrakkóipénzverde1502-1548közöttcsaknem16évenátműködött.Ugyanezvonatkozikagdanskiésatorunipénzverdékreis.Lehet,hogyeztazaktívkereskedelmimérlegnekésazidegenérméknagymérvűbeáramlásánakkelltulajdonítani.

Kopernikuszbehatóantanulmányoztaapénzkérdést,deszámáraapénzazországgazdaságiéskulturálisfejlődésénekcsupánegyikfeltételevolt.

Arosszpénzígygondolkodotttönkreteszianemzetközikereskedelmet,ajópénzviszontannakvirágzásáhozvezet.Mindemellettnemakülkereskedelemazegyetlenalapjaazországgazdagságának.Továbbimegfontolásaibólkönnyenkiolvashatjuk,hogyakereskedelemalapjaatermelésfejlesztése,atermelőmunkamennyiségéneknövelése.Apénzreform,apénzügyivisszaélésekmegakadályozása,ajópénzforgalmánakbiztosítása,abizonytalanság,akockázatésaspekulációcsökkentésemindelősegítikatermelésfejlődését,aszorgalomnövekedését,adolgozókszámánaknövekedését,akultúraésatudományvirágzását.„Azokbanazországokban,amelyekbenjóérmevanforgalomban,

műalkotások,kiválókézművesekvannak,ésazemberekmindenbenbővelkednek”mondjaKopernikusz.Arosszérmepedigrestséget,lustaságotéstartóstétlenségetszül,hanyatlanakaművészetekésmindenbenhiánymutatkozik.

Eszavakbannemcsakagazdagországleírásafoglaltatikbenne,deatudósegészgazdaságielméleteéselemzéseis:milyenmódonérielazországagazdagságot.MilyenKopernikuszszerintagazdagország?Agazdagországnakműalkotásai,kiválókézműveseivannak,szorgalmaslakosoknépesítikbe,nincsenekkoldusokésrestemberek,snemszűkölködnekanyagijavakban.Azilyenországbanvirágzikatudomány,aművészet.

Tudjuk,hogyareneszánszkorábanatermelésakapitalistatermelésisartisztikusjellegű,éselsősorbanfényűzésicikkekelőállításárairányult.Ezekkelazegyház,azudvarokésagazdagemberekszükségleteitelégítettékki.Drágaésszéptárgyakatkészítettek.AreneszánszkorábanOlaszországból,FlandriábólésAngliábólazértékesposztónkívüldrágaselymeket,ékszereket,műalkotásokatimportáltak.Azelmaradottországoknyersanyagokat,példáulgyapjút,gabonát,fát,továbbáélelmiszereketésépítőanyagokatexportáltak.Kopernikuszajópénzkövetelményeitfejtegetve,ajólétbenélőországideáljáttartottaszemelőtt,ésaztszerettevolna,haszülőhazájamegközelítieztazideált.AXVII.századbanNémetalföldvoltaminta,aXVI.századbanpedigazészak-olaszvárosokat,főkéntVelencétválasztottákpéldaképnek.

Kopernikuszajópénztésnemmagátagazdagságottekintetteagazdagországalapfeltételének,mivelakülföldiárukmindenféleimportjánakéskereskedelménekazazalapja.Csakjópénzértlehetkülföldiárutvásárolni,rézpénzértnemállította.

Azárukimportjátfontosabbnaktartottaazexportnál,ígyjuttattakifejezésrealengyelkikötővárosokkülönérdekeit.Evárosokugyanisgazdagságukataközvetítőkereskedelemrealapozták.Kopernikuszmégnemláttaazexportésazimportkapcsolatát,apénzmegjavításátazérttartottaszükségesnek,hogyajóérméketkülföldiáruralehessencserélni.PedighaebbenazidőbenakirályiPoroszföldöncsakrézpénztvertekvolna,ezsemgátolhattavolnaazimportotmindaddig,mígalétezőexport,amelyetaranybanfizettek,fedezteazimportot.Kétségtelen,hogyapénzrontásazországbangátoltaakereskedelmiforgalmat,spekulációkatidézettelőésnövelteakockázatot,demagaajóérmeveréséneklehetőségeanemzetközikereskedelemnekinkábberedménye,mintalapjaéselőfeltétele.

„Atapasztalatazéletmestere-írtaKopernikusz-,amelyarratanítbennünket,hogyazokazországok,amelyekbenjópénzvan,virágoznak,azokazországokpedig,aholrosszabbathasználnak,hanyatlanakéstönkremennek.”Arosszérmeugyanis„restséghezéskonoktétlenséghez”vezet.

Arosszésaromlópénzmérhetetlenterhetróbizonyostársadalmicsoportokra,főlegaföldtulajdonosokraésalegszegényebblakosságra,éstönkretesziőket.Megölialakosságvállalkozásikedvétésaszorgalmát,lehanyatlikakereskedelem,ezpedig„mindennekahiányá”-hozvezet,mertgyengülatermelés,ennekkövetkezményekéntpedigaművészeteketésatudományokatelhanyagolják.

Kopernikuszfentikijelentéseiegyúttalóriásijelentőségűdokumentumok,amelyekarróltudósítanak,hogyanképzelteelanagytudósatársadalomideálisgazdaságifelépítését.

Kopernikusztársadalomfelfogásaareneszánsztársadalmieszméibőlnőttki.AXV.ésaXVI.századbanazemberiségtörténelmébenújkorszakkezdődött:aziparikorszak.Anagyészak-olaszvárosok,Velence,GenovaésFirenzemárnemmezőgazdaságból,hanemfőlegiparbóléskereskedelembőléltek.Velencében,Firenzébenéssokmásolaszvárosbanvirágzottakézműipar,elsősorbanfényűzésicikkeketkészítettek:szövetet,brokátot,üvegárut,ezüst-ésaranytárgyakat,papírt,könyveket,műtárgyakat.Evárosokareneszánszéletművészetiéstudományosközpontjai.AreneszánszemberarisztokratikuséletideáljátKopernikuszkortársa,Castiglionefogalmaztameg1514-benIIlibrodélCortegiano(Azudvariemberkönyve)címűművében.AzolaszvárosokgazdaságiésszellemiéletenagyhatássalvoltKopernikusztársadalomeszményénekkialakulására.Anagytudósekkormégazországgazdagságafogalomhelyettajavakbősége(abundantiarerum)fogalmathasználta.

Eztakifejezéstazonbanmárakoraiskolasztikusfilozófiaisismerte,AquinóiSzentTamásisbeszélróla(lehet,hogyelsőként).„Atársadalomnak,avárosnak,apolgárainakAquinóiSzentTamásszerintasajátterületénkellelőteremteniemindazt,amialakosságszükségleténekkielégítésérenélkülözhetetlen,ésezeknekazáruknakfüggetlennekkelllenniükakereskedőiimporttól.Avárosbanacsereközvetlenülatermelőésafogyasztóközöttmenjenvégbe,kereskedőkrészvételeazellátásbankívülrőlhozottárukkal,csakkivételesesetekben,ahelybeliárukhiányaeseténengedhetőmeg.Akülkereskedeleminkábbkáros,avárosnakönellátónakkelllennie;háborúidejénautarkiabiztosítjaazellátástartósságát.Akereskedelemelpuhultsághozvezet,megsemmisítiacsaládiszokásokat,erkölcstelenséggelmételyez”.5Igaz,hogyakereskedelemnélkülözhetetlen,deazértnemkelltúlságosankifejleszteni.Mindenvárositársadalomcélja,hogyelérjeajavakbőségét.Avárosbanmunkamegosztásvan,egyikszolgáljaamásikat,mindenkiegyüttesenjólétbenél.8

Aközépkorivárosgazdaságiléténekalapjaszűk,atermelőerőkfejlettségifokaalacsony,arendelkezésreállóárumennyiségejelentéktelen.Inkábbáruínséguralkodik.Ennekalapjánfejlődikkiajavakbőségénekazeszméje.Avárosnakgondoskodniakellalakosságnakelegendőmennyiségűélelmiszerről,akézműveseknekpedigelegendőnyersanyagról.

AjavakbőségeelvnekKopernikusználmáregészenmástörténelmitartalmavan.Abőségareneszánszbannemcsakaközépkorivárosbanélőembereknekazéletheznélkülözhetetlentárgyakkalvalókielégítőellátottságátjelenti,hanemteljességet,bizonyosfeleslegetiskifejez.Efeleslegnemannyiraélelemreésnyersanyagokravonatkozik,mintinkábbluxuscikkekre,amelyekkelagazdagemberek,udvarok,városinemességszükségleteitkielégíthetik.Atermelőerőkfejlődésévelnőarendelkezésreállójavakmennyisége,amezőgazdaságfejlődésévelpedigazélelemésanyersanyagmennyisége.Kopernikuszennekazújkornakazideológiájátfejeziki.Túllépaközépkorifilozófianézetein,amikorarrólbeszél,hogyazokbanazországokban,aholhitványpénzvan,lustaságból,restségbőléstétlenségbőlelhanyagoljákaművészeteket,atudományokatésmindenbőlkiérződikazínség.Aközépkorifilozófiaiselítélialustaságot,arestséget,ésatétlenséget,máscéllaltesziazonbanezt.AquinóiSzentTamáspéldáulafennállótársadalmirendszer,kötelességekésnemesielőjogokerkölcsimegerősítésétésdogmávámerevítésétakarjaezzelazelvvelelérni.Aparasztésakézműveslegyenszorgalmasésengedelmeskedjékazurának,alustaságbűn.Kopernikusznemilyenokokmiattítélielarestségetésatétlenséget,hanemazért,mertaszorgalomésavállalkozókedvatermelés

növekedéséhez,bőséghezvezet,ezpedigmagautánvonjaaművészetekésatudományokfelvirágzását.EzenkívülnemcsakelvetiAquinóiSzentTamásgazdaságiönellátásáravonatkozógondolatait,dekülönhangsúlyozzaisakülkereskedelemfontosságát,ésajópénzsegítségévelkívánjaakereskedelemelőnyösfeltételeitmegteremteni.

Mindenókoriésközépkoriíró,demégakésőbbiekisfoglalkoztakamezőgazdasággal.Ezafogalomelsősorbannemaszántóföldönvégzettmunkát,hanemaföldbirtoklását,minta„legfontosabbéslegtiszteletreméltóbbelfoglaltság”-otjelenti.7Kopernikuszegyszersememlékezikmegkülönamezőgazdaságról,dehangsúlyozzaa„kiválókézművesek”,atudományokésaművészetekjelentőségét.Avárosi,kézműipari,termelőitársadalmattartjaideálisnak,amelyaközvetlentermelőtermelésitörekvéseithelyezielőtérbe.Helyesliakülkereskedelmetareformációíróivalellentétben,dealeghatározottabbanszembehelyezkedikaspekulációvalésamonopolisztikuskizsákmányolással(ezakenyérárszabályozásrendelkezésbőliskitűnik,amelyrőlakésőbbiekbenleszszó).

Kopernikusz„javakbősége”felfogásában,azemberektermelésbenvalófoglalkoztatásaelvében,valamintarestségéskolduláselleniküzdelemgondolatábanszámosúj,reneszánszvonásvan.Akésőbbimerkantilizmusegyikalapvetőelveazországgazdaságijóléténekmegteremtése(javakbősége),valamintarendelkezésreállómunkaerőfoglalkoztatása(restségmegszüntetése).AzangolJohnHales,akivalószínűlegazegyikelsőmerkantilistatanulmány,azADiscourseoftheCommonWealofthisRealinofEngland(ÉrtekezésAngliakirályságánakáltalánosjólétéről.)(1549)címűműszerzője,kimondja:„azállamnakmindeneszköztalkalmaznikell,amellyelbiztosíthatjaajavaknagybőségét.Ezmegköveteliazösszesmunkaképesemberfoglalkoztatásátamezőgazdaságbanésavárosokban”.8Kopernikusznemhangsúlyozzaazállamaktívszerepétatermelésbenésazemberekfoglalkoztatásában.Csakapénzügyekrendezéséttartjaazállamfontosfeladatának.Areneszánszszázadátkövetőkorszakbanmegszületikamerkantilizmusésmegindulazeredetitőkefelhalmozódás.Agazdagemberekszükségleteinekkielégítésétszolgálójavakbőségehelyettagazdaságiterjeszkedésgondolata,ésazaktívkereskedelmimérlegkövetelményeválikuralkodóvá.Manufaktúráklétesülnek,aholelsősorbantömegpiacraésnemazudvarokésapalotákszükségleteiredolgoznak.Kopernikuszazonbanmégnemtartozikehhezakorszakhoz.Mindentekintetbenareneszánszembere.

Érdekesekanagycsillagásztársadalminézetei,amelyeketawarmiaikáptalanjószágkormányzójakéntfejtettki.Ezeketagyakorlatitevékenységévelkapcsolatosdokumentumokbólismerjük.

Az1531-benkiadottkenyérárszabályozásirendelkezés(paniscoquendiratio)meghatározzaakenyérárátOlsztynbanésWarmiamáshelységeiben.Agabonaváltozóárátkihasználva,apékekkönnyentöbbletnyereségretehettekszert.Azárszabásrészletesenfoglalkozikagabonaésakenyérsúlyaésáraarányánakkiszámításával.Ezazarányagabonaárátólfüggött.„Ebbőlpedigazárszabásszerintmindennehézségnélkülmegkaphatóakenyérigazi,valódisúlyaésára.”Amérésnekpontosnakkellleírni,„mertnemnyereséget,hanempontosméréstkeresünk”(nonmercaturumsédcertummoduminquiriims).AkenyéráránakKopernikuszszerinttartalmazniakellagabonabeszerzésiárátésapékekmunkájánakdíját;alapvetőentehátamunkátólésaköltségektőlfüggőenkellalakulnia;nemtartalmazhatkülönlegesnyereséget.Kopernikusználisfellépaz

„igazságosár”(iustumpretium)skolasztikuselve,amelytulajdonképpenazértékmunkaszerintimegfogalmazásánakősiformája.Az„igazságosár”fogalmátKopernikuszaskolasztikuserkölcstanbólvetteát,amelyegyúttalafeudalizmuskoránakpolitikaigazdaságtanaisvolt.Ezatanvallásosformájaellenéreazakkorfennállótermelésiviszonyokattükrözte.Afejlődőárutermelésamagasajátosértéktörvényévelmegváltoztatjaaszázadokonátállandósultésahagyományokkalszentesítetttermelésiviszonyokat.Abbanazidőben,amikorafeudálistermelésiviszonyokmégnemkerültekellentmondásbaatermelőerőkfejlettségiszintjével,azvoltacél,hogyaz„igazságosár”valláserkölcsiparancsánakszellemébenarohamosannövekvőárutermeléseredményekéntkeletkezőkereskedelmitőkétfékentartsák.Igazságosárnakneveziaztazárat,amelyfedeziamunka-ésköltségbefektetést(laboretexpensae).Ilyenmódonpróbáltákacserékegyenértékűségétmegtartatni,abbólafeltevésbőlkiindulva,hogyamunkabefektetésekegyenlőségeacserealapja.Az„igazságosár”elvétfelhasználvaakartákmegfékezniakülönbözőtúlkapásokat,korlátozniafalukizsákmányolásátavárosáltal,továbbámeggátolniakézművesekéskiskereskedőkvisszaéléseit,amelyekalapja„természetesmonopóliumuk”volt.Azakkoriszállításiésközlekedésilehetőségekmellettugyanisahelyipiacokegymássaligengyengénvoltakösszekötve.Ezértakiskereskedőtermészetesmonopóliummalrendelkezettafogyasztóvalszemben,akinekpéldáulsótvagyposztótadottel,sígyőtkönnyenkizsákmányolhatta,becsaphatta.Ateljesenszabadárakmeghiúsíthattákvolnaagazdaságiviszonyokstabilitását.

Kopernikuszéletébenetermészetesmonopóliumotmegteremtőkörülményekmégmegvoltak.Apiacifolyamatokésakeresletnövekedéseeztafüggéstcsakfokozta,mivelatermelőerőkfejlettségealacsonyvolt,ésajavakkalvalóellátottságiselégtelenvoltahhoz,hogyakézművesekéskiskereskedőkmonopolistatúlerejétmegingassa.

Ezzelmagyarázhatóazárszabályozórendeletekkiadásánakszükségessége,ezekigazoljákegyakorlatot.Azigazságosárelvecsakakkoradjaáthelyétújelvnek,amikorazeredetitőkefelhalmozódáskorszakateljesenkifejlődik,ésagazdaságielképzelések,valamintagazdaságpolitikaialapelvekkövetkezményekéntmegjelennekakereskedelmiésuzsoratőkeképviselői.Azújgazdaságiideológiaszerint:„igazságosazazár,amelyapiaconalakulki”,azösszestöbbiárszabáspedighibáséskáros.Ezazelméletazonban,mivelazeredetitőkefelhalmozódáskifejezője,csakaXVII.századbanválikuralkodóvá.

Kopernikusznemcsakpénzügyitanaibanszakítteljesenafogalmakközépkorimagyarázatávalésvetielfenntartásnélkülapénzfeudális-dominiálisfelfogását,detársadalomeszményeis„mai”,világi.Szakítaskolasztikamódszerével,nemidézi,nemhirdeti,nemfontolgatjaazegyházatyákgondolatait,hanemkizárólagatényekmegfigyeléséretámaszkodik,ésamegfigyelésekbőllevonjaagazdaságitörvényeket.

Aközépkoriskolasztikanemismeriatársadalmitermelés,atermelőmunkakategóriáját,ajólétfogalmát.Afeudálistermelésiviszonyokaföldbirtokokonésaközvetlentermelőknekaföldbirtokokonvégzettkötelezőmunkájánalapultak.Azehhezazalaphoztartozóvallásosfelépítménymegadtaamunka,kötelességteljesítésésaszorgalomerkölcsielvét,denemoldottamegatermelőmunkaproblémáját,nemállapítottamegagazdagságforrásaitésnemfigyeltfelatermelésfolyamatánakjelentőségére.Amunkárakötelezettemberek„munká”-ja,mivelnemvoltföldjük,nemokozottgazdaságiproblémát,inkábberkölcsikérdéseketvetettfel.Ezeketaszorgalom,akötelességteljesítésstb.parancsában

tisztázták.Eparancsokcéljaazvolt,hogyvédjeafennállótársadalmirendet.Legfontosabbaléleküdvözülése,shogyeztelérjük,imádkozniésdolgoznikell.Agazdagság,avagyonarraszolgál,hogyjótcselekedjünkfelebarátunkkal,hogysegítségetnyújtsunkalétfenntartáseszközeitőlésforrásaitólmegfosztottembereknek.Akiváltságososztálynakúgybiztosítottákagazdagságnyugodtfelhasználását,hogykikiáltottákaszegénységideálját,amelynélkülözhetetlenalélekmegmentésére;ugyanakkoragazdagembernekkötelességea„szegényekmegsegítése”.

EkategóriákközülegyetsemtalálunkmegKopernikusznál.Sőtéppenellenkezőleg,amikorabirodalmak,fejedelemségek,államokbukásárólésvirágzásárólbeszél,agazdaságikérdésekethelyezielőtérbe,hangsúlyozzaakereskedelemésakülföldiárukimportjánakjelentőségét,aművészetekésa„kiválókézművesek”fontosságát,aszükségletekkielégítésétszolgáló„javakbőségét”,bemutatjaalustaság,restségkároshatásait,atudományokésaművészetekelhanyagolását,anélkülözhetetlendolgokhiányátis.Kopernikusznagyraértékeliakülföldiárukkalfoglalkozókereskedőket,deteljesenbizalmatlanakapzsikézművesselésakiskereskedővelszemben.

Kopernikuszkétségtelenülelsőkéntteremtettemegamodernpénzelméletet,atársadalomgazdaságialapjainakelemzésébenazonbannemtarthatjukőtelsőnek.Atermelésifolyamatokelső,viszonylagrendszereselemzéseSzentAntalnevéhezfűződik,akiaXIV.századbanfirenzeipüspökvolt.Abbanavárosbanélttehát,amelynekgazdaságilétenemafeudálisföldtulajdonon,hanemafejlett,kapitalistamódon-szervezettiparitermelésen,anagynemzetközikereskedelmenésabankügyletekenalapult.EnnekellenéreSzentAntalszámáralegfontosabbalélekmegváltásavolt,ezértagazdaságikérdéseketavallássalésazerkölcsiparancsokkalszorosösszefüggésbenvizsgálta.

Talánmeglehetkockáztatniaztazállítást,hogyhaKopernikuszgazdaságinézeteitaDeRevolutionibushozhasonlóanösszegyűjtveésrendszerezveközöltevolna,akoraikapitalizmusközgazdaságtanánakmegteremtőjelehetettvolna,slogikusgondolkodásával,gondolataieszmeitartalmávalareneszánszkorgazdaságielemzéseinekelsőtermékeitbizonyárafelülmúltavolna.

KopernikusznaplójaismeretlenvoltésismeretlenismaradtEurópábanegészenaXIX.századig.Nemnyomattákki,GasparSchütz1592-bencsupánrövidkivonatáthoztanyilvánosságraHistóriarerumPritssicammcíműművében(X.Könyv,517-520.old.)

AjavakbanbővelkedőtársadalomeszményképétKopernikuszamegfigyeltkonkrétvalóságtényeinekgondolatifeldolgozásaalapjánalkottameg.Kopernikusznemvetetteel,nemtagadtaakibontakozóvalóságot;nemaracionális,alehetségeséselgondoltvalóságképétalkottamegmintkortársa,MorusTamásUtópiacíműművében.Arratörekedett,hogyfelderítseazelérhetőésellenőrizhetőtársadalommegvalósításánakútját.Ésszerűenszervezetttársadalmatakartfelépíteniamármeglevőelemekkifejlesztésével.Kopernikuszidealizáltaakeletkezőtársadalmat,Morusaracionálisanszervezetttársadalomtervétatagadás,alétezővalóságbírálataútjánrajzoltameg.Kopernikusz,MorusésRotterdamiErazmusműködésébenmégisvanvalamiközösvonás;összekapcsoljaőketaközöstörténelmialap,azazonostudományosbeállítottság,agondolatokvilágiasságaésaskolasztikusgondolkodáselvetése.

Mindenújtársadalmialakulatátvesziazelőzőtársadalomgazdaságikategóriáinakegy

részét.Csupánekategóriáktársadalmitartalmaváltozikmeg.MásvoltaiustumpretiumelvtársadalmifunkciójaAquinóiSzentTamásnálésmásKopernikusznál.Askolasztikábankialakult„igazságosár”tanánakazvoltafeladata,hogymegerősítseafeudálisbázist,afeudálistermelésiviszonyokat.AXVI.századközgazdaságtanábanaiustumpretiumalakosságnagytömegeitvédelmezteakapitalizmustérhódításávalszemben,abbanakorban,amikoratermelőerőkfejlettségealacsony,anéptömegekgazdaságiléteingadozóésbizonytalanvolt,atermelésújkörülményei(monopólium,piacispekuláció)pediggazdaságilagnagynéptömegekettettektönkre.Amonopóliumafejlődéseredményevolt,mertkoncentráltaatermelőerőket,dekialakulásánakkövetkezményeiatermelőerőkfejlődésénekebbenaszakaszábanazegésztársadalmatveszélyeztették.Afaluvédelmeavároskizsákmányolásaellen,afogyasztóvédelmeamonopolistatermelőéskereskedőkizsákmányolásaellenszinténszükségeséshaladóvolt,ahogyanhaladóvoltakapitalizmusfejlődéseavárosban,ahogyanhaladóvoltatőkeeredetifelhalmozódása.Ezatörténelmifejlődésdialektikája.

Kopernikuszmindigazegészországotátfogóálláspontotfoglaltel,ésmindigazegészállamérdekeithangsúlyozta.Amikoraztjavasolta,hogycsakkétpénzverdétállítsanakfölazállamban:egyet„ŐkirályiFenségeföldjein,amásodikataPoroszHercegvezetésealattállóterületeken”,kikötötte,hogymindkétpénzkirályiirányításalátartozzékésazt„ŐkirályiFenségeparancsáraazegészkirályságbanelfogadják”,majdhozzátette:„enneknemcsekélyfontosságaleszaszándékokösszebékítésébenésakereskedelmiviszonyokmegkönnyítésében”.

Eszavakbannemcsakabelsőpiacjelentőségetükröződik,deasoknemzetiségűlengyelállammindenországánakérdekeiveltörődőKopernikuszhazaszereteteis.

JEGYZETEK

1.L.vonEbengreuth:AllgemeineMünzkundeundGeldgeschichtedesMittelaltersunddérneuerenZeit.(Aközépkorésazújkoráltalánoséremtanaéstörténete).München,1904,217.old.

2.W.Sombart:DérmoderneKapitalismus.1925.I.kötet652.oldaltól.

3.L.vonEbengreuthidézettműve,221-222.old.

4.Lásd:H.Wílson:TheEconomicHistoryReviewTreasureandTradeBlances,TheMercantilistProblcm(KözgazdaságtudományiSzemleKincstáriéskereskedelmimérleg,Akereskedőprobléma)1949.Nr.1.153.old.

5.Deregimineprincipum.II.olv.3.fejezet(aszerzőségetAquinóiSzentTamásnaktulajdonítják).

6.Schrcibcr:DievolkswirtschaftlichenAnschauungendérScholastikseitThomasvonAquin(AskolasztikaközgazdaságinézeteiAquinóiSzentTamásóta).Jena1913.22.o;2.jegyzet.

7.TaláncsakRotterdamiErazmusnemismerielamezőgazdaságfölényétéselsőbbségétazösszestöbbifoglalkozássalszemben(lásdRoschcr:GeschichtedérNationalOekonomikinDeutschland,-AnemzetiközgazdaságtörténeteNémetországbanMünchen1874.41.old.).Erazmusmegvetésselbeszélakereskedőkrőlis:„alegbalgábbésalegpiszkosabbüzérkedésakereskedőké,akikmindennélmocskosabbügyekben

foglalatoskodnak,mégpedigugyancsakmocskoscéllal”.(Abalgaságdicsérete;ford.KardosTibor).

8.J.Hales:ADiscourseoftheCommonWealofthisRealmofEngland,Cambridge1893.59.és98.old.

MULTOEXPERTUSESTINIM1COS,QUINIMOETIAMETPOSTMORTEM

Alegjobbszakemberislehetellenség,méghalálautánis

BARBARABIENKOWSKA

AHELIOCENTRIKUSRENDSZERKÖRÜLIVITÁKAZEURÓPAIKULTÚRÁBAN

Mindenkornakmegvannakanagyproblémái,mindenéleterőskultúránakmegvannakanagyvitái.Mindenújésigazelméletátmegyaközömbösség,afelháborodás,akételkedés,afelfedezéséshangospropagandaszakaszán,samikorvégülteljesenelfogadják,azalapigazságokrendszerébebeleilleszkedveannyiratermészetesséválik,hogymárcsaknembanálisnaktűnik.Kevésforradalmitudományoselméletkeltettazonbanolyanvitákat,amelyeksajátkorukproblémáiváváltak.Ilyenelméletvoltaheliocentrikusrendszer.

AXVI.ésXVII.századfordulójánazeurópaiszellemikultúraellentmondásaiaheliocentrikusfelfogáshosszúésviharosvitáibanmintvarázsgömbbenösszpontosultak.

Elfogadásanemcsakazalapvetőtudományosésideológiaialapfogalmaknak,dealegáltalánosabbelképzeléseknekisteljesátértékelésétköveteltemeg.Nehézésfelelősségteljesdöntéshárulttehátkezdetbencsakacsillagászokra,hamarosanazonbanazeurópaikultúramegteremtőinekésbefogadóinakegésznemzedékéreis.

Aheliocentrikuselméletaközépkorivilágképháromalapkövettámadta:abibliát,azarisztotelészirendszertésaközvetlenérzékitapasztalatot.

Alegnehezebbenaheliocentrikusrendszeralapelve,aFöldmozgásaésaszentírásnéhányrészleteközöttiellentmondásttudtáklegyőzni.

AlegvitásabbésalegtöbbetidézettszövegJózsuékönyve10.részének12-14.versevolt,amelyszerintazÚrJózsuékéréséremegállítottaaNapot,hogyazizraelitákgyőzelmetarathassanakazemoreusokfelett.APrédikátorkönyve

1.részének4-5.versébenSalamonaztírja,hogy„aföldpedigmindörökkémegmarad.Ésanapfeltámad,éselnyugszikanap;ésazőhelyéresiet,aholőismétfeltámad”.A93.zsoltár1.verseésa96.zsoltár10.verse:Isten„megerősítetteaföldetis,hogymegneinduljon”;a104.zsoltár5.versébenpedigarrólvanszó,hogy„Ő(Isten)fundáltaaföldetazőoszlopain,nemmozdulazmegsohaörökké”.VégülÉzsaiásprófétakönyvébena38.rész8.versébenakövetkezőkállnak:„imé,visszatéríteni(Isten)azárnyékot,azokonafokokon,amelyekenazAkháznapórájánanapmárátvonult,tízfokkal”.

Abibliafenti(ésmáshasonló)részleteinekszószerintiértelmezésébenazellentmondásteljesennyilvánvalóvolt.Aszentíráshatalmastekintélyemiattazemberektudatábannemcsakazagondolatnemmerültfel,hogyaFöldmozgásárólvitatkozzanak,demagánakamozgásnakagondolatasem.Ezenazalaponítéltékelaheliocentrikusrendszertmintistenkáromlástareformációvezetői(LutherésMeíanchton)mégkorábban,

mintakatolikusegyházképviselői.

Azújelmélettudományosértékeiazonbanegyrejobbanbebizonyosodtak,slehetetlennétették,hogyállításaitvitanélkülelvessék;ezértatudósokakiktúlnyomóanmélységesenhivőemberekvoltakkeresnikezdtékakétigazság:atudományosésakinyilatkoztatottigazságösszebékítéséneklehetőségét.Ilyenkiinduláslehetettvolna(ésvalóbanazidőmúlásávalazislett)aszentírásallegorikusmagyarázata.EnnekazirányzatnakahíveiSzentÁgostonrahivatkozvaaztállították,hogyabibliaíróiegyszerűenésköznapimódonfejeztékkimagukat,azegyszerűemberekelképzeléseinekmegfelelően,hiszenazokhozintéztékszavaikat.Céljukazvolt,hogyazegyszerűemberekmegértsékőket,ésaköznapidolgokrólhiteltérdemlőenbeszélvebizalmatkeltsenekahitéserkölcsfontosabbtételeiben.Abibliábanazégboltrólúgybeszélnek,ahogyanlátszik,ésnemúgy,ahogyanavalóságbanvan.„Aszentírásaztmondjameg,hogyanjutunkazégbe,ésnemazt,hogyhogyanmérik.”„Aszentíráskereszténnyéakatjatenniazembereket,nemcsillagászokká.”EzekatömörmondatokgyakrantűnnekfelaheliocentrikuselmélethíveinekérvelésébenaXVI.,XVII.,sőtmégaXVIII.századbanis.

Abibliaallegorikus,átvittértelműmagyarázatánakkétalapvetőváltozatavan.Arratörekedtek,hogyabibliaismertrészeitkülönböző,sokszorbonyolultmódon,mesterkéltenértelmezzék,ésmegindokoljákelképzelésüket,amelyszerintannakkijelentéseimélyebb,metaforikusértelembenéppenaheliocentrikuselméletmellettszólnakvagylegalábbisnemállnakazzalellentétben.Készségesenidéztekolyanrészeketis,amelyekszószerintvéveellentmondtakPtolemaioszelméletének.Magátólértetődőensokkalönállóbbvoltamásikváltozat.Ezrészbenazonalapult,hogyabibliátnetekintsékilletékesforrásnaktudományoskérdésekben,mivelazokrólcsakfelületesen,azegyszerűnépszámáraérthetőenbeszél;másrésztannakelfogadásánalapult,hogyabibliaegyikmegfogalmazásátsemlehetérvkéntfigyelembevennisemaheliocentrikusrendszerellen,semmellette,ugyanisnincstudományosbizonyítóértékük.

AszentírásallegorikusmagyarázatánakSzentÁgoston-félekoncepciója,amelyelősegítetteatudományhaladását,ésamelyetaXVI.századbanOresmefejlesztetttovább,igenközelálltKopernikusznézeteihez.KopernikuszIII.Pálpápáhozintézettajánlásábanmegerősítette,hogyszámolazokkalatámadásokkal,amelyekheliocentrikuselméletétérikolyanemberekrészéről,akikabibliabizonyos„ecélrarosszulalkalmazott”(tnaleodstiiwipropositumdetortum)részérefognakhivatkozni.Tudta,hogyelméleteellentétbenállabiblianéhányrészleténekbetűszerintimagyarázatával,ugyanakkormegvoltgyőződveazokallegorikusértelmezésénekhelyességéről.EztazelvetkövettekésőbbWriqht,Galilei,Foscariniéssokmásheliocentrikusnézetetvallótudós.HaakeresztényegyházaXVII.századelejénelfogadtavolnaaszentírásEurópaművelődésiközpontjaibanelterjedtallegorikusmagyarázatánakeszméjét,avitaneméleződöttvolnakiannyira.Akatolikusegyházazonban1616-tólteljestekintélyévelvédelmezteaszentírásbetűszerintimagyarázatát.Anemvitathatótényeknyomására1757-benXIV.Benedekpápadekrétumbanmérsékelteazegyházálláspontjánakmerevségét,deabiblia„tudományos”részeiallegorikusértelmezésénekgondolatátcsakXIII.Leópápaismerteel1897-benakatolikusegyházhivatalosdoktrínájának.

Ilymódontöbbmint200évenátrendkívülnehéz,csaknemlehetetlenvoltakatolikusokszámáraatudományosvívmányokatazegyháztanaivalösszehangolni.Az1620.és1633.

évekbenkiadottdekrétumokugyanisatiltottműveklistájáratettéknemcsakKopernikuszművét,deazösszestöbbiheliocentrikuselméletenalapulómunkátis,pedigakkormárnehézvolt(sazidőmúlásávalegyrenehezebblett)geocentrikusalapelvekenalapulókomolycsillagászatiművettalálni.

AprotestánsegyházakképviselőiaXVI.ésaXVII.századelejénszinténelleneztékaszentírásallegorikusértelmezését.Ellenkezésükugyanolyanhevesvolt,mintakatolikusoké,dekevésbéhivatalosanéskisebbtekintéllyeljutottkifejezésre;viszonylaggyorsabbanleisgyőztékakülönbözővallásokfelvilágosultabbteológusai.

Apravoszlávegyházismertkonzervativizmusakövetkeztébenalegkésőbben,csakaXVIII.századelsőfelébenlépettfelaheliocentrikusfelfogásellen(korábbansohafelsemmerülthatáskörébenezaprobléma),dealegagresszívebben.Akéseiakciónakazonbanmárnemlehetettnagyobbjelentősége.

Ebbenazellentétekkeltelihelyzetbenalegcélravezetőbbmegoldásakompromisszumvolt,akárőszintén,akárszínleg,hipotéziskéntfogadjákelaheliocentrikusrendszert.Ezlehetővétettenépszerűsítésétéstökéletesítését,deugyanakkornemvezetettnyíltösszeütközésreateológusokésajózanészvédelmezőiközött.

Aheliocentrikuselmélethipotetikusváltozatát(Osiandernévtelenülkinyomottelőszavábabecsúsztatva,ésígyaztalátszatotkeltve,hogyKopernikusztólszármazik),aDeRevolutionibus1543-bankinyomottelsőkiadásáhozcsatolták,ésváltoztatásnélkülmegismételtékaz1566.ésaz1617.évikiadásokban.

OsianderelőszavábanújhipotéziskéntmutattabeKopernikuszelméletét,amelyönkényes,denagyonhasznoséscsodálatraméltómatematikaiösszefüggés,mertérthetőésahelyesmegfigyelésekegésztárházáhozkapcsolódik.OsiandertehátKopernikuszművéhezolyanakkoribanszokásoselőszótcsatolt,mintamilyentmindenkorabelicsillagászatikézikönyvközreadott.Ezahipotéziseketolyanelméletifeltevésekkénthatároztameg,amelyeksegítségévelacsillagászokmegkísérlikazégijelenségekéssajátmegfigyeléseikmegokolásátabbólacélból,hogyazokatmagukisértelmezni,majdtanítványaiknakmagyaráznitudják.Atökéletesebbhipotézisekegyszerűbbenmagyarázzákazégitestekmozgásaitésmegkönnyítikaszámolást(calculus),denemkellkeresnibennükavalóság,sőtmégavalószínűségtükrétsem.

KopernikuszszámárateljesenidegenvoltezazáltalánosanelfogadottésOsianderelőszavábaniskifejezésrejuttatottnézet,hogyaheliocentrikuselméletcsupánavilágmindenségfelépítésérőlalkotottsokhipotézisegyike,shogyacsillagászattudományaképtelenmegismerniésértelmezniavilágmindenségtörvényeit.

KopernikuszaDeRevolutionibusnakIII.Pálpápáhozintézettajánlásábaneztkiisfejtette,deméghatározottabbanmegmagyaráztaeztabbanazeredetielőszóban,amelyetazelőzőkiadásokbólkihagytak,scsakavarsói,1854.évikiadásbantettekközzé.Eztírjabenne:,,Porrodivinahaecmagisquamhumanasáentia,quaederebusaltissimisinquirit,noncaretdifficultatibus,praesertimquodcircaeiusprincipiaetassuinptibus,quasGraecihypothesesvocant,plerosquediscordesfuissevideamus,quieatractaturiaggressisutit,acproindenoneisdetnrationibusinnixos.”(Ezazinkábbisteni,mintemberitudomány,amelyalegfenségesebbdolgokbanmélyedel,nehézségektőlsemmentes,főként,haaztlátjuk,hogyazemberek,akikennekműveléséhezfogtak,legnagyobbrészbenegymással

semegyeztek,amiafeltevéseketilleti,amelyetgörögülhipotéziseknekneveznek,ésezértnemtámaszkodtakugyanazonalapelvekre.)

Mindamellettacsillagászattudományáraésszerepérevonatkozóakkoriösszesnézetdöntötteel,hogyakésőbbiirodalombanahipotéziscsakönkényes,avalóságbannemigazoltelképzeléstjelöl.

Aheliocentrikusrendszerhipotetikusfelfogásának,bárellentétbenálltKopernikuszmeggyőződésével,körülbelülaXVII.századderekáig,amígigazságátfizikaiútonbenembizonyították,megvoltamagatudományosmegalapozottsága.AXVII.század90-éséveitőlkezdve,amikormeggyőzőfizikaiérvekkeligazoltákazújrendszerállításait,azilyesfajtabeállításnakcsakideológiaijelentőségevolt(abibliakitételeivelvalóellentmondásjogcímén,amelyetahipotézisellenségeitámogattak,salegnagyobbtekintélyekerősítettekmeg).

Kopernikuszelméleténekhipotézissévalólefokozásaazonbanlehetővétetteefelfogásfőelveineknépszerűsítését,amifontosszerepetjátszott1616utánaziskolaigyakorlatban,samellettazelkövetkezőidőkbenlényegesenmegkönnyítetteazújkozmológiaelismerését.

ArisztotelészAquinóiSzentTamáshagyományos,középkorbólszármazóvilágképeazemberekkelfoglalkozótudományrendszerénekszervesrészétképezte.Ezarendszerbizonyosáltalánoselveketátvettateológiából,ígypéldáulIstenmegteremtetteazegetésaFöldet,azegetmozgásbahozta,aFöldetnyugalombanhagyta.Afilozófusokfeladatavolt,hogymegmagyarázzákazégmozgásánakmechanizmusát,azégrendszerétésaFöldhelyéterendszerben.AzégrendszerétszenttétetteIstenszékhelye,amierendszerlegmagasabbpontjánhelyezkedikel.Azégimechanizmustazarisztotelészitörvényekirányították.AvilágmindenségközéppontjábanhelyezkedettelanehézésmozdulatlanFöld,legközelebbvolthozzáaHold„ege”(caelum),távolabbvoltaMerkúr,Venus,Nap,Mars,JupiterésaSaturnus„ege”,azégbolt„ege”azállócsillagokkal,a„kristályég”,azősimozgás(primummobile)„ege”ésvégülazÚr„Ege”Isten,aszentekésazüdvözültekszékhelye.Az„egek”természetesenkörök,amelyekmenténazegyesbolygóknakegyenletesmozgássalkellettkeringeniük.Alegnagyobbsebességgelaprimummobilemozgott,ezhatottatöbbiszféramozgására.Aszférákáttetsző,deáthatolhatatlan,valódi„kristálysorompók”voltak.Azeszményiégitérváltozatlanéstisztavolt,agyatraéstűnőfölditérrelszemben.Azilyenvilágképbőlnyilvánvalóvilágnézetikövetkeztetéseketlehetettlevonni.

Avilágilyenfajtafelfogásánakhatóerejétnöveltemégazatényis,hogymindenemberérzékitapasztalatávalmegegyezett.„Szemünktanúsítja,hogyazégforog”érveltfelháborodvaLutherMárton.AFöldforgása,mivellakóinemérzik,ajózanészszámárateljesképtelenségvolt.HiszenmindenkiaFöldrögzítettvoltát,központihelyzetét,ésazégitestekkeringésétérzékelte.Amagasbanézvebárkimegcsodálhattaszépségüket,tökéletességüket,állandóságukat.ErendszerbenmindenkiismertenemcsakaFöld,deazég,apokolésapurgatóriumhelyétis.Ugyanekkorakopernikuszifeltevéselvetetteazegészaddigjólelrendezetttudományt,tagadtaafizikalátszatraöröktörvényeit,ellentétbenálltatapasztalattalésajózanésszel,ésmitöbb,ellentmondottaszentírásnakis.ÍgyértékeltejelentőségétaBíborosokKongregációjának1616.február24-énkiadottnyilatkozatais,amelymegállapította,hogyaközpontihelyzetűésmozdulatlanNaprólszólónézet„őrültésabszurd”.Enyilatkozatotkövetteatiltottkönyvekjegyzékét

összeállítóIndex-Kongregáció1616.március3-ánkeltdekrétuma,amelymegtiltottaakatolikusoknakKopernikuszművénekolvasásátmindaddig,amígaheliocentrikuselméletethipotézisneknyilvánítóhelyesbítésselnemegészítikki.

ADeRevolutionibusban1543-bankifejtettkopernikuszifelfogásnemmegoldotta,hanemteremtetteazújmatematikai,fizikai,módszertaniésmindenekelőttideológiaiproblémákat,ezértszabtamegakorkutatásiirányát,ésezértváltottkiolyanindokoltéshosszantartóvitákat.

ADeRevolutioriibustaigenhamarfelfigyeltek.Aműnemcsakacsillagászszakemberek,hanematörténészek,bibliográfusok,biográfusokkörébenisérdeklődéstkeltett.Véleményükésnyilatkozataik,amelyekKopernikusznagyságánakhírétsokországonátszétvitték,egyúttalarrólistanúskodtak,hogyalengyelcsillagászéletétésművétalaposanismerték.MárnéhányévvelaDeRevolutionibtiskinyomtatásautánKopernikusztáltalánosanmindenidőkegyiklegnagyobbtudósánaktartották,ésezavéleményváltozatlanulfennmaradtattólfüggetlenül,hogyaheliocentrikuselméletrőlmikéntvélekedtek.Kopernikuszraésművérenemcsakaszakirodalombantalálhatókutalások,hanemazegyetemestörténelemakkoribanigenelterjedtésigenolvasottkronológiáiban,híresemberekportréiban,közmondásokgyűjteményeibenésbibliográfiákban(pl.KonradGesnerhíresBibliotliecauniversalisábm,Zürich,1545)is.Kopernikuszteművekbenacsillagászatmegújítójaként,kitűnőmatematikuskéntésfeddhetetlenjellemű,régilengyeltudóskéntjellemezték.Néhánytájékoztatókiadványbanmegjelentaheliocentrikuselméletalapelvénekrövidéstárgyilagosleírásais(példáulP.OpmeerOpuschrotjfographictim,Antwerpen,1617).Ekoraiidőszakbanazonbanaheliocentrikuselméletmégnemjátszottnagyobbszerepetatudományosköztudatban.Sőtmégacsillagászoktúlnyomótöbbségeszámáraisfontosabbakvoltakapontosmegfigyelésekésaszámítások,amelyekazonnalnagymegbecsüléstszereztekKopernikusznak,mintakockázatos,gyakrancsakjelentéktelenfurcsaságnaktűnőnapelmélet.Elfogadtáktehátacsillagászszámításait,deelhallgattákazokáltalánosalapjait.ÍgyjártelpéldáulE.Reinholdis,aki1551-benaDeRevolutionibusalapjánelkészítetteamagakorábankitűnőésnépszerűPorosztáblázatait,amelyekbenaheliocentrikusrendszerrőlmégcsakemlítéstsemtett.

Mégelégsokáigezvoltahelyzetacsillagászatigyakorlatban.Néhánytudóséscsillagász,tökéletesítveatudományosvizsgálatokat,márnemtudottkiigazodniaPtolemaioszigeocentrikuselméletellentmondásain,amelyeketmégTychoBrahe(1546-1601)kompromisszumosrendszeresemtudottmegoldani.Ezértsajátvizsgálataikkiindulásipontjakéntelfogadtákaheliocentrikusfelfogást,éskiválóeredményeketértekel.Hozzákezdtektehátazalaptételekmagyarázatáhozésazeredményeknépszerűsítéséhez.Ilyentanulmánytközölt1576-banThomasDigges(?—1595)angolcsillagászPerfitdescriptionofthecaclcstialorbes(Azégipályáktökéletesleírása)címmel.Arendkívülkedveltműnek1605-ighatkiadásajelentmeg.Aszerzőbemutattaésvédelmezteakopernikusziheliocentrikusrendszert,amelyetatermészetivalóságképénektekintett.

AtudományosvitákfolyamándöntőjelentőségűvoltKepler(1571-1630)ismertmunkássága,akicsillagászatátKopernikuszhipotéziseireépítettefel(éseztműveibennyomatékosanhangsúlyoztais);valamintGalilei(1564-1642)kutatóiésnépszerűsítőtevékenysége,amelyszorosankapcsolódottKopernikuszelméletéhez.KeplerésGalileiműveinagyonsúlyostudományosérvekvoltakazújfelfogásmellett,amelyettőlkezdve

nemazegyik,hanemazegyetlenlehetőséglettacsillagászattovábbifejlődéseszámára.Kompromisszumosrendszereketisalkottak,denemtudományos,hanemoktatásicélokra(Riccioli,Longomontanus).Ezeknekazideológiaimeggondolásokbólszármazópróbálkozásoknakazvoltafeladata,hogyösszeegyeztessékaközpontihelyzetűésmozdulatlanFöldkoncepciójátazújcsillagászateredményeivel.

EkompromisszumosrendszereketaXVIII.századközepéig,demégtalántovábbis,azoktatásbanalkalmazták,mivelavallásitilalmakmiattnemterjeszthettékakopernikuszielméletet.

Acsillagászokkalegyidejűleg,néhányköltőésgondolkodóisérdeklődöttazújhipotézisiránt,ésbámulatbaejtetteőketannakújszerűsége,valószínűtlenségeésfilozófiaikövetkezményei.Amatematikailagképzetlen,defogékonyésnagyfantáziájúembereketKopernikuszelméletemegijesztetteamagaképtelenségével.Ezértfőlega„józanész”érveiveltámadták,amelyekkülönösenjólmegfeleltekacsillagászatbanjáratlanemberekmeggyőződésének,ésamelyeketméghosszúévekmúlvaisismételgettekaziskolákban,hiábaállítottákatudósokrendületlenül,hogyazérzékitapasztalatnemlehetatudományoselméletigazolásánaklegfontosabbkritériuma.

Afentieknekmegfelelőenmár1578-banDuBarias(1544-1590)franciaköltőAHétvagyaTeremtéscíműkölteményébenamindennapitapasztalatokbólmerítettérveketfelhasználvaélesenbíráltaaheliocentrikusrendszert.NemsokkalkésőbbGeorgeBuchananskótköltő(DeSphaceralibriV.1591)Kopernikusszalvitázvaaztállította,hogyhaaFöldforogna,afelületéntalálhatótárgyakfeldőlnének.Azangolköltőketazújelméletmásszempontbólérdekelte.JohnDavies(1569-1626)ésJosuahSylvester(1563-1618)példáulkölteményeibenleírtaésdicsérteaheliocentrikusfelfogást.JohnDome(1572-1631)ellenbenlátvaazújkozmológiairendszernövekvőnépszerűségét,nyugtalansággaljósoltamegannakvilágnézetiésfilozófiaikövetkezményeit.Lényegesenkisebbérdeklődéstmutatotttöbbmintfélévszázaddalkésőbbahíresangolkölt6,JohnMilton(1608-1674),aki1666-banAzelveszett,paradicsom(ParadiseLost)címűművébenterjedelmesenleírtaakétegymássalszembenállóvilágképet,azonbannemnyilatkozott,hogyakettőközülmelyikettekintiigaznak,mertaproblémátcsakelvonttudományosvitánaktartotta.

Sokkalsokoldalúbban,deszinténhozzánemértőenelemezteaheliocentrikuselméletetJeanBodin(1530-1596),ahíresfranciatörténészéspolitikaiíróaz1596-bankiadottUniversalenatnraetheatrumcíműművében.BodinvéleményeszerintKopernikusznaknemvoltigaza.Haugyaniselfogadjukalapelveit,amelyszerintaFöldnekháromfélemozgásavan,ésehhezméghozzáadjukaközéppontfeléirányulógravitációsmozgást,akkorelkellfogadnunk,hogyaFöldneknégytermészetesmozgásavan.Ennekafeltevésnekazonbanellentmondafizikamindenalapelve,amelymindentestrészérecsakegymozgástengedmeg.HaanehézéstehetetlenFöldsajáttengelyekörülforognaéskeringeneaNapkörül,akkormindenmozgásánálrombadőlnénekaházak,avárosok,ahegyek.Azelméletezenkívülellentétbenállabibliakijelentéseivelis,amelyekszerintaFöldörökkéáll.Bodinmindenekelőttazarisztotelészifizikaésamindennaposgyakorlatérveléseivelharcoltaheliocentrikuselméletellen,ésmindenkülönösebbnyomatéknélkül,csakmintegyzárójelbenemlítettemegabibliávalvalóösszeegyeztethetetlenséget.Rövidesenazonbanéppenezakifogáslettaleglényegesebb.Nagymértékbenhozzájárult

ehhezGiordanoBrunotevékenysége.

Efilozófusszámára(akitteológiainézeteiért1600-banmáglyánelégettek)aheliocentrikuselméletkiindulásipontvoltfantasztikuskozmológiaielgondolásamegteremtéséhez.Aheliocentrikusrendszerbőlkiindulva,költőiéslátnokierejévelvégtelennétártaavilágkapuit,felvetetteavilágoknagyságánakeszméjét,amelyelkápráztattaaXVII.ésaXVIII.századot,dicsőségetszerzettKopernikuszelméletének,deugyanakkormivelfelismertékideológiaiveszélyétmozgósítottaateológiaiellentábortis.Avilágoknagyságánakeszméjeteológiaiszempontbólmégsokkalveszélyesebbvolt,mintaFöldmozgásánakelmélete.

Nemcsakazótestamentumsokrészleténekmondottellent,deazújszövetségteljesszövegénekis.

Nemcsodatehát,hogyeszempontnakmegfelelőenkezdtékgyűjteniérveiketakopernikuszirendszervédelmezői.IgenjelentősebbőlaszempontbólEdwardWright(1558-1615)angolcsillagászelőszavaWiíliamGilbert(1544-1603)mágnességtárgyúhíreskönyvéhez(Demagnete,London1600).WrightvéleményeszerintaFöldnapimozgásatökéletesenmegvilágítjaazösszes,eddigmegmagyarázhatatlancsillagászatijelenséget.AzellenvéleményekkelszembenlogikusérvekisszólnakaFöldmozgásamellett:könnyebbfeltételezni,hogyakisFöldforogsajáttengelyekörül,minthogyazegészvilágmindenségforogaFöldkörülőrültsebességgel.„Frustrafitperplura,qnodfieripotestperpatteiora”(Feleslegesvolnaatöbbelvégeztetniazt,araiakevesebbelislehetséges),írjaWright.Atermészetnemkövetelilyenhibákat,mertgazdaságoséstakarékos.Eztazérvet,amelyetegyébkéntKopernikuszIII.Pálpápáhozírtajánlásábanishangsúlyozott,hosszúévekenáthívtáksegítségülaheliocentrikuselmélethívei.Sokszoranekdotákkalfűszerezték,mondván,hogyaszakácsforgatjaapecsenyétatűzkörülésnemfordítva.Végülazősikerükkelértvégetacsillagászokvitája.

Atermészetgazdaságosságának,avilágmindenségcélszerűségénekésharmóniájánakelvét,amelyetKopernikuszismegfogalmazott,egyregyakrabbanhasználtákfelazújfelfogáshirdetőiideológiaiérvkéntis.Wright,GiordanoBruno,Galilei,Kepler,Bérulle,Muratori,Shiadcckiésaheliocentrikuselméletkülönbözőhitvallásúhíveinekegyrenagyobbtáborakitartóantökéletesítetteaztagondolatot,hogycsakKopernikuszelméletemutatjamegateremtőteljeshatalmátésbölcsességét,csakeztárjafelművénektökéletességét.EztagondolatotkörülbelülaXVIII.századközepénmárazegészművelttársadalomelfogadta,összebékítveazújelméletakkormármegingathatatlanvívmányaitabibliaallegorikusértelmezéséthallgatólagosanelfogadóteológiaitekintéllyel.Hosszúutatkellettazonbanaddigmegtenni,amígaheliocentrikusrendszertazújfizika,azújkozmológiaésazújvallásiértelmezésoltalmazta.Anövekvőellentétek1616-banelérkeztekcsúcspontjukhoz,amikoraDeRevolutionibustatiltottkönyveklistájáratették.EzatényEurópábanújfejezetetnyitottakopernikuszirendszerkörülzajlóvitákban.

Ekorszaktudósaifokozatosangyűjtöttékazújelméletigazságánakbizonyítékait,sbármégnemszűntekmegaviták,egyretöbbegyértelműenmeggyőzőérvettudtakfelsorakoztatni.AdöntőgyőzelmetIsaacNewton(1642-1726)szereztemeg,ki1687-benkiadtaaPhilosophiaeNaturalisPrincipiaMathematica(Atermészetfilozófiamatematikaialapelvei.)művét.Ettőlazidőtőlkezdveanewtonimechanikaelválaszthatatlanulakopernikuszicsillagászathozkapcsolódott.Ezértaz1687-esévetmegállapodásalapjána

tudományosvitáklegélesebbszakaszátlezáróidőpontnakfogadjukel.Természetesenmégezutánissokévtizedteltel,amígNewtonésközvetlenelődeivívmányaitmindentudományosésoktatóközpontamagáévátette,amivelazutánmegszűntaheliocentrikusrendszerkörüliérdemivita.EttőlfüggetlenülaXVII.század90-éséveitőlazújelméletteljesendokumentálttudományostézislett,ésettőlkezdvehipotéziskéntbeszélnirólaatudományoskonzervativizmusbizonyítékavolt,vagyatudományosügyekteljesalárendelésétjelentetteazegyházhatározatának.

AXVII.századvégétőlavitaegyrekifejezettebbenideológiaisíkratolódottátésegyreinkábbfelsorakoztattamostmárnemcsakazelmélettovábbfejlesztőit,hanematudományoséskulturálistanokbefogadóitis.AvitákbankialakultújhelyzetszorosankapcsolódikGalileihírhedtperéhez.

1610-benGalileipublikáltaaSidereusNuntius(Abolygókhírnöke.)értekezését,amelybenközölteatávcsősegítségévelvégzettcsillagászatimegfigyeléseieredményeit.EzekKopernikuszrendszerénekújabbbizonyítékaivoltak.FelfedezteaJupiternégyholdját,valamintmegfigyelteaVenusfázisait,amelyekabolygóNapkörüliforgásátbizonyítják.1613-banismétatávcsősegítségével,GalileiaNapfelületénészlelteanapfoltokelmozdulását.Függetlenülanapfoltokfelfedezésétől,amelyazégitestekváltozatlanságáróléstökéletességérőlszólóaddigvallottnézetellenszól,efoltokeltolódásaaNapsajáttengelyekörüliforgásátmutatja,amelyaFöldnapimozgásánakmegfelelője.Galileinemcsinálttitkotfelfedezéseiből,sőtellenkezőleg,tanulmányok,társalgások,találkozások,levelezésekútjánalehetőlegtöbbhívetakartamegnyerniigazságának.Ugyanakkorhevesenésszenvedélyesentámadtaellenfeleit,akiketzavarbahozott,sőtgyakranmegharagított.Galileiellenfeleiprofesszorokvoltak,akikArisztotelészhíveikéntnemtudtakmegbékülniazújfizikával,vagykatolikuspapok,főkéntdominikánusok,akikazthoztákfelGalileiellen,hogyszentírásnakellentmondónézetekethirdet.ApápáhozközelállókörökbenésakardinálisokközöttolyannagymértékbenmegerősödöttaGalileiellenitámadás,hogyatudóselhatároztaálláspontjánakkimerítőmegindoklását.EztmegistettebenedettoCastellihezintézettlevelében1613-ban,majdrészletesebben1615-benChristinadiLorenatoscanaihercegnőhözírtlevelében.EzekbenazírásokbanGalileiaztbizonygatta,hogyabibliaallegorikusánbeszélavilágrendszeréről.Haígyolvassukszövegét,akkorIstenművének,azazatermészetnekvalóságoshelyzeteésrendjenemállellentétbenaszentírással,hiszenaztisIstenmondtatollba,ésanagyigazságoknemzárhatjákkiegymást.Istenaszerzőjemindkétkönyvnek,atermészetésaszentíráskönyvénekis.Istennemmondhatönmagánakellent.

HasonlóképpenértelmezteabibliaégboltrólésFöldrőlszólórészeitakarmelitáktartományfőnöke1615-ben,Nápolybankiadottértekezésében.Galileiéppúgy,mintFoscarinibiztosítottahűségérőlakatolikusegyházat.AszentírástmindkettenIstenszavánaktartották,ugyanakkormegvoltakgyőződveaheliocentrikusfelfogásigazáról.

FoscarinielküldteírásátbírálatraRómábaajezsuitaRobertoBellarmine(15421621)kardinálisnak,ateológiaiésatudományoshaladáshíresellenzőjének.Bellarmine1615.április15-énkeltválaszábankifejtettealegfelsőbbegyházivezetőkálláspontját.Akardináliskijelentette,hogyKopernikuszelméletétmindigolyanhipotéziskéntértelmezte,amelyjobbanmegmagyarázzaazégijelenségeket,mintPtolemaioszrendszere.Azilyen

értelmezésnemveszélyesahitre,ugyanakkorkielégítőamatematikusokszámára;haazonbantermészetiigazságkéntismerikel,szembekerülnekaskolasztikusfilozófiaésateológianézeteivel.Halenneisbizonyíték(Bellarminevéleményeszerintnincs),hogyaNapvalóbanaközéppontbanvanésaFöldvalóbankörülöttekering,akkorisnagyóvatosságotkellenetanúsítaniaszentírásmásképpenszólórészleteinekmagyarázatánál.Bizonytalanhelyzetbennemszabadelvetniabibliaszószerintiértelmezését,amelyetazegyházatyákajánlanak.Nemlehettehátapartokcsalókaeltávolodását,ahogyanahajóvalutazólátja,azégijelenségekreáltalánosítani.

Látásunktanúsítja,hogyaFöldáll,aNap,aHoldésacsillagokpedigkeringenek.

FoscarininekésígyközvetveGalileinekadottválaszábanBellarminenemcsakaszentírásszószerintiértelmezésénekelvét,hanemahagyományosfizikátésazérzékitapasztalatotmintatudományoselméletekigazságánakbizonyítékátisvédte.

BellarminefellépésénekkövetkezményeaSzentOfficiumCenzoriBizottsága1616.február24-énkiadottnyilatkozata,valamintatiltottkönyvekjegyzékétösszeállítóIndex-Kongregáció1616.március3-ánkiadottdekrétumavolt,ezutóbbimegtiltottaakatolikusoknakKopernikuszművénekolvasásátmindaddig,amígolyanhelyesbítéstnemcsatolnakhozzá,amelyaheliocentrikuselméletethipotézisneknyilvánítja.

Galileinek,akitértesítettekazegyházihatóságokdöntéséről,állítólagígéretetkelletttennie,hogysemmiféleformábannemfogjaterjeszteniaFöldmozgásárólszólóelméletet.

1623-banpápáváválasztottákMaffeoBarberinit,akiazújtanirántélénkenérdeklődött.Galileielhatározta,hogyújólagfellépaheliocentrikusrendszervédelmében.EgybeszélgetéssoránVIII.Orbánpápatöbbekközöttazttanácsolta,hogytervezettkönyvétlássaelazújelgondolásthipotéziskéntmagyarázóbevezetésselésbefejezéssel.Galileilátszólagígyisjártelaz1632-benkiadottDialogosopraiduemassimisistemidéltnond(Párbeszédakétfővilágrendszerről.)címűművében,amely,mintismeretes,Kopernikuszelméleténekigazságátbizonyítja,acsatoltbevezetésésbefejezéspedigaheliocentrikusrendszertlehetségesfeltevéskéntmutatjabe.Természetesenazinkvizíciófelismertearavaszságot.Bekövetkezettazismertesemény,azakkormár70évesGalileitperbefogtákaz1616-bankimondotttilalommegszegéséért.Az1633.június22-énkihirdetettítéletGalileitnézeteineknyilvánosvisszavonásárakényszerítette,őtmagátpedigfelügyeletaláhelyezte.Könyvétbetiltották,ésaheliocentrikuselméletetújólagmegbélyegezték.

Az1616-bankiadottrendelettilalma,amelyabibliávalvalóalakiösszeegyeztethetetlenségenésélesszemélyivitákonalapult,1633-bankettőzötterőveléledtfel,éshosszúidőreránehezedettakatolikusvilágKopernikusszaléskövetőivelszembenelfoglaltálláspontjára.

Azegyházitilalomsemtudtaazonbanmeggátolniatudósokataheliocentrikusfelfogásalkotótovábbfejlesztésében,ésnemtudtamegakadályozniegyretöbbkönyvkiadásátsem,amelyekalátámasztottákazelmélettudományosigazságátéskimutattákabibliaiellenérvekalaptalanságát.EzekreaművekreválaszulaKongregációhatározatánakvédelmezői,akiknemcsakakatolikusvallásikörökbőlkerültekki,avisszavágásokvalóságoslavinájátindítottákel.AzideológiaiharcnakebbenakülönösenéleskorszakábanazonbanaprotestánsokgyakranfelhasználtákarómaiKongregációtilalmátarra,hogybizonyítsákakatolikusegyházgátlószerepétatudományfejlődésében.A

katolikusokellenbentámadásaikbaneretnektanoknakneveztékaheliocentrikusrendszert.Ezektermészetesenmindkétrészrőlvalóságotnemfedőpropagandafogásokvoltak.

Aheliocentrikusfelfogásttermészetesenviszonylagszabadabbanhirdettékakorabelitudományosközpontokban,hiszenarendszernekkiválókatolikusvédelmezőiisvoltak(Descartes,Fontenelle).Mégisgyakrankényszerültekőkisarra,hogynézeteiketkülönbözőfortéllyalálcázzák,amelyeketegyébkéntakortársakazonnalmegértettek.Akétrendszerhíveinemannyiravallásihovatartozásukszerintoszlottakmeg,aválasztóvonalinkábbamatematikusokésakülönbözővallásúteológusokközötthúzódott.Nemcsoda,hogyéppenekkorváltakjellemzővéacsillagászokvitáiateológusokkal.

Acsillagászoknak(FilipésJakubLansberg,A.Deusing,D.Lipstorp)azújelméletetvédőírásaivalszembenateológusok(L.Fromondi,M.Imhofer)ajólismertéssokszorismételtérvekkelléptekfel:ellentmondásaszentírásszószerintiértelmezésével,ellentmondásazarisztotelészifizikávalésazérzékitapasztalattal.

Néhánytudós,főkéntajezsuiták(példáulA.Kircher,Ch.Schciner,G.B.Riccioli)főlegideológiaiokokbólújramegkíséreltékazújcsillagászatimegfigyelésieredményeketazáltalánosgeocentrikusfelfogássalösszekapcsolni.Afüggetlenebbcsillagászokazonbanegyregyakrabbannyilatkoztakaheliocentrikusrendszermellett,azzalérvelve,hogyatudományfejlődéseazutolsószázévalattnemhogynemvetetteelKopernikuszelméletét,hanemellenkezőleg,támogatta,ésegyreújabbésmeggyőzőbbbizonyítékokkaltámogatja.

Azideológiainyomásazonbanolyannagyvolt,hogymégatudománylegkiválóbbegyéniségeiiskénytelenekvoltakburkoltformábanelőadnimondanivalójukat.

EbbőlaszempontbóljellemzőDescartesmagatartása,aki1644-benAmszterdambanadtakiPrincipiaphilosophie(Afilozófiaalapelvei.)címűművét.

Anagyfilozófusaheliocentrikuselméletetcsakrészbenismerteeligaznakművében;elfogadtaugyanisaNapközpontihelyzetétabolygókhozviszonyítva,elvetetteazonbanaFöldsajátmozgását.Aztállította,hogyaFöld,atöbbibolygóhozhasonlóanazéterbenhelyezkedikel,annakdescartesiörvénylőmozgásatartjafenn,deközbenaFöldmozdulatlanmarad.AFöldmozgásáravonatkozóhipotetikusésKopernikusznaklátszólagellentmondónézetemegfogalmazásáratermészetesendöntőhatássalvoltGalileiperc.

IsmeretesDescartes1633-aslevele,amelybenleírta,hogyfilozófiájánakalapjaaheliocentrikuselméletbőlkövetkezik,éskérteMarinMersenne-t,tudósítsaőt,miazinkvizícióállásfoglalásaekérdésben.AmikoratudósértesültGalileielítéléséről,Mersenne-hezintézettkövetkezőlevelében,1634áprilisábankérte,hogyvonjákvisszaanyomdábólLemotidecíműművét,amelybennyíltanhirdetteaFöldmozgásánakelvét.Aztismegírta,hogynemakarellenségetszerezni,valódinézeteitinkábbelrejti.

Descarteskibúvójáttulajdonkeppenmindkétvitatkozófélmegértette,hiszenafilozófustkivételesenegybehangzóanazújelméletlegszilárdabbhívénektartották.ValóbanmindenekelőttazarisztotelészinézetekDescartes-féleelvetésébőlkiindulvalehetettelfogadniéskifejleszteniakopernikuszikozmológiát.

AXVII.századmásodikfelébenaheliocentrikuselméletmindinkábbakutatóktudományosvilágnézeténekelválaszthatatlanelemelett.Ígypéldáulegésztermészetesen

éskételkedésnélkülfogadtaelakopernikuszibolygórendszertThomasHobbesazElementorumphilosophiae(Afilozófiaelemei.)címűhíresművében(1655).Avitaazonbanmégnemültelegészen.TeljesenidőszerűproblémakénttárgyaltaRobertHooke(1635-1703)híresangolmatematikus,fizikusésbiológus,aki1670-benírtajellegzetescíműértekezését:AnattempttoprovethemotionoftheEarthbyobservatiotis(KísérletaFöldmozgásinakbizonyításáramegfigyelésutján.)(London,1674).Hookecsaktudományosérveketidéz,kigúnyolvaavitatkozókat,akiktudatlanságukésakülönbözőelőítéletekmiattnemtudjákmegmagyaráznimégaFöldmozgásátsem.Atudósoktöbbségeazonbankellőenértékelveavallásiérveksúlyát,avitatágabbsíkjátfogadtael.

ígyjártelPeterMegerlinbaselicsillagászésmatematikusis,akiterjedelmeskönyvetadottkiSystemamundiCopernkanutnargumentisitvctisdemonstratumetconciliatumtheologiae.(Akopernikuszivilágrendszerérvekkelvalóvédelmeésateológiávalvalóösszeegyeztetése.)(Amszterdam,1682)címmel.Ebbenéppúgybebizonyítottaaheliocentrikusrendszerigazságát,mintannakabibliatermészetesenallegorikusánértelmezettutalásaivalvalóegyezését.

Aheliocentrikusrendszernagyobbnépszerűségétazonbannematudományosértekezésekhoztákmeg,hanemBernarddeBovierdeFontenelle(1657-1757)tehetségesíróésatudományoknépszerűsítőjekönnyedésfesztelenEntretienssurlapluralitedesmondes(Beszélgetésekavilágoksokaságáról.)(Párizs,1686)címűműve.Aszerzőhipotetikusanmérlegelveazegyébcsillagrendszereklétezéséneklehetőségét,kiindulásipontkéntelfogadtaKopernikuszelméletét,amelyetvilágosnakéslogikusnak,atermészetcélszerűéstakarékosfelépítésévelegyezőnekminősített.FontenellemegismételteéskifejlesztetteKopernikusz,Wrightstb.érvét,amelyszerintalogikusheliocentrikusrendszergyőzmeglegjobbanateremtőbölcsességéről.Ezamotívumakésőbbiekbenegyregyakrabbantűnikfel,ezképviseliamárelfogadottkopernikuszirendszerideológiaiértelmezését.Fontenelleérveléseitöbbmintszázévenátsemveszítettékelaktualitásukat,hiszen1789-ig,amikoraműnémetfordításamegjelent,már12francia,4angol,2oroszés1lengyelnyelvűkiadásavolt.Akiadásokésfordításokmennyiségealegmeggyőzőbbenbizonyítjanemcsaka„beszélgetés”formaérdekességét,deaproblémaelevenségétis,amelylankadatlanerővellelkesítetteazolvasókháromnemzedékét.Egyúttaltanúsítjaahagyományoskozmológiaielképzelésekmegalapozottságátis.

III.AHELIOCENTRIKUSELMÉLETKÖRÜLIVITÁKBEFEJEZŐSZAKASZA(1687-TŐLAXVIII.SZÁZADVÉGÉIG)

AXVIII.századközepénacsillagászatbanésafizikábanóriásieredményekszülettek,amelyekmegkoronázásasmintegytörvénybefoglalásaNewtonmunkássága.Eztazidőszakotfordulópontnaktekinthetjükaheliocentrikuselmélettudományoselfogadásában.Atudománybanlehetetlennéváltageocentrikuselképzelés.

AXVII.századtudósaimégtökéletesebbvilágképetteremtettek,amelyazonbannemmaradtasajátkizárólagostulajdonuk.AközépiskolákbanésazegyetemekenmégmindigavilágmindenségarisztotelészimagyarázatátésAquinóiSzentTamásfilozófiájáttanították,deaműveltemberekmegváltoztathattáknézeteiketatermészettudományoklegújabbvívmányaitnépszerűsítőirodalomésfőkéntaXVII-XVIII.századfordulójánannyiradivatosdescartes-ifilozófiahatására.Megváltoztathatták,deeztnemmindigtették,sőtaztmondhatjuk,igenritkánváltoztattákmegnézeteiket.

AXVII.századvégénésaXVIII.századelejénmégfolytakelkeseredettvitákaheliocentrikusrendszerről,demásszintenésmásfokon,mintkorábban,ésavitapartnerekismásemberekvoltak.Acsakkutatássalfoglalkozótudósokszámára,akiknemoktattak,ésígynemköteleztékőketazelavultkozmológiaielméletismertetésére,ezavitamártárgytalanvolt.Változatlanulazokkeltekaheliocentrikusrendszervédelmére,akikneklegfontosabbazelméletésabibliaösszeegyeztetésevolt.

Aziskolákban,főlegaholszerzetesektanítottak,egyretöbbetbeszéltekaheliocentrikuselméletrőlésmagyaráztákalapelveit,detovábbraisolyanhipotéziskéntkezelték,amelyelőnyösacsillagászatiszámításoknál,scsakabiblianéhányrészletévelvalóösszeegyeztethetetlenségeazegyetlenok,amiértnemismerikeltermészetiigazságnak.Avitautolsószakábanannakkimutatásáratörekedtek,hogyKopernikusztanaiösszhangbanvannakaszentírással,ésnemcsakateizmushoznemvezetnek,hanemtökéletességükkelésharmóniájukkalIstenjobbmegismeréséhezésdicsőítéséhezsegítenekhozzá.

EtörekvésekjellegzetesképviselőjevoltLudovicoAntonioMuratori(1672-1750)katolikuspap,koraismerttörténészeésvallásiírója.Muratoriareneszánszeszméitkedvelőolaszpapokközétartozott.Az1714-benkiadottDeingeniorummoderationeinreligionisnegotio(Aszellemmérséklésérőlvallásiügyekben.)címűkönyvébenakatolikusvallásiszertartásokbanésazújtanértelmezésébenelőfordulótúlzásokatostorozta.Muratoriművétfordulópontnaktekinthetjük,amelyetközel100évválasztelGalileiésFoscarinihasonlómegnyilatkozásaitól.Aközbensőidőkbenugyanisazelméletnekcsakmásvallásúhíveihirdettékaszentírás„tudományos”részeinekallegorikusmagyarázatát.Mostkatolikuspapálltkienézetekmellett,akiegyebekközöttazegyházérdekenevébenkövetelte,hogyaheliocentrikuselméletrőltávolítsákelazeretnekségbélyegét.

TermészetesenMuratoriértekezésenemidézhetettelőazonnaliésáltalánosfordulatotabibliaértelmezésében.TovábbraissokkatolikuséssokprotestánsláttamégabibliarégótaidézettrészleteibenKopernikuszelméletehelytelenségéneknyilvánvalóbizonyítékát.

AXVIII.századharmincaséveibenésmégkésőbbis,aheliocentrikusrendszerkörülivitábanújabbművekszülettek,ezekazonbanazidőkmúlásávalegyreinkábbkorszerűtlennéváltak.Többszörelőfordult,hogyösszekapcsoltákaheliocentrikuselméletetazújtermészettudományokésadescartes-ifilozófiaegészproblémakörével.Kopernikuszelméleteugyanisareneszánszáltalhirdetettújtudományosvilágnézetegyikelengedhetetlenelemelett.Akonzervatívkörökellenállásaazegészújkoritudományellenfolytatottharcrészelett,amelyaXVIII.századmásodikfelébenmárcsaknemteljeseneredménytelenvoltatársadalomműveltrétegében.

Ettőlazidőtőlkezdveakatolikusértelmiségikörökbenisegyrejobbanelterjedtabibliaallegorikusmagyarázatánakgondolata,amelyetMuratorijavasolt.Ezzelvégrenapirendretérhettekaheliocentrikuselméletésaszentírásbetűszerintiértelmezéseközöttfennállóellentmondásfelett.EzeketatörekvéseketsegítetteXIV.Benedekpápaismertdekrétuma.Akatolikusokelismertékazújvilágképet,acsillagászatésafizikaeredményeitIstenbölcsességénekésatermészetharmonikusfelépítésénekbizonyítékakéntfogadtákel.Csakekkorültelteljesenakopernikuszielméletmiatttámadthatalmasvita.

BIBLIOGRÁFIA

(JERZYDOBRZYCKIVÁLOGATÁSA)

AkopernikusziirodalomviszonylaglegteljesebbjegyzéketHenrykBaranowskiVarsóban1958-bankiadottKopernikuszibibliográfia1509-Í955címűmunkájatartalmazza,amelyközel4000,1955-igpublikáltcímetsorolfel.AzújabbirodalomhozértékeskiegészítésE.Rosen:ThrceCopernicanTreatisescíműművének„AdnotatedCopernicanBibliography”része(NewYork,1959).

1972-benmegjelentaBaranowski-félcBibliográfiakiegészítése,amelyaz1955utániirodalmatölelifel.AzalábbiakbanmegadottválogatásbanazárójelbenlevőszámokaBaranowskiáltalmegadottszámozásnakfelelnekmeg.

KOPERNIKUSZMŰVEINEKLEGFONTOSABBKIADÁSAIÉSFORDÍTÁSAI

DEREVOLUTIONIBUSAzeredetikéziratakrakkóiJagellókönyvtárbantalálható.

Azeredetikéziratreprodukciója:

1.Gesamtausgabe.v.F.KubachMünchenBd.1.OpusdeRevolutiotiibuscoelistibusmamipropriaFacsimile-Wiedergabc.1944.(130).

2.Operaomnia1.kötetFacsimile,Varsó,1972.

Alatinszövegkiadásai:

1.DeRevolutionibusorbiurncoelestiumlibriVI.

Nürnberg,1543,J.Petrcius(196)

Reprodukciók:Párizs,1927(101).

Amszterdam-Torino,1943(126)

Leipzig,1965(példányaKeplerkönyvgyűjteniényből).

Brüsszel,1966.

2.DeRevolutionibusorbiurncoelestiumlibriVI.

Basel,1566,OfficinaHcnricpctrina(4)

Reprodukció:Prága,1971(példányaTychoBrahekönyvgyűjteményből).

3.Astronomiainstauratalibrisexcomprehensa,quideRevolutionibusorbiurncoelestiuminseribuntur.Ed.N.Mulerius.

4.DeRevolutionibusorbiurncoelestiumlibrisex.

Ed.J.Baranowski,Varsó,1854(27)

(Acímésaszövegislengyelnyelvű.EbbenakiadásbanadtákkielőszörKo196

pernikuszI.Könyvhözírottelőszavát,amelyetazelőzőkiadásokbanelhagytak.AvarsóikiadásKopernikuszkisebbírásaitistartalmazza).

5.DeRevolutionibusorbiurncoelestiumlibriVI.

CuravitSocietasCopcrnicanaThorunensis.Tortuí,1873(45).

6.Gesamtausgabe.MünchenBd2.DeRevolutionibusorbiurncoelestiumlibrisex.Ed.Fr.Zeller,e.Zeller1949(136).

7.DeRevolutionibusorbiumcoelestiumliberprimtis.Ed.R.Gansiniec,A.Birkenmajer.Varsó,1953(142)

(KiadáséslengyelnyelvűfordításcsakazI.Könyv11.fejezetéig.)

Fordítások:

Lengyel:

-fordító:J.Baranowski,Varsó,1854(latinszöveggelközöskiadás)(27)-fordító:M.Brozek,magyarázat:L.A.Birkcnmajer,Varsó,1953(az

I.Könyvlatinszövegévelközöskiadás(142).

Német:

-fordítóésmagyarázatL.e.MenzzerÜberdieKreisbcwegungendérIVeltkó‘rperTorun,1879(56).

Utánnyomás:Leipzig,1939(124).

Francia:

-fordításésmagyarázatA.KoyréDeRevolutionibusdesorbescélestes.Párizs,1934(AzI.Könyvfordításaall.fejezetig)(105);II.kiadásPárizs,1970.

Angol:

-fordító:e.G.Wallis.OHtheRevolutionsoftheHaevenlySpheresChicago,1952(138a).

-fordító:J.F.Dobson,S.BrodctskyDeRevolutionibus.PrefaceandBookI.OccasionalNotes,RoyalAstronom.Soc.No10,1947(134).

Orosz:

-fordítóésmagyarázat:J.N.Veselovszkijo6paiije/nt?ixHedecnbixerfiep(Ovrascsenyijahnyebesznyihszfer)Moszkva,1964.

Spanyol:

-fordító:M.TaguenaLacortc,e.MorenoCatíadasRevolutioncsdelasórbitascelestesMéxico,1959.

DELATERIBUSETANGULITRIANGULORUM…LIBELLUS

Witteiiberg,1542,J.Luft.(Trigonometria)(2).

KOPERNIKUSZEGYÉBCSILLAGÁSZATIÍRÁSAI

CsupánaXVI.századileírásokbanmaradtfennkctrövidértekezés:

1.DehypothesibusmotuumcoelestiumaseconstitutiscommentariolusLatinszövegűkiadások:

-IneditaCopemicanacíműműbenEd.M.Curtze,Torun1878.Cop.Ver.I(55).

-Dehypothesibus…Ed.A.Lingbagen,Stockholm,1881.

SvenskavetAkad.HandlingarBd.6No12(58).

-L.Prowe:NicolausCopernicuscíműműbenBd.2.Berlin,1884(63).

-ErsterEntwurfseinesWeltsystemscíműműbenEd.F.Rossmann,München,1948(135).(Latinszöveganémetfordítássalegyütt).

Angolfordítás:

-E.Rosen:ThreeCopernicanTrcatisescíműműbenNewYork,1959.

2.DeoctavasphaeracontraWemerumRev.Doni.BernardoWapowski(LevélWapowskiliozcímenismeretes).

Latinszövegűkiadás:

-DeRevolutionibus…címűműbenVarsó,1854(27).

-L.Prowe:NicolausCoppernicuscíműműben,Bd.2,Berlin,1884(63).

-E.Rosen:ThreeCopernicanTreatisescíműműbenNewYork,1959.

KÖZGAZDASÁGIÍRÁSOK

1.MonetaecudetulaeratioLatinszövegűkiadás:

Dissertatiodeoptimamonetaecudendaeratione,annoMDXXVIscriptammcprimumexeiusautographotypisvulgataEd.F.Bentkowski,Varsó,1816,PamigtnikWarszawski(VarsóiEmlékköny),V.kötetéskülönlenyomat(10)(címésaszöveglengyelül).

-DeRevolutionibuscíműműben,Varsó,1854(27).

-L.Prowe:MoimmentaCopemicanacíműműben,Berlin,1873(46)

-SpicilegiumCopernicammcíműműbenEd.F.Hipler,Braunsberg,1873(48).

-Rozprawyomonecieiinnepismaékonomiczne…címűműbenJ.Domochowski,Varsó,1924(96)(címésszöveglatinéslengyelnyelven).

Fordítások:

Lengyel:

-Dissertatiodeoptimamonetae…Varsó,1816(10).

-Rozprawyomonecie…Varsó,1924(96).

Francia:

-fordító:W.Zóltowski,az:ÉcritsnotablessurlamonnaiecíműműbenPárizs,1934,1.kötet(106).

Angol(részletek):

-j.Tayior:CopernicusontheevilsofinflationcíműműbenLondon,1955,Journ.Hist.ofIdcas,5.kötet.

2.Pénzügyitanulmányánakaz1517.,1519.ésaz1522.évekbőlszármazó,korábbiváltozataitjelentettékmeg:

-ActaTomicianaV.kötet167.,169.old.(az1517-bőlszármazóváltozat).

-A.Birkenmajer:StromataCopemicana,Krakkó,1924(492).

-Rozprawyomonecie…címűműbenVarsó,1924(lengyelfordítássalegyütt)(96).

-SpicilegiumCopernicamm…címűműben,Braunsberg,1873(48)(az1519.és1522.évekbőlszármazóváltozat).

KOPERNIKUSZEGYÉBSZÖVEGEI

Azeredetiekakrakkói,olsztyni,göttingeni,stockholmikönyvtárakbanésarchívumokbantalálhatókmeg.

Latinszövegekkiadásai:

-DeRevolutionibus…címűműben,Varsó,1854(27).

-L.Prowe:MonumentaCopemicanacíműműben,Berlin,1873(46).

-SpicilegiumCopernicammcíműműben,E.F.Hiplcr,Braunsberg,1873(48).

-M.Biskupművében:

NowematerialydodzialalnoscipublicznejMikolajaKopertiikazlat1512-1537,StudiaiMaterialyzDziejówPolskiejSeriae,15.füzet,1971.

SIMOCATTATHEOPHYLACTUSSCOLASTICUS.EPISTOLAEMORALES,RURALESETAMATORIAE.GÖRÖGBŐLLATINRAFORDÍTOTTANICOLAUSKOPERNIKUSZ

-latinnyelvűkiadás:Krakkó1509,J.Haller(1)

-kopernikuszifordításfacsimiléje,görögéslatinszöveg,összeállítottaR.Gansiniec;lengyelfordító:J.Parandowski,Varsó,1953(139).

KOPERNIKUSZRAVONATKOZÓLEGFONTOSABBMŰVEK

1.L.Prowe:NicolausCopemicusBerlin,1883-1884.(1-2kötet)(429).

2.L.A.Birkenmajcr:MikotajKopernikKrakkó,1900,1.rész(449).

3.L.A.Birkentnajer:StroinataCopemicanaKrakkó,1924.(492).

4.Th.S.Kulin:TheCopernicanRevolutionCambridge,1957.

5.J.R.Ravetz:AstronomyandCosmologyintheAchievementofNicolausCopernicusWroclaw-Varsó,1965.

6.J.Dobrzycki-L.Hajdukiwcicz:MikolajKopernik,aPolskiSlownikBiografcznycíműműbenXIV.kötet,1.füzetWroclaw-Varsó-Krakkó,1968.

7.E.Rosen:NicolausCopemicusaDictionaryofScientifcBiographycíműműbenIII.kötet,NewYork,1971.

8.L.A.Birkenmajer:Etudesd’lúsloriedessciencesenPologneVarsó,1971.StudiaCopernicanaIV.kötet.(AközleményKopernikuszravonatkozótanulmányokatistartalmaz.)

9.M.Biskup:RegestaCopernicana(Wroclaw,1972).

SZERZŐK

Dr.StanislawHERBST(1907-),aVarsóiEgyetemrendesprofesszora,aVarsóiEgyetemLengyelországÚjkoriTörténetiIntézeténekvezetője,aLengyelTörténetiTársaságelnöke.Történész,kultúrtörténetiésvárostörténetikutató.

Dr.JerzyDOBRZYCKI(1927-),aLengyelTudományosAkadémiaTudományésTechnikatörténetiIntézeténekdocense.AKopernikuszBizottsághelyettesvezetője.Csillagász,csillagászattörténész,Kopernikuszéletművénekkiválóismerője.

Dr.AlekszanderBIRKENMAJER(1890-1967),professzor,alegkiválóbblengyelKopernikusz-kutató,tudománytörténész,könyvszakértő.

Dr.WlodzimierzZONN(1905—),aVarsóiEgyetemprofesszora,aVarsóiEgyetemCsillagászatiIntézeténekigazgatója.Csillagász,acsillagászatismeretterjesztője.

Dr.LeopoldINFELD(1898-1968)professzor,híreselméletifizikus.SokévenátAlbertEinsteinmunkatársavolt.

Dr.WaldemarVOISE(1920-),rendkívülitanár,aLengyelTudományosAkadémiaTudományésTechnikatörténetiIntézeténekhelyettesvezetője.Ismertmetodológus,tudománytörténész.

Dr.BogdánSUCHODOLSKI(1903-),professzor,aLengyelTudományosAkadémiaTudományésTechnikatörténetiIntézeténekvezetője,aLengyelTudományosAkadémiarendestagja,kiválópedagóguséskultúrtörténész.

Dr.EdwardLIPINSKI(1888-),professzor,aVarsóiEgyetemnyugalmazotttanára,aLengyelTudományosAkadémiarendestagja,aLengyelKözgazdaságiTársaságtiszteletbelielnöke,kiválóközgazdász,közgazdaságtantörténész.

Dr.hab.BarbaraBIENKOWSKA(1934-),aVarsóiEgyetemadjunktusa,aVarsóiEgyetemKönyvtárismeretiIntézeténekigazgatója,kultúrtörténész.